Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-07 / 260. szám

Világpremier és nemzetközi turné A „csendes salgótarjáni” élete Sikeres évadot zárt a Balassagyarmati Dalegylet. Mi a si­Dr. Gáspár János még hatéves sem volt, amikor - külön kér titka? Heti két próba, 3-4 órán keresztül. Az egyletet engedéllyel - megkezdte tanulmányait a Forgách utcai már jól ismerik külföldön is. 2. oldal elemi iskolában. Életútja nem volt könnyű ... 7. oldal Bajnokságok, eredmények Mi történt a labdarúgó-bajnokság alsó házában, hogyan állnak a kis csapatok, mi a helyzet a góllövőlistán? E kérdésekre ad választ összeállításunk. 8. oldal HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. NOVEMBER 7., PÉNTEK VIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM ÁRA: 29,50 FORINT A SPATEN I BÜFÉ AJÁNLA­TÁBAN "M" merni: Popcorn (11) ajándék Üdítő (4 dl) ■T* menü 9lasz üdítő (4 dl) ■SP'n t sajtos Popcorn (11) ajándék Üdító (4 dl) HOLNAPI SZÁMUNKBAN ISMÉT INGYENESEN: Lesz egy Jó tanács-unk ! Ismét jelentkezik nyolcoldalas, ingyenes, színes, egész­ség- és életmódmagazinunk, amelyben sok érdekesség mellett olvashat- a szeretetmasszázs jótékony hatásáról,- a cápamájolaj és grépfrűtmag különös titkáról,- a jövő héten nyíló Pharmaexpo és Egészségfesztivál közönségprogramjairól. Megtudhatja,- miért panaszkodik a fogorvos,- mit tanácsol Hegedűs D. Géza és Kovács Zsuzsa. Folytatjuk sorozatunkat, amelyben elárulunk egy fontos „titkot” is: hogyan neveljünk boldog gyermeket?. Ne feledje: holnap lesz egy jó tanácsunk! Idegenforgalom, vendéglátás, helyreállítás Kastély-ügy Kisterenyén Aranyos korona kerül választott uralkodónőnk fejére Nógrád Szépe - Királynő kerestetik íme, a szépségek csapata. Egy biztos: közöttük van a királynő is! fotó: gy. t. Bátonyterenyén a tegnapi tes­tületi ülésen napirendre ke­rült a kisterenyei Gyürky- Solymossy kastély és kastély­park kérdése. Az önkor­mányzat megbízást adott a hasznosítási terv elkészítésére a Nógrádterv Kft.-nek. A cég ügyvezető igazgatója, Guz- mics György ismertette a ter­vezői összefoglaló javaslatot. Kiemelte, hogy a részleges állapotfelmérés és helyzete­lemzés alapján a legfontosabb teendő az építmények állagá­nak védelme. Az elkerülhetet­len lépések a műemléki épüle­tek helyreállításának érdekében csak az Országos Műemlékvé­delmi Hivatallal együttmű­ködve tehetők meg. Szvétecz László, a település- részi önkormányzat részéről ki­fejtette, hogy véleményük sze­rint a hasznosítási terv nem igazán alkalmas első forduló­ban megvitatásra, további „fi­nomításokat” javasolnak. A tes­tület hosszas vita után a telepü­lésrészi önkormányzat határo­zati javaslatát figyelembe véve úgy döntött, hogy a kastélykert és a hozzá tartozó épületegyüt­tes hasznosítása során a nyitott­ságból kell kiindulni. A komp­lexum továbbra is maradjon nyitott a város lakói, a várost felkereső turisták számára, le­gyen alkalmas különféle sza­badidős, kulturális és sport- programok megrendezésére. Nem zárták ki idegenforgalmi, vendéglátó-ipari vállalkozások működését sem. A műemlék jellegű épületek és a park felújí­tása során törekedni kell az eredeti állapot helyreállítására, a részletes hasznosítási tervek kidolgozásakor igénybe kell venni a lakosság részéről je­lentkező, segítő felajánlásokat is. A finanszírozási kérdésekre vonatkozóan úgy döntöttek a testület tagjai, hogy az éves költségvetések összeállítását megelőzően készüljön ütemterv az év során elvégzendő felada­tokra, melynek fedezetét be kell építeni a költségvetésbe. Ugyanakkor az önkormányzat­nak is meg kell keresnie a kü­lönböző pályázati lehetősége­ket. 1998-ban történjen meg a kastély és a műemlék jellegű épületek helyreállítási tervének engedélyeztetése, illetőleg ugyanebben az évben kezdőd­jön el és legkésőbb 1999 első felében fejeződjön be a lakás­ként használt épületek kiürí­tése. 1998 végére kell elkészí­teni a megvalósíthatósági ta­nulmányt az ütemtervvel és a finanszírozási tervvel együtt. A testületi ülés lapzártakor még tartott. Megkezdődött a visszaszám­lálás. Már csak nyolc nap és felgördül a József Attila Mű­velődési Központ színház­termének függönye, hogy a hagyományoknak megfele­lően aranyos korona kerüljön a legmagasabbra értékelt 14 nógrádi hölgy bájos fejére. Az immár nyolcadik alka­lommal megrendezésre kerülő megyei szépségkirálynő-vá- lasztás elődöntője szerdán késő estig tartott, hiszen nem volt A háromnapos képzés befejező napját tegnap Bátonyterenyén tartották. A találkozón részt vett Albert-Jan T. K. Galpin, a Kanadai Nagykövetség első tit­kára, dr. Hegyesiné Orsós Éva, könnyű a szépszámú jelentkező közül kijelölni a gála résztve­vőit az avatott ítészekből álló zsűrinek. A szépség, a mozgás és külcsín mellett a személyes megnyilvánulások, valamint a „kisugárzás” nyomott legtöbbet a latba. Végül is - igen szoros versenyben - Bartus Anita, Czene Györgyi, Csanálosi Kinga, Deák Edit, Domonkos Edit, Király Edina, Koruhely Anita, Lakatos Genovéva, Len­gyel Gabriella, Lokodi Hajnal, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke, címzetes államtitkár is. A képzésben a Belügyminisztérium, a Népjó­léti Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Mű­Mezei Gabriella, Molnár Tí­mea, Szeidemann Éva és Szeles Enikő alkotta szépséges virág­koszorúról készülhetett az első tablőkép. MAI LAPSZÁMUNK 4. OL­DALÁN MEGKEZDJÜK A HÖLGYEK BEMUTATÁSÁT, HAGYOMÁNYAINKNAK MEGFELELŐEN OLVASÓINK DÖNTENEK: KIT TARTANAK ÉRDEMESNEK A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNDÍ- JÁRA. TESSÉK VÁLASZTANI! velődési és Közoktatási Minisz­térium dolgozói vettek részt. A képzés célja, hogy segítse a szaktárcáknál dolgozók felké­szülését a kisebbségekkel való találkozásra.-Segíteni szeretnénk, hogy ha munkájuk során kapcsolatba kerülnek a kisebbséggel, köny- nyebben tudják megfogalmazni saját teendőiket. (Folytatás a 3. oldalon) • • Összefogás a természetért „A Dolinkáért Egyesület” alakítását határozta el a vá­ros természeti értékeiért, növény- és állatvilágáért aggódó, ápolásában szere­pet vállalni óhajtó salgótar­jániak csoportja. Ma délután 14 óra 30 perckor a város­házán taggyűlést tartanak az ügy kezdeményezői, hogy megalakítsák az egyesüle­tet, amelyben minden érdek­lődőt szívesen látnak. Bélyeggyűjtők választása Megyei küldöttközgyűlést tartanak a Nógrád megyei filatelisták. A négyévenként rendezett eseménynek leg­fontosabb célja a filatelista- munkáról szóló számvetés, illetve a tisztségviselők megválasztása. November 8-án fél 11-kor Salgótarján­ban, a József Attila Műve­lődési Központban rendezik a soros küldöttközgyűlést, ahová az érdekelt küldöttek mellett minden érdeklődőt szívesen látnak. Idén és jövőre: lakossági fórum Szécsényben, a Városi Művelődési és Művé­szetoktatási Központban tartott tegnap este lakos­sági fórumot Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Egyetem rektora a helyi MDF-szervezet meg­hívására. Pozsgay előadása a „Magyarország helyzete ma és 1998-ban” címet vi­selte, ami után beszélge­tésre nyílt lehetőség. Mivel a rendezvény lapzárta után zajlott, az eseményre ké­sőbbi lapszámunkban té­rünk vissza. Bátonyterenyén a gondok hasonlóak, mint az országban Műhelytalálkozó a kisebbségekért A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a kanadai kormány multikulturális politikájának kidolgozásában résztvevő part­nerekkel közösen mühelytalálkozót szervezett november 4-6. között a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kap­csolatos államigazgatási munka fejlesztése érdekében. Tisztújító küldöttgyűlés a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Másodszor is első ember az elnök Gressai Sándort újra megválasztották fotó: gyurián Ciklusváltó, tisztújító küldött- megyeháza dísztermében. A gyűlést tartott tegnap a Nóg- jelenlévő küldöttek elsőként rád Megyei Kereskedelmi és Gressai Sándor leköszönő el- Iparkamara Salgótarjánban, a nők beszámolóját hallgatták meg a kamara hároméves te­vékenységéről. Jól jelzi a fej­lődést, hogy míg a kezdet kez­detén csak háromezer tag re­gisztráltatta magát megyénk­ben, mára ötezerhatszáz vál­lalkozó, gazdálkodó tekinti magát az MKIK tagjának. Á kamara megalakítását követően derült ki, hogy mű­ködésére nem lesz központi pénzforrás, a tagsági díj köte­lező, és hogy a közjogi jogo­sítványoknak a nagy részét nem kapja meg. Ráadásul a kamarai törvény elérte, hogy a politikából szinte teljesen ki­kapcsolta a gazdaságot. Idő kellett hozzá, amíg az erővo­nalak tisztázódtak, s kiderült, politika nélkül (Folytatás a 3. oldalon) Harcolnak a megélhetésért és a működésért - Mit akarnak a zsaruk ? Döntsék el: kell-e a rendőrség ? Az ez évi szakszervezeti követelésekről tájékoztat a Független Rendőrszakszervezet Veréb-futár elnevezésű röplapja. A nem­régiben kiadott lap azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyek miatt az FRSZ országos rendőr-demonstráció szerve­zését fontolgatja. Erről beszélgettünk Lukács Attila őrnaggyal, az FRSZ ügyvivőjével, a megyei választmány elnökével.- Mi az, ami miatt a Független Rendőrszakszervezet az utcára akarja vinni a rendőröket. Mit követelnek?-A rendőrség működésének hatékonyságát tekintve fontos tényező, hogy a rendőr miként van megfizetve. A napi lét kér­dései alapvetően befolyásolják a rendőrök munkájának a mi­nőségét. Szakszervezetünk nemrégiben megtartott vá­lasztmányi ülésén megfogal­mazódott, hogy a kormány által tervezett mintegy 13 és fél szá­zalékos béremelés nem ele­gendő. Mi valójában azt szeret­nénk, ha a bértábla szerinti be­állás 1999 helyett már jövőre megvalósulna. Nos, ezt szeret­nénk elérni, s ennek érdekében akarunk az utcára vonulni de­monstrálni.-A kormány elutasította a követelésüket, s arra hivatkoz­nak, hogy a rendőrség kiemelt juttatásban részesült, miszerint az elmúlt két évben 54 százalé­kos volt a bérfejlesztés mértéke, s 1998-ban pedig átlagosan 20 százalékos lesz a bérfejlesztés.- Furcsák a számok. Az Or­szágos Rendőr-főkapitányság tényadatai alapján az 1998. évi költségvetés tervezete állami támogatásból 11,89 százalékos átlagos jövedelem-növekedésre ad lehetőséget. Ez azonban nem alapilletmény, mivel erre a nö­vekedésre biztosított összegből általában körülbelül 61 száza­lékot lehet fordítani. Ha ezt névlegesítem, akkor ez egy „át­lagos” rendőrtiszthelyettesnek bruttó 4200 forint jövedelem- növekedést tesz' lehetővé. En­nek az az eredménye, hogy a bruttó növekedés nem éri el a 10 százalékot, szemben a zse­bünket érintő 13,5 százalékos inflációval. Ez a hátrányos (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom