Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01-02 / 255. szám

6. oldal Mozaik 1997. november 1., szombat Másfél méteres hótömeg alatt nyugszik a szerencsétlenül járt magyar alpinista Hegyimentők a Tátrában Ezúttal igencsak éles helyzet­ről számolt be lapunknak Manga Mihály, a Salgótar­jáni Különleges Mentőszolgá­lat vezetője. Mint ismert, a múlt héten lezuhant a Kisje- ges csúcsról egy magyar alpi­nista. Felkutatására hétfőn indultak a tarjániak, s első­ként értek a helyszínre. A mentés természetesen ki­érkezésük előtt megkezdődött. A tátrai hegyimentők elmon­dása szerint a terep nagyon ne­hezen közelíthető meg, ráadá­sul a tragédia napján egy köd­felhő ereszkedett a tájra. Mangáék még aznap éjjel elindultak a völgybe, s egy kö­zeli menedékházban töltötték az éjszakát. Másnap nyolcórá­nyi derült idő állt rendelkezé­sükre, hogy megtalálják dr. Farkas Zsolt szemorvos feltéte­lezett holttestét, ám nem jártak eredménnyel. A derült idő elle­nére a szlovákok nem mozdul­tak, amit csak részben tartott érthetőnek a kis különítmény.- Úgy kell elképzelni, mintha Tarján belvárosának a kétszeresét kel­lene átkutatni, miközben nem volt kizárt, hogy a 400 méteres sziklafalon akadt fenn a test - mondja Manga Mihály. - Csak közben mínusz 20 fokos hideg uralkodott a 2000 méteres csúcs közelében, s felerősödött a szél is. Végül is a hófúvás miatt másfél méteres hóréteg alakult ki azon a területen, ahol Zsolt holt­testét feltételez­ték. A tarjániak ezért elhatároz­ták, hogy nem A csapat vezetője a csúcsra indulás előtt maradnak to­vább, szerdán tervezték a haza­indulást. Ekkor azonban sorra megérkeztek a magyar érdek­lődő csoportok, s szedett-vedett felszereléssel vágtak neki a „mentésnek”. Mangáék két megfigyelőt a helyszínen hagy­tak. Óriási területet kutattak át Manga Mihályék, nem találták Farkas doktort-Nem is csodálko­zom azon, hogy a szlo­vákok megorroltak ránk, hiszen ezt így nem szabad csinálni — állapítja meg a hegyi­mentő. - Egyébként is a tátrai mentősök meg­próbáltak még egy megoldást: robbantás­sal megtisztították a ge­rincoldalt, ám így sem sikerült Farkas doktor nyomára bukkanni. Szerintem a túlélésre semmi esély, ilyen kö­rülmények között. A holttest tavasznál ko­rábban nem bukkanhat elő. T. N. L. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Gratulálok, uram, ön a századik betörő, akit letartózta­tok. Ezerforintos vásárlási utal­ványt nyert: Rauchné Serényi Ilona, Bátonyterenye, Hársfa utca 5. Mai rejtvényünk meg­fejtését legkésőbb november 6 áig küldjék be címünkre. Az MSZOSZ legfőbb ellenfele a kormány helyett a magánszféra lesz Meddig tartható a munkabéke ? Az MSZOSZ szocialista-szo­ciáldemokrata platformja nagy valószínűséggel újra támogatja majd az MSZP-t az 1998-as választásokon, de ezúttal jobban figyel arra, hogy a kapott ígéretek meg is valósuljanak. Ennek in­tézményes garanciáit el is lehetne érni, a probléma az, hogy a jövőben nem annyira a kormány lesz a szakszer­vezetek ellenfele, mint in­kább a privát szféra tulaj­donosai. Várhat-e így jobb időszak a munkavállalókra? Sándor Lászlóval, az MSZOSZ elnökével beszél­gettünk.- Mennyire látja tehetet­lennek a szakszervezetet a ki­szolgáltatott munkavállalók szemszögéből?- Szélsőséges tapasztalatok vannak. Az egyik véglet, hogy legfelső bírósági pert nyerünk a szekszárdi szb-titkár, a pisz­kei papírgyár ügyében. A má­sikat most tapasztaltam: Nóg- rádban egyszerűen be sem en­gedik a szakszervezeti tiszt­ségviselőt bizonyos üzemek területére, tehát nemhogy vé­delmet lehetne nyújtani a munkavállalóknak, de a mi­nimális szervezkedési lehető­ség sincs meg. Nyilván a szak- szervezet értékelése is ezek­nek megfelelően eltérő. Tehetetlen szakszervezet ? Utóbbi esetben a dolgozó véd­telennek érzi magát, a szak­szervezetet pedig tehetetlen­nek. Alapvetően két dolognak kellene történnie Magyaror­szágon. Egyrészt, hogy a Munka Törvénykönyvében meglévő védelmek a valóság­ban is megjelenjenek, más­részt az írott jog betartása, be­tartatása mellett jelenjenek meg garanciák ott, ahol állami pénzek forognak. Gondoljunk csak bele, hány cég kap Ma­gyarországon adókedvez­ményt, állami garanciát, tá­mogatást a munkaerő-piaci, területfejlesztési alapból. Ilyenkor nem lehetne beírni a pályázati feltételek közé, hogy az a pályázó kaphat pénzt, akinél rendezettek a munkaü­gyi kapcsolatok? Magyarul, nem gátolja a menedzsment, hogy létrejöjjön az érdekkép­viseleti szervezet, és kollektív szerződést köt. Tudniillik, a munkabéke megléte társadal­milag legalább annyira fontos az állam, mint a szakszervezet szempontjából. Erre nézve vannak jelzések, főleg a mun­kaügyi kormányzat részéről. Települési önkormányzatok is hasonlóképpen adnak ádóked- vezményeket, de ők sem kötik ki feltételként a foglalkozta­tási feltételt, vagy a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, noha az önkormányzati pén­zek is közösségi pénzek.-A választások idején az MSZOSZ szocialista-szociál­demokrata platformja támo­gatta az MSZP-t. Közeledünk a következő választásokhoz, amikor valószínűleg megint kellene a segítség. Bízik-e ab­ban, hogy az időpont miatt könnyebben el tudják érni a nagyobbik kormánypártnál, amit akarnak, mint - mondjuk -félidőben?-Az MSZOSZ sokféle né­zettel bíró emberekből áll, sőt ideológiai nézetkülönbségek is vannak. Közös bennünk, hogy érdekképviseletre szö­vetkeztünk, de politikai felfo­gásunk eltérő. Ebből fakadóan maga az MSZOSZ továbbra sem fog politikai szövetsége­ket kötni. A két működő plat­form közül a szocialista-szo­ciáldemokrata a meghatározó, az eddigi megállapodásokat is ez kötötte. Nem az én tisztem, hogy megítéljem a megálla­podások teljesülését, bár van róla véleményem. Anélkül, hogy a platform nevében bár­mit megelőlegeznék, egy do­log szinte biztos: az együtt­működés módja, tartalma vál­tozhat, de az együttműködés ténye aligha.-Lehet, hogy a platform is elfelejtett garanciákat kérni? Hátrányos helyzetben-Az természetes, hogy a ha­talmi pozícióba kerülőnek előnyösebb a helyzete, mint annak, aki megelőlegezte a segítséget, és utána kell be­nyújtania a számlát. Úgy gon­dolom, ha újra választási együttműködés körvonala­zódna a platform és az MSZP között, abban már szerepet kell játszania az 1994-es ta­pasztalatoknak is. Én azon a véleményen vagyok, hogy az ígéretektől többet ér két elem. Az egyik: célszerű lenne, ha a platform már a programalkotó munkában is részt vállalna. A másik: a kapcsolatok intézmé­nyesítésén kellene fáradozni. Úgy érzékelem, hogy kicsit személyfüggő volt az 1994-es megállapodás, és nem volt mögötte intézményes garan­cia. Ha ez meglenne, nyugod- tabban néznék a következő időszak elé.-Azt mondta, hogy nem akarja minősíteni az ígéretek teljesülését, az mégis kiderült, hogy vannak hiányosságok. Tartja annyira erősnek a plat­formot, hogy el tudja érni az intézményes garanciákat? Várhat egy jobb időszak a munkavállalókra ?- Mindenképpen ezt állí­tom, ennek két alapvető oka lehet. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországon nem Bokros-csomagok időszaka következik, hanem feltehetően egy kiegyensúlyozottabb fej­lődés. Kedvezőbb pozíció, amikor a pluszjövedelmek elosztásáról kell vitatkozni, mint amikor a terhek elosztá­sáról. Persze az ország gazda­sági helyzetének javulása nem jelenti automatikusan a mun­kavállalói pozíciók javulását. Tudatosítani kell mindenki­ben, hogy áthelyeződnek a súlypontok: eddig többé-ke- vésbé a kormány és a szak- szervezetek között feszültek a nagyobb konfliktusok. A kö­vetkező időszak komoly frontvonala a privátszféra tu­lajdonosai, menedzserei és a szakszervezetek között feszül majd. Ennek most is van szá­mos jele. A kormány már haj­landó lenne, úgymond, pu­hább magatartást tanúsítani néhány kérdésben, a kemé­nyebb vonalat a munkáltatók képviselik.-Ettől az MSZOSZ-nek is nehezebb lesz a dolga. Velük nehezebb lehet megegyezni, mint a kormánnyal, nem? Tisztább frontvonalak — Inkább azt mondom, hogy tisztábbak lesznek a frontvo­nalak. Az álmodozások helyett a realitások határán belül kell kivívnunk a megoldásokat, ami nehezebb lesz. Eközben a munkavállalók éppen úgy, mint a szakszervezeti tisztség- viselők türelmetlenek, hiszen 10-15 éven belül kellene el­érni azt, amit a fejlett nyugat 120 év alatt ért el. Ez nehéz időszak lesz, de nem megspó­rolható. Dudellai Ildikó Sándor László: Ha lenne intézményes garancia, nyugod- tabban néznék a következő időszak elé fotó: gyurián Tudományos tanácskozást tartottak a betegek gyötrelmeinek enyhítéséről Fájdalmaink orvoslói Budapesten tartotta első tudományos ülését az 1996-ban ala­kult Magyarországi Fájdalom Társaság. A tudományos prog­ramban a fájdalom elméleti kérdéseiről és klinikai vonatkozá­sairól hangzottak el előadások. A résztvevők között ott voltak a nógrádiak is. Salgótarjánból dr. Imr.e István, Balassagyarmatról dr. Balázs János és dr. Fábián Mária vett részt a tanácskozá­son. A fájdalom-társaság el­nöke dr. Embey-Isztin Dezső céljaikról nyilatkozott a la­punknak.-Elnök úr! Mi indokolta a társaság megalakítását?- A fájdalommal minden gyakorló orvos szembetalálko­zik és a fájdalom kezelését csak úgy lehet megoldani, ha az egyes orvosi területek művelői összefognak. A társaságnak az a célja, hogy egybegyűjtse az ideggyógyászokat, reumatoló- gusokat, aneszteziológusokat, körzeti orvosokat, tehát min­denkit, aki tud tenni a betegek fájdalmának enyhítéséért. — A megjelentek nagy száma és a konzultációkon való aktív részvétele a tudományos ülés sikerét jelzik.- Én is úgy érzem, és a mos­tani tapasztalatok alapján jö­vőre kétnapos tanácskozást szervezünk. Minden kis társa­ság így indul el.-Hogy alakulnak a nemzet­közi kapcsolataik?- A Nemzetközi Fájdalom Társaság hivatalos szekciója­ként is működünk és az Európai Fájdalom Társaság tagjai va­gyunk. Háromévenként rende­zik meg a Fájdalom Társaságok Világkongresszusát, ezt két év múlva Bécsben tartják meg. A közelség miatt is sok kolléga el tud jutni ide. Szabó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom