Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. december 3., szerda A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Köszönet a Katalin-bál szervezőinek Valami történt Patakon Ebben a kis faluban, már egy jó ideje nem volt szórakozási lehetőség. A fiatalok eseten­ként a presszóba jártak társa­logni, biliárdozni. Volt valaki, aki ezt már nem tűrte tovább és úgy döntött, hogy az ifjúság és az idősebb korosz­tály érdekében is tesz valamit, ami kilendíti őket a szürke hét­köznapokból és az állandó roha­násból. Úgy gondolta, szervezni fog valamit, ami a lakosságnak öröm és kikapcsolódás. Ezt az embert Fekete Tibornénak hív­ják, aki nagy áldozatok árán, no­vember 22-én Katalin-bált rende­zett. Már egy héttel előtte folytak az előkészületek. Olyan bált akart, aminek belé­pője olcsó és sok érdekes, emlé­kezetes pillanat marad meg belőle az emberek szívében. A rendezvény az asztalok el­foglalásával kezdődött. A vendé­gek különböző italokat és szend­vicseket fogyaszthattak. A Kata­lin nevű hölgyeket ünnepélyes keretek között köszöntötték fel. Busái József és Matyasovszki László kellemes és hangulatos zenéket játszott az egész éjszaka tartó mulatságon. Volt táncver­seny, tombola és bál szépe-vá- lasztás, amelynek első helye­zettje: Nagy Attiláné lett. A díjak értékesek és hasznosak voltak. A bál tehát eredményes volt, oly­annyira, hogy nemcsak a község­ből, hanem a környező falvakból is ellátogattak a pataki művelő­dési házba. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani Fekete Ti- bomé főszervezőnek és segítői­nek, akik elindították a szórako­zási lehetőségeket a faluban. Túri Mónika Patak, Attila u.13. A karácsonyfa alatt bizonyára ott lesz a számítógép is Jótékonysági bál Csécsén A közelmúltban egy éjszakára ismét bálteremmé varázsoltuk a volt Fráter-kúria összes termeit. Az iskolaszék kezdeményezésére jótékonysági bált rendeztünk, cé­lunk a számítógéppark fejlesztése volt. A 8. osztályosok nyitóke- ringője után kezdetét vette a haj­nalig tartó fergeteges mulatság. Rendezvényünk remekül sikerült, így a hallban a karácsonyfa alatt biztosan ott lesz az új számítógép is. Szponzoraink, a szülők, a jó- érzésű helyi lakosok, ismerősök önzetlen támogatását ezúton is nagy tisztelettel megköszönjük. Hényelné Petrovics Éva az iskolaszék elnöke „Gyalázatos a háztartásbeliek özvegyi nyugdíj-tervezete” Megint a szegényeken ütnek Sokunk nevében mélységes felháborodásomnak adok hangot levelemmel. Valaki, vagy valakik ismételten arcul ütötték a legszegényebbeket. Arra a tervezetre gondolok, amely a háztartásbeliek özvegyi nyugdíját illeti. Igaz, akiknek a pénztárcájuk tömve van, azok nem számolnak a létminimum­mal, nem gondolnak a 8-9 ezer forintos jövedelműekkel. Megint azokon ütnek, akik falun öreged­tek meg, sok gyermeket neveltek, vagy egészségük miatt nem dol­gozhattak. Ők minél előbb pusz­tuljanak el!? A szociális ellátó- rendszer nem segít abban, hogy ezek az emberek öreg éveikben ne nyomorogjanak. Vagy azt akarják, hogy -a múltat felül­múlva - Magyarország a 4-5 mil­lió koldús országa legyen? Gya­lázatos e tervezet, s még gyaláza­tosabb lesz, ha elfogadják. Szomszéd István Bátonyterenye. Bem út 35. Változik a számítástechnikai képzés tananyaga és vizsgakövetelménye Nem (csak) középiskolás fokon Decembertől kibővített témakörökkel, szigorú vizsgakö­vetelményekkel, emelt óraszámú oktatással és ebből adó­dóan magasabb tanfolyamdíjakkal indulnak azok a kép­zési formák, amelyeken számítástechnikai ismereteket is lehet szerezni. Mind a számítástechnikai alap-, közép-, és felsőfokú képzésben résztvevők, mind pedig azok, akik át-, illetve továbbképzésük kapcsán számítástechnikát (is) tanul­nak, decembertől új tantár­gyakkal és új vizsgarenddel találkoznak. Az OKJ 1993-tól érvény­ben lévő szakmajegyzéké­ben történt módosítások oka az, hogy Európai Unióba való menetelésünk során nemcsak az ipari szabványo­kat, vagy az agrárium jel­lemzőit kell közös nevezőre hoznunk. Lépéseket kell tenni az egységes, Európai Számítógép-jogosítvány megszerzéséért is. A koráb­ban viszonylag nyitott kép­zés, vizsgáztatás alapos vál­tozásoknak, pontosabban szigorításoknak néz elébe. A változásra csak egy példa: ezen túl a vizsgaelnökök kö­telessége felfüggeszteni a vizsgát minden olyan eset­ben, ha nem hálózatba kötött számítógépeken történne a számonkérés, illetve akkor, ha ott nem megoldható az elektronikus levelezés és az Internet oktatása. Papír és tudás Nógrád megyében 1988-tól felsőfokú informatikai szak­képzést is szerezhettek a KSH jóvoltából, a SZÜV-ön keresztül. Három éve a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola Salgótarjáni Intézeté­ben indult be a háromszintű (alap-, közép- és felsőfokú) képzés, s röviddel ezután a Gábor Dénes Informatikai Főiskola, majd a Kodolányi János iskola szervezett kihe­lyezett tagozatot a nógrádi megyeszékhelyen. Az utóbbi években több korosztály is belépőjegyet váltott az információs vi­lágba, a változások pedig ezen túl minden belépőre vá­róra vonatkoznak. A közel­múltban Budapesten rendez­tek szakmai konferenciát, ahol a vizsgáztatókat készí­tették fel a törvényi változás következményeire, s azok betartására. Megyénket Bod­nár József, Erdős Pál, Kará­csony József, Kopcsány Ottó, Rádi György és Simon András képviselte. Kiemelt nógrádiak Örvendetes hírként tudathat­juk, hogy, az országos érte­kezleten egyetlen kiemelt oktató és vizsgáztató cég salgótarjáni volt, mégpedig a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola berkein belül működő PSZF-Salgó Kft. Ennek ap­ropójából kérték föl elő­adásra Simon Andrást, a PSZF főiskolai docensét, aki az elismerést aratott hardver és szoftver munkakörnyeze­tük kialakításáról, az Internet gyakorlati oktatásának rend­szeréről számolt be, és be­mutatta az oktató gárdájuk által készített, a képzés anyagát tartalmazó jegyze­tet. Rádi György, főiskolai docens, a kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre vála­szolva a változásokról el­mondta: az eddigi 150 órás alapfokú képzés további 50-60 órával lesz hosszabb, ugyanis új tárgyként jelenik meg az adatbázis-kezelés, a prezentáció és grafika, va­lamint az információhálózati szolgáltatás. További szigo­rítás, hogy a részvizsgák eredményét nem fogadhatják el az új alapfokú vizsgán. A középfokún új témakör a grafika, a prezentáció készí­tése, valamint az elektroni­kus levelezést, internetezést magában foglaló hálózati munka. Internet-tájékoztató A felsőfokú informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek alapját a középfokú számí­tástechnikai szoftverüzemel­tető tananyag képezi, amely­hez speciális ismeretek is társulnak. Ennek részleteiről az MKM Internet címén sze­rezhetnek bővebb informá­ciót az érdeklődők. A szigo­rításokhoz tartozik, hogy ez év végétől csak a szakértővel minősített és elfogadott kép­zési programmal rendelkező cégek szervezhetnek tanfo­lyamot. Ami pedig a tanfolyamra jelentkezőket illeti: az emelt óraszámok miatt feltehetően emelt tandíjjal is kell ezen túl számolni. T. L. Képviselő-testületi látogatás a szécsényi Elektronikai Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nél Találkoznak az üzemi és az önkormányzati érdekek Naprakész kíván lenni a várost érintő dolgokban a szécsényi önkormányzat képviselő-testülete. A megye legnagyobb, 500 dolgozót foglalkoztató, 1992-ben alapított Elektronikai Ter­melő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. szécsényi „anyagyárá­ban” tett látogatáson lapunk tudósítója is jelen volt. Országos verseny Bicíniuméneklés A Magyar Zeneiskolák Szövetsége Ének-zenei Iskolák Bizottsága és a salgótarjáni Kodály Zol­tán Általános Iskola de­cember 5-étől 7-éig a nógrádi megyeszékhely állami zeneiskolájában rendezi meg az I. Orszá­gos Bicínium Éneklési Versenyt. * A verseny fővédnöke: Kodály Zoltánné. Védnöke: Puszta Béla Salgótarján Megyei Jogú Város polgár- mestere és dr. Szabó Helga tanár * A rendezvény programja: December 5. péntek: 19 óra:- megnyitó ünnepség December 6., szombat: 10 óra:- az I. korcsoport versenye- fakultatív program a II-III. korcsoport tanulói számára, múzeumlátogatás 14 óra:- a II. korcsoport versenye -fakultatív program az I. korcsoport tanulói számára,- múzeumlátogatás 16.30 óra:- a III. korcsoport versenye 20 óra:- szakmai program a kollé­gium könyvtárában. Előadó: dr. Szabó Helga- beszélgetés a zsűri tagjai­val 20.30 óra:- Mikulás-est a gyerekek­nek a Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium ebédlőjé­ben December 7., vasárnap: 9 óra:- díjkiosztó ünnepség A város déli peremén a varsá­nyi és a rimóci út közé éke­lődve, arborétümi környezet­ben található az üzem. Ezen a helyen működött a hatvanas évek végéig az Állami Gépja­vító Állomás, ugyanitt 1970- ben az ELZETT Zár- és Lakat­gyár gyáregysége kezdte meg a termelést. 15 év után termék- váltás vette kezdetét: a BRG- gyáré lett az üzem és budapesti irányításúvá vált. Az elektroni­kához, híradástechnikához kel­lett igazodni és ezt a próbát is jól „vették” a szécsényiek. De az igazi értékek 1992 óta érzé­kelhetők, amióta új feladatok, viszonyok, érdekeltségek mű­ködtetik a nevét is megváltoz­tató szécsényi üzemet. Városi közérzet- Ezentúl sokkal szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az önkormányzat a város üzemei­vel és vállalkozásaival, vezető­ivel. Az is érdekel, hogy a város által biztosított infrastruktúrá­val miként élnek, hiszen ezek sok száz millióba kerültek - mondja Varga Tibor polgár- mester. Szenográdi Ferenc képviselő arra kíváncsi, hogy az elmúlt évtizedek során felhalmozódott műszaki-szellemi érték miként hasznosul napjainkban, milyen képzés kell a jövő terveihez.- Térségfejlesztési tervek összehangolásához is nagyon fontos az üzemlátogatás- je­gyezte meg Kis Andor képvi­selő. Bagosi Sándor alpolgármes­ter szerint is sok területen talál­kozik az üzem és az önkor­mányzat érdeke, mindenekelőtt a környezetvédelemben és az ellátásban, amely a városi köz­érzetet, ezáltal a munkaidő utáni életvitelt jobbítja. „Csak semmi protokoll !”- Mondják többen is a képvise­lők közül az érkező Horváth Ferenc műszaki igazgatónak, aki ismerősként üdvözli a láto­gatásra érkezőket, s az elmúlt évek történéseiről „menetköz­ben” ad tájékoztatást. Az üzemcsarnokokban pati­kai tisztaság, rendezett és gon­dozott minden.-A helyi szakgárda oldotta meg a csarnoképítésektől az au­tomata gépsorok telepítéséig, a tanulástól a termelés felfuttatá­sáig tartó feladatokat. Az ered­mények pedig kifejezik a dol­gozók új iránti fogékonyságát, törekvéseit- mondja Horváth Ferenc. A megrendelésekre készült programozás az erőforrások közel 100 százalékos kihaszná­lását eredményezi, a termelés pillanatnyi állása a nagyméretű, színes Grundig képernyőről le­olvasható. A dolgozók többsége fiatal, munkájukat halk, dallamos zene teszi elviselhetőbbé. Na­ponta hat-hétezer színes televí­zió főbb darabjait állítják össze és pontos ütemezéssel, naponta szállítják külföldre az összesze­relő üzemekbe. Meg is kérdezte Szenográdi tanár úr: - Miért nem itt szere­lik késztermékké, ha már a ké­szülékek „lelke” itt készül? Erre azonban Horváth Fe­renc nem tudott válaszolni, bi­zonyára azért, mert ez a tulaj­donos, Gulyás Imre -aki ha­laszthatatlan tárgyalása miatt nincs jelen - kompetenciája. Az egyik üzemcsarnokban Mutter András üzemvezető is kalauzolja a csoportot, tőle ér­deklődik Kolosi Ferenc képvi­selő, hogy az automata gépso­rok milyen értékűek? szolja a tapasztalt vezető. Újabb üzemcsarnokba érke­zik a csoport. Horváth Ferenc a szécsényiek szellemi felké­szültségére utalva, olyan helyi­leg kifejlesztett termékeket mu­tat meg, amelyek a legszigo­rúbb biztonságvédelmi köve­telményeknek is megfelelnek. A személyazonosításnál, szál­lodaiparnál, értékvédelemnél használatosak. Ezután egy „mini” alkatrészt mutat, egy mikrokazettás leolvasófejet, amely egytizede a hagyomá­nyosénak. A dolgozók mik­roszkóp segítségével szerelik.-Ez is saját fejlesztés ered­ménye! - hívja fel a képviselők figyelmét. Horváth Béláné képviselő asszony figyelme a munkakul­túra mellett a környezeti kultú­rára irányul. A mosdóhelyisé­gekbe is betekint és joggal álla­pítja meg, hogy az üzem e téren is igényes.- Ebben is igyekszünk a nyugati színvonalhoz közelíteni-válaszolja a kísérő műszaki vezető. Az üzemlátogatás Horváth Ferenc műszaki igazgató irodá­jában ér véget. Munkaasztalán nem iratok, hanem a termékek sokfélesége található. Hogyan tovább? A polgármester szerint az üzem- és a műszaki fejlesztés, a termékek versenyképességének a növelése érdekében tett erőfe­szítések jól érzékelhetők, örül a látottaknak. Horváth Ferenc utal rá, hogy több kifejlesztett terméküket most tesztelik a nyugati szab­ványossági követelmények sze­rint. Ezek újabb lehetőségeket hordoznak. Közben emlékeztet a napok­ban átadott új üzemcsarnokban látottakra, ahová a Szécsényben kifejlesztett világítástechnikát építették be. A mért hatásfokuk jobb, mint az eddig alkalmazot­také és jóval kedvezőbb az ár­fekvésük is. Természetesen a szó másra is átterelődik: mindenekelőtt az üzem és a város más irányú kapcsolatainak lehetőségeire. Horváth Ferenc Gulyás Imre ál­láspontját is ismerteti: azt sze­retnék, ha a város életéből olyan részt tudnának vállalni, amely megfelel a korrekt együttműködés elveinek és az üzem „nagyságrendjének.”- Képviselő-testületünk ha­sonlóképpen gondolkodik - vá­laszolja a polgármester és jelzi, hogy még ebben az évben testü­leti ülésen is szóba kerül az együttműködés, amelyre ter­mészetesen a kft. tulajdonosát és a szécsényi üzemrész vezető­jét is meghívják.- rás Horváth Ferenc műszaki igazgató (balról a harmadik) a vá­ros jegyzőnőjének, polgármesterének és három képviselőjé­nek a társaságában- Két és fél milliárd! - vála-

Next

/
Oldalképek
Tartalom