Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

4. oldal Látóhatár 1997. november 12., szerda Civil szervezetek nélkül nincs politika Tari Ottó a közmunka társadalmasításáról, a készülő' nonprofit-törvényróí Magyarországon mintegy 50 ezer azoknak a civil szerveződé­seknek a száma, amelyet a lakosság öntevékenységére ala­pozva hasznos munkát végeznek. Mint minden megyében, úgy Nógrádban is, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége segíti ko­ordinálja munkájukat - mondja Tari Ottó ügyvivő elnök. Már azét a huszonnégyet, amelyik tagja a szövetségnek. Igazságosabban osztani- Soknak, vagy kevésnek tartja a szövetségbe tömörülő civil szervezetek számát?- Soknak semmiképpen sem, szeretnénk, ha számuk gyarapodna. A közelmúltban mintegy száz olyan egyesület­nek, körnek, klubnak küldtünk kérdőívet, amelyek Salgótar­jánban és környékén tevé­kenykednek. Nem csupán arra voltunk kíváncsiak, hogy a tár­sadalmi élet mely területén munkálkodnak. Tagszervezete­ink, de a kívülálló egyesületek közreműködésével is számolva szeretnénk létrehozni a megye- székhelyen egy szervezetet. Olyant, amelyik folyamatosan együttműködik az önkormány­zattal, egy-egy városrész szá­mára hasznos közmunka terve­zésében, szervezésében, a la­kossággal pedig annak végre­hajtásában. Talán még abban is segíthet, hogy azt a pénzt, amit a városi önkormányzat a költ­ségvetésből elkülönít a civil szervezetek számára, a mun­kához igazítva, a mostaninál igazságosabban osszák el.- Mit mondanak a szerveze­teknek, miért érdemes belép­niük a szövetségbe? Mit kínál­nak nekik, és mit adnak cse­rébe a támogatásért?- A szövetség tagjának azt a civil szervezetet tekintjük, amelyik elfogadja az alapsza­bályban foglaltakat, közhasznú munkát végez és befizeti a sze­rény összegű tagdíjat. A civil szervezeteknek a közmunka széles körű társadalmasításá­hoz szükséges kereteket igyek­szünk megteremteni. Segítjük őket a szükséges információ­szolgáltatással, Salgótarján­ban, Pásztón és Bátonytere- nyén rendelkezésükre bocsát­juk irodáinkat. Szerény lehető­ségeinkhez mérten anyagiak­kal is támogatjuk egy-egy ren­dezvényüket. Jók a kapcsolatok- Mennyire megbízhatóak, mennyire használhatóak azok az információk, amelyek eljut­nak a tagszervezetekhez?- Információink legfonto­sabb forrását az önkormányza­tok jelentik. Kapcsolatainkat - néhány kivételtől eltekintve - jónak tartjuk. A megyei ön- kormányzattal egészen sajátos a viszonyunk. Két polgármes­ter - a bujáki és a nőtincsi - a községi önkormányzatok és a szövetség támogatásával jutott a megyei közgyűlésbe. Joggal várjuk most és a jövőben is, hogy következetesen képvisel­jék a civil szféra érdekeit. Minden különösebb kérés nél­kül tájékoztassanak bennünket a közgyűlés fontos döntéseiről. Kicsinyesség helyett A városi önkormányzatok, mindenekelőtt Pásztón és Sal­gótarjánban, több-kevesebb rendszerességgel lehetőséget kínálnak arra, hogy részt ve­gyünk üléseiken, megismerjük a testületi döntéseket. Nehe­zebben boldogulunk néhány községi önkormányzattal. Megtörténik, hogy kicsinyes, a személyeskedést sem nélkü­löző viták késleltetik a gyü­mölcsöző kapcsolatot a civil szférával. A közelmúltban kí­sérletet tettünk arra, hogy együttműködési megállapodást kössünk egy községi önkor­mányzattal. Egyeztetni szeret­tük volna a közösen vállalható, együtt megvalósítható, a falu- közösség javát szolgáló tenni­valókat. Többszöri nekiru­gaszkodásra sem sikerült megállapodnunk. Végül is az­zal utasították el felkínálkozá- sunkat. hogy politikai pártok­kal nem kötnek szövetséget. Azt hiszem, hogy az önkor­mányzatoknak és a civil szer­veződéseknek kölcsönösen tö­rekedniük kellene arra, hogy a képviseleti demokráciából mi­előbb eljussunk a közügyekben való részvételi demokráciáig.- Ha már szóba került, beszél­jünk a politikáról. Sokan úgy tartják, hogy a civil szervezetek nélkül nincs politika, de a poli­tika beavatkozása az egyesüle­tek, a szövetségek életébe, azok halálát jelentené.-Csak erősíteni tudom ed­digi álláspontomat: a Társa­dalmi Egyesülések Szövet­sége, a szervezetek politikailag semlegesek, de politizáló kö­zösségek. A politikai pártoktól függetlenül tesszük a dolgun­kat. Most, hogy közelednek a parlamenti választások, nem merülünk bele a politikai csa­tározásokba egyetlen párt olda­lán sem. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy beszélő viszonyban sem vagyunk a po­litikusokkal. Hiszen azzal, hogy felvállaljuk a helyi érde­kek megjelenítését, képvisele­tét, mi is politizálunk, s vannak a pártokkal közös tennivalóink is. A közeli jövőben egy ke- rekasztal-beszélgetést terve­zünk a megyében működő pár­tok képviselőivel. Jó volna megbeszélnünk, hogyan látják a civil szerveződések helyét, szerepét a helyi társadalomban, s milyen hajlandóság van ben­nük az önzetlen együttműkö­désre. Erős ellenszél- Ha minden igaz, még az ősz- szel megszületik a nonprofit- törvény. Milyen változásokat hozhat a civil szféra életében?- Fontosnak tartom a tör­vényt és sajnálom, hogy hosz- szú évek vajúdása után sem született még meg. Gyanítom, hogy meglehetősen nagy az el­lenszele. Sokat várok a tör­vénytől, de aggodalom is van benne. Nagy kár, hogy a kor­mányzat elszalasztottá a talál­kozás és tanácskozás lehetősé­gét sok ezer civil egyesület képviselőjével. így olyan tör­vény van születőben, amely a civilekről, a civileknek szól, de valójában nem hallgatták meg az érintetteket. Pedig van bőven észrevéte­lünk. Mi olyan törvényt szeret­nénk, amely lehetővé tenné, hogy szabályozott, rendezett viszonyok között tevékeny­kedhessenek a civil szerveze­tek. Rendezze az informálásu­kat, kapcsolataikat éppen úgy, mint a munkájukhoz elenged­hetetlenül szükséges anyagia­kat is. Ezért az összegyűjtött észrevételeket, ajánlásokat megküldjük a megye vala­mennyi parlamenti képviselő­jének. Arra kérjük őket, hogy a vitában és a döntéskor felelős­séggel képviseljék a civil tár­sadalom érdekeit.- Említette az egyesület, a tagszen’ezetek mostoha anyagi viszonyait. Köztudott, hogy a civil szféra nem termel profitot. Miből tartják fenn magukat?- Alakulásunk óta - s énnek már hét esztendeje - mindig is nehéz körülmények között dolgoztunk. A központi támo­gatás a korábbi felére zsugoro­dott, mintegy ötezer forintot kapunk havonta. A salgótarjáni önkormányzat negyvenezer fo­rinttal segíti az idén a szövet­séget, s ehhez jön még a szer­vezetek tagdíja. A pályázatok segíthetnek A polgárok adójából az egy­százalékos felajánlás nem hozta azt a sikert, amit a tör­vényalkotók és a civil szerve­ződések vártak. Az ezzel járó adminisztráció nem csak hosz- szadalmas, de meglehetősen költséges is. Itt, a megyében nagyfokú társadalmi támoga­tottságot élvező egyesület is mindössze ötezer forinthoz ju­tott. Azt gondolom, anyagi hely­zetünk megnyugtató rendezé­séhez a pályázatok kínálnak reális lehetőséget. Megkeres­tük a Külügyminisztériumot és támogatásával lakossági fóru­mokat szerveztünk az ország NATO-tagságával összefüggő kérdésekről. Hasonlóképpen kapcsolódunk ahhoz az infor­máció-áramláshoz is, amely a lehetséges európai uniós tag­ságunkról tájékoztatja a lakos­ságot. Természetesen szűkebb hazánk, Nógrád gondjairól sem feledkezünk meg. Megpályá­zunk olyan lehetőségeket, ame­lyekkel a munkanélküliség enyhítését, vagy a környezeti nevelést szolgáljuk a helyi kezdeményezések ösztönzésé­vel, támogatásával. V. G. Tanácskoztak a jövőről - A létszámleépítés határai A Megyei Jogú Városok Szövetségének zalaegerszegi közgyűlé­sén néhány nappal ezelőtt az önkormányzatok képviselői egyetértettek az 1998. évi költségvetési javaslatok realitásaival és a stabilitást segítő céljaival, de szeretnék, ha még a parla­menti végszavazás előtt (ami ebben a hónapban várható) figye­lembe vennék módosító javaslataikat. A közgyűlésen Salgótarjánt Cserháti József alpolgármester képviselte, aki szerint talán módosító indítványokra sem került volna sor, ha a törvény- javaslat szakmai előkészítésé­ben súlyának megfelelő képvi­seletet kapott volna a Megyei Jogú Városok Szövetsége.-A közalkalmazottak jövő évi 16 százalékos keresetnö­vekményére vonatkozó megál­lapodást a tervezett formában és módon a szövetség nem tudja elfogadni - mondja Cser­háti József. - Alapvetően hibás a 2 százalékos létszámleépítés­ből eredő forrásbiztosítás. Az ágazati törvények ezt nem tá­masztják alá, hanem éppen el­lentétes folyamatokat gerjesz­tenek.- Mi az alapvető gond a lét­számleépítésből adódó forrás­biztosítással?- Tulajdonképpen a prob­léma benne van a nevében: lét­számleépítés. A két százalékot ki kell gazdálkodni, de egyes területeken, így például a tűzol­tóságnál, a szociális intézmé­nyeknél, a kistelepüléseken eleve kizárt a létszámcsökken­tés lehetősége, egyszerűen nincs mit tovább szűkíteni. Sal­gótarjáni példát is említhetek, ugyanis miután a közoktatási törvény előírásainak megfele­lően, ráadásul a törvény szerint meghatározott legkorábbi idő­pontban bevezettük a 10 száza­lékos óraemelést, inkább plu­szállások biztosításával kellene számolni.-A kormány részéről jelen volt olyan személy, aki felveté­seiket közvetíti?- Ott volt a pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára, Mihályi Péter, de módosító ja­vaslatainkról sajtótájékoztatót is tartottunk, s reméljük, hogy eljutnak a megfelelő helyekre. Az is tény, hogy az önkor­mányzati alrendszer 1998. évi forrásainak megállapításakor az iparűzési adóbevétel 1,5 száza­lékos kulccsal számított ösz- szege került a költségvetési ter­vezetbe, ugyanakkor a Parla­ment legmagasabb adókulcsra vonatkozó módosító javaslata 1,4 százalékról szól. Ez azt je­lenti, hogy az érintett önkor­mányzatoknak 9,3 milliárd fo­rint bevételkieséssel kell szá­molniuk. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy az így kieső forrást az önkormányzati alrendszer jelenlegi finanszíro­zásán kívül eső forrásokból biz­tosítsa.-Mi az, ami pozitív a költ­ségvetés tervezetében? • Évek óta először emelkedő­nek a dologi kiadások az állami normatívában, ami valóban po­zitív jellegű.- Milyen plusztámogatásra lenne szükség az önkormány­zati alrendszer számára a szö­vetség számításai szerint?-Mintegy 91 milliárd forin­tos többlettámogatásra lenne szükség, ami 1997-hez képest 18,3 százalékos növekedésnek felel meg. Természetesen az inflációt figyelembe véve ez 2- 4 százalékos emelkedést jelen­tene reálértékben.- Salgótarjánnak mikorra lesz jövő évi költségvetése?-Most folyik az 1998-as költségvetés műhelymunkája, s még ebben a hónapban testületi ülés elé kerülnek az irányelvek. A- végleges “költségvetés 1998 február közepére várható.-Miről tárgyaltak még Za­laegerszegen?- Szó volt a Magyar Gyári­parosok Szövetségével, vala­mint a Magyar Sportegyesüle­tek Szövetségével való szoro­sabb kapcsolatról, illetve megállapodásról, továbbá a megyei jogú városok lakásgaz­dálkodásáról. Utóbbinál az érintett szakmai és civil szerve­zetek bevonásával kezdemé­nyezzük a lakásalap felhaszná­lását szabályozó törvény módo­sítását aszerint, hogy a helyi társadalmak széles rétegeit érintő szociális feszültségek enyhítésére a szabadpiaci vá­sárlásra is felhasználható le­gyen a lakásalap. B. M. Bemutatkoznak a szépségkirálynő-jelöltek Lengyel Gabriella Salgótarján „A Kos csillag­kép jegyében születtem, de nem minden csil­lagos tulajdonság illik rám. Az érettségit a me­gyeszékhelyen, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Középiskolában szereztem meg. Egy évig az óceán túlpartján, a kanadai Toron­tóban - rokonok­nál - tanultam az angol nyelvet. Ezen kívül beszé­lem az olaszt és a németet. Még nincsenek kiala­kult céljaim a jö­vőre nézve. Ta­lán egyszer majd az üzleti életben sikerül babérokat aratni. Most még szabadúszóként fotómodellkedem, táncolok és divatbemutatókon lépek fel. Az élet különle­gességeit kíváncsian, de csak mértékkel kóstolga­tom. A sportágak közül az úszás és a futás áll kö­zel hozzám, igyekszem karbantartani a testem. Erre a versenyre a benevezésem közös döntés alapján született meg, amit, remélem, nem bánok meg soha. A szépségszakmában egyszer már próbáltam szerencsét: Olaszországban, Caiariban harmadik lettem egy nemzetközi mezőnyben. Szeretnék jól szerepelni, hasonlóan a többiekhez, akiket inkább partnernek tekintek, mintsem rivá­lisnak. Talán most is segít a bölcsesség: ha rámo­solyogsz a világra, az visszamosolyog rád.” Lokody Hajnal ápolónő, Bércéi „A Vízöntő jegyében születtem. A váci Madách Imre Gimnázium biológia-kémia tagozatán érett­ségiztem. Gyógytornász szeretnék lenni és a Pé­csi Orvostudományi Egyetem főiskolai karán diplomát szerezni. Most készülök az újabb felvé­telire. Jelenleg ápolónőként dolgozom egy reha­bilitációs intézetben, ahol értelmi fogyatékosok­kal foglalkozunk. A szabadidőmet a tenisz, a modem zene, a hosszú kirándulások, az olvasás, a rajzolás és a filmek töltik ki. Olvasmányaim Őszi akció tavaszi árakkal! Ezen túlmenően KAMAT­MENTES HITEL vehető igénybe! OPEL KENDERESI 3100 Salgótarján, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255. Tel./fax: 32/440-539 Nyitva tartás: H-P, 8-18-ig, Szó., 9-13 óráig. KELET - NÓGRÁD COM Névjegy Életkor: 19 év. Magasság: 168 cm. Súly: 50 kg. Méretek: 89/60/88. Hajszín: szőke. Szemszín: kék. zömét az orvo­sokról szóló ka­landos regények és az akciódús olvasmányok te­szik ki. Nagyon szeretek érdekes emberek közelé­ben lenni. A szépségversenyre a barátom beszélt rá azzal, hogy ezt is meg kell pró­bálni, de sokat segít a család és a rokonság bizta­tása is. Talán a diploma meg­szerzése után a divatszakmában is terem a szá­momra némi ba­bér, mert fogé­kony vagyok minden újra és érzek magamban erőt. Az idei Nógrád Szépe-verseny a tavalyihoz képest talán jobb és erősebb lesz. A döntőn ren­geteget jelenthet, hogy éppen aznap ki milyen formában lesz. A fehér asztalnál egy kicsit válo­gatós vagyok, de a gyümölcssalátákat nagyon imádom. Remélem, a fárasztó felkészülési pro­cedúra-sorozat után az ünnepi asztalt - társaim­mal együtt - már felszabadultan állítatjuk körül.” Névjegy Életkor: 18 év. Magasság: 169 cm. Súly: 49 kg Méretek: 83/63/83. Hajszín: barna. Szemszín: kék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom