Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

Megyei Körkép 1997. december 29., hétfő Bővülő telefonhálózat Sipeken Százhúszról százötvenre növekedett Nógrádsipeken a telefonnal rendelkező családok száma. A bővítést ezekben a napokban végzik a szakemberek. Képünkön Németh Kálmán a Siemens technikusa a korszerű telefonrendszer végberendezésénél, amely 240 készülék fogadására alkalmas, az új előfizetők bekapcsolását végzi. fotó: szabó gyula Sándor Üzletet nyitottak a srácok, de betörőszerszámmal - Gyors zsaruk Lakat alatt a trió két tagja Végleges helyre költözött az intézmény - Üj szolgáltatások is lesznek Tavasszal nyit a könyvtár Hosszú hónapok kényszerű szünete után tavasszal kezdi műkö­dését a pásztói városi könyvtár. Az önkormányzat által megbí­zott kivitelező 1998. február 28-i határidőre vállalta a kijelölt épület átalakítási munkáit. A berendezkedés, a dokumentumok elhelyezése után sokak örömére megindulhat majd a könyvtári szolgáltatás Pásztón. Hiányzott, hiányzik a könyvtár a lakos­ságnak, hiszen ezrek szorultak ki a megszokott ellátásból és kénytelenek nélkülözni a szükséges és igényelt szolgáltatásokat. Néhány napja bejelentés érke­zett a bátonyterenyei rendőr- kapitányságra, hogy ismeretlen tettesek látogattak záróra után a mátraverebélyi bisztróba. A zár nem jelentett akadályt, a, lakat lefeszítése után betörték az ajtót, több ezer forint értékű szeszes és üdítőitalokkal távoz-; tak. Sokáig azonban nem ör­vendezhettek a zsákmánynak, mert a Sándor Ede zászlós és a Jakubovics Nándor törzsőrmes­ter irányította forrónyomos csoport, valamint az URH-s járőr összehangolt munkája eredményeként két órán belül elfogták az-újabb bűncselek­mény elkövetésére induló „csa­patot”. A betöréssel alaposan gyanúsítható Cs. S.-l és fiatal­korú B. Gy.-t - tekintettel hosz- szú bűnlajstromukra - őrizetbe vették, míg a trió nőtagja, Cs. M. szabadlábon védekezhet. Az ellopott érték egy részét és a be­törőeszközt lefoglalták.- A szakmai és építési tervek összehangolása révén, a realitá­sok szabta keretek között ke­rülnek kialakításra a könyvtári övezetek, részlegek -mondta Gerhát Gyuláné, a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgató- helyettese. - Helyet kapnak más funkciót is teljesítő egysé­gek, úgy, hogy a városnak egy modem, a változó és növekvő igényeket is kielégítő intézmé­nye lehessen. A tervek és javas­latok szerint az épület befo­gadja a Vállalkozási Iroda szervezeti egységét is, ily mó­don megvalósítva a komplex információs központ funkcióit. A könyvtár gazdag dokumen­tumállományával segítő intéz­ménye lehet a térség vállalko­zóit összefogó irodának.-Tervezik a szolgáltatások körének bővítését is?- Hogyne, a hagyományos és látogatóink által méltán kedvelt könyvtári részlegeken túl új tí­pusú szolgáltatások bevezetését is tervezzük. A földszinten ki­bővített folyóirat-olvasó és közhasznú információs tájékoz­tató részleg áll majd a lakosság rendelkezésére. Itt helyezzük el az alapvető tájékoztató kiadvá­nyokat, törvénytárakat, CD- ROM-on megvásárolt jogi adatbázisokat és a munkaügyi központtal működtetni kívánt segítő-szolgáltató részlegünket. Itt a munkanélküliek életvitelé­hez, beilleszkedéséhez szüksé­ges információk állnak majd rendelkezésre. Ezek beindítá­sához, működtetéséhez az idén pályázati támogatást nyertünk.-Ha jól tudom, pályázaton Internet lehetőséget is nyertek.-Igen, ez év júliusától pá­lyázati úton egyéves Internet hozzáférhetőségi lehetőséget nyertünk a Soros Alapítványtól, melyet az elköltözés miatt nem tudunk működtetni, de az új épületben beindítjuk a szolgál­tatást a lakosság részére - fel­téve, ha a pályáztató lehetősé­get ad a meghosszabbításra. Ha már a pályázatoknál tartunk, szeretném megemlíteni, hogy szakmai pályázatok elnyerésé­vel a könyvtár jelentősen nö­velni tudta állományát. Első­sorban alapvető kézikönyveket, felsőfokú tanulmányokhoz szükséges szakirodalmat vásá­roltunk, melyeknek beszerzése az egyének számára rendkívül nehéz és anyagilag megterhelő. A könyvtár zárva tartása sok pásztói diák részére jelent le­küzdhetetlen nehézséget.- Hogyan dolgoztak az át­alakítás ideje alatt?- A könyvtár dolgozói eddig is tették és most is teszik a dol­gukat. Az önkormányzat utasí­tására átköltöztettük a több mint 75 ezer egységnyi könyv­tári gyűjteményt, amely most r.ri 'A I», kötegelve a volt MÁG-épület alagsorában hever. Itt tudtuk kialakítani a munkaszobát, ahol a munkatársak a belső szakmai tevékenységet végzik. A külső szolgáltatások szünetelnek ugyan, de a belső könyvtári munkákat - úgy mint állo­mánygyarapítás, leltározás, ka­talógusépítés - folyamatosan végezni kell. Az itteni körül­mények - fűtés, világítás bi­zonytalansága - rendkívül megnehezíti munkánkat. Ebben az időszakban történik a mun­katársak felkészülése az új számítógépes technikák, a be­vezetendő modem könyvtári rendszerek működtetésére. Eh­hez kapcsolódóan pályázatokat gondozunk, helyi szakmai ter­veket készítünk, a kollégák pe­dig továbbképzéseken vesznek részt a gyakorlati elsajátításhoz. Rendbe tettük és januártól is­mét működtetjük a mátrake- resztesi klubkönyvtárat, és a könyvtárosok rendszeres fel­adatai közé tartozik jelenleg a művelődési központban beindí­tott városi mozi szervezési, működtetési és ügyeleti munká­iban való részvétel is.-A város számára nagyon fontos az intézmény mielőbbi megnyitása, hogy mind a könyvtári alapszolgáltatások, mind a tervezett újszerű formák a lakosság rendelkezésére áll­janak, és mielőbb teljesíteni tudjuk a lakosság jogos elvárá­sait. A sokévi bizonytalanság után végleges helyére költözte­tett könyvtár megfelelő működ­tetéssel évtizedekre biztosítani tudja a jövő nemzedékének az új, információs társadalomban való aktív részvételt, a tanulás és művelődés feltételeit. H. E.-ab v üV • vp i\si AHírlap postájából) A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Egy buszjárat-összevonás kárvallottjainak panasza Egy jeggyel vagy bérlettel két járaton is utazhatnak Most, amikor a piacra igyekvő utasok problémája részben talán már megoldást nyert, engedtessék meg ne­künk is, hogy mi is elmondjuk a saját panaszunkat nyilván abban bízva, hogy ez is orvo­solható. A 2-es és az 5-ös járatok 25- ösre való összevonását takaré­kossági szempontból megért­jük, elfogadjuk - így csökken­tette a Volán a ráfizetését, amelyet a pályaudvar áthelye­zése okozott neki a megnö­vekvő üres járatokkal. Sőt, így még sűríteni is tudta a mi jára­taink számát is, főleg csúcs­forgalmi időszakban. Ugyanakkor azonban mi, az 5-ös járat utasai, az Idegér, a Károlyi és az Újtelepek lakói egycsapásra hátrányos hely­zetbe kerültünk a Forgách-te- lep lakóival szemben. Ők ugyanis hamar rájöttek, hogy sokkalta kényelmesebb, ha a zimankós téli, esős, havas időben a várakozás idejét nem a fedetlen buszmegállóban, hanem a buszon ülve töltik, sokkal melegebb helyen, ezért már a Köjál (Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) mellett lévő megál­lóban felszállnak és egy „tisz­teletkört” tesznek az 5-ös busz útvonalán és úgy utaznak haza. Csakhogy így csúcsforgalom idején rendkívül kényelmet­lenné válik az utazás az Idegér felé utazók számára, akik ilyenkor maguk is megtöltenek egy-egy szóló kocsit. Nem tö­rődnek vele, hogy csaknem ki­szorítják kényelemszeretetük­kel az 5-ös járat utasait. Akadt már állítólag olyan talpraesett gépkocsivezető, aki egyre parancsolta őket, mondván: várjanak az ő meg­állójukban 5 percet, amíg a kocsi visszatér az Idegérből. Elképzelésünk" szerint ez lenne a dolog megoldása. A 2- es jeggyel, bérlettel ne utaz­zanak az 5-ös járat vonalán, mint ahogy mi sem kívánunk, nem szoktunk „szórakozás­ból” Forgáchra utazgatni. De azt is megemlítjük, hogy akinek a kötelessége lenne, az sürgősen telepítse át a régi pályaudvarról az új megállókba a tetőszerkezete­ket, hogy azok legalább az eső ellen védjék a várakozó­kat, ne kényszerüljenek azok emiatt a „pluszutazásra”. Kérésünk kedvező elbírálá­sában bízva maradunk tiszte­lettel sok utastársunk nevé­ben: Bolyós Istvánná Petényi László Salgótarján A gazdaság és az életkörülmények jellemzőiről számokban Vállalkozási övezet és más remények Nógrád megyében a megfigyelt megyei székhelyű ipari vál­lalkozások termelésének volumene 1997. I. negyedévében még mérsékelten emelkedett, majd a II. és a III. negyedév­ben ugrásszerűen meggyorsult, így összességében a kilenc hónap alatt 35,3 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, az előző évhez viszonyítva 22 százalékos termelésbővü­lés történt. (Értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy alacsony volt a bázis.) Az országoshoz hasonlóan a megyé­ben is a termelés hajtóerejét az export jelentette, ugyanis 30 százalékkal többet értékesítettek külföldre, mint tavaly ilyenkor. A termelés és az export ágazatonként differenciál­tan alakult. A leglátványosabb fejlődést a gépipar érte el. A megyei székhelyű - 10 fő­nél többet foglalkoztató - épí­tőipari vállalkozások saját építési-szerelési tevékenysé­gének - volumene 36 száza­lékkal meghaladta az előző év I-III. negyedévit, 1,5 milliárd forint volt. Ezen belül a na­gyobb (50 fő feletti) vállalko­zások termelése 13 százalék­kal csökkent, míg országosan valamelyest nőtt. Nógrád megye mezőgazda­ságában a tavalyinál 28 száza­lékkal nagyobb, mintegy 43 ezer hektár területről egyhar- maddal több, közel 120 ezer tonna kalászos gabonát takarí­tottak be. Mezőgazdaság: rekord és csökkenés A termésátlagok növényen­ként eltérően alakultak, a bú­záé és a rozsé nőtt, az őszi és tavaszi árpáé nem változott, a zabé ugyanakkor visszaesett. Az őszi betakarítási munkák befejeződtek, kukoricából or­szágosan és a megyében is re­kordtermés született. Ez évben tovább folytató­dott az állatállomány csökke­nése, az augusztus 1-i állat­számláláskor az egy évvel ko­rábbinál, 10 százalékkal keve­sebb volt a sertések száma. A megye idegenforgalmá­ban kisebb-nagyobb ingadozá­sok után 1995-től mérsékelt növekedésnek indult a keres­kedelmi szálláshelyeken meg­szállt vendégek száma. Idegenforgalom: kevés a külföldi Ez év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbinál 2,2 százalékkal több vendég ke­reste fel Nógrádot, az országos tendenciához hasonlóan a kül­földiek látogatása csökkent, a belföldieké nőtt. A vendégek a tavalyinál há­rom százalékkal több éjszakát töltöttek itt. 1997. szeptember végén 11 943 gazdasági szervezet mű­ködött a megyében, 4 száza­lékkal kevesebb mint az év elején. A csökkenés háttere összetett: miközben az egyéni vállalkozások száma 10 száza­lékkal mérséklődött, addig a társas vállalkozásoké annál ki­sebb ütemben, de emelkedett. Az év első kilenc hónapjában 20 külföldi érdekeltségű vál­lalkozás alakult, egynegyeddel több mint 1996. I-III. negyed­évében. A külföldi befektetések zöme, 85 százaléka a feldolgo­zóiparba áramlott. Az or­szágba a legtöbb tőke Hollan­diából, az USA-ból és Fran­ciaországból érkezett, Nógrád megyébe pedig Ausztriából és Németországból. A megye népesedési helyze­tét alacsony és csökkenő ter­mékenység, valamint magas halandóság jellemzi. A lakó- népesség száma 1997. január 1-én 220 828 fő volt, csaknem 1700 fővel kevesebb mint egy évvel korábban. Az év első ki­lenc hónapjában folytatódott a népesség természetes fogyása. A megfigyelt gazdasági szervezetekben mintegy 32 ezer fő állt alkalmazásban, lé­nyegében ugyanannyi mint ta­valy, havi nettó átlagkeresetük 28 százalékkal bővült. Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy 18,4 százalékos az infláció, akkor ez évben már érzékel­hető, 8 százalékos volt a reál­kereset növekedése. A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központban a III. ne­gyedév végén 14 313 munka- nélkülit tartottak nyilván, szá­muk az 1996. szeptember vé­gihez viszonyítva közel 10 százalékkal csökkent. A mér­séklődés ellenére a 15,6 száza­lékos munkanélküliségi rátá­val Nógrád a megyék között továbbra is a harmadik leg­rosszabb helyen állt. Munkanélküliség: még mindig magas A megyében a hat munkaügyi körzet közül háromban a be­csült munkanélküliségi ráta meghaladta a 17 százalékot. Salgótarján - Bátonyterenye vállalkozási övezet kialakítá­sának terve már a kormány előtt van. Ha engedélyezik a program végrehajtását, akkor viszonylag rövid idő alatt ja­vulhat e két körzet munkaerő- helyzete. Az országos mérséklődéssel szemben a megyében egyne­gyeddel nőtt a lakásépítések száma, mértéke azonban cse­kély, mindössze 169. Ezen be­lül a városokban 52, a közsé­gekben 117 lakást adtak át. Építőipar, egészségügy: több és kevesebb Az épített lakások átlagos szo­baszáma mérséklődik, közmű- ellátottsága viszont javul. Kedvezően alakult a kiadott lakásépítési engedélyek száma, így várhatóan nagyobb mértékben bővül a lakásállo­mány, mint tavaly. Az év első kilenc hónapjá­ban az egy évvel az előttinél kevesebb, összesen 541 he­veny fertőző megbetegedést jelentettek be. A változás irá­nya és üteme betegségenként különböző. Nőtt a rubeola, a dizentéria és a vörheny beje­lentések száma, mérséklődött a fertőző májgyulladásé, a jár­ványos fültőmirigy-gyulladásé és a szalmonellózisban megbe­tegedetteké. A múlt évinél kedvezőbben alakultak a közlekedési balese­tek. Számuk csökkent és a sú­lyosságuk is enyhült. Keve­sebb volt az ittas állapotban elkövetett balesetek száma is. 1997. január - szeptembe­rében 5083 közvádas bűncse­lekmény vált ismertté, 5 száza­lékkal több mint tavaly ilyen­kor. A bűncselekmények zöme vagyon ellen irányult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom