Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-19 / 270. szám
4. oldal Gazdaság 1997. november 19., szerda Egy szimbolikus lépcsőfok Európa irányába - Jó úton halad a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. Minden eszközzel meg kell kísérelni a válságból való kitörést Szolid eleganciával, a kor technikai színvonalának megfelelően berendezett irodákban végzi tevékenységét a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. Salgótarján nyugati városrészében. - A szekrényen kívül - amely zalai termék - minden más helyi szakemberek keze munkáját dicséri - mondja Duda Lajos ügyvezető igazgató, s hozzáteszi: - Nem véletlen, hogy környékbeli mestereket bíztunk meg e munkával... — E megjegyzéséből nem nehéz kihallani, hogy ön - bár jelenlegi beosztása szerint egy régiót képvisel - lokálpatrióta. Mit érez olyankor, amikor azt hallja, hogy Salgótarján és térsége az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója?- Sosem titkoltam, hogy lokálpatrióta vagyok. Sőt azt vallom, hogy az tud igazán egy országrész, vagy akár egy ország érdekében hatásosan fellépni, ha úgy tetszik, lobbyzni, aki szorosan kötődik egy konkrét településhez. Ami a kérdés lényegét illeti: bizony nem köny- nyű megélni, amikor az ember saját szemével tapasztalja a válság jeleit, külső megnyilvánulásait. Elég csak sétálni a városban, az utcákon, az üzletekben, s kiderül: jóval kevesebb az ember, mint régen, nincs olyan nyüzsgés, pezsgés, sokan bezárkóznak otthonaikba. Csökkent a munkahelyek száma, a foglalkoztatottság, s ezáltal a vásárlóerő is. Az elvándorlás révén apadt a népesség létszáma is.-Ezek szerint a város-, illetve területfejlesztési törekvések nem jártak eredménnyel?- Tiszteletreméltó néhány politikus és néhány erre hivatott cég erőfeszítése, amely azonban egyelőre „csak” arra volt elég, hogy megálljon a munkahelyek csökkenésének riasztó folyamata és a gazdasági mélypontról kimozduljon a város és környéke. De arra, hogy érdemi áttörés következzen be és a térség tényleg felzárkózzon a fejlettebb régiók mögé, még inkább mellé, sokkal több időre és pénzre van szükség. Az utóbbi illusztrálására csak annyit: egy ötszáz főt foglalkoztató gyár letelepítéséhez hozzávetőlegesen mintegy 10 milliárd forint szükséges, ami tekintélyes összeg.- Az ön véleménye szerint mi a kiút, mit kellene, illetve lehetne tenni? Önnek nincs olyan érzése, hogy számos jó kezdeményezés, mintha elmenne egymás mellett, ahelyett, hogy egymást erősítené?- Először az utóbbi kérdésre válaszolok: meggyőződésem, hogy minden térség- és terület- fejlesztéssel foglalkozó cégnek, szervezetnek (Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács, illetve Ügynökség, Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, vagy akár a mi kft.-nket is említhetem) megvan a sajátos feladata, s mint egy rendszer részei működnek. Mi már csak ezért sem vagyunk konkurensei egymásnak, abban vagyunk érdekeltek, hogy együttműködjünk egymással és az önkormányzatokkal.- Ami pedig a lehetséges fejlődést illeti: a hátrányból előnyt kell kovácsolni. Salgótarján rossz helyen, a megye peremén, egy képzeletbeli zsák végén fekszik. A kitörés egyik lehetősége a határ menti kapcsolatok erősítése. Minden lehetséges eszközzel fel kell tehát erősíteni a tranzit forgalmat, a szlovákokkal való kölcsönösen előnyös együttműködést. Mi a magyar-szlovák trade center kialakításával éppen ezt szeretnénk segíteni. Komoly reményeink vannak arra, hogy az idén - pályázati pénzek és saját forrás felhasználásával- el is kezdhetjük e munkát.-Ez itt nemcsak egy szellemi, technikai központ lenne, hanem egy szimbolikus lépcsőfok is Európához való közeledésünkben. Természetesen az integrációs szervezet nem mi leszünk, a kereskedelmi kamara példának okáért kezdeményező szerepet játszik e téren.- Mint lapunk is megírta már, önök - a megyei területfejlesztési ügynökséggel, Salgótarján és Bátonyterenye ön- kormányzatával közösen - november 20-21-én konferenciát szerveznek „Vállalkozási öveDuda Lajos igazgató zet, mint a térség fejlődésének motorja” címmel. Hogyan illeszkedik ez a tanácskozás a fent vázolt folyamatba?-Úgy vélem, a konferencia címe önmagáért beszél, de szívesen teszem hozzá a következőket. A térség vállalkozási övezetté nyilvánítása egy másik konkrét lehetőség a válságból való kilábalásra. Azért lenne fontos számunkra (is), mert komoly adókedvezményekkel jár. Az előkészítés - a mi munkánk nyomán is- eljutott a kormányzati szintű döntési periódusba. Miután ez más régiókat is érint, ezzel a tanácskozással, a tapasztalatok kölcsönös kicserélésével szeretnénk meggyorsítani e folyamatot. Ezért hívtuk meg a záhonyiakat is, mondják el, hogy náluk - ez ideig egyetlenként az országban - miként működik a vállalkozási övezet. Persze az is célunk, hogy hozzájáruljunk a kormányzati támogatás megszerzéséhez.- Meggyőződésem, hogy ezúttal is sikeres konferenciát tartunk. Ebben erősít a téma iránt tapasztalt érdeklődés többek között a vállalkozók, az önkormányzatok, a kamarák részéről. A jelentkezők közül külön is említem az Európa-napon Salgótarjánban járt nagykövetségek képviselőit. Hasonlóképpen örvendetes számunkra, hogy a helyi gazdasági egységek is élénk érdeklődést mutatnak rendezvényünk iránt, amelyen mintegy kétszáz főre számítunk.- Ezzel a konferenciával önök ismét kilépnek a nyilvánosság elé...-így van, hiszen egyébként a munkánk kevésbé látványos, jobbára a háttérben dolgozunk. De dolgozunk, ott vagyunk a piacon, s ez a lényeg. Ezt bizonyítja, hogy alig több mint egyéves a cégünk, s már az első naptári esztendő végén is tudtunk osztalékot fizetni tulajdonosainknak, s a városnak is befizettünk másfél millió forint adót. Mi -mint profitorientált cég- mintegy 100 milliónyi befektetéssel, a társulás révén mintegy 500-600 milliós fejlesztést tudunk generálni. Most a megyében éppen azon fáradozunk, hogy fejlesszük üzleti kapcsolatainkat a közszolgáltató cégekkel. De természetesen jelen vagyunk a megyén kívül is: Heves megyében a megyeszékhelyi önkormányzattal létrehoztuk az Egri Ipari Park Kft.-t, Pest megyében pedig a Ferihegy II. bejáratánál a környezetvédelemre orientált ipari park előkészítése és megvalósítása fémjelzi tevékenységünket.- Köszönöm a beszélgetést. Csongrády Béla KRF m2 w Vállalkozási övezet, mint a térség fejlődésének motorja Konferencia a városházán Program November 20., csütörtök: 10.00 óra: köszöntő (Duda Lajos ügyvezető igazgató, KRF). 10.05 óra: megnyitó (Boldvai László országgyűlési képviselő). 10.20 óra: A vállalkozási övezet filozófiája ... Előadó: dr. Szilvási György közigazgatási államtitkár (KTM). 10.40 óra: Az övezet által szerezhető gazdasági előnyök. Előadó: Akar László politikai államtitkár (PM). 11.00 óra: Az övezet iparszerkezetre gyakorolt hatása. Előadó: dr. Hegyháti József helyettes államtitkár (IKIM). 11.40 óra: Az övezet kialakulásának konkrét lehetőségei. Előadó dr. Szegvári Péter főigazgató (Országos Területfejlesztési Központ). 12.00 óra: Adókedvezmények az övezetben. Előadó: Monostori Lajosné elnökhelyettes (APEH). 12.20 óra: Salgótarján-Bátonyterenye Vállalkozási Övezet kialakításának szükségessége és lehetősége. Előadó: Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere. 14.40 óra: Nemzetközi tapasztalatok. Előadó: Laky Ildikó ügyvezető igazgató (TERRA Stúdió Kft.). 15.00 óra: A kis- és középvállalkozók lehetőségei az övezet nyújtotta támogatások függvényében. Előadó: Géczy Gyula ügyvezető igazgató (NMRVA). 15.35 óra: Az MFB Rt. és Bankcsoportjának szerepe és lehetősége az övezet kialakításában. Előadó: dr. Huszty András vezérigazgató (MFB Rt.). 15.55 óra: Az oktatási rendszer az övezet szolgálatában. Előadó: dr. Rozgonyi József igazgató (Pénzügyi és Számviteli Főiskola). 16.15 óra: A kamarák szerepe az övezet szervezésében. Előadó: Dunai Péter főtitkár (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara). 16.35 óra: konzultáció. November 21., péntek: 9.00 óra: A területfejlesztés és az övezet kapcsolata. Előadó: dr. Baráth Etele elnök (Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága). 9.20 óra: Az övezet a külföldi működő tőke bevonására. Előadó: Zulauf Ri- chárdné regionális főosztályvezető (IKIM). 9.40 óra: Az ipari parkok helye és szerepe az övezet szervezésében. Előadó: Rakusz Lajos elnök (Ipari Parkok Egyesülete). 10.15 óra: Az övezet a bátonyterenyei iparterepek rehabilitációjának szolgálatában. Előadó: dr. Balázs Ottó, Bátonyterenye polgármestere. 10.35 óra: Az övezet a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítésében. Előadó: Juhász Gábor országgyűlési képviselő. 11.15 óra: A Záhonyi Vállalkozási Övezet kialakulása. Előadó: dr. Csuhaj V. Imre ügyvezető igazgató (MFB Rt.). 11.35 óra: A záhonyi övezet működésének tapasztalatai. Előadó: dr. Kuritár András, a Záhonyi Vállalkozási Övezet igazgatója. 12.05 óra: konzultáció. Jelentős költségbe kerül a földművelés Még egyszer nem fogna bele- Azt hiszi, az a papír, amit elővett elég arra, hogy elmondjam, mennyi gondja van ma a mező- gazdasági vállalkozónak - mondta Busái István, bor- sosberényi helyi képviselő, főállású rádió- és tévémü- szerész, aki kiegészítő tevékenységként végzi mezőgazdasági munkáját.- Anyósom kárpótlásként visszakapott tíz holdját művelem. Sokat fektettem a vállalkozásba: gépeket vásároltam abban bízva, hogy éveken belül megtérül. Sajnos, nem jött be. A burgonyánál négy éven át évenként 100 ezer forintot vesztettem. Csupán ez az év nyereséges. Parlagföldön- Átálltam gabonatermelésre. Nyolc holdról takarítottam be az idén a tricitalét. A termést helyben adtam el. Nem nagy mennyiségről volt szó. Kénytelen voltam ezt választani, mert nem tudtam tárolni. Elhanyagolt parlagföldbe vetettem. Evek kellenek hozzá, míg rendbe teszem.- Milyen eredménnyel zárja az idei gazdasági évet?- Nullán vagyok, nincs veszteségem.-Térjünk vissza bevezető szavaira: mi az, ami önnek mint mezőgazdasággal foglalkozónak fáj?- Az állam nem védte meg a hazai mezőgazdasági termelőket, beengedte a külföldieket, ahelyett, hogy itt teremtett volna piaci lehetőségeket számunkra. Ugyanis azért fogtam a föld művelésébe, mert - családi megbeszélés után - láttam benne fantáziát. Napi 10-12 óra- És most?- Még egyszer nem kezdeném el, nem fognék bele. Alapvetően nem érzem, hogy értékelnék azt az embert, aki hajlandó a mezőgazdaságban dolgozni. A föld megművelése jelentős költségbe kerül. Ehhez képest alacsony árat kapunk a megtermelt termékünkért, s nehezen tudjuk eladni. A támogatás sem oda kerül, ahová kellene. Eddig a család részére semmi pénzt nem tudtam kivenni, pedig napi 10-12 órát dolgozom a földeken. Időnként besegít a 75 éves édesapám, esetenként a feleségem és a 13 éves fiam. Várakozó álláspont- Gyakran elkeseredik?- Sokszor. Szüleim belém nevelték, hogy a földet, ami a miénk, rendben kell tartani. Többször gondoltam arra, hogy abbahagyom. Nehéz megválni a hozzám közel álló megmunkáló, betakarító gépektől, pedig jó árat adnának érte.- Még egy ideig várok. Abban bízom, hogy a mező- gazdasági támogatás és piac kedvezően alakul, s azokhoz jut el a támogatás, akik valóban a földdel foglalkoznak és hosszabb távon ebből szeretnének megélni. V. K. A zenekar „andante” kivonul a koncertteremből Vége a tömeges privatizációnak Kovács Árpád büszke arra, hogy ő az ÁPV Rt. legtovább, immáron egy éve hivatalban lévő elnöke. Az év végéig várható privatizációról, a jövő év kilátásairól kérdeztük.- Mely cégeket privatizálják még az idén ?-A legnagyobb értékesítések között szerepel a Hungaro- camion, a Diósgyőri Acélművek, az Ikarus, a Malév, a Polgári Bankhoz tartozó Pénzintézeti Központ. Az Óbuda-sziget és néhány épületének kisebbségi tulajdonhányadát adjuk el. Az ÁPV Rt. 100 százalékkal túlteljesíti idei tervét, az előre tervezett 189 milliárd forintos bevétel helyett 350 milliárd körülire számít, ami a költség- vetés adósságtörlesztését fogja megkönnyíteni.-Miért marad el idén a pécsi, a bakonyi és a vértesi szenes erőmüvek privatizációja?- Nem kaptunk megfelelő ajánlatot. Az olcsó áramtermelés nem lehet egyedüli cél. A térség szociális gondjait is figyelembe véve emberi sorsokat is rendeznünk kell, még ha a privatizáció önmagában nem is alkalmas foglalkoztatási és iparpolitikai kérdések megoldására. A társadalmi elviselhe- tőség szempontjai is latba esnek egy-egy döntésnél.-Miként áll az önkormányzati vagyonátadás ügye?- 116 jogi peres ügyünk van az önkormányzatokkal, ezek közül legalább 110 a vidékiekkel. Ha viszont tekintetbe veszi, hogy 3200 önkormányzat területén 2000 vállalat van, amelyek mindegyikének legalább 3-4 telephelye, akkor ez a szám nem magas. Kevés a pénzünk, de elkülönített számlára átutaltuk már a törvényes számítási módszeren és a kormány döntésén alapuló összegeket. Persze, a továbbiakban is joguk van az önkormányzatoknak perelni, ha ezzel nem értenek egyet.- Lesz-e külföldi tulajdonosa a Bábolna Rt.-nek s ezzel mintegy 22 ezer hektár földnek?- Ez a parlamentnek illetve ha lesz erről népszavazás, az ország akaratának a függvénye. Én erre nem tudok sem igent, sem nemet mondani. Tény, a társaságnak 6-10 milliárdos tőkebevonásra van szüksége. Ha külföldi nem hajt végre tőkeemelést, akkor ezt nekünk kell megtenni.-A cég 13 milliárdos adósságának kezelésére elképzel- hetö-e állami beavatkozás, amikor 1997-re összesen 20 milliárdos intervenciós alapot tervezett az ÁPV Rt.?- Természetesen igen. Bábolna körül nem mesterséges, hanem valós pénzhiány keletkezett. Viszont az EBRD és a Világbank Befektetési Bankja (IFC) reális összeget ajánlott fel tőkeemelésre, de nem jelezték tulajdonszerzésre vonatkozó szándékukat. Ezért olyan szindikátusi szerződés kellene, amely a befektetések biztosítékául szolgálna, különben nem hajlandók bizonyos határon túl a kockázatviselésre.- Mit jelent a mezőgazdasági nagyüzemek egyedi kezelése?- A privatizációs miniszter egyetértésben az ÁPV Rt.-vel nyáron azzal a javaslattal állt elő, hogy a 28 állami gazdaságban csak 51 százalékos tulajdonrészt birtokoljon az állam. A parlament úgy döntött, fenntartja a 70 százalékos állami tulajdonrészt. Ha beszámítjuk a dolgozók és térségi befektetők 15 százalékos részvényvásárlási lehetőségét is, akkor csak jelképes egyéb tulajdonlásról lehet szó. Ezek alapján nem tartom valószínűnek, hogy olyan szakmai vagy pénzügyi befektető jelentkezzen, aki az esetenként szükséges tőkeemelésre vállalkozna. Nem titok, vizsgáljuk, hogy minden állami gazdaságban cél- szerű-e az állami tulajdon fenntartása.- Mikor zárul a privatizáció?- Az egyik elképzelés szerint merev határt húzunk, s onnantól már csak vagyont kezelünk. Hasonlattal élve: a zenekar a végén „fortissimóba” csap. A másik megoldás a Bűcsúszim- fóniához hasonlítható, a zenekar tagjai „andante”, szép csöndben, egyenként kivonulnak a koncertteremből. Sok érv szól ez utóbbi mellett a felhalmozódott feszültségek levezetése miatt. A tömeges privatizáció még az ősszel befejeződik, jövőre az elvarratlan ügyek lezárása marad. Cégünk 11 részlegéből mára 7 maradt. Csernyánszki Judit Indul az Elmű. Holnap kezdődik a Budapesti Elektromos Művek Rt. újabb kárpótlási jegy részvénycsere-akciója. Az ÁPV Rt. 1,93 milliárd forint névértékű, névre szóló törzsrész- vényt kínál fel a kárpótlási jegy tulajdonosokak. December 4-ig minden 10 ezer forint értékű jegyért egy 10 ezer forint névértékű Elmű- részvény igényelhető. Fenyőmentés. Fölöslegessé vált 4200 fenyőfa kivágása, megtakarítottak a papírkészítőknek csaknem félmillió liter gázolajat és 110 ezer köbméter ivóvizet azok a diákok, akik a tele- fonkönyvgyűjtő akció során 220 tonna régi névjegyzéket gyűjtöttek össze. Szalámi taktika. A jövő évtől közvetlenül jelenik meg a Pick Szeged Rt. a német piacon, saját kezébe veszi legfontosabb exportterületén az értékesítést. A társaság ugyanis egy németországi nagykereskedelmi cégben 50 százalékos részesedést vásárolt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 331,45 Francia frank 33,85 Japán jen (100) 155,92 Német márka 113,34 Olasz líra (1000) 115,74 Osztrák schilling 16,10 Svájci frank 139,16 USA-dollár 195,81 ECU 224,28 Az elnök
