Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
1997. november 7., péntek Ország - Világ 5. oldal Megszerzett jogok nem vesznek el Az új nyugdíjtörvény tiszteletben tartja a régi szabályokat 1998. január 1-jén lép életbe az új nyugdíjtörvény. A szabályozás egyik fontos alapelve, hogy az 1998 előtt megszerzett jogosultságok nem vesznek el. Ez különösen a szolgálati idő esetében fontos, hiszen a korábbi évtizedekben - a már nem létező szabályok szerint - összegyűjtött évek megmaradnak. Forgó Györgynél, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetőjét kértük a változások összefoglalására:- Az új törvény kimondja, hogy azok, akik 2000. január 1-je előtt az egészségre káros, a szervezetüket fokozottan igénybe vevő munkát végeztek, illetve végeznek - az 1997. december 31-én hatályos és 1998-99-re is érvényes szabályok szerint - korkedvezményben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy továbbra is előbb elmehetnek nyugdíjba. Az új rendelethez kapcsolódó végrehajtási jegyzék részletezi, mely munkakörök betöltője jogosult e kedvezményre. Azok a jogviszonyok, foglalkozások, amelyek az 1997 végéig hatályos, azaz a jelenlegi szabályok szerint szolgálati időnek minősülnek, megszerzett jognak számítanak a jövőben is, amelyeket nem csorbít az új nyugdíjtörvény. Tehát például az 1997 vége előtt végzett felsőfokú tanulmányok évei vagy a gyesen töltött idő szolgálati évnek minősül azoknál is, akik 1998 után mennek nyugdíjba. 1998-tól az öregségi nyugdíj és a legkevésbé súlyos, harmadik fokozatú csoportba sorolt rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 13 700 forint lesz, ami jelenleg 11 500 forint. Az egyesített özvegyi nyugdíj minimuma 20 400-ról 24 300-ra emelkedik, az árvaellátásé 9800-ról 11 700 forintra nő. N. Zs. Szocialista aggodalom. Az MSZP-s képviselők egy része meglehetősen aggályosnak tartja, hogy az FKGP Maczó Ágnes helyére Kávássy Sándort jelöli az Országgyűlés alelnöki posztjára, az így megüresedő jegyzői tisztségére pedig Gyi- móthy Gézát szánja. A frakció több munkacsoportja is megkérdőjelezte a jelöltek szakmai alkalmasságát e magas közjogi méltóságokra. Mégis tüntetnek? Országos demonstrációról határozott a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöksége, s november 22-én, szombaton 12 órára a Parlament előtti Kossuth térre hirdették meg tiltakozó akciójukat. Tollernek igaza volt. A Fővárosi Bíróság csütörtöki ítéletével megerősítette Torgyán József kisgazda pártelnök Toller László szocialista frakcióvezető-helyettes ellen benyújtott keresetének elutasítását - közölte az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának sajtóirodája. Mint ismeretes, Toller László 1996-ban, egy televíziós műsorban kijelentette: „Torgyán József a patakvértől eljutott a kötélig és az akasztásig.” Alkotmányos mulasztás. Az Országgyűlés alkotmányos mulasztást követ el azzal, hogy a mai napig sem biztosította a kisebbségek parlamenti képviseletét - hangoztatta csütörtökön Szombathelyen Zielbauer György, a Német Kisebbségi Önkormányzatok Vas és Zala Megyei Társulásának elnöke. A tizenhárom magyarországi kisebbségből a most formálódó szabályok szerint a parlamentbe való bejutás csupán a németeknek, cigányoknak, horvátoknak és szlovákoknak sikerülhet - vélekedett. Nyolc év börtön hasisért. A Makói Városi Bíróság csütörtökön kábítószerrel való visz- szaélés bűntette miatt nyolc év börtönre ítélt két holland férfit, akik még a múlt év decemberében 815 kilogramm hasist akartak átcsempészni Magyarországon. A 430 millió forint értékű kábítószert a nagylaki határátkelő vámosai fedezték fel. Gyógyítók találkoztak. Miként alakul az egészségügyi reform és a költségek kapcsolata, hogyan lehet megvalósítani a racionális gyógyszerterápiát? Egyebek között ezeket a kérdéseket vitatták, illetve vitatják meg a háziorvosok és gyógyszerészek csütörtökön kezdődött háromnapos, országos szakmai találkozójukon. A rendezvényen a népjóléti tárca, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a szakmai kamarák, szövetségek is részt vesznek. Egész Európa légi közlekedése megbénult. A kaotikus állapotokat a Virgin Atlantic brit légitársaság óriásgépe idézte elő, amikor szerda este kényszerleszállást hajtott végre Heathtrow repülőterén, miután nem nyílt ki a bal oldali főfutóműve. A négymotoros, hatalmas gép a pilóta bravúrjának köszönhetően használ] lató kerekeire is le tudott szállni, de a bal szárny vége az utolsó métereken a betonon csúszott. Az Airbus A-340-es a két kifutópálya közül az egyiket teljesen lefoglalta, ezért csaknem minden légitársaság járata órákat késett. A megsérült repülőt csütörtök délután sikerült levontatni a betonról, fotó: feb/reuter A gabonaügy a kormány asztalán A kabinet nem hozza előbbre az új illetménytábla bevezetését A gabona-túltermelés miatt kialakult helyzet áthidalása, a hágai döntést követő tárgyalások menete, a vállalatok kutató-fejlesztő kapacitásának támogatása és az orosz állam- adósság ütemezése szerepelt egyebek mellett a kormány tegnapi ülésének napirendjén. A tanácskozást követően Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter számolt be a gabonatúltermelés következtében a gazdákra háruló terhek enyhítését célzó kormányintézkedésekről. Előrebocsátotta: az állam nem vásárolhatja fel a többségében gyenge minőségű felesleget. A válság áthidalására egyebek mellett a tárolás költségeinek részbeni átvállalásával, illetve a végfelhasználónak eladott nagyobb meny- nyiségű gabona utáni - tonnánként ezerforintos támogatással van mód. Kérdésre válaszolva kifejtette: a kenyér árának csökkentésére már csak azért sem lehet számítani, mert a búza ára csak kis részét képezi az árképletnek és mert a MÁV igen magas szállítási tarifával dolgozik. A fegyveres és rendvédelmi szervek bérezésével összefüggésben a kormány nyilatkozatot fogadott el. Ebbén kötelezettséget vállal arra, hogy 1999. január 1-jétől a korábban kidolgozott és elfogadott illetménytábla lesz a bérezés alapja. Vállalja azt is, hogy nem támogat az e törvényi kötelezettséget módosító semmilyen kezdeményezést. Véglegessé vált a hágai döntést követő tárgyalásokon a magyar felet képviselő delegáció összetétele. Megtudtuk, a menet közben szükségessé váló döntéseket egy kabinet hozza majd meg. Ezt a miniszterelnök vezeti, tagja a bel- ügy-, a külügy-, a pénzügy-, a környezetvédelmi, a közlekedési miniszter, valamint a delegáció élén álló Nemcsók János államtitkár. T. M. Közösen a pénzmosás ellen Világméretű összefogást szorgalmaznak Magyarország is csatlakozott az Európa Tanács konvenciójához, amelynek aláírói a pénzmosással szembeni határozott és intézményes fellépésre kötelezik magukat, beleértve a bűnözésből származó pénzek utáni nyomozást, azok lefoglalását és elkobzását is. A megállapodást Strasbourg- ban Kovács László külügyminiszter látta el kézjegyével. Ez a szerződés a 40 tagállam közül jelenleg 18-ban van érvényben, és 12 ország is aláírta már. Az átfogó megállapodás célja, hogy megakadályozza a különféle bűncselekményekből (fegyverkereskedelem, maffiatevékenység, terrorizmus, sikkasztás) származó pénzek „tisztára mosását”. Nemzetközi együttműködési mechanizmust is felállít annak megakadályozására, hogy a bűnözők külföldre menekítsék kétes eredetű vagyonukat. Az Európa Tanács szorgalmazza, hogy e megállapodáshoz csatlakozzon az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is. A magyar diplomácia irányítója Strasbourgban részt vesz az Európa Tanács fő irányító testületé, a Miniszteri Bizottság tanácskozásán. E megbeszélésnek az a célja, hogy a 40 tagállam gyakorlatába is átültessék azokat az elvi döntéseket, amelyeket az egy hónappal korábban megtartott csúcstalálkozó elfogadott. „A kisebbségek átlagon felüli előnyöket követelnek” Legyen magyar elnökjelölt Csáky Pál, a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciójához tartozó Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke felvetette, hogy a romániai magyarok példájára esetleg a szlovákiai magyarok is jelöltetnének valakit a jövő év első negyedében esedékes szlovákiai elnökválasztáson. Csáky Pál leszögezte: „Teljesen nyilvánvaló, hogy magyar elnöke ennek az országnak nem lesz. Az sem biztos, hogy a Magyar Koalíció esetleges jelöltjének okvetlenül magyarnak kell lennie. Ennek ellenére élni kell a kínálkozó tömegkommunikációs lehetőséggel.” A cseh Hospodárské Noviny sütörtöki számában a lap pozsonyi tudósítója, a szlovák kormánypártokhoz közel álló nézeteiről ismert Oldrich Zábojník kifejtette: legutóbb Brüsszel azért feddte meg a szlovák kormányt, mert a kisebbségek nyelvét védő törvény helyett csak memorandumot fogadott el. „Nem egészen világos - vetette fel a kérdést az újságíró -, hogy a kormány miért nem fogadta el mindjárt a követelt törvényt. Nem zárható ki azonban, hogy ezzel igyekszik fékezni a magyar kisebbség követeléseinek további fokozását. A kisebbség ugyanis átlagon felüli előnyöket követel.”
