Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-05 / 284. szám
1997. december 5., péntek Adótanácsadó - Környezetvédelem 9. oldal Hogyan adózunk 1998-ban? (Folytatás a 8. oldalról) Az elmaradott térségekben beruházási adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a termék-előállítást szolgáló beruházás - amelynek bekerülési értéke legalább 3 milliárd forint - 1996. december 31 -ét követően kezdődött/kezdődik. Az adott térségből származó árbevétel arányában megállapított adóösszeg 100 százaléka beruházási adókedvezményként vehető igénybe a beruházás üzembehelyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben az árbevétel a megelőző évhez képest legalább a beruházás értékének 5 százalékával emelkedett. Emellett még a munkanélküliség felszámolására irányuló feltétel is teljesül. Ez a térségi beruházási kedvezmény a tartós munkanélküliséggel küszködő megyékben is igénybe vehető. Ebből a szempontból az a megye minősül ilyennek, ahol a beruházást megelőző két év decemberében a munkanélküliségi ráta meghaladta/ meghaladja a 15 százalékot. Az ország térségei közül az 1995-ös és 1996-os adatok alapján Borsod-Abaűj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekinthető ilyen térségnek. A törvény kimondja, hogy a 10 milliárd forintnál nagyobb összegű, termékek előállítását célzó nagyberuházások az ország bármely térségében élvezik a beruházási adókedvezményt. Ennek feltétele azonban, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám a beruházás megvalósulása után, annak jóvoltából legalább ötszázzal növekszik. 3. Szövetkezeti kedvezmény Már az 1997-ben hatályos adótörvény adókedvezményt ígért 1998-ra a szövetkezetek, illetve jogutódjaik részére a kárpótoltaknak térítés nélkül átadott ültetvények, illetv'e,na helyi ön- kormányzatoknak térítés nélkül átadott utak állami támogatással csökkentett könyv szerinti értékének megfelelő összegben. Az 1997. május 18-ai törvény- módosítás alapján a szövetkezetek az általuk létesített öntözési és meliorációs létesítmények térítés nélküli átadása esetén is jogosultak adókedvezményre. A kedvezmény összege ebben az esetben is a ténylegesen kártalanítás nélkül átadott rész lehet. A kedvezmény ily módon számított összegének 17 százalékát lehet évente levonni az adóból. Adómentességek Az egyházak, országos érdek- képviseletek a közhasznúnak minősülő szervezetekhez hasonlóan vállalkozási tevékenységük 10 százalékáig, de legfeljebb 20 millió forintig nem, afölött arányosan adóznak. A nem közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek adómentességének feltétele továbbra is az, hogy vállalkozói bevételük ne haladja meg összes bevételük 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Osztalékadó Az osztalék fogalmának pontosításán kívül az osztalékadó megállapításra vonatkozó rendelkezéseket is pontosította az 1998- ban hatályos törvény. Az osztalékadó mértéke továbbra is 20 százalék, kivéve, ha a kettős adóztatást kizáró két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik. Továbbra is mentesek a belföldi vállalkozások az osztalékadó megfizetése alól, és csak akkor kell levonni a 20 százalékot, ha az osztalékot készpénzben veszik fel, vagy nem belföldi pénzintézet számlájára utalják át. Továbbra is mentes az osztalékadó alól az osztaléknak az a része, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön már működő gazdasági társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság illetve szövetkezet alapításában vesz részt akkor, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül nem erre a célra utalja át. Az osztalékadót illetően is van visszamenőleges hatályú rendelkezés a törvényben. Eszerint az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított osztalék mentesül az osztalékadó alól. Új az az előírás, amely szerint az osztalékot kifizető köteles tájékoztatni az érintett gazdasági társaságot, szövetkezetét, hogy az átutalt összeg az adótörvény szerint osztaléknak minősül. Ezt az összeget úgy kell kezelni, mint amelyből az osztalékadót nem fizették meg, mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem igazolják. Adóelőleg Nem változott az a rendelkezés, hogy az 1997-ről szóló - 1998. május 31-ig az APEH-nek benyújtandó - adóbevallásban nyilatkozni kell az 1998. július 1-jétől teljesítendő adóelőlegek összegéről és a bontás gyakoriságáról. Nem változik a külföldi vállalkozók adóelőleg-fizetési rendje. A vállalkozásoknak jövőre is december 20-ig kell feltölteniük a várhatóan fizetendő adó mértékéig az APEH-nél lévő folyószámlájukat. 1998 júliusától csak annak az adózónak lesz lehetősége negyedévente adóelőleget fizetni, aki 1997-re legfeljebb 3 millió forint társasági adót fizetett. Az ennél többet fizető vállalkozások havonta kötelesek adóelőleget fizetni. A halászati ágazatba sorolt adózók 1998-tól - először tehát az 1998-ban benyújtott adóelőleg-bevallás alapján - a mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adózókra vonatkozó különös szabályok szerint fizetik az adóelőleget. Auditálás Parlamenti elfogadásra vár egy beterjesztett kormányjavaslat, amely várhatóan január 1-jétől módosítja a számviteli törvénynek azt a passzusát, amelynek értelmében már az 1997. évi mérleget auditáltatniuk kell a kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezeteknek. A módosítás célja, hogy az 5-50 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak csak akkor kellene auditáltatniuk a mérlegüket, ha nem legalább mérlegképes könyvelő képesítésű szakember vezette a könyvviteli nyilvántartásokat és készítette el a mérlegbeszámolót. Az 5 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak pedig egyáltalán nem kellene auditáltatniuk a mérlegbeszámolót. Ezzel a rendelkezéssel - ha az országgyűlés jóváhagyja - a gazdálkodó szervezetek jelentős költségtől mentesülnének, a könyvvizsgálóknak pedig nem kellene olyan mennyiségű mérleg átvizsgálására vállalkozniuk, amelynek elvégzésére egyszerűen kevesen vannak. 1998. január 1-jétöl nem módosul jelentősen az illetéktörvény Drágább lesz a névváltoztatás A parlamentben döntés született az illetékekről szóló törvény jövő évtől hatályos módosításáról. 1998. január 1-jétől igen csekély változás várható, ugyanis az adózási szabályokhoz hasonlóan a hosszabb távú kiszámíthatóságot tartották szem előtt a törvényalkotók - tudtuk meg dr. Kónya Lászlótól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesétől. A szakember elmondta, hogy a lakosság szélesebb rétegeit érintő változások egyike a magánnyugdíjpénztárak létrejöttével kapcsolatos. Ezentúl a ma- gán-nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján felhalmozott összegre halála esetén kedvezményezettet jelölhet meg, illetve ennek hiányában a törvényes örökösre száll a pénz. Ez után az összeg után a kedvezményezettnek, illetve a törvényes örökösnek öröklési illetéket kell majd fizetnie. Ez rokonsági foktól függően eltérő nagyságú. A gyermek, a házastárs, a szülő és a közös háztartásban eltartott unoka az örökölt érték 11 százalékát kell, hogy illetékként lerója. A külön élő unoka, a nagyszülő és a testvér 15 százalékos illetéket fizet. Minden más örököst 21 százalékos illetékfizetési kötelezettség terhel. Mentesül az illeték megfizetése alól az a kedvezményezett, illetve örökös, aki a magánynyugdíjpénztárban a tagsági viszony folytatása mellett dönt és az adott pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi át a pénzt. Összefoglalva tehát illetéket akkor kell fizetni, ha valaki a pénztárból felveszi az ott felhalmozott összeget. Az eljárási illetékek lényegében változatlanok. Csupán nagyon szűk kört érintenek a módosítások. 1998. január 1-jétől drágább lesz a név- változtatás, ugyanis ezért a hatósági ügyintézésért a jövőben a korábbi 1000 forint helyett 5000 forintot kell majd illetékként leróni. Ugyanakkor a jövő évtől bővül az illetékmentességet élvező eljárások köre. Az anyakönyvi kivonat kiállításáért a korábbi 1000 forintos illetékkel ellentétben semmit sem kell majd fizetni a következő esetekben:- a szülők anyakönyvi kivonatának kiállításáért, ha az a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükséges,- az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának kiállításáért, ha az a haláleset anyakönyvezéséhez kell. N. Zs. © Környezetvédelem © Környezetvédelem © Környezetvédelem © Búcsú az urántól M egkondult a lélekharang a hazai uránbányászat fölött. Az atomerőművek fűtőelemeihez használatos érc kitermelése csaknem kétszer annyiba kerül, mint az anyag világpiaci ára. A Mecseki Urán Kft.-nél és a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál már zajlik a felszámolás. Elkészült a kormányzati program is, amely 2002-ig 12 milliárd forintot irányoz elő a bánya bezárásának és környezete teljes körű rehabilitációjának költségeire. Az uránbányászat által megbolygatott táj sebeinek begyó- gyítása, eredeti állapotának visszaállítása sokrétű, rendkívüli méretű vállalkozás. Mint Benkovics István, az Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója szerkesztőségünknek elmondta, a rekultiváció magában foglalja egyebek közt a szennyezett berendezések, gépek leszerelését, a külszínre nyíló aknák lezárását és a természeti környezet teljes helyreállítását. Ide tartozik a tározók, a különféle objektumok sugárszennyeződéstől való megtisztítása is. Összetett feladat a szennyezett vizek kezelése. A rehabilitációs eljárásokat attól függően kell alkalmazni, hogy a bányából vagy a külszínről származó vizekről van-e szó. A levegő radonszennyezésének megszüntetése könnyebben megoldható. A gázkiáramlás ugyanis a meddőhányókra terített 30-40 centiméter vastag talajtakaróval teljes biztonsággal megakadályozható. A korábban 8000 embernek kenyeret adó uránércbányában ebben az évben már csak félezren dolgoznak. íbisz, az ornitológiái rejtély Zalaistvándon, egy ház udvarán a minap egy íbiszre bukkantak. Olyan madárvendégre, amilyen emberemlékezet óta nem járt hazánkban. Az ornitológiái szenzációnak számító fehér gázlómadár, amelyet farkán, nyakán és hátán fekete dísztoll ékesít, egyelőre a kőszegi állat- és madármenhely vendégszeretetét élvezi.- Valóságos rejtély, hogy honnan, hogyan került hozzánk ez a tropikus vidékeken honos ritkaság, amely egyébként az egyiptomiak szent állata mondja Dénes Péter, a Madártani Egyesület munkatársa. - Nem kizárt, hogy valamelyik európai állatkertből szökött meg, bár ilyesféle jelzést egyelőre sehonnan nem kaptunk. Az íbisz rejtélyes megjelenésének oka alighanem titok marad, azt azonban megtudtuk: bármilyen értékes ritkaságnak számít is, fogsága nem tart soká. Amint egészségi állapota engedi és megerősödik, gondozói kinyitják előtte a kalitka ajtaját. Tavasszal tehát szabadon szárnyra kelhet. U. G. Zöld híradó Regionális telepek. A környezetvédelmi tárca felmérése szerint az országban összesen 3000 legális szeméttelep van. Ezekből az ezredfordulóra 300 marad, amelyek regionális telepként működnek majd. Ajkán, 360 millió forint költséggel már épül egy korszerű gyűjtőbázis. Bácsban Szabadszállás, Izsák, Fülöp- szállás, Agasegyháza és Söltszentimre összefogásával tervezik regionális lerakóhely létrehozását. Tettes: a rakéta. Két, nemrégiben felbocsátott rakéta nyomvonala körül eltűnt az ózon - jelentették be a NASA munkatársai. A megfigyelések szerint a rakéták 8 kilométer átmérőjű rést ütöttek az ózonpajzson. Maradandó károsodás nem keletkezett: a pajzs 60-70 perc alatt befoltozta önmagát. Akkutetemek. Évente 22 ezer tonnányi működésképtelen akkumulátor kerül hulladékba. A Hulladékgyűjtő Konzorcium, amely az országban több mint száz gyűjtőhelyet működtet, ebből 1997-ben 18 ezer tonnát vásárolt föl. Ólomstop. 2000-től ólmozott benzinnel közlekedő autóval nem léphetünk át egyik európai unióbeli tagország határán sem. A döntést a napokban a közösség környezetvédelmi miniszterei hozták. Az állami környezetvédelmi feladatok megoldását segítő civil szervezetek részére kiírt pályázat nyertesei Szervezet Cím Téma 1997 E Ft 1998 E Ft Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkeve Tanári segédkönyv a környezeti neveléshez 400 0 Alapítvány a Vidrákért Budapest Vidravédelem 300 300 Fauna Egyesület Budapest Állatvédelmi kiadványok 620 0 Állatvédelmi jogi szabályozásban való részvétel 0 500 Tiszta Forrás Természetés Környezetvédelmi Egyesület Jósvafő Természetvédelmi vizsgálatok Biodiverzitás monitoring 2000 4380 Csemete Szeged Biodiverzitás monitoring rendszer 300 700 Dél-alföldi természeti értékek 0 430 Energia Klub Budapest Energiahatékonysági szemléletformálás 5200 8000 Független Ökológiai Központ Budapest Helyi környezetvédelmi programok 760 1000 Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület Zsámbék A Zsámbéki medence természeti területeinek feltárása 280 400 Magyar Denevérkutatók Baráti Köre Budapest Denevérvédelem 1200 1600 Somogy Természetvédelmi Szervezet Somogyfajsz Boromka melléki TK tv. kezelése 800 1000 Kék Forrás Környezet-és Tv. Egyesület Budapest Forráskataszter, kis tavak katasztere 160 400 Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány Budapest Környezeti nevelési kiadványok 1050 2000 Környezeti Tanácsadók Egyesülete Budapest Lakossági tanácsadás, országos hálózat (23 szervezet) 20 000 30 000 Reflex Környezetvédő Egyesület Győr A Holt-Duna környezetének változása 500 1500 Gyurgyalag-program a Pannonhalmi dombságon 0 800 Pannon Természetvédő Szövetség Győr Lepkefaunis/.tikai vizsgálatok 0 1480 Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Budapest Környezeti nevelési stratégia 1000 1400 FSC MTK+MKNE Budapest Környezeti nevelési kiadványok fordítása és adaptálása 4000 6000 Dél-balatoni Természetvédelmi Csoport+1 Fonyód Természeti értékek monitoringja 130 0 Dél-balatoni Természetvédelmi Csoport+2 Fonyód Illegális hulladéklerakók feltérképezése 250 0 Nagy berek csatornahálózat monitoringja Természeti területek felmérése és rekonstrukciója Környezeti nevelési kiadvány 860 1000 Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület Nimfea Természetvédelmi Egyesület Bocskaikért Fajvédelmi programok 200 300 Szarvas Halfaunisztikai felmérés 320 500 Göncöl Alapítvány Vác Környezeti állapotfelmérés Magyarország északkeleti régiójában 3000 6000 Magy ar Természetvédők Szövetsége Budapest Részvétel az EL -integráció Környezetvédelmi Újságírók Társasága folyamatában 1510 4300 Budapest Médiatevékenység az NKP megismertetésére 2080 3200 Magyar Madártani Budapest Új, védelemre érdemes és Természetvédelmi Egyesület területek felkutatása 2080 3200 Miskolci ÖKO-Kör Miskolc A bükki kaszálórétek visszaerdősülésének hatásai 370 0 Pécs Zöld Kör Pécs Radio-ökológiai kurzus 250 0 Humusz Győr Hulladékgazdálkodási adatbázis és Internet-térkép 1000 1760 Reklám-fogyasztás-hulladék környezeti nevelési program 1460 1000 Emla Budapest Részvétel a jogszabály-alkotási Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Győr tevékenységben Fenntartható fejlodésprojekt 0 1000 400 1360 Varangy Akciócsoport Budapest Kétéltíívédelmi program 1000 1290 Összesen 55 000 85 000