Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-12 / 264. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. november 12., szerda Válasz nélkül maradt a megyei közgyűlés levele az M3-as ügyében Ezrek kenyere kerül veszélybe Nógrád Megye Közgyűlése 1996. március 28-ai határozatában utasította elnökét, hogy az M3-as útpálya akkor még tervezett úthasználati díjával kapcsolatban a közgyűlés nevében kérje az elképzelés felülvizsgálatát. Az elküldött levélre a közgyűlés nem kapott választ. Bátonyterenyei és a salgótarjáni sikerek a „Gödöllői Divatnapok ’97”-en „Aranyvarrótűvel” nyert különdíj Oszvald Virág (középen) salgótarjáni manöken Örömteli nógrádi vonatkozású eseményei is voltak a a Gödöllői Divatnapok '97 országos rendezvényének. A budapesti Silhouette Stúdió és a Burda divatlap közös szervezésében Aranyvarrótű névvel meghirdetett versenyen értékes különdíjat nyert Pécsi Tímea, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola tanulója. (A versenyen 14 ruhaipari képzéssel foglalkozó középiskola 180 tanulója nyújtott be pályamunkát). Az iskolában folyó színvonalas oktató tevékenységet Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke -egyetlenként a mezőnyben - 20 000 Ft-os kü- löndíjjal ismerte el. (Az egészséges lokálpatriotizmus nagy tetszést aratott a kiírók körében.) A másik sikert a Callus Modellügynökség érte el. Egyik manökenjük (Oszvald Virág) lehetőséget kapott, hogy a díjátadó gálán a profi modelleket felvonultató FLY stúdió meghívottjaként mutasson be nyertes ruhákat, míg a Li’Olla Design néven futó alkalmi és délutáni öltözeteket (melyek a Salgó Fashion ’97 Divatgálán arattak első ízben sikert) Bartunek Katalin iparművész divattervező, a divatnapok producere személyesen hívta meg különtemii kiállításra. A Callus Modell részvételét a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Améta Kft., valamint a Jegesi és Társa Kft. támogatta.- szí A Li’Olla Design ruhái „A magyar könyvtárügy első évtizede a harmadik évezredben” - országos konferencia Jövőre vándorgyűlés Tarjánban Ez év őszén megkezdték az autópályán a fizetőkapuk építését. A közismerten nehéz helyzetű Nógrádban a tranzit- és célszállítások megemelkedő költségei tovább erősítik a gazdasági hátrányokat. Az úthasználati díj bevezetése az áruszállítási költségek növekedésével tovább drágítja a térségbe érkező élelmiszereket, háztartási stb. cikkeket, ráadásul nehezíti bejutásunkat a fejlődő gazdasággal rendelkező területekre. Kiszorulnak a piacról- A Magyar Demokrata Fórum ezzel kapcsolatos felmérésében igyekezett korrekt módon megbecsülni a megyéből naponta kiutazók számát. Ehhez kértük a munkaügyi központ, a kirendeltségek, a települési önkormányzatok és a rendőrség közreműködését- mondta Frisch Oszkár, az MDF megyei elnöke, majd így folytatta:- Megbízhatónak tűnő becslések alapján a M3-as autópálya irányába naponta a megyéből ötezerötszáz-hétezer fő utazik. Ebből csaknem ötezer a 21 - es műúton. A többiek Dél-Nóg- rád kisebb útjain igyekeznek az autópálya felé. Az ingázóforgalom heti ritmusa további kettő- kettőezerötszáz munkavállalót érint. Ők a hét eleji, hét végi csúcsforgalomban vesznek részt. Legtöbben a dél-nógrádi térségből ingáznak, de jelentős létszám jár naponta a Dobroda- völgyéből, Nagyíóc, Szecsény térségéből is.- Őket milyen formában érinti az úthasználati díj bevezetése?- A bejárási költség jelentős megdrágulása folytán a kijárók piaci helyzete megrendül, esetleg 2-3 ezer munkavállaló kiszorul a munkaerőpiacról, súlyosbítva a megye és a helyi önkormányzatok helyzetét. Újabb petíció- Ón szerint miben reménykedhetünk?- Az MDF megyei elnöksége javasolja a megyei közgyűlésnek, hogy ismételten tiltakozzék a M3-as autópálya meglévő szakaszán az autópálya-használati díj bevezetése, az ezt szolgáló kapuk megépítése ellen. Amennyiben a kormányzat kitart elképzelése mellett, korrekt felmérések és a hatáselemzések alapján az okozott kárt térítse meg a munkavállalóknak és a megye önkormányzatainak.-Jelenleg a megyében van megbízásunk, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben ne vállaljunk megyén kívüli megbízatást. Az úthasználati díj következményeivel kapcsolatban még nem végeztünk konkrét számításokat. Biztos, hogy ezzel vállalkozásainknál számolni kell. Nálunk ez elsősorban az anyagszállításban jelentkezik majd, méghozzá jelentős ösz- szegben - kaptuk a felvilágosítást a Nógrád Megyei Általános Építőipari Vállalkozás Kft. központjából.-Még nem konkretizáltuk, annyit már most is mondhatok, hogy az úthasználati díj bevezetése jelentősen megdrágítja termékeinket, mivel az alapanyagot és a készárut ez a díj nagymértékben terheli - informáltak a Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-ből.- Saját fuvareszközeinkkel nagyon kevés feladatot látunk el, zömét a Salgó Trans-szal bonyolítjuk le. Eddig még nem jélezték, milyen mértékben emelik az úthasználati díjat is beleértve szállítási költségeiket- tájékoztatta lapunkat az SVT-Wamsler Háztartás-technikai Rt. illetékese. Két lehetőség- A Salgó Trans ilyenkor szokta közölni partnereivel a következő évi szállítási áremelését, amely január 1-jétől érvényes - kezdte információját a cég ügyvezetője, majd így folytatta:- Belföldön naponta ötven vállalkozóval dolgozunk. Havonta öt-nyolcezer kilométert közlekednek. A huszonkét munkanapból tizenötben érintik Budapestet, vagyis használják az autópályát. A teherautók után fizetendő díjat pontosan még nem ismerjük. Számunkra két megoldás kínálkozik. Az egyik szerint érvényesítjük árainkban az új adót, ha pedig a piac ezt nem fogadja el, akkor le kell mennünk az autópályáról. Ez is többletet jelent, növeli az üzemanyag-fogyasztást, s nem garantált, hogy időben eljut az áru a kívánt helyre.-Talán valamilyen bérleti forma vagy bármely más előre kalkulálható kedvezmény segítene a helyzeten. V. K. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Nógrád Megyei Szervezete és a Balassi Bálint Könyvtár országos szakmai konferenciát rendez Salgótarjánban november 13- án és 14-én a városháza nagytermében. A tanácskozást csütörtökön 13 órakor Puszta Béla polgármester nyitja meg. A résztvevők a két nap folyamán négy témakört (látjuk-e már az információs társadalmat Magyarországon; a könyvtáros személyisége és szerepe; a jövő könyvtárképe; stratégiák és tennivalók) vitatnak meg. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete csütörtökön 10-től 12 óráig kihelyezett elnökségi ülést tart a Balassi könyvtárban. Téma: az 1998-as salgótarjáni vándor- gyűlés. A zeneiskolában orgonahangverseny, a _ könyvtárban Mikszáth-est is várja a vendégeket. Egy laikus véleménye, aki igennel fog szavazni NATO vagy semlegesség ? őszintén és reálisan a látássérült kisgyermekek helyzetéről Elkelne az anyagi támogatás Szeretnék néhány félreértést eloszlatni a látássérült kisgyermekekkel (és óvodai csoportjukkal) kapcsolatban. Nem értem, hogy honnan kerülnek az újságírókhoz és a televízióhoz olyan nyilatkozatok, amelyek alapján az olvasók és a nézők azt feltételezhetik, hogy gyermekeinket milliós alapítványok veszik körül. A csoportot (a szülők két éven át tartó könyörgésekre) a salgótarjáni önkormányzat hozta létre. A csoportszoba felszereléséhez és bebútorozáshoz tudomásom szerint kizárólag a város önkormányzata adott pénzt. A speciális oktató- és játszóeszközöket a szülők (és ismerőseik), illetve az óvónők készítik otthon kézügyességükhöz és lehetőségeikhez mérten. Tudomásom szerint a csoport, sajnos, nem részesül és nem is részesült semmiféle alapítványi támogatásban. (Itt azért megemlítem az Almádi ikrek számláját, amelyet szintén elég sokan félreértelmeznek. Nos, az Almádi ikreknek a Vöröskereszt a saját számláján nyitott egy alszámlát azzal a megkötéssel, hogy a befolyó pénz „csak az Almádi gyerekek szemműtéteire” használható fel.) Valóban évek óta szerettünk volna létrehozni egy alapítványt a környéken élő látássérült és vak kisgyermekek taníttatásához, mivel az íráshoz, olvasáshoz és számoláshoz használt eszközök (még használtan is) igen drágák. Sajnos, sem önerőből, sem „egyéb próbálkozásokkal” nem sikerült előteremtenünk a megfelelő „alapító tőkét”. Éppen ezért kérem önöket, hogy ha a közeljövőben gyermekeinkről írnak, említsék meg, hogy mindennemű tárgyi és anyagi felajánlás igen nagy segítséget jelentene. S ha netán tudnak valakiről, aki az alapítványhoz pénzügyi támogatást tud adni, azt, kérem, irányítsák dr. Zsély András ügyvéd úrhoz. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel: Gábor Zsoltné Salgótarján A Madzsar József Nógrád Megyei Kórház gyermekosztálya példásan viselkedett Köszönöm az életmentést Azt hiszem, ez a hét aktuális külpolitikai vitakérdése. A NATO-csatlakozást igenlők között teljes egyetértésben megtaláljuk az összes parlamenti pártot. Hasonló egyetértés közöttük nem nagyon jellemző. A csatlakozás ellen pacifista civil szervezetek, illetve a politikai paletta két szélén található pártok (Munkáspárt, MIÉP) agitálnak. Nem kívánok velük politikai vitába szállni, viszont kiemelném a számomra lényegesnek tartott érveket, amelyek miatt én igennel fogok szavazni vasárnap. Megvalósíthatatlannak tartom a semlegességet Magyar- országon több okból is. Ha megvizsgáljuk Európa semleges országait (Svájc, Ausztria, Svédország), akkor látható, vagy katonailag jól védhető területek domborzati viszonyaik miatt (Svájc, Ausztria), vagy olyan a földrajzi elhelyezkedésük, ami elfogadhatóvá teszi semlegességüket (Svédország Európa északi szélén nincs semmilyen katonai mozgás útvonalában). Egy dologban azonban megegyeznek: Európa legfejlettebb gazdaságú, leggazdagabb országai közé tartoznak. Mindhármuk rendelkezik igen komoly saját hadiipari bázissal, saját fejlesztésű és gyártású fegyverekkel, járművekkel. GDP-jük igen jelentős százalékát emésztik fel védelmi kiadásaik. (És az ő GDP-jük többszöröse a miénknek!) Vizsgáljuk meg velük ösz- szehasonlítva hazánkat. Európa közepén bármilyen katonai mozgás útvonalában, síkvidéki területen fekszik Magyarország. Gyakorlatilag semmilyen természetes akadály nincs az ország területén, amire támaszkodva hatékonyan védekezhetne a magyar hadsereg bárki ellen. Minimális hadiipari bázison semmilyen saját fejlesztésű és gyártású fegyverzettel, járműparkkal nem rendelkezünk. Tehát mindent külföldről kellene beszereznünk. Kérdés, mennyire beszélhetünk semlegességről, ha a hadsereg ellátása más országoktól függ? Egy saját - és megfelelő fejlettségű - hadiipari bázis kiépítésének a költségeit meg sem tudom becsülni, ezért mindenkinek a fantáziájára bízom. Mindezek nélkül is lehetnénk semlegesek, ha politikailag garantálnák semlegességünket a nálunk erősebbek. Azonban a történelem elég sok példát adott arra, hogy mennyit érnek az ilyen garanciák. A semleges Belgiumot a németek mind az első, mind a második világháború előtt lelkifurdalás nélkül rohanták le. Esélyük sem volt hatékony védekezésre. Valószínűleg nem véletlenül csatlakoztak ilyen előzmények után a NATO-hoz. Egyébként domborzati viszonyaik és katonai adottságaik is hasonlóak voltak Magyarországéhoz. De még ilyen messze sem kell mennünk példáért. Még jól emlékszem sorkatonai szolgálatomra a nyolcvanas években. Akkor „felkészítettek” bennünket egy, a Varsói Szerződés keretében a NATO ellen viselt háborúra. Az akkori Magyar Néphadsereg tervezett támadási iránya a semleges Ausztrián keresztül vezetett volna Észak- Olaszország irányába. (Hogy meddig jutottunk volna a Csepelekkel, azt nem mondták.) Hát, ennyit a nagyhatalmak által garantált semlegességről. Mindezek természetesen csak kiragadott érvek a sok közül, amelyek a NATO-csat- lakozás mellett szólnak. Nyilván sokkal avatottabban és szakszerűbben érvelnének katonai és gazdasági szakértők. Számomra, laikus számára azonban ezek is megerősítik azt a gondolatot, hogy egy ilyen kis ország számára két lehetőség van: vagy beáll focizni valamelyik csapatba, vagy ő lesz a labda. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy vasárnap érvényes legyen a népszavazás, és az „igerí’-ek legyenek többségben. Úgy gondolom, hogy azt a félórát érdemes feláldoznunk hazánk jövőbeli biztonságáért. Kapás Imre az SZDSZ Nógrád megyei elnöke A közelmúltban történt velünk a következő eset. A kislányommal elindultunk otthonról a fogászatra. Útközben rosszul lett, az acélgyári rendelőhöz érve elsősegélyben részesítette a nővérke, majd mentőt hívtak, pár perc múlva ők is segítettek az áléit gyermeken, irány a kórház. Úgy vélem, az állatok közül a gyerekek, idősek, magányosok körében a cicák a legkedveltebbek. Ezek a hízelgő négylábúak Legnagyobb meglepetésünkre ott rá sem néztek a felvételiben, mert tizenhat év alatti, pedig még a mentősök arcán is láttam a riadalmat. Nem túlzók. Aztán ők siettek át gyalog, lift híján (akkor javították) a második emeletre, hogy mielőbb orvos lássa végre a kislányt. Külön köszönöm a nagyon szeretetre méltóak. A túl- szaporulattól nem megszabadulni kell, hanem jószívű gazdát kell keresni a kicsinyeknek. gyermekosztály orvosainak lelkiismeretes, emberséges odaadó munkáját, a nővérkék segítségét, akik mellettünk voltak bajunkban. Szerencsére pár nap elteltével gyógyultan hazatérhettünk. Csengeriné P. Ilona Salgótarján Nagymező út 35. Én magam hat cicának találtam befogadó gondoskodókat. Takács Lajosné Salgótarján Tapasztalatok bizonyítják: vannak még jószívű, jólelkű emberek Keressünk gazdát a cicáknak ! í
