Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29-30 / 279. szám

1997. november 29., szombat 7. oldal Hazai Körkép Előtérben a pedagógustársadalom gondja Kérdőjelek a bérpótléknál A pedagógusok 1998 szep­temberétől tervezett minőségi bérpótlékával kapcsolatban fejtette ki aggályait tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján a Pedagógusok Szakszerveze­tének főtitkára.- Hamis látszat - utalt rá Szöl- lösi Istvánná -, hogy a tanárok, az intézmények és a települések versenyeztethetők, s ennek nyomán a jobbak minőségi bérpótlékot kaphatnak. A különböző típusú oktatási intézmények teljesítménye ösz- szemérhetetlen, sőt eltérő csa­ládi hátterű diákok esetén még a hasonló jellegű iskolákban végzett tanári munka sem ha­sonlítható össze tárgyilagosan. Minthogy a tanári munka ér­tékelésére nem születtek kielé­gítő megoldások, a tárca terve­zete a szubjektív döntések lehe­tősége miatt az iskolákban kli­entúra kiépüléséhez is vezethet. A szakszervezet álláspontja szerint a pedagógusok bérezé­sét nem pótlékokkal, hanem végre átfogó rendezéssel kel­lene elfogadható szintre emelni. Ennek szabályozását külön tör­vényben, vagy a közoktatási törvény új fejezetében, esetleg a közalkalmazotti törvény hatá­lyán belül kell megoldani. A legfontosabb a pedagógu­sok alanyi jogon járó bérkiegé­szítése lenne, amely hiányzik a tárca mostani elképzeléseiből. Csak ezután lehetne rátérni a minőségi munka javadalmazá­sára. A főtitkár asszony kéte­lyeit fejezte ki, hogy a közal­kalmazottak körén belül egy ré­teg - a pedagógusok - bérgond­jait ily módon meg lehet oldani. Adventi koszorúk. A héten országszerte sok iskolá­ban tartottak rendkívüli kézimunkaórát, ahol a gyerekek nagy áhítattal készítették el fenyőből, színes szalagokból, gyertyákból, más hozzávalókból az ünnepi várakozás, az öröm jelképét, az adventi koszorút, fotó: feb/stefler balázs Egyetértés az inflációellenes politikában Milliárdos bányatámogatás Az infláció mérséklése áll a Magyar Nemzeti Bank jövő évi pénzügyi politikájának középpontjában, és ezt a célt úgy kívánja elérni, hogy ne veszélyeztesse a gazdasági növekedést. A Gazdasági Kabinet tegnapi üléséről Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigaz­gatási államtitkára adott tájé­koztatást. Elmondta: a kor­mányzat nem szól bele a pénz- politikai irányelvek kialakítá­sába, de üdvözli, hogy a függet­len jegybank elképzelései össz­hangban vannak a kormány gazdaságpolitikájával. A továbbiakban megerősí­tette, hogy a kormány teljesíti a bányaipari dolgozók szakszer­vezetével 1994-ben kötött megállapodást. Ennek alapján jövőre egymilliárd forint állami támogatást biztosít a lencse­hegyi, a feketevölgyi és a put- noki bányák működéséhez. Mi­vel a szakszervezetekkel aláírt egyezség 1998. végén lejár, a kormány által létrehozott mun­kacsoport keres megoldást a bányákban dolgozók jövőjére. Draskovics Tibor bejelen­tette, hogy a kormány várha­tóan a jövő év elején 150 millió dolláros hitelszerződést ír alá a Világbankkal. Ez a pénz az új nyugdíjrendszer finanszírozását szolgálja. A GK javásolta a kormánynak, hogy a kórházak a tervezett nagyszabású röntgen­gépvásárlásaikat a központosí­tott közbeszerzés keretében bo­nyolítsák le, mert így a gépek kevesebbe kerülnének. Lesz-e bitófa-népszavazás? Két nemzetközi szerződésbe ütközne a halálbüntetés visszaállítása Százezer aláírást már összegyűjtött, még százezret ígér egy vidéki polgármester, aki népszavazás kiírását reméli a halál- büntetés visszaállítása érdekében. Noha az Alkotmánybíró­ság 1990-ben alaptörvénybe ütközőnek minősítette az em­berélet kioltásának e módját, elképzelhető, hogy a kétszáz­ezer aláírás benyújtását követően újra foglalkoznia kell az üggyel a talárosok testületének. Mint ismeretes, nem csak a legfőbb bírói testület állásfog­lalása az oka a bitók eltűnésé­nek. Hazánkat ugyanis az el­múlt években aláírt két nem­zetközi szerződés is kötelezte a halálbüntetés eltörlésére. Halmai Gábor alkotmány- jogász elmondta munkatár­sunknak: e kötelezettség alól az sem mentesíti a kormányza­tot, hogy elvileg - mint ezt a földügyben hozott alkotmány- bírósági határozat megállapí­totta - a referendumot illetően a népakarat megelőzi a tör­vényhozói szándékot. A szakember emlékeztetett arra: egy-egy nagy horderejű nemzetközi szerződés esetle­ges felrúgása az Európai Unióhoz való csatlakozás reményének szertefoszlását is jelentheti. Ha valaki mégis e dokumentumok felmondásá­nak tárgyában gyűjtene össze kétszázezer aláírást, meglehe­tősen ellentmondásos hely­zetbe hozná a jogalkotókat - véli Halmai. A halálbüntetés visszaállí­tását követelő kezdeménye­zésről - a kézjegyek bemuta­tását, hitelesítését követően - az Országgyűlésnek kell dön­tenie, ám az ügy ellentmondá­sossága miatt a honatyák min­den bizonnyal ismét előzetes kontrollt kémének az alkot­mánybíróktól. Takács Mariann A főműsoridőben még mindig vezet az MTV 1-es csatornája Szomszédok, Megperzselt szívek az élen Az országos kereskedelmi csatornák megjelenése óta egyre érdekesebb olvasmány az egyes műsorok nézettségi muta­tója. A legutóbbi statisztika már azt jelzi: csökken az MTV1- es csatornájának előnye, de sorozataival még mindig vezet a többiek előtt. Mivel a két új kereskedelmi adó - és az este 7-kor induló híradójuk - nem volt képes gyökeresen megváltoztatni a hazai tévénézési szokásokat, még mindig a fél nyolckor kezdődő fő műsoridő prog­ramjainak nézettsége a legna­gyobb. Ezen a téren, ha csak kevéssel is, de továbbra is a TV 1 sorozatai vezetnek. A felmérések szerint a so­rozatok között az éllovas vál­tozatlanul a Szomszédok, amely november 20-án több mint hárommillió nézőt ülte­tett képernyő elé. Majdnem ugyanennyien választották a három földi sugárzású adó műsorából a két nappal ko­rábbi „Megperzselt szívek”-et. Ezt a Savannah sorozat és a csütörtöki Friderikusz-show követi 2,6 illetve 2,5 milliós nézőszámmal. A fél nyolctól fél tizenegyig tartó időszakban a nézettségi toplista első hét helyén az MTV 1 műsorai szerepelnek, s csak egy TV2-es vetélkedő­műsor, a Szerelem első lá­tásra, továbbá egy ugyanezen a csatornán vetített film, A végső hajsza tudott az első tíz közé „befurakodni” (1,9 és 1,8 millió nézővel). A 17 óra és 19.30 közötti időszakban azonban már az MTM-SBS konzorcium ke­reskedelmi adója, a TV2 adá­sait kísérte a legnagyobb ér­deklődés: a Szerencsekerék című vetélkedő és az itt sugár­zott híradók kerültek a népsze­rűségi lista élére - esetenként két és fél - kétmillió közötti nézettséggel. (tardos) Árulkodó csontok: a Pándy-villa titka A szakemberek viszonylag könnyűszerrel meg tudják állapí­tani, hogy a földből kiásott, egyben maradt csontok emberi vagy állati eredetüek-e, ám a kisebb, szilánkosabb darabokat vegyvizsgálatnak vetik alá. Ennek révén a többszörös gyil­kossággal vádolt Pándy András szerencsi házában fellelt ma­radványokból az esetleges áldozat(ok) nemére, korára, test­súlyára, arcformájára is következtetni tudnak majd. Bartosiewicz László, az ELTE Régészettudományi Intézeté­nek archeozoológusa (állati csontokat vizsgáló régésze) szerint a hozzáértő szinte első ránézésre meg tudja különböz­tetni az emberi és állati cson­tokat. De nem mindig jár sze­rencsével, mert a savas közeg­gel érintkező, vagy a földfel­szín közelsége miatt szétfa­gyó, majd kiengedő, szilán­kokra esett csontok tanulmá­nyozása már sokkal nehezebb. Beszélgetőpartnerünk a speciális jegyeket firtató kér­désünkre elmondta: az ember szivacsos belsejű csontja álta­lában „rosszabb minőségű”, fénytelenebb, könnyebb, mint az állaté (bár a medve csont­rendszere megtévesztésig ha­sonló a miénkhez!). Az emberi fogmaradványokat a legköny- nyebb felismerni, de a visszá­ján erezett koponyatöredék, a könyöktájon peremes karcsont is „beszédesen” bizonyítja az emberi eredetet. A bordák nem egyformák. Négylábú társaink gerincosz­lopát ferdén, kardszerűen fog­ják közre, a miénket hordó­abroncs alakzatban. Az archeozoológus szerint egy számítógép segítségével naponta akár 500 csontdarab is azonosítható, de a kétes ere­detű leleteket mindenképp la­boratóriumba kell vinni. Alapkérdés lehet például, hogy egy vagy több személy­től származnak-e a maradvá­nyok, hány éve kerültek a földbe, s ott estek-e szét, vagy nem. Nos, ezek tisztázása az első lépés — magyarázta dr. Susa Éva igazságügyi antropo­lógus. Az igen költséges bio­kémiai - például DNS-vizsgá­latok - ezután következnek. Eredményükből nemcsak az elhunyt nemére, korára, test­alkatára, súlyára lehet követ­keztetni, hanem a vércsoport is meghatározható. Rövid időn belül akár fantomkép is ké­szülhet a bűncselekmény ál­dozatairól. (takács) Kisebbségi képviselők. A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a kisebb­ségi parlamenti képviseletével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatait. A kabinet sürgős és kivételes eljárást kért előter­jesztéseire, de ebben a kérdés­ben a Házbizottság még nem döntött. Közös jelöltek. A tervek sze­rint a jövő hét közepén írja alá Lezsák Sándor és Orbán Viktor az MDF és a Fidesz választási együttműködési megállapodá­sát. Hírek szerint a két pártel­nök az elmúlt napokban úgy ál­lapodott meg, hogy az eredeti­leg tervezett 60 közös jelöltnél többet támogatnak. Bizonytalan segítség. Ön­kormányzati biztos irányítja 1998. január 1-jétől a nehéz helyzetbe került esztergomi Vaszary Kolos Kórházat, addig is a megyei főjegyző felügyeli az intézményt - mondta Ko­vács György Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette azt is: az egészségügyi minisz­tertől ígéretet kaptak, hogy rö­vid időn belül gyorssegélyt kap az intézmény. Konszolidációs jelentés. Negyven-nyolcvanmilliárd fo­rinttal kevesebbe került volna az adós- és bankkonszolidáció, ha annak idején kellő megala­pozottsággal, körültekintőbben fogtak volna hozzá - közölték az Adós- és Bankkonszolidá­ciós Vizsgálóbizottság vezetői pénteken. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a konszo­lidáció elérte fő célját, a hazai bankszektor megerősödött, s ez hozzájárult a későbbi privatizá­ciók sikeréhez is. Malév: részvényre várva. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. reméli, hogy az Alitalia minél előbb eladja a magyar légitársaságban szerzett részesedését. A régóta húzódó tranzakció azért lenne fontos a Maiévnek, mert ezt követően folytatódhatna a társaság priva­tizációja - közölte újságírókkal Belecz Benedek, az APV Rt. ügyvezető igazgatója. A ma­gyar félnek elővételi joga van a Malév-részvényekre. Eljárás a buszsofőr ellen. Továbbra is életveszélyes az ál­lapota a csütörtök hajnali busz­baleset két sérültjének, egy fia­tal és egy idősebb hölgynek. A Gyöngyösi Városi Rendőrkapi­tányság büntetőeljárást kezde­ményezett a busz vezetője, a 29 éves K. S. ellen. Eltemették Dér Ferencet. Pénteken Budapesten eltemet­ték Dér Ferenc újságírót, aki november 16-án, 68 éves korá­ban hunyt el. Végakaratához híven halálakor nem adtak ki gyászjelentést. Kár volna a síneket fölszedni Száztíz éves a tömegközlekedés nagy örege Száztíz évvel ezelőtt, 1887. november 28-án gördült vé­gig budapesti sínpályáján - a Nyugati pályaudvar és a Ki­rály utca között - az első hazai villamos. Merczi Miklóst, a Közlekedési Múzeum tudományos munka­társát arról kérdeztük: a jármű­ipar rohamos fejlődése nem ítéli-e nyugdíjazásra a városi közlekedés „robotosait”, a vil­lamosokat.- Tény, hogy túl van fényko­rán a jubiláns, mert már-már fe­jére nőttek testvérei: a metrók, a környezetkímélő csuklós bu­szok és trolibuszok. Budapesten jelenleg több mint 600 kilométer hosszúságú sínpárokon szállítják utasok százezreit a villamosok. Sze­gednek három, Debrecennek egy járata van, a miskolci vil­lamos fővonala pedig Diósgyőr felé leágazik. Európa nagyvárosaiban - London és Párizs kivételével - mindenütt üzemelnek villamo­sok. Szerepük a forgalom lebo­nyolításában ott is, nálunk is nélkülözhetetlen. Már csak azért is, mert csúcsidőben a jó öreg villamosok bizony ma is fürgébbeknek bizonyulnak, mint a felszíni közlekedés más eszközei. Nem nehéz tehát megjósolni, hogy a tömegközlekedés kör­nyezetet nem szennyező nagy öregének mostani születésnap­ját még sok-Sok hasonló ünnep követi majd. (koós) Jótékonysági árverés. Idén is megtartja karácsonyi árverését a Hajléktalanokért Ala­pítvány, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei által gondozott mintegy kétezer hajlék­talan javára. Az értékes műtárgyakat, képeket, porcelánokat, régiségeket a ma délutáni auk­ció előtt közszemlére tették. fotó: feb/stefler balázs Vizsga, félsikerrel A szakirányú felsőfokú vég­zettséggel nem rendelkezők természetgyógyászati vizsgáz­tatására jelentkezett 68 jelölt fele elbukott a szakmai megmé­rettetésen, jóllehet valameny- nyien egyetemet vagy főiskolát végeztek. így még ebben az esztendő­ben várhatóan 34 természet- gyógyászati vizsgáztató állhat munkába. A közelmúltban hatályba lé­pett jogszabály előírásainak megfelelően a természetgyó­gyászat orvosi diplomához kö­tött ágazatait az orvostudomá­nyi egyetemeken oktatják majd. Ennek előkészítéséről és gya­korlati megvalósításáról már megkezdődtek a szakmai egyeztetések - jelentette be tegnap dr. Molnár Péter, a Természetgyógyászati Tanács­adó Testület elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom