Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15-16 / 267. szám

2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. november 15., szombat Hogyan élnek, mivel foglalkoznak ma az 1994-es választások képviselőjelöltjei? Választási harcok, elfeledett arcok Nem kell már sokat aludnunk, hogy megtudjuk, kik lesznek az 1998-as országgyűlési választások képviselőjelöltjei. De emlékez- nek-e még arra, kik szerepeltek nap mint nap négy éve az akkori választási kampányban, kiknek arcképeivel találkoztunk az utcán, bármerre is fordultunk, kik agitáltak bennünket postaládáinkba dobott szórólapjaikon? Összeállításunk őket eleveníti fel, de utá­najártunk annak is, mit csinálnak ma az akkori képviselőjelöltek. Az adatok összegyűjtése a vártnál nehezebbnek bizonyult, sokaknál pünkösdi királyság volt az akkori ismertség. Azt reméltük, hogy a jelölteket ál­lító pártoktól pillanatok alatt megkapjuk a neveket. Ez nem mindig alakult így. Megszánt pártok Volt olyan jelölt, akiről csak a hatodik telefon után sikerült megtudnunk, hogy mivel fog­lalkozik ma. De a megkérdezet­tek legalább tippet adtak arra, kinél kérdezősködjünk. A füg­getlen jelöltek esetében ez nem adatott meg. Néhány párt meg­szűnt már az előző választások óta, és volt olyan párt, amely­nek rövidítése szerepelt a jelölt neve mellett, de gondot oko­zott, mit jelent a rövidítés. Ez volt konkrétan az FMDP. így elnézést kell kérünk azoktól az érintettektől, akiket csak felso­rolás szintjén említünk meg. A nevek mögötti titulus azt jelzi, hogy a foglalkozás nem válto­zott a négy év során. A salgótarjáni választókerü­letben tíz jelöltre szavazhat­tunk. Betz József (Független Kisgazdapárt) a párt megyei el­nöke. Boldvai László (Magyar Szocialista Párt) volt a párt me­gyei elnöke, a választókerület­ből ő jutott be a Parlamentbe. Dr. Palásthy Tamás (Agrárszö­vetség) ügyvéd Salgótarjánban. Palik Ferenc (Keresztényde­mokrata Néppárt), a megyei ÁNTSZ biológusa. Speidl Zol­tán (Magyar Demokrata Fó­rum) akkor országgyűlési kép­viselő volt, ma a budapesti Vámegyed című lap főszer­kesztője, és már a Magyar De­mokrata Néppárt tagja. Ta- mássy István (Szabad Demokra­ták Szövetsége) megyei főépí­tész volt, ma országgyűlési képviselő, ő listán jutott be az Országgyűlésbe. Szigetvári Já­nos (Munkáspárt) nyugdíjas, a salgótarjáni önkormányzat képviselője. Dr. Zsély András (Fidesz) 1994-ben Salgótarján polgár- mestere volt, jelenleg ügyvéd­ként dolgozik a megyeszékhe­lyen. Kecskés László független­ként indult, Csincsik Tamás a Vállalkozók Pártja jelöltje volt. A pásztói tizenkettő Egytucatnyian próbálkoztak a pásztói választókerületben. Fi- csor Ferenc (SZDSZ), a bá- tonyterenyei Metalcoop Rt. tu­lajdonosa, ma budapesti vállal­kozó. Juhász Gábor (MSZP) je­löltsége idején a Baloldali Ifjú­sági Társaság alelnöki posztját töltötte be, ő lett a választókerü­let országgyűlési képviselője. Katona Kálmán (Fidesz) vi­szont országgyűlési képviselő volt, de neki nem sikerült az újabb megmérettetés. Ő ma bu­dapesti cégvezető. Kürti József (Munkáspárt) bútorasztalos vál­lalkozó. Dr. Medgyesi Péter (MDF) a megyei kárpótlási hi­vatal vezetője. Patkós István (Agrárszövetség) Buják község polgármestere. Tóth Sándor (KDNP) szintén országgyűlési képviselő volt, ma újságíró. Uhlár László (FKgP) munka- nélküli volt, ma már nyugdíjas. Gyetvai Pál és Kőszegi Pál füg­getlenként indult. Hermán Pé­ter a Zöld Alternatíva, dr. Pil- mayer Nándorné a Független Magyar Demokrata Párt jelöltje volt. A 3. és a 4. körzet Tíz jelöltből választhattak a polgárok a szécsényi választó- kerületben. Itt dr. Serfözö And­rás (MSZP) nyert, aki akkor horgászcikkek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vál­lalkozó volt. Juhász Péter (KDNP) országgyűlési képvi­selő volt az előző ciklusban, most Balassagyarmat polgár- mestere. Frisch Oszkár (MDF) a megyei földművelésügyi hi­vatalt vezette, jelenleg a me­gyei közgyűlés alelnöke. Érsek Ervin (Fidesz) szügyi állator­vos. Bozsik Béla (Munkáspárt) nyugdíjas téesz-elnök. Kiss An­dor (FKgP) szécsényi vállal­kozó. Dr. Musztács László (Ag­rárszövetség) jogi előadó. Frenkl Gábor (SZDSZ) fuva­rozó vállalkozó volt, most a Nógrád Volán Rt. autóbuszso­főrje. Leukó Albert (Egyesült Kisgazdapárt) ipolytamóci vál­lalkozó. Bakos László a Vállal­kozók Pártját képviselte a vá­lasztásokon. A balassagyarmati választó- kerületben is tizenketten vállal­ták a megmérettetést., Bencsik Atndrás (MDF) a Pesti Hírlap főszerkesztője volt ’94-ben, ma újságíróként dolgozik, az októ­ber közepén megszűnt Új De­mokrata főszerkesztője volt. Deák László (Munkáspárt) a ba­lassagyarmati horgászbolt tu­lajdonosa. Ember Csaba (Köz­társaság Párt) a balassagyar­mati zeneiskola igazgatója. Dr. Fábri Miklós (Fidesz) tanár. Gyimesi János (Agrárszövet­ség) a dejtári mezőgazdasági szövetkezet vezetője. Horváth Árpád (FKgP) autószerelő. Ko­vács Gábor (KDNP) ország- gyűlési képviselő volt, most a megyei közgyűlés alelnöke. Smitnya Sándor (SZDSZ) a ba­lassagyarmati kábelgyár osz­tályvezetőjeként dolgozott, ma ő a megyei közgyűlés elnöke. Urbán Árpád (MSZP) jutott be ebből a választókerületből a Parlamentbe, aki akkor a balas­sagyarmati Kiss Árpád Általá­nos Iskola igazgatója volt. Deák Sándor Pált indította a Zöld Alternatíva, Dósa József­nél az Egyesült Kisgazdapárt, Szász László volt a Demokrata Koalíció képviselőjelöltje. Sikertelen ráadás Tamássy Istvánon (SZDSZ) kí­vül két szocialista jelölt jutott még listán a Tisztelt Házba. Dr. Rozgonyi József a salgótarjáni Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója volt. Ma a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola Salgótarjáni Inté­zetének igazgatója. Mayer An­tal továbbra is a drégelypalánki Szondi Mgtsz elnöke. Azok közül, akik ’94-ben or­szággyűlési képviselőként in­dultak a választásokon, egyi­küknek sem sikerült az újbóli megmérettetés. Dudellai Ildikó Ha nem épül meg az esztergomi híd Lehet elkerülő út Gyarmaton Mint arról hírt adtunk, a jövő évi költségvetés tervezete sze­rint Nógrád megye nem ré­szesül a kiemelt állami útbe- ruházásokban. így nincs elkü­lönített keret a salgótarjáni 21-es út harmadik ütemére és a balassagyarmati elkerülő útra. Utóbbiról adott bővebb tájékoztatást lapunknak Ur­bán Árpád, a térség ország- gyűlési képviselője, aki még lát lehetőséget a beruházásra. Az Ipoly folyó vízgazdálko- dásilag szabályozott szakaszán megtörtént az államhatár ren­dezése, az erről szóló szerző­dést Pozsonyban kötötte meg a szlovák és a magyar fél április 21-én. A rendezéssel elvileg le­hetőség nyílt a Gyarmatot elke­rülő 22-es főút megépítésére, ám a gyakorlatban mégsem há­rultak el az akadályok. Mint Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter Urbán Árpádnak a témával kapcsolatos válaszában írja, az Ipoly mederrendezése folytán régóta esedékes területcseréről szóló magyar-szlovák megálla­podást április 21-én aláírták, ezt a magyar Országgyűlés határo­zattal is megerősítette. Ennek szlovák megerősítése azonban nem történt meg, ratifikáció hi­ányában az egyezmény nem lé­pett hatályba. A miniszter biztosította a képviselőt arról, hogy a tervek elkészíttetéséről ennek ellenére sem mondtak le, az ehhez szük­séges pénzügyi forrás - ez évre 3 millió forint - továbbra is a Nógrád Megyei Állami Közút­kezelő Kht. rendelkezésére áll. A tárca lépéseket tett a Külügyminisztériumnál, hogy a szükséges előmunkálati enge­délyt (azaz a területre történő belépés engedélyezését) meg­szerezhesse a szlovák féltől. Lotz Károly kitért arra is, hogy a megyei területfejlesz­tési tanács Nógrád középtávú fejlesztési programjában nem különített el forrásokat a 22- es főút elkerülő szakaszára. A becsült forrásigény (635 mil­lió forint) döntő részét (472 millió forintot) kormányzati beruházásként irányozza elő, az elképzelések szerint 63 millió forint útalap-hozzájáru­lás 100 milliós önkormány­zati forrással egészülne ki. Urbán Árpád módosító ja­vaslatot nyújtott be az Or­szággyűlés elnökéhez arra hi­vatkozva, hogy a szlovák Par­lament még ebben az évben ratifikálni fogja a megállapo­dást. A Balassagyarmatot el­kerülő 22-es út megépítésére az esztergomi Mária-Valéria híd rendkívüli előirányzatát kéri átcsoportosítani, ameny- nyiben az nem épülhet meg 1998-ban. A nevezett 400 millió forintból és más, ren­delkezésre álló összegekből az útszakasz 80 százalékig megépíthető. A képviselő in­doklásában leírja: Balassa­gyarmat szinte egybeépült a szlovák-magyar határon lét­rehozott átkelőhellyel, mely­nek megsokszorozódott a kamionforgalma. Ezt a közle­kedési akadályt a város szűk főutcája már nem tudja elvi­selni. Az épületekben milliós károk keletkeztek, a helyzet nem tartható. Urbán Árpád ta­lálkozott Éva Mitrovával, Szlovákia magyarországi nagykövetével, aki megígérte, hogy mindent megtesz azért, hogy szlovák oldalról is meg­történjen a ratifikáció. Célegyenesben a Mátragáz - Folyik a rendszer műszaki próbája Decemberben lobban a láng ? Cered, Szilaspogony, Zabar, Bárna, Mátraterenye, Mátrano- vák, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza és Nemti községek 1995 nyarán alakították meg a Mátragáz Kft.-t. A gázberuhá­zás nehezen indult be, kevés volt a pénz, majd egy évig kellett házalni, kilincselni különböző pénzintézetekhez - mesélte Ma­joros Sándor ügyvezető igazgató, ezzel is érzékeltetve a nehéz­ségeket, választ adva ugyanakkor arra is: miért nem tudták átadni a tervezett október I5-ei határidőre a rendszert, miért nem fűthet gázkonvektorokkal az a 2400 család, akik befizet­ték a sok ezer forintos hozzájárulást? Megtudtuk az igazgatótól, hogy a szükséges 150 milliós hitelt csak 1996 szeptemberében fo­lyósította az OTP Nógrád Me­gyei Igazgatósága. A kölcsön visszafizetésére a résztvevő te­lepülési önkormányzatok vál­nék az lehetett az oka, hogy az utolsó pillanatig kétséges volt: honnan és hogyan jut gáz a fal­vakat összekötő vezetékbe? Miközben október végén a szakemberek megkezdték a fő­vezeték, a gázfogadó-állomás gázszolgáltató Zab Rt. szemé­lyében. Tulajdonképpen, mi­közben döcögött a „szerel­vény”, csak ezzel a fontos dön­téssel kapott „zöld utat” a to­vábbhaladáshoz. Ezt követően a részvénytársaság Mátratere- nyén azonnal létrehozta köz­pontját, s megkezdte szolgálta­tási tevékenységét. Szitkei László kirendeltségvezető ezú­ton is felhívja a kivitelezők és a belső hálózatépítők figyelmét, hogy a Zab Rt. várja jelentke­zésüket, ajánlataikat a telepü­lési belső hálózat lakásokba tör­ténő bevezetésre. A Mátragáz Kft. tulajdonjo­A gázfogadó-állomás műszaki próbáját végzik Nádújfaluban a szakemberek fotó: gyurián laltak kezességet. így, ha késéssel is, de meg­kezdődhettek a munkálatok, melyekről folyamatosan és részletesen falugyűléseken tá­jékoztatták a polgárokat. Hogy mégis aggódott a lakosság, en­és települési rendszer műszaki próbáját, megkezdték a hiány- pótlási munkálatokat, csak az utolsó pillanatban jelölte meg az üzemeltetőt az országos Energiafelügyelet a recski székhelyű közműfejlesztő és gát az önkormányzatok eladták a MOL Rt.-nek. A vevő átvál­lalta a költségeket, végleg meg­szabadítva az önkormányzato­kat a 150 millió forintos banki kölcsöntől és annak jelentős kamatterheitől. - szgys ­Egy tüzeset tanulságai 1996. április 13-áról 14-ére virradóra egy budapesti I. kerü­leti ház padlásán tűz ütött ki. A tűz oka elektromos vezeték meghibásodása volt. Az ötemeletes bérház padlásterébe épített lakások részben leégtek, míg a negyedik emeleti la­kásokat az oltásból fakadóan érte károsodás. A ház intéző- bizottsága elnökének - annak ellenére, hogy egy hivatal sem packázott vele, bár mindenhol roppant körülményesen jártak el - meglehetősen sok időt kellett arra szánnia, hogy a ház helyreállítását és a lakók kártalanítását elintézze. Először a leégett tetőt kellett elbontani és ideiglenes tetőt építtetni, majd föltárni a fö­dém állapotát. Közben fo­lyamatosan tárgyalt az OTP- vel a felújításhoz szükséges hitel ügyében, a földhivatallal a tulajdoni lapok ügyében és a biztosítókkal, akiknél a lakók saját biztosításaikat megkö­tötték. A háznak ugyanis közös biztosítása nem volt, ami a közös képviselő felelőtlensé­gének tudható be. A ház lakó­inak csupán harmada rendel­kezett biztosítással, így nekik legalább nem kellett hitelt igénybe venniük a felújítás finanszírozására. Akiknek nem volt lakásbiztosításuk és nem tudták megfinanszírozni a százezres nagyságrendre rúgó lakásonkénti költséget, sajnos, hitelt kellett felven­niük, melyet az intézőbizott­ság elnöke nem kis fáradsá­gának köszönhettek. Mindez azonban elkerül­hető lett volna, ha a ház ren­delkezik társasház-biztosítás- sal, melynek keretei között a lakóház az alaptól a tetőig biztosítva van, így a vegyes tulajdonú épületek önkor­mányzatra eső tulajdoni há­nyadrésze is védelem alatt áll. Ebben az esetben az ilyen jel­legű károknál a biztosítóval való egyezkedés jócskán egy­szerűsödik, hiszen a kártérítés nem függ az egyes tulajdono­sok, bérlők biztosítottságától, esetleg nemtörődömségétől. A Providencia többlakásos lakóépület-biztosítása kínálja ezeket az előnyöket a társas­házak számára. A közös kép­viselők ügyintézését e biztosí­tási forma egyszerűbbé teszi, gondoljuk csak kárrende­zésre. Ebben az esetben pél­dául egyetlen biztosítóval kel­lett volna tárgyalnia. Ugyanakkor előnyös az egész ház számára is, mivel a Pro­videncia a hosszú lejáratú szerződések esetén kedvez­ményt ad és nem utolsósor­ban a közösen fizetett díj kedvezőbb a lakók számára, mintha egyenként kötnék meg biztosításaikat. Természetesen az ingósá­gokra ebben az esetben is ta­nácsos biztosítást kötni. A Providencia a lakók számára korszerű ingóságbiztosítást kínál, melyet számos kiegé­szítő biztosítás lehetőségével az Ön igényeihez igazít. Visszatérve a fenti példá­hoz, ha a háznak lett volna társasház-biztosítása, az inté­zőbizottság elnökének csupán egy biztosítóval kellett volna tárgyalnia, és a biztosítással nem rendelkezőknek sem kel­lett volna hitelért folyamod­niuk. Sok vesződséget és utá­najárást takaríthatott volna meg magának és lakótársai­nak, nem beszélve a költsé­gekről, melyekkel számol­niuk kell a lakóknak. Ebben az évben immár második alkalommal vehet­nek részt a Providencia tár- sasház-biztosítással rendel­kező ügyfelei nyereménysor­soláson. A sorsolás nyertesei - 31 társasház - visszanyeri éves biztosítási díját (maxi­mum 500 000 Ft-ig), melyet a ház állagának megóvására, felújítására, korszerűsítésére használhat fel. Az akció célja, hogy a biz­tosító ne csupán a bekövetke­zett kár esetén legyen partner, hanem a kármegelőző tevé­kenység során is, hiszen fon­tos, hogy az általa biztosított házak lakói biztonságos kö­rülmények között éljenek. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, az alábbi tele­fonszámon további, részletes információval szolgálunk. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom