Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-31 / 304. szám

10. oldal SporTTüköR 1997. december 31., szerda Sport Szilveszter ... Sport Szilveszter ... A veterán atléta megunta a honi atlétika gyengélkedését Mecser csúcsjavítása ÁLhírek Újévi fogadalom Kovács István, az SBTC egy­kori labdarúgó-kiválósága még ma is Salgótarján egyik színes figurája. Szinte nem telik el nap, hogy ne állítana meg vala­kit a megyeszékhely főutcáján, megosztandó vele épp’ aktuális élcelődéseit. Nos, a méltán nép­szerű „Kokó” megfogadta: 1998-ban bárkivel beszéljen is, nem a Fekete Sasok kosarasai­val kezdi a „zrikáf ’. .. Nem egyesülnek Tévesnek bizonyultak azok a hírek, melyek megyénk két él­vonalbeli egyesülete, a Salgó­tarjáni Fékét Sasok Kosárlabda Klub és a Salgótarjáni Röp­labda Klub egyesüléséről szól­tak. A férfi és női csapat 1998- ban is külön utakon folytatja tevékenységét. Persze lehet, hogy bajnokságbeli győzelmeik egyesítésével egyikük kikerül­hetne a kritikus zónából ... Készül a pálya Mint ismert, a labdarúgó NB III Mátra-csoportjában szereplő PHFC csapata a hasznosi pá­lyán játszotta őszi hazai mécs­eséit, melynek oka, hogy a pásztói játékteret gyomirtó he­lyett most - egy új európai sza­badalom alapján - fűmaggal próbálják kezelni. Az egyesület vezetése nagyot gondolt, s a „stadiont” benevezte a 2004-es osztrák-magyar közös Európa- bajnokság pályái közé is ... Könnyes bemutató A salgótarjáni téli teremfoci- tornán a Városháza csapatának kiválósága, lapunk futball-szak- írója, Sipkó Sándor egy har- mincméteres indítást egészen új formában - nem fejjel, vagy lábbal, hanem - orral szelídí­tett meg. A sportoló és a mint­egy ezer főnyi publikum könnyeivel küszködött - más­más okokból. A szervezőbi­zottság az eredetiséget tíz, a kivitelezést 9755 ponttal ju­talmazta, s a figurát Alexander S.-nek nevezte el. Menesztés Menesztették megyénk leg­újabb futball-sztárcsapatának, az X FC-nek a pályaedzőjét. A szakosztályvezetés hivatalos indoklása szerint a váltásra azért volt szükség, mert nem voltak megelégedve a játéktér edzettségi állapotával. A jövő­ben locsolással, egyengetéssel és nyírással próbálkoznak ... A nagyszerű nógrádi sport­ember, Mecser Lajos meg­unta a honi atlétika gyen­gélkedését és megjavította saját, 30 éves csúcsát az öt­ezer méteres síkfutásban. Az új magyar csúcs: 13:27.5. A - nyugodtan mondhatjuk - világraszóló teljesítményről riporterünk az alábbiakban számol be. „Fantasztikus”, „Kápráza­tos”, „Mecser a legnagyobb”, „Széchenyi... Kossuth.. .Me­cser”, „Egyszerűen hihetetlen” - és ehhez hasonló címek alatt számolnak be Európa és a világ vezető sportlapjai Mecser La­jos csodálatos teljesítményéről. A karácsonyi hírszendergés után bombaként robbant a tarjáni atléta tette, olyan eseményeket ki­szorítva még a politikai lapok éléről is, mint a szlovák elnök ba­ráti látogatását Horn Gyulánál, Torgyán József és Maczó Ágnes klónozását, va­lamint Orbán Viktor leégését Lezsák Sándor lakitelki szolá­riumában.- Tényleg igaz? - hívott fel telefonon Joe Milligan, az US Athletic publicistája, aki a számára kedvező „igen” után máris szervezkedni kezdett Mecser Lajos amerikai honosí­tása érdekében. A világ érdeklődésénél csu­pán (de mit is várhattunk...) a Magyar Atlétikai Szövetség érdektelensége nagyobb. A de­cember 27-én futott rekordja után Mecsemek még csak any- nyit sem mondtak, hogy „szép volt, Lajos”. Talán érthető is ez a közöny, mivel az örökifjú hosszútávfutóval nem számol­tak eddig a következő olimpia kapcsán. Márpedig ezek után... — Mi lesz ezek után? — kér­deztük Salgótarján több ismert személyiségétől. Puszta Béla, Salgótarján polgármestere: „a városunknak újabb dicsőséget szerzett Me­cser Lajos további felkészülé­séhez kiemelt támogatást biz­tosítunk. Nem adjuk őt az ame­rikaiaknak!”. Smitnya Sándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke: „Lajos-napra, ha megszavazza a közgyűlés, egy üdvözlő táv- iratpt adunk fel Mecsemek”. Dr. Szabó Márta, a Madzsar József kórház igazgatója: „Me­cser lépcsős edzéseihez ren­delkezésre bocsátjuk kórhá­zunk valamennyi emeletét”. Angyal János, a tarjáni ug­rógálák mindenese: „szeptem­berre idehozom a világ öt leg­jobb ötezresét. Remélem, La­jos lepipálja őket. De végre kapjon szót Me­cser Lajos is.- Milyen előzményei voltak a csúcsjavításának?- Váratlanul történt az egész - fúj egy nagyot az épp' edzés­ről visszaérkezett atléta. - Ka­rácsonykor felkeresett az adi- das egyik vezetője, s egy új fu­tócipőt helyezett a karácsony­fám alá. Aztán hosszasan be­szélgettünk, szó szót követett, felelevenítettük a több évtized­del ezelőtti futásaimat, köztük a régóta porosodó ötezres csúcsot. Amikor vendégem lemondóan legyin­tett, hogy azt már senki sem fogja megjavítani Ma­gyarországon, ak­kor valamilyen kü­lönleges dac lett úrrá rajtam. Nem magamért, hanem a magyar atlétiká­ért. Talán egyszer az életben, ha érez ilyet az ember. Ráadásul olyan akaraterő feszült bennem, hogy mindjárt tudtam: sikerülni fog!- Mit mondott vendégének?- Megkérdeztem, hogy tud-e hitelesítő időmérőket szerezni december 27-re.- Nem képedt el?-Nem, mert vannak olyan emberek, akik nem csak a kort, hanem a kor „hordozóját” is tisztelik.-Nem számolt az esetleges sikertelenséggel?- Akkor már nem volt visz- szalépés, de egyébként is érez­tem, hogy meg tudom csinálni. December 27-én, úgy ahogy kértem, visszajött az úriember a segítőivel és az SKSE-pályán lefutottam életem eddigi leg­emlékezetesebb ötezrét.- Kell-e újabb 30 évet várni a csúcsjavításra?-Remélem, hogy nem, de erről már a fiatalabbakat kel­lene megkérdeznie. *** Mecser Lajos tehát megtette a magáét. Példáját követve állí­tólag máris összeállt az Albert Flórián korabeli labdarúgó­válogatott, hogy a négy év múlva sorra kerülő vb-re kijut­tassa Magyarországot. Mint ismeretes, a magyar NB 1 valamennyi labdarúgója korengedményes nyugdíjba vonult. (B. M.) Csaknem háromszáz megfejtés érkezett, s túlnyomó többségük helyes volt Játszottak lapunkkal és nyertek Háromfordulós játékunk ugyan már egy héttel ezelőtt be­fejeződött - a rejtvények beküldési határideje december 23-a volt -, de ezzel együtt még nem felejtjük el. Sőt, ép­pen most van itt az értékelésnek és az értékes nyeremé­nyek kisorsolásának az ideje. Nos, lássunk dolgunkhoz! Mielőtt azonban eleget ten­nénk ez irányú kötelezettsé­günknek, sokadszor is leírjuk a már közismert tényt: 1998. január 16-án, Balassagyarma­ton rendezik meg Nógrád me­gye legeredményesebb sporto­lóinak díjátadó ünnepségét. A Nógrád Megyei Sport­igazgatóság, Balassagyarmat Polgármesteri Hivatala, a Nógrád Megyei Hírlap és a Balassagyarmati Vitalitás SE által szervezett sportgála elő­készítésébe olvasóinkat és a sportszeretők, népes táborát is igyekeztünk bevonni, ezért há­romfordulós játékot indítot­tunk számunkra. A kérdések az elmúlt tizen­nyolc év legjobb nógrádi spor­tolóihoz kapcsolódtak. Nagy örömünkre csaknem három­száz megfejtés érkezett szer­kesztőségünkbe, s azok túl­nyomó többsége jónak bizo­nyult. Alátámasztva ezzel azt a véleményt, hogy szűkebb pátriánkban igenis szeretik és értik a sportot. Most pedig ígéretünkhöz híven felelevenítjük a rejtvé­nyek kérdéseit és az azokra adandó helyes válaszokat. Sportrejtvény I. 1. Az első férfi megyei győztes, az olimpiát is megjárta. Az ökölvívó neve? 1: Botos András. 2. Ki volt legtöbbször Nóg­rád legjobb sportolója az el­múlt tizennyolc évben? 2: Bereczki Brigitta. 3. A három sportlövő közül melyikük duplázott a megye első számú sportolójaként? 2: Papanitz Zoltán. 4. Nevezett labdarúgók egyikét ifjúsági kategóriában díjazták. Melyiküket? x: Jónás Gyula. 5. Nógrád legjobb ifjúsági sportolója 1983-ban, legjobb felnőtt versenyzője 1992-ben, olimpikon. Ki ő? 1: Géczi Tibor. 6. Három ifjúsági és öt fel­nőtt győzelmet mondhat ma­gáénak. Hogyan hívják az at­létát? 1: Kovács Dusán. 7. Melyik együttes kapta meg először Nógrád legered­ményesebb csapata díjat? x: nagybátonyi asztalite­niszezők. 8. Az SBTC labdarúgói mi­kor nyerték el a megye legjobb együttese címet? 2:1995. 9. Elsőként Oláh Krisztinát választották Nógrád legjobb sportolónőjévé. A sportága? 1: vívás. 10. A leány ifjúsági kategó­riában 1992-ben, később fel­nőttként is listavezető. Most is esélyes. Az atlétanő neve? 2: Ajkler Zita. Sportrejtvény II. 1. A 18 év alatt hány egyéni versenyző kapta meg a Nóg­rád legeredményesebb sporto­lója címet? (Figyelem: né­hányszor holtverseny is elő­fordult!). 2: 75. 2. Melyik egyéni sportág versenyzői részesültek ez idáig legtöbbször megyei elismerés­ben? 1: atlétika. 3. Egyénile g melyik labdajá­ték képviselőit díjazták leg­többször a csaknem két évtized alatt? 1: labdarúgás. 4. Összesen hány sportág versenyzői szereztek egyéni el­sőbbséget? x: 14. 5. A három sportág közül melyik versenyzője volt díja­zott? 2: karate. 6. Hány labdarúgó kapott egyéni díjat az elmúlt időszak­ban? 2: 2. 7. Az ifjúsági leány kategó­riában 1985-ben Tarjáni Szil­via végzett az első helyen. A sportága? 1: kézilabda. 8. Az 1994. évi ifjúsági győztes tagja a naganói téli olimpiára utazó csapatnak? Ki ő? 2: Bekecs Zsuzsa. 9. Mikor adták ki először Nógrád megye legeredménye­sebb csapata címet? x: 1989. 10. A csapatgyőzelmek so­rán eddig két sportág duplá­zódott. Vívás és ... ? 1: vívás-kosárlabda. Sportrejtvény III. 1. Az 1990-es eredményeik alapján két fiatal holtverseny­ben lett a megye legjobb ifjú­sági fiú sportolója. Kik ők? 1: Kovács D. - Balázs D. 2. 1980-ban egy kosárlab­dázót választottak a felnőtt női kategória győztesévé. Hogy hívják a sportolónőt? x: Miskolci Katalin. 3. Bereczki Brigitta 1987­töl megszakítás nélkül több­ször volt a megye legjobb fel­nőtt női sportolója. Hányszor? 1: 7. 4. Az elmúlt 18 év alatt - va­lamennyi kategóriát figye­lembe véve - hány esetben ad­tak ki megosztott díjat a ren­dezők? x: 3. 5. A salgótarjáni Viktória SE férfi párbajtőrcsapata 1992-ben volt a megye leg­jobbja. A magyar bajnokság hányadik helyén végzett az együttes ebben az évben? 2: 2. 6. Az 1994. év legjobb fel­nőtt női sportolója Kecskés Ibolya karatéka volt. Melyik klub versenyzőjeként? 2: Pásztói Szabadidős SE. 7. Bereczki Brigitta mellett egy másik sífutó is két alka­lommal volt a felnőtt női kate­gória győztese. Ki ő? 1: Gaibács Judit. 8. A négy kategória alapján - a holtversenyes éveket fi­gyelmen kívül hagyva - 1995- ben volt legtöbb atléta a győz­tesek között. Hány fő? 2:3. Nyertesek A harmadik fordulóra érkezett jó megfejtések beküldői közül sorsolás útján ezúttal Frajcsák Mónikának (Salgótarján, Ybl Miklós út 46.) kedvezett a sze­rencse. Nyereményét - a Ma­gyar sport évkönyve '97-t és az adidas rövid nadrágot - szerkesztőségünk sportrovatá­nál átveheti. Ugyancsak sorsolás útján talált gazdára öt fődíjunk azok között, akiknek mindhárom megfejtése hibátlan volt. íme: Dr. Kollár Mihály (Balas­sagyarmat, Rákóczi út 25.1/2.) nyerte a megyei sportgálára szóló kétszemélyes belépőt, akinek postán küldjük el a je­gyeket. Hegedűs Géza (Karancsla- pujtő, Szabadság út 15.) a Nógrád megye kézikönyve című kötettel gazdagodott. Czikora Ildikó (Salgótarján, Somosi út 19.) egy focilabdá­nak lesz remélhetően boldog tulajdonosa. Pongor Lajosné (Sámson- háza, Rákóczi út 56.) egy kézi számológépet érdemelt ki. Deák Rózsa (Salgótarján, Pécskő út L, V/47.) a Magyar sport évkönyve '97-et kapja. Az utóbbi négy helyes meg­fejtő szerkesztőségünk sport­rovatánál átveheti jól megér­demelt „jutalmát”. Gratulálunk a nyertesek­nek! Reméljük, legközelebb ismét velünk játszanak majd. Kolaj László Elfelejtett bajnokok: Platthy József olimpikon, aki átlovagolta a századot - Szabó János sporttörténész kutatásaiból Karancskesziben született és ide tért vissza megnyugodni Szabó János, a salgótarjáni Strand Hotel recepciósa három év­tizede végez sporttörténeti kutatást. Az 50 éves, tanári diplo­mával rendelkező férfi öt könyvnek a társszerzője. Munkás­sága elismertségét mutatja, hogy tagja a Magyar Olimpiai Akadémiának és a Magyar Sporttörténeti Társaságnak. Évek óta kutatja megyénk sporttörténetét, s eközben bukkant rá so­rozatunk főszereplőire, az elfelejtett bajnokokra. íme, Platthy József olimpiai érme dísz tokban A nógrádi sajtótermékek leg­több esetben Szojka Ferencet és Décsey Ferencet jelölik meg szűkebb pátriánk első olimpi­konjaiként. Az újabbkori sport­kutatások során azonban Szabó János több megyénkbeli szüle­tésű olimpikonra is rábukkant, közülük most Platthy József lo­vasversenyzőt mutatjuk be.-Ki volt Platthy József? - kérdeztem a sporttörténészt.-Huszárezredes és lovagló­tanár volt, 1900. december 17- én született Karancskesziben. Iskolai tanulmányait a Ludo- vika Akadémián végezte, ezt követően a magyar királyi hon­védségnél hivatásos huszár­tisztként szolgált 1945-ig, a nyugdíjazásáig.- Milyen sportban tűnt ki?- Elsősorban lovasverseny­zőként vált híressé. Az 1936. évi berlini olimpián III. helye­zést ért el, ezzel Magyarország és a magyar lovassportág máig egyetlen érmes versenyzője. A lovassportnak nemzetközi vi­szonylatban három ágát űzik: a díjugratást, a háromnapos ver­senyt, vagyis a militaryt és az idomítást, közkeletűbb nevén: díjlovaglást. Nos, Platthy Jó­zsef díjugratásban 1934-től 1941-ig minden esztendőben megszerezte a magyar bajnoki címet, s nagyon sok egyéb lo­vasversenyen is nyert.- Platthynak állítólag kisebb „malőrje" támadt az akkori miniszterelnökkel.- A korabeli tudósítások sze­rint Gömbös Gyula tizenhétezer pengőért egy holland millio­mosnak Platthy megkérdezése nélkül eladta azt a Sellő nevű lovát, amellyel fellovagolt Ber­linben a dobogóra. A híres négylábút a második világhá­ború végén az ausztriai Hütten­berg sportpályáján földelték el.- Az obsitos huszártisztnek hogyan alakult az élete az új rendszerben?- Mivel horthysta katona­tisztként nem kaphatott kated­rát, az ország különböző he­lyein dolgozott. Mindenütt na­gyon szerették Zsiga bácsit, az idős mestert, ahogyan őt becéz­ték a Nemzeti Lovardában, Alagon, Bőszénfán, Somogy megyében, Kisbéren, Komá­rom megyében, s az országban sok helyen. Platthy 1990. de­cember 21-én hunyt el Buda­pesten. A híres lovast a Magyar Olimpiai Bizottság és az Öttusa Szövetség a saját halottjának tekintette. Hamvait a karancs- keszi családi sírboltban helyez­ték el, 1991. január 25-én.- Tudtunkkal Platthy emlékét szobor is őrzi.- Igen, a róla mintázott szob­rot 1991. december 20-án, a Nemzeti Lovardában avatták fel ünnepélyes keretek között. A műalkotást Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az avatáson részt vett Dr. Horváth Balázs, tárca nélküli miniszter és Kéri Kálmán nyugalmazott tábornok, országgyűlési kép­viselő. Merem remélni, hogy egyszer szülőhelyén, Karancs­kesziben is méltóképpen meg­emlékeznek majd arról az em­berről, aki átlovagolta a száza­dot, s a község nevét, ahol szü­letett és ahová visszatért meg­nyugodni, a messzeségekbe röpítette. (kolaj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom