Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Î ? BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. december 1., hétfő Balassagyarmaton felderítettek minden súlyos bűncselekményt Megjelent a szervezett bűnözés Befejeződött a mesemondók nagy kárpát-medencei találkozója Díjazták a legjobbakat Nem a KGST keretein belül, de több egykori tagországgal fűz­ték szorosabbra kapcsolatukat a Balassagyarmati körzet egyes lakói. Megjelent ugyanis a szervezett bűnözés, s ennek egyik példája az a határőrségnél megbukott hatfős gárda, akikre ed­dig már 91 rendbeli embercsempészetet sikerült rábizonyítani. A Balkánról Szlovákián át Csehországba vezető zöld folyosó Ipoly-parti állomásán szervezett a bűn útja. A közönség megtöltötte a színháztermet fotó: Bábel A Balassagyarmati Rendőrka­pitányság ez évi munkájáról László Sándor rendőrkapitány elmondta, hogy működési terü­letükön a tavalyi évhez képest 20 százalékkal több bűncse­lekményt követtek el. Nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, s ugyancsak emelkedett a bűncselekményekből eredő kár összege is. S ami ennél még riasztóbb, az a szervezett bűnö­zés megjelenése. Az új rendőri törvény kie­melten foglalkozik az ilyen bűncselekményekkel. Szep­tembertől súlyosabb büntetési tételt szabhat ki a bíróság a szervezett embercsempészekre, így a Nagyorosziban lefülelt egykori határőrök is hosszabb pihenőre számíthatnak. A rend­őrkapitány kiemelte, hogy 67 százalékos felderítési arányt ér­tek el az idén, minden kiemel­ten súlyos bűncselekménynek három éven belül sikerült az el­követőjét is azonosítani, a vád­emelési eljárások során pedig a bíróság próbáját is kiállják a gyarmati rendőrkapitányságról benyújtott anyagok. Ezzel kapcsolatban a kapi­tány a rendőri állomány szak­szerű és pontos munkavégzését hangsúlyozta, s azt, hogy a ké­szülő „rendőri Bokros-csomag” ellenére is a belső átszervezé­sek, valamint a kihelyezett őr­sök beindítása meghozzák az eredményt. Munkafeltételeikről azonban nem rejtette véka alá azt sem, hogy a gyarmati zsa­ruk 15 gépkocsijából négyet parkolópályára kellett állítani. Ebből hármat azért, mert nem volt pénzük benzinre és a fenn­tartásra, egyet pedig a műszaki állapota miatt. A tegnapi sajtó- tájékoztatón elhangzott az is, hogy a gépkocsik zöme 300 ezer kilométert futott, keleti tí­pusú gépjármű. Ezzel kell ver­senyt tartaniuk a nyugati típusú kocsikkal közlekedő bűnözők­kel. Jövőre talán három új gép­jármű beszerzésére lesz lehető­ségük, 4-5 főre fejleszthetik föl a magyamándori őrs létszámát. Ez fontos - mondta László Sándor- , mert az idén Ma- gyamándor, Bércéi és Ersek- vadkert körzetében volt a leg­rosszabb a közbiztonsági hely­zet. T. L. Kétnapos találkozót tartot­tak a tanulásukban akadá­lyozott diákok a hét végén Salgótarjánban. Az Illyés Gyula Általános Iskola és Speciális Szakiskola meg­hívására külföldi és hazai társintézmény alsó és felső tagozatos diákjai vettek részt a találkozón és né­hány órára a népmesék vi­lágát varázsolták a József Attila Művelődési Központ színpadára. A mesemondást értékelő zsűri döntése alapján szomba­ton este, a gálaműsor előtt ad­ták át az elismeréseket a leg­jobbaknak. Az alsó tagozatos kategóriá­ban dicséretet kapott Tóth Gyöngyi. 3. helyezést ért el Ja­kab József, Rácz Zsófika. 2. he­lyezést ért el Berki Klaudia, Bá­lint Tünde. 1. helyezést ért el Ötvös István és Gyurica Haj­nalka. A felső tagozatos kategóriá­ban 3. helyezett Danyi Mária, Danyi Eszter. 2. helyezést ka­pott Berki Ildikó, Lorenz Zsolt. 1. helyezést kapott Szegedi András és Kurucz Ferenc. Ki­emelt első díjat kapott Horváth Sánor és Szabó Béla. A kétna­pos verseny résztvevői közül Lakatos Attila különdíjas lett. A foglalkoztató kategóriában 3. helyezést ért el Kiss Zsolt, 2. helyezést Gyüdi László, s az 1. helyezett lett Bogdán Attila. Mindenki nyert A speciális szakiskola kate­góriában 3. lett Havas Sándor, 2. lett Páska Andrea, s az 1. lett Farkas Péter. A résztvevő in­tézmények közül a cserhátsurá- nyi, az ózdi, a salgótarjáni, és a sepsiszentgyörgyi intézet kol­lektívája kapta, míg az oltszemi intézet nyerte el az intézményi különdíjat, egy tortát és a Hon­foglalás című könyvet. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. niamn Műtét után köszönet Ez év október 27-én csípőpro­tézis beépítési műtéten estem át. A műtétem - úgy érzem - jól sikerült, mivel az előző fájdalmaim megszűntek telje­sen és a beavatkozás körülmé­nyei is elviselhetők voltak az emberséges munkavégzés fo­lyamán. Mindezekért, a műtéti beavatkozás, valamint a szak­szerű ápoló utókezelésért kö- szönetemet fejezem ki a helyi kórház ortopédiai osztály fő­orvosának, adjunktusának, osztályorvosának, gyógytor­násznőjének és ápoló nővérei­nek a lelkiismeretes hozzáál­lásukért, munkájukért. Kívánom, hogy a jövőben több ilyen sikeres, gyors gyó- gyulásos beavatkozást végez­zenek. Ehhez a munkához az osztály gyógyító stábjának - mindenkinek - kiváló körül­ményeket és jó egészséget kí­vánok! Maradok tisztelettel: Ola j József Salgótarján Kis gyermek nagy kalapban - résztvevő a rendezvényen Ökrös László ezredes, a megyei védelmi bizottság titkára - Békében is készülnek a bajra Nemzeti ügy a haza és a lakosság védelme Új titkára van a Nógrád Megyei Védelmi Bizottságnak Ökrös László ezredes személyében. Az ötvenéves katonatiszt Balassa­gyarmatról származik. Sosem akart katona lenni, noha édesap­ja egyenruhát viselt, hiszen a vám- és pénzügyőrségnél szolgált. Az élete mégis úgy alakult, hogy a katonasághoz pártolt, ahol civilként kezdte a pályafutását. Negyedszázadon át a megyei hadkiegészítési parancsnokságon teljesített szolgálatot, elvé­gezte a katonai akadémiát, s rendkívül nagy honvédelmi igaz­gatási gyakorlatot is szerzett. Idén szeptemberben került át a megyei védelmi bizottság állományába, majd ez év októberé­ben kinevezték a védelmi bizottság titkárává.- Ezredes úr, kinevezéséig milyen katonai feladatokat lá­tott el?-Több területen dolgoztam, utoljára másfél évtizedig Nóg­rád megye mozgósítási kérdé­seivel foglalkoztam, a parancs­nok mozgósítási helyettese­ként.- Mikor lett a védelmi bizott­ság titkára?-Szeptember 16-án kerül­tem a Nógrád megyei védelmi iroda vezetői beosztásába, majd pedig Smitnya Sándor, a me­gyei közgyűlés elnöke, aki egyben a megyei védelmi bi­zottság elnöke, október 1-jei hatállyal nevezett ki a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság tit­kári posztjára.- Valójában mi a feladata a védelmi bizottságnak, milyen törvény írja elő a működését? Nemes kötelezettség- Ezt a tevékenységet az 1993. évi CX-es honvédelmi törvény fogja keretbe. Ez a tör­vény konkrétan rögzíti a hon­védelem rendszerét, a honvéde­lemben részt vevő szervek fel­adatát. Sajnos, a honvédelmi tör­vényt sokan azonosítják a hon­védség törvényével, pedig a kettő nem ugyanaz. A honvé­delmi törvény 1. paragrafusá­nak első mondata azzal kezdő­dik, hogy a honvédelem nem­zeti ügy. Tehát nem csak a honvédség ügye. Ez a törvény az alkotmányon túl a legneme­sebb és legnagyobb kötelezett­ségeket rója az állampolgá­rokra. A honvédelmi törvény mondja ki, hogy minden me­gyében megyei védelmi bizott­ságok, illetve helyi védelmi bi­zottságok működnek.- Mikor működnek ezek a bi­zottságok, mi a feladatuk és kikből állnak? Védelem civil irányítással-A védelmi bizottságok az úgynevezett minősített idősza­kokban az illetékességi terüle­tükön a védelemmel kapcsola­tos úgynevezett országmozgó­sítással kapcsolatos összes fel­adatkört koordinálják és a vé­delmi bizottság elnökének jog­körébe utalva vezetik. A védelmi bizottság tagjai tanácsadó munkájukkal segíte­nek. A megyei védelmi bizott­ság tagja a megyei rendőrfőka­pitány, a polgári védelmi pa­rancsnok, a megyei honvéd hadkiegészítő parancsnok, a megyei tűzoltóparancsnok, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa, a' megyei főjegyző, a megyei közigazgatási hivatal vezetője s a megyei jogú város polgármes­tere. Olyanok, akiknek befolyá­suk van az adott területen. S ez a kör a törvény alapján bővül és bővíthető. A védelmi bizottság munkájának lényege, hogy a Magyar Köztársaság te­rületén civil irányítás és ellen­őrzés mellett történjen a véde­lem és a védekezés.-A védelmi bizottságot és a polgári védelmet gyakran ösz- szekeverik az emberek. Miért?- Egyik tévhit az elhelyezés­ből adódik. Az emberek hozzá­szoktak, hogy a polgári véde­lem mindig a megyeháza épüle­tében volt, s most is itt van a parancsnokság. S mivel véde­lemről van szó, az emberek tu­datában a hadkiegészítő pa­rancsnokság mellett a másik te­vékenység tudatosult, a polgári védelem. Katasztrófa-elhárítás Azt viszont elfelejtik, hogy mindezeken túlmenően egy ka­tasztrófa elhárításával kapcso­latos tevékenység is része a fel­adatoknak. Mindebben a pol­gári védelem, a tűzoltóság, a közúti közhasznú társaság, meg a vízügyi szakaszmérnökség is részt vesz, s a feladatkörüket mi koordináljuk. Nem beszélve ar­ról, hogy a lakosság alapellátá­sának a koordinálása is hoz­zánk tartozik. Szükséges tudni mindenkinek, hogy egy veszé­lyeztetett időszakban az élelmi­szer-, az üzemanyag-ellátást és sok mást valakinek koordinálni, irányítani kell. Erre hivatott a védelmi bizottság. Ez még nem tudatosult kellően az emberek­ben.-Egy rendkívüli állapot be­vezetése esetén tehát a védelmi bizottság az, amely intézkedik?- A rendkívüli állapot fo­galma szerencsére nálunk meg nem ismert és alkalmazott. Per­sze a védelmi bizottság elnöke elrendelhet rendkívüli állapotot a megyére. A törvény felhatal­mazása alapján azonban a vé­delmi bizottság elnöke határo­zatot hoz, és rendelettel irányít, amely határozat az érdekelt szervekre kötelező erejű.-A védelmi bizottságnak az alárendeltségében vannak a segítő szervek? Összehangolt segítség- Minden szervezetnek megvan a speciális, sajátos fel­adata. Ámde, ha az adott szerv hatáskörét túlnövi a feladat végrehajtása, belép a védelmi bizottság. A védelmi bizottság elnökének a jogi felhatalma­zása révén határozatot hoz és cselekvésre kötelezi az érdekelt szerveket. Tehát nem a klasszi­kus értelemben vett alá- és föl­érendeltség működik.-Lehet-e a védelmi bizott­sághoz fordulni bejelentéssel, s miben lehet a segítségét kérni?-Ha az ipolytamóci aknák esetét vesszük figyelembe - amikor egy állampolgár kérte a polgármester segítségét, aki a védelmi bizottság vezetőjéhez fordult - ilyen esetben nekünk nincs jogkörünk intézkedni. Ha mi ebbe belefolynánk és itt a megyében lenne a végrehaj­tásra hivatott szerv, akkor en­nek költségkihatása lenne, amit valakinek állnia kell. Ámde ilyen szerv nálunk nincs, és ezt a tevékenységet a törvény nem utalta a védelmi bizottság elnö­kének hatáskörébe, így csak se­gítőkészséggel tudunk rendel­kezésre állni. Másképpen nem tudtunk segíteni. Az állampol­gárokat érintő egyedi bejelenté­sekre nincs berendezkedve a védelmi bizottság.- Milyen gondolatokkal ült le a székébe és vállalja ezeket a fontos feladatokat ?- Nem könnyű, mert olyan kihívásoknak kell megfelelni, amikor az ügy érdekében szer­veket, szervezeteket, szemé­lyeket kell megnyerni és meg kell velük értetni, el kell velük fogadtatni ennek a védelemnek a szükségességét, aktualitását. Felmerülhet féltékenység, ne­hogy elvegyük más szervek ha­táskörét. Ezt felismerve nagyon jelentős feladatnak tartom - és napjainkban ez egyre jelentő­sebb - az összekovácsoltságot, az együttműködést, pontosan a cél érdekében. Mert ha valami probléma adódik a megye terü­letén, akkor ezen, a békében erre hivatott szervek, akik kü- lön-külön hajtanak végre fela­datokat, csak együttesen tudnak segíteni. Az egyik legnehezebb, de legszebb feladatomnak is ezt, vagyis az együttműködés összhangjának megteremtését tekintem. Ennek szeretnék megfelelni maradéktalanul. Lakossági támogatás Ehhez a lakosságot is egyre in­kább meg kell nyerni, s ehhez kérem a sajtó tájékoztatását, támogatását. Nem akarom túl­misztifikálni, csak a jelentősé­gét akarom érzékeltetni. Erről beszélni kell most is, és nem­csak akkor, amikor valamilyen katasztrófa aktuálissá teszi. Ha erre nem készülünk fel és nem ismerjük egymást, hogy ki kire, mikor, hogyan számíthat, akkor az ügy látja kárát. Ha megis­merjük egymást, a legnehezebb feladatok is megoldhatók. Pádár András Lakossági ismerkedés Biztonságot a falvakban ! Szécsény vonzáskörzeté­hez tartozó 15 település lakói érdeklődéssel tanul­mányozzák a Falvak biz­tonságáért társadalmi program rövid ismertető­jét, amelyet a Szécsényi Rendőrkapitányság Bűn­megelőzési Szolgálata ké­szített a megyei közgyűlés és a szécsényi nyomda tá­mogatásával. A programterv alapvető célkitűzéseit is összefoglalja az ismertető, melynek ér­telmében legfontosabb, hogy az állampolgárok, a rendőrség és az önkormány­zatok együttműködve keres­sék azokat a bűnmegelőzési formákat, amelyeket ered­ményesen tudnak alkal­mazni. Nagy figyelmet for­dítanak a köz- és magánte­rület rendjének biztosítá­sára, a bűnözés utánpótlásá­nak csökkentésére, a közle­kedés biztonságának növe­lésére. A program kialakítá­sához és megjelentetéséhez segítséget nyújtott Frisch Oszkár, a megyei közgyűlés alelnöke, a Falvak Bizton­ságáért Megyei Munkacso­port vezetője. A program készítői azt akarják elérni, hogy a kiste­lepüléseken élők is megte­gyenek mindent a bűnözés visszaszorítására, segítve a polgárőrségek és a körzeti megbízottak munkáját. A program irányítói ennek a jelentős feladatnak a sikeres megoldásához várják a civil szervezetek és a lakosság öt­leteit, javaslatait és persze tevékeny részvételét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom