Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20-21 / 297. szám
Űjabb rajzok, festmények kerültek elő a Madách Imre hagyatékból Egy életmű margójára Az ember tragédiája szerzőjének hagyatékából 51 rajzot tart nyilván az Országos Széchenyi Könyvtár, e mellett vannak még karikatúrák és olajfestmények is, amelyeket a legtöbb idegen nyelvre fordított magyar mű szerzőjének tulajdonítanak. Vajon mi vezette arra Madách Imrét, hogy olyan kifejezési eszközt válasszon, amelynek használatában nem volt járatos? A Madách Könyvtár sorozat részeként, a balassagyarmati önkormányzat, az Ipoly Cipőgyár Rt., a Nógrád Gabona Rt., Nógrád Megye Közgyűlése és az Országos Madách Emlékbizottság támogatásával kötet formában kerültek a könyvesboltokba Madách Imre rajzai és festményei. A könyv már a jövő évi Madách- ünnepségek, tudományos tanácskozások előhírnöke. Ez a gyűjtemény korrajz, adalék egy költő életéhez, a romantikus embereszmény bemutatására vállalkozik, ugyanakkor a tragédia szerzőjéről olyan adalékokkal szolgál, amelyek eddig még ismeretlenek voltak az irodalombarátok körében. A Madách Irodalmi Társaság az életmű hátterének feltárására vállalkozott. A könyv szerzői, Nagyné Nemes Gyöngyi, valamint Andor Csaba nehéz vállalást tettek. Madách Imre rajzai és festményei ugyanis nem egységes hagyatékot képeznek. Még ma is kerül elő olyan munkája, melynek beazonosítása sem egyértelmű. Levéltári kutatások, barátok, rokon levelezésében elejtett félmondatok, utalások alapján lehet következtetni egy-egy rajz eredetére. Voltak-e előképei a Madáchnak tulajdonított műveknek? Rajztanár keze nyomát hol, melyik képtől kezdve kell keressük? Miért volt fontos Madách számára a rajz, melynek MADÁCH mftM MMÁl ÉS FESTMÉNYE! A kötet címlapja eredményeként legtöbbször dilettáns alkotások születtek egy olyan szerzőtől, aki az irodalomban zseniálisat alkotott? Az európai kultúrkörben nem Madách volt az egyetlen, aki a többirányú kifejezést választotta. Franz Kaffka hasonló tevékenységét „magánjelrendszernek” nevezte, melyről így vallott: „Rajzolgatásam nem egyéb, mint egy ismétlődő és minduntalan kudarcot valló primitív mágia." Madáchban kora ifjúságától élt a vágy, hogy a világot bemutassa, „egyetlen eszmét sem bízott az emlékezet táblájára, ahonnan az könnyen tova száll, hanem papírszeletekre tette." Ez történt itt a képekben is - vallják a könyv szerzői - megőrizte benyomásait, emlékeit. Kálnay Nándor feljegyezte, hogy halála előtt többször felkereste a csesztvei házat, kiült a domboldalra, egy távoli pontra szegezte tekintetét és elmélyülten gondolkodott. A mellette elhaladó gyermekeket sem vette észre. Ez a figyelemösszpontosítás jellemző rajzaira is. Minden kis részlet a megfigyelésre, elraktározásra enged következtetni. Madách rajzainak, festményeinek művészi értékük önmagukban alig van. A költő művészetének harmadrangú szereplőiként tekintik azokat a kritikusok, akik a szellemi igényen túl valamiféle játékos lelki kapcsolódásnak tulajdonítják ezeket. Olyan munkáknak, melyek megőrizték Madách személyiségének jegyeit, s a költő melankolikus beállítottsága mellett őrzik a humorát, groteszkbe hajló karakterét. Ahogy a bevezetőben olvasható: „A rajzok részei az életműnek, vizsgálatukkal a teljes ember, művész, gondolkodófelé tettünk egy lépést." Tarnóczi László Laczkó Lajos számára templom volt az „Olvasó”, a Kohász Művelődési Központ Csak tagként volt „szürke fiú” Az acélgyári Laczkó Lajos nyugdíjba vonult. Akik ismerik a salgótarjáni férfit, azok most bizonyára felkapják a fejüket, hiszen ennek a kijelentésnek van már vagy húszéves múltja. Szőkébb környezete tudja csak igazán, hogy a népszerű zenészember második nyugdíjba vonulásáról van szó: az idén, nyolcvanadik életévében búcsút mondott a muzsikálásnak is. A ma is fáradhatatlan férfiú - aki egyébként jó néhány évet le is tagadhatna korából - 1918-ban született. Apja, anyja, de valamennyi rokona tősgyökeres acélgyári volt. A „Kis Amerikában” laktak, s az öt testvér közül Lajos volt az, aki hangszertanulásba kezdett.- Először Ursutz karnagynál, majd utána Peterboschnál tanultam rézfúvós baritonon - mondja az acélgyári fúvósoknál több mint hatvan évet eltöltött zenész. -Emlékszem, 1936- ban, három évvel a tanulás megkezdése után már a gyári fúvószenekarban játszottam. Ráadásul először éppen akkor vonultam ki a nagyokkal, amikor az acélgyári templom szentelésére került sor. Aztán a katonaság következett, de neki sikerült elkerülnie a II. világháború szörnyűségeit.- A miskolci katonazenekarhoz vonultam be 1939-ben, s mondhatom, nagy-nagy szerencsémre, ugyanis a háborút karcolás nélkül úsztam meg. Végig Miskolcon tartózkodtunk, s talán a zene nemzetköziségének, „világnyelvének” köszönhettük, hogy se német, se orosz nem bántott bennünket. Abban az időszakban ez rendkívül nagy szó volt, hiszen egy világháborús katona számára a puszta túlélés is komoly fegyvertény volt. A háborút követően a békés évek következtek, az az időszak, amikor Laczkó Lajos végre igazán kiteljesíthette mu- zsikusi tehetségét. 1945-ben Már csak simogatja kedvenc hangszerét bekerült az acélgyári szimfonikus zenekarba is, ahol tizenegy éven keresztül játszott. Közben a könnyűzene világában is „megmártózott”: az idősebbek körében ma is nosztalgiával emlegetett „Szürke Fiúk” toló- harsonása volt.- Nem válogattam a műfajok között, „csupán” a jó zene volt a mérce, ami nem csak a komoly műfajban található meg. 1956-tól aztán életem egy újabb jelentős szakaszhoz érkezett, zeneiskolákban kezdtem el tanítani. Nemcsak Salgótarjánban, hanem Balassagyarmaton, de még Karancskesziben is oktattam a gyerekeket, egészen 1988-ig. Időközben a városi szimfonikusok között is sikerült bemutatkoznom. Meséli, hogy nem egyszer éppen csak át tudott öltözni a zenészegyenruhából a munkásruhába és máris szaladt a dolgozni. Zenész-évtizedeiért két jelentős elismerést is kapott, a Szocialista Kultúráért Érdemérmet 1978-ban, valamint miniszteri dicséretet 1981-ben. Egyébként minden munkás éve a salgótarjáni acélgyárhoz köti, volt géplakatos, szerszámkészítő és csoportvezető is.- A zene gyönyörűvé tette az életemet, még a keserűségeket is enyhíteni tudta. A Kohász Művelődési Központ, ahol annyiszor, de annyiszor gyakoroltunk és különböző rendezvényeken léptünk fel, számomra templom volt, olyan környezet vett körül, ahol mindig azt éreztem: érdemes volt megszületni! Laczkó Lajos - bár azt tartja: tudni kell abbahagyni a zenélést is - ma is ellátogat társaihoz, meghallgatja őket, de szeretett hangszerére már csak a kezét illeszti, simogatóan. Felesége halálát követően, immár három éve, magányosan él otthonában, de az egyedüllét órái közben kijut neki két gyereke és unokái szeretetéből, az apa, a nagyapa iránti odafigyelésből. B. M. Filmjegyzet: A miniszter félrelép, A holnap markában , Amerikába mentem, onnanjövök” Szabó Noémi: Az ember nélküli táj, - ahol nyugalom és béke van - az én világom Mint a levegőt, úgy igényli a festészetet A minap nyílt kiállítása Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában Szabó Noémi festőnek. Az ifjú hölgy nemrégiben lett tagja a Csohány Baráti Körnek, amely új lendületet adott munkásságának. Vele beszélgettünk arról, hogy miként kezdte pályafutását és mik a tervei.- Édesapám festegetett fiatalabb korában, tőle lestem el a fogásokat és ő kezdett el velem foglalkozni kisgyermek- koromban - mondta Szabó Noémi.-A Dózsa György Általános Iskolában nem a rajz, hanem az ecset, a színek jelentettek mindent számomra. A rajz is jól ment hiszen volt olyan óra, amikor minden osztálytársamnak megrajzoltam a feladatot, végül az én lapom üres maradt.- Közben otthon festeget- tem és képeimet apám megmutatta egy ismert festőművésznek, aki arra biztatott, hogy folytassam a festést. A középiskolában faliújságra ki voltak rakva karikatúráim és több kiállításon az akvarelljeim. bennem és nagy csalódás ért ezzel. Sokáig nem foglalkoztam komolyan a festészettel, vártam az időt, hogy újra Elsősorban csendéleteket, tájképeket fest-A középiskola után jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára.- Sajnos, nagyon sok volt a jelentkező és emiatt nem vettek fel. Egy világ omlott össze érett legyek az alkotásra. Pár éve kezdtem el ismét a munkát, annyira kellett a festészet, mint a levegő. Ez év februárjában volt az első önálló kiállításom. Úgy érzem az embereknek kellenek a harmonikus, meleg, hangulatos csendéletek és tájképek. Az ember nélküli táj - ahol nyugalom és béke van - az az én világom.- Hogyan választja témáit?- A természet adja, elég egy pillanat, egy hely ami megtetszik és amit később emlékezetből vagy fotóról megfestek. Véleményem szerint a természetes dolgok a jó dolgok, a művészetbe vissza kell hozni a természetest, a szépet. Bakos Ferenc festőművész véleménye szerint jól bánok a színekkel, az ecsettel. Munkáim alapján kértek, hogy lépjek be a Csohány Baráti Körbe. Eddig több mint száz képet festettem, közülük néhányat honfitársaink elvittek ajándékba Németországba, Ecuadorba az ott élő rokonaiknak.- Milyen tervei vannak?- A munkáimban az eddigiek mellett mind a modem képek, mind a klasszikusabb stílus is teret kap a jövőben.- esla A szerző dédapja még személyes ismerőse volt a vadőrködő zsiványnak Újabb könyv Sisa Pistáról, a profi betyárról Évekkel ezelőtt még a „Hol van már a Kabos?! Hol van már a Latabár?!” - sóhajjal temettük a magyar szórakoztató filmet, de azóta szerencsére nagyot változott a világ. A legújabb hullám alkotásai között a Csinibaba óriási sikerét előkészítő, szintén népszerű Sose halunk meg, illetve Sztracsa- tella című filmeket említhetjük az első helyen. Koltai Róbert és Kern András egyéni rendezői munkája után csupán az volt a kérdés, hogy a két hazai nagyágyú mikor visz majd közösen sikerre egy újabb történetet. „Amerikába mentem, most pedig Amerikából jövök” - szólt Andrew G. Vájná, azaz Vájná András, a külhonba szakadt sztárproducer és miután tavaly az egész országot lázba hozta az Evita forgatásával, idén összeboronálta a Kem- Koltai alkotópárost, hogy a világpiacra is szánt A miniszter félrelép című fergeteges komédiával újabb lökést adjon a hazai filmgyártásnak. A miniszter nem egy kimondott, deres halántékú, a világ eseményeiről megfontolt, dör- mögő hangon társalgó, elmoz- díthatatlan, politikai őskövület. A miniszter egy lezser, megnyerő modorú, mobillal és szuperjárgánnyal döngető világfi, egy olyan pasas, aki az esetek többségében a legtöbb nőt percek alatt leveszi a lábáról. Ennél fogva egészen helyénvaló dolognak tartja, hogy a hálóját az ellenzék vezérének bombázó titkárnőjére vesse ki. Az Ástoria Hotelben azonban elszabadul a pokol... Kern és Koltai mellett az idei év szemrevaló felfedezettje, Dobó Kata, valamint Udvaros Dorottya, Reviczky Gábor, Kállai Ferenc és a hazai színészgárda még néhány jeles képviselője gondoskodik a gyomor- tájéki izomlázról. A „miniszter már járt” Balassagyarmaton, december 18- ától Salgótarjánban „dorbézol.” * Pontosan két évvel ezelőtt a filmvilág egy régi-új sztárt avatott. A több, mint három évtizede autókat, helikoptereket, repülőket, hajókat és más járműveket, valamint gonosz gazfickókat és női szíveket halomba törő 007-es csúcsügynök visszatért! A hosszabb kényszerpihenő után - utoljára 1989-ben jelent meg a filmvásznon - újra csatasorba álló James Bond szerepében immár ötödikként az idáig nem túlságosan elismert Pierce Brosnan remekelt. Az „alap” Sean Connery, „az egyfilmes” George Lazenby, „a vicces” Roger Moore és a „sápatag” Timothy Dalton nyomán a Goldeneye-Aranyszem című high-tech akcióban Pierce Brosnan annyira megfelelt a mindenkori „bond-os” elvárásoknak, hogy most, két évvel később ismételten akcióba lendül: „A holnap markában” című vadonatúj, mindent elsöprő Bond-küldetésben ismét végiglövöldözi a fél világot. Bond, alias Pierce Brosnan alaposan kitesz magáért: robbant, céloz és ölel, hogy ezáltal a megszokott színvonalon kápráztassa el a közönséget. A filmet december 18-ától Balassagyarmaton vetítik. Szilágyi Gábor Megjelent Együd Géza könyve, Sisa Pistáról, akinek foglalkozását a börtönnapló is betyárként jegyezte, s a Palócföld szinte egyetlen, népmeséi alakká nevesült betyárja volt. A szerző dédnagyapja, Együd István pandúrkáplár, még személyes ismerőse volt a rabéveit letöltött és már vadőrködő Sisa Pistának. Az izgalmas, fordulatokban bővelkedő betyárkalandok egy része a családban mesélt történetekre is alapozódik, de a valós históriákat sokszor tovább szövi a képzelet. A Börzsöny rej- tekei, a nagybárkányi erdő, Kele- csény, Szirák, a Balassagyarmat környéki települések számtalan betyárkaland színhelyeként elevenednek meg. Az akkori világ egyszerű emberei mellett, föld- birtokosok, kereskedők, szegény- legények népesítik be a sokszor vérfagyasztó, olykor tanulságos történeteket. Sisa Pista, rendkívüli fizikai erején túl csavaros eszével is bizonyította „főbetyár- ságát.” A szerelmi kalandokban megjelenik Acél Annus, a híres női betyár is, akit szépséggel és erővel is megáldott a természet. Együd Géza könyvének kiadását számos önkormányzat és magán- személy támogatta. A könyv nyomtatását Szklenár József végezte el a balassagyarmati Mikszáth művelődési központ nyomdájában. A borítót a Komamói Kiadó készítette el. Szendre
