Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

1997. december 5., péntek Adótanácsadó - Környezetvédelem 9. oldal Hogyan adózunk 1998-ban? (Folytatás a 8. oldalról) Az elmaradott térségekben beruházási adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a termék-előállítást szolgáló beruházás - amelynek bekerülési értéke legalább 3 milliárd forint - 1996. december 31 -ét követően kezdődött/kezdődik. Az adott térségből származó árbevétel arányában megállapí­tott adóösszeg 100 százaléka beruházási adókedvezményként vehető igénybe a beruházás üzembehelyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben az árbevétel a meg­előző évhez képest legalább a beruházás értékének 5 százaléká­val emelkedett. Emellett még a munkanélküliség felszámolására irányuló feltétel is teljesül. Ez a térségi beruházási kedvezmény a tartós munkanélküli­séggel küszködő megyékben is igénybe vehető. Ebből a szem­pontból az a megye minősül ilyennek, ahol a beruházást meg­előző két év decemberében a munkanélküliségi ráta meghaladta/ meghaladja a 15 százalékot. Az ország térségei közül az 1995-ös és 1996-os adatok alapján Borsod-Abaűj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekinthető ilyen térségnek. A törvény kimondja, hogy a 10 milliárd forintnál nagyobb összegű, termékek előállítását célzó nagyberuházások az ország bármely térségében élvezik a beruházási adókedvezményt. En­nek feltétele azonban, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám a beruházás megvalósulása után, annak jóvoltából legalább öt­százzal növekszik. 3. Szövetkezeti kedvezmény Már az 1997-ben hatályos adó­törvény adókedvezményt ígért 1998-ra a szövetkezetek, illetve jogutódjaik részére a kárpótol­taknak térítés nélkül átadott ül­tetvények, illetv'e,na helyi ön- kormányzatoknak térítés nélkül átadott utak állami támogatás­sal csökkentett könyv szerinti értékének megfelelő összegben. Az 1997. május 18-ai törvény- módosítás alapján a szövetkeze­tek az általuk létesített öntözési és meliorációs létesítmények térítés nélküli átadása esetén is jogosultak adókedvezményre. A kedvezmény összege ebben az esetben is a ténylegesen kár­talanítás nélkül átadott rész le­het. A kedvezmény ily módon számított összegének 17 száza­lékát lehet évente levonni az adóból. Adómentességek Az egyházak, országos érdek- képviseletek a közhasznúnak minősülő szervezetekhez ha­sonlóan vállalkozási tevékeny­ségük 10 százalékáig, de legfel­jebb 20 millió forintig nem, afölött arányosan adóznak. A nem közhasznú alapítvá­nyok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek adómentességének feltétele továbbra is az, hogy vállalkozói be­vételük ne haladja meg összes bevételük 10 százalékát, de leg­feljebb 10 millió forintot. Osztalékadó Az osztalék fogalmának pontosításán kívül az osztalékadó meg­állapításra vonatkozó rendelkezéseket is pontosította az 1998- ban hatályos törvény. Az osztalékadó mértéke továbbra is 20 százalék, kivéve, ha a kettős adóztatást kizáró két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik. Továbbra is mentesek a belföldi vállalkozások az osztalékadó megfizetése alól, és csak akkor kell levonni a 20 százalékot, ha az osztalékot készpénzben veszik fel, vagy nem belföldi pénzin­tézet számlájára utalják át. Továbbra is mentes az osztalékadó alól az osztaléknak az a része, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő bel­földön már működő gazdasági társaság, szövetkezet jegyzett tő­kéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság illetve szövetkezet alapításában vesz részt akkor, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülő ren­delkezése alapján a kifizető azt közvetlenül nem erre a célra utalja át. Az osztalékadót illetően is van visszamenőleges hatályú ren­delkezés a törvényben. Eszerint az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított osztalék mentesül az osztalékadó alól. Új az az előírás, amely szerint az osztalékot kifizető köteles tájékoztatni az érintett gazdasági társaságot, szövetkezetét, hogy az átutalt összeg az adótörvény szerint osztaléknak minősül. Ezt az összeget úgy kell kezelni, mint amelyből az osztalékadót nem fizették meg, mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem igazolják. Adóelőleg Nem változott az a rendelkezés, hogy az 1997-ről szóló - 1998. május 31-ig az APEH-nek benyújtandó - adóbevallásban nyilat­kozni kell az 1998. július 1-jétől teljesítendő adóelőlegek össze­géről és a bontás gyakoriságáról. Nem változik a külföldi vállal­kozók adóelőleg-fizetési rendje. A vállalkozásoknak jövőre is december 20-ig kell feltölteniük a várhatóan fizetendő adó mér­tékéig az APEH-nél lévő folyószámlájukat. 1998 júliusától csak annak az adózónak lesz lehetősége ne­gyedévente adóelőleget fizetni, aki 1997-re legfeljebb 3 millió forint társasági adót fizetett. Az ennél többet fizető vállalkozá­sok havonta kötelesek adóelőleget fizetni. A halászati ágazatba sorolt adózók 1998-tól - először tehát az 1998-ban benyújtott adóelőleg-bevallás alapján - a mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adózókra vonatkozó különös szabályok szerint fizetik az adóelőleget. Auditálás Parlamenti elfogadásra vár egy beterjesztett kormányjavaslat, amely várhatóan január 1-jétől módosítja a számviteli törvény­nek azt a passzusát, amelynek értelmében már az 1997. évi mér­leget auditáltatniuk kell a kettős könyvvitelre kötelezett gazdál­kodó szervezeteknek. A módosítás célja, hogy az 5-50 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak csak akkor kellene auditáltat­niuk a mérlegüket, ha nem legalább mérlegképes könyvelő ké­pesítésű szakember vezette a könyvviteli nyilvántartásokat és készítette el a mérlegbeszámolót. Az 5 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak pedig egyáltalán nem kellene auditáltatniuk a mérlegbeszámolót. Ezzel a rendelkezéssel - ha az országgyűlés jóváhagyja - a gazdálkodó szervezetek jelentős költségtől mentesülnének, a könyvvizsgálóknak pedig nem kellene olyan mennyiségű mér­leg átvizsgálására vállalkozniuk, amelynek elvégzésére egysze­rűen kevesen vannak. 1998. január 1-jétöl nem módosul jelentősen az illetéktörvény Drágább lesz a névváltoztatás A parlamentben döntés született az illetékekről szóló törvény jövő évtől hatályos módosításáról. 1998. január 1-jétől igen csekély változás várható, ugyanis az adózási szabályokhoz hasonlóan a hosszabb távú kiszámíthatóságot tartották szem előtt a törvényalkotók - tudtuk meg dr. Kónya Lászlótól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesétől. A szakember elmondta, hogy a lakosság szélesebb rétegeit érintő változások egyike a ma­gánnyugdíjpénztárak létrejötté­vel kapcsolatos. Ezentúl a ma- gán-nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján felhalmozott összegre halála esetén kedvez­ményezettet jelölhet meg, il­letve ennek hiányában a törvé­nyes örökösre száll a pénz. Ez után az összeg után a kedvez­ményezettnek, illetve a törvé­nyes örökösnek öröklési illeté­ket kell majd fizetnie. Ez ro­konsági foktól függően eltérő nagyságú. A gyermek, a házas­társ, a szülő és a közös háztar­tásban eltartott unoka az örökölt érték 11 százalékát kell, hogy il­letékként lerója. A külön élő unoka, a nagyszülő és a testvér 15 százalékos illetéket fizet. Minden más örököst 21 száza­lékos illetékfizetési kötelezett­ség terhel. Mentesül az illeték megfize­tése alól az a kedvezményezett, illetve örökös, aki a magány­nyugdíjpénztárban a tagsági vi­szony folytatása mellett dönt és az adott pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi át a pénzt. Összefoglalva tehát illetéket akkor kell fizetni, ha valaki a pénztárból felveszi az ott felhalmozott összeget. Az eljárási illetékek lénye­gében változatlanok. Csupán nagyon szűk kört érintenek a módosítások. 1998. január 1-jé­től drágább lesz a név- változtatás, ugyanis ezért a ha­tósági ügyintézésért a jövőben a korábbi 1000 forint helyett 5000 forintot kell majd illeték­ként leróni. Ugyanakkor a jövő évtől bő­vül az illetékmentességet él­vező eljárások köre. Az anya­könyvi kivonat kiállításáért a korábbi 1000 forintos illetékkel ellentétben semmit sem kell majd fizetni a következő ese­tekben:- a szülők anyakönyvi kivo­natának kiállításáért, ha az a gyermek születésének anya­könyvezéséhez szükséges,- az elhunyt születési és há­zassági anyakönyvi kivonatá­nak kiállításáért, ha az a halál­eset anyakönyvezéséhez kell. N. Zs. © Környezetvédelem © Környezetvédelem © Környezetvédelem © Búcsú az urántól M egkondult a lélekharang a hazai uránbányászat fölött. Az atomerőművek fű­tőelemeihez használatos érc kitermelése csaknem kétszer annyiba kerül, mint az anyag világpiaci ára. A Mecseki Urán Kft.-nél és a Mecseki Ércbányászati Válla­latnál már zajlik a felszámolás. Elkészült a kormányzati prog­ram is, amely 2002-ig 12 milli­árd forintot irányoz elő a bá­nya bezárásának és környezete teljes körű rehabilitációjának költségeire. Az uránbányászat által meg­bolygatott táj sebeinek begyó- gyítása, eredeti állapotának visszaállítása sokrétű, rendkí­vüli méretű vállalkozás. Mint Benkovics István, az Ércbányá­szati Vállalat vezérigazgatója szerkesztőségünknek elmondta, a rekultiváció magában foglalja egyebek közt a szennyezett be­rendezések, gépek leszerelését, a külszínre nyíló aknák lezárá­sát és a természeti környezet teljes helyreállítását. Ide tarto­zik a tározók, a különféle ob­jektumok sugárszennyeződés­től való megtisztítása is. Összetett feladat a szennye­zett vizek kezelése. A rehabili­tációs eljárásokat attól függően kell alkalmazni, hogy a bányá­ból vagy a külszínről származó vizekről van-e szó. A levegő radonszennyezésé­nek megszüntetése könnyebben megoldható. A gázkiáramlás ugyanis a meddőhányókra terí­tett 30-40 centiméter vastag ta­lajtakaróval teljes biztonsággal megakadályozható. A korábban 8000 embernek kenyeret adó uránércbányában ebben az évben már csak félez­ren dolgoznak. íbisz, az ornitológiái rejtély Zalaistvándon, egy ház udva­rán a minap egy íbiszre buk­kantak. Olyan madárven­dégre, amilyen emberemléke­zet óta nem járt hazánkban. Az ornitológiái szenzációnak számító fehér gázlómadár, ame­lyet farkán, nyakán és hátán fe­kete dísztoll ékesít, egyelőre a kőszegi állat- és madármenhely vendégszeretetét élvezi.- Valóságos rejtély, hogy honnan, hogyan került hozzánk ez a tropikus vidékeken honos ritkaság, amely egyébként az egyiptomiak szent állata ­mondja Dénes Péter, a Madár­tani Egyesület munkatársa. - Nem kizárt, hogy valamelyik európai állatkertből szökött meg, bár ilyesféle jelzést egy­előre sehonnan nem kaptunk. Az íbisz rejtélyes megjelené­sének oka alighanem titok ma­rad, azt azonban megtudtuk: bármilyen értékes ritkaságnak számít is, fogsága nem tart soká. Amint egészségi állapota engedi és megerősödik, gondo­zói kinyitják előtte a kalitka aj­taját. Tavasszal tehát szabadon szárnyra kelhet. U. G. Zöld híradó Regionális telepek. A kör­nyezetvédelmi tárca felmé­rése szerint az országban összesen 3000 legális sze­méttelep van. Ezekből az ezredfordulóra 300 marad, amelyek regionális telep­ként működnek majd. Aj­kán, 360 millió forint költ­séggel már épül egy kor­szerű gyűjtőbázis. Bácsban Szabadszállás, Izsák, Fülöp- szállás, Agasegyháza és Söltszentimre összefogásá­val tervezik regionális lera­kóhely létrehozását. Tettes: a rakéta. Két, nem­régiben felbocsátott rakéta nyomvonala körül eltűnt az ózon - jelentették be a NASA munkatársai. A meg­figyelések szerint a rakéták 8 kilométer átmérőjű rést ütöttek az ózonpajzson. Ma­radandó károsodás nem ke­letkezett: a pajzs 60-70 perc alatt befoltozta önmagát. Akkutetemek. Évente 22 ezer tonnányi működéskép­telen akkumulátor kerül hul­ladékba. A Hulladékgyűjtő Konzorcium, amely az or­szágban több mint száz gyűjtőhelyet működtet, eb­ből 1997-ben 18 ezer tonnát vásárolt föl. Ólomstop. 2000-től ólmo­zott benzinnel közlekedő autóval nem léphetünk át egyik európai unióbeli tag­ország határán sem. A dön­tést a napokban a közösség környezetvédelmi miniszte­rei hozták. Az állami környezetvédelmi feladatok megoldását segítő civil szervezetek részére kiírt pályázat nyertesei Szervezet Cím Téma 1997 E Ft 1998 E Ft Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkeve Tanári segédkönyv a környezeti neveléshez 400 0 Alapítvány a Vidrákért Budapest Vidravédelem 300 300 Fauna Egyesület Budapest Állatvédelmi kiadványok 620 0 Állatvédelmi jogi szabályozásban való részvétel 0 500 Tiszta Forrás Természet­és Környezetvédelmi Egyesület Jósvafő Természetvédelmi vizsgálatok Biodiverzitás monitoring 2000 4380 Csemete Szeged Biodiverzitás monitoring rendszer 300 700 Dél-alföldi természeti értékek 0 430 Energia Klub Budapest Energiahatékonysági szemléletformálás 5200 8000 Független Ökológiai Központ Budapest Helyi környezetvédelmi programok 760 1000 Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület Zsámbék A Zsámbéki medence természeti területeinek feltárása 280 400 Magyar Denevérkutatók Baráti Köre Budapest Denevérvédelem 1200 1600 Somogy Természetvédelmi Szervezet Somogyfajsz Boromka melléki TK tv. kezelése 800 1000 Kék Forrás Környezet-és Tv. Egyesület Budapest Forráskataszter, kis tavak katasztere 160 400 Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány Budapest Környezeti nevelési kiadványok 1050 2000 Környezeti Tanácsadók Egyesülete Budapest Lakossági tanácsadás, országos hálózat (23 szervezet) 20 000 30 000 Reflex Környezetvédő Egyesület Győr A Holt-Duna környezetének változása 500 1500 Gyurgyalag-program a Pannonhalmi dombságon 0 800 Pannon Természetvédő Szövetség Győr Lepkefaunis/.tikai vizsgálatok 0 1480 Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Budapest Környezeti nevelési stratégia 1000 1400 FSC MTK+MKNE Budapest Környezeti nevelési kiadványok fordítása és adaptálása 4000 6000 Dél-balatoni Természetvédelmi Csoport+1 Fonyód Természeti értékek monitoringja 130 0 Dél-balatoni Természetvédelmi Csoport+2 Fonyód Illegális hulladéklerakók feltérképezése 250 0 Nagy berek csatornahálózat monitoringja Természeti területek felmérése és rekonstrukciója Környezeti nevelési kiadvány 860 1000 Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület Nimfea Természetvédelmi Egyesület Bocskaikért Fajvédelmi programok 200 300 Szarvas Halfaunisztikai felmérés 320 500 Göncöl Alapítvány Vác Környezeti állapotfelmérés Magyarország északkeleti régiójában 3000 6000 Magy ar Természetvédők Szövetsége Budapest Részvétel az EL -integráció Környezetvédelmi Újságírók Társasága folyamatában 1510 4300 Budapest Médiatevékenység az NKP megismertetésére 2080 3200 Magyar Madártani Budapest Új, védelemre érdemes és Természetvédelmi Egyesület területek felkutatása 2080 3200 Miskolci ÖKO-Kör Miskolc A bükki kaszálórétek visszaerdősülésének hatásai 370 0 Pécs Zöld Kör Pécs Radio-ökológiai kurzus 250 0 Humusz Győr Hulladékgazdálkodási adatbázis és Internet-térkép 1000 1760 Reklám-fogyasztás-hulladék környezeti nevelési program 1460 1000 Emla Budapest Részvétel a jogszabály-alkotási Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Győr tevékenységben Fenntartható fejlodésprojekt 0 1000 400 1360 Varangy Akciócsoport Budapest Kétéltíívédelmi program 1000 1290 Összesen 55 000 85 000

Next

/
Oldalképek
Tartalom