Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

1997. november 14., péntek Nógrád Megyei Hírlap Dudellai Ildikó jegyzete Összkomfort J Tol a boldogság mostaná- íL ban? Már mondják is, ugye: barátságos, meleg szo­bában, persze. Szegény Petőfi - akit egyébként bűn egy­szerre emlegetni a fűtési gon­dokkal - itt egy kicsit mellé­nyúlt, mentségére legyen mondva, nem láthatott előre közel 150 évre. Mára a fűtés hovatovább össznépi gonddá, a meleg szoba pedig sokaknál szép emlékké vált. Lakásaink egyre inkább komfortosod­nak, miközben a szolgáltatá­sok árait már egyre többen nem tudják kifizetni. Van víz, villany, gáz, telefon, csak ép­pen a lakók már nem füröd­hetnek mindennap, lehetőleg csak egy helyiségben világí­tanak, a munkahelyekről tele­fonálnak (szerencsés esetben) és spekulálnak a fűtéssel. A konyhában nem kell fűteni, mert főzünk, ott a pára. A für­dőszobában ki kell engedni a kádba a forró vizet, az ajtót bezárni, és ha muszáj közle­kedni, a csak résnyire nyitott ajtón surranni. Hát, nincs ezekben túl sok élvezet, de legalább valahogy ki lehet jönni a fizetésből. Ha csak annyira is, hogy némi evésre meg turkálóból való ruházko­dásra futja. Nem állítom, hogy felemelő a víz-, vagy főleg a gázóra előtt állni, hevesen dobogó szívvel figyelni, ahogy pörög, de ezek mégis befolyásolha- tóak. Nem a mágnesre gondo­lok, hanem arra, hogy az em­ber odaballag a konvektor­hoz, lezárja, és nem pörög a gázóra. Ilyesmi nem adatik meg a távfűtéses lakásokban élő - valaha szerencsésebb­nek minősített - lakóknak. A mi házunk ilyen. Szorongva „várjuk” a szolgáltató mun­katársát, aztán döbbenten ál­lunk, miután megtudtuk, túlfű- töttük magunkat, fizethetünk büntetésként 21 -26 ezer forin­tot. A munkatárs is többször csenget, legközelebb megtud­juk, a büntetés állandósult: a tavalyi kilengésért ebben a fű­tési szezonban már 1,4-szeres szorzóval fizetünk, vagyis havi 16-18 ezer forintos lesz a fűtésszámlánk. De most aztán nem hagyjuk magunkat. Fizet­jük a díjat (van, akinek ennyi a fizetése), de lezárjuk a radi­átorokat. Végtére is ott a pap­lan, a zokni, a melegítő, vagy pulóverek a pizsamára, mikor hogy. Olyan gyakran nem jönnek már hozzánk az isme­rőseink, mint őszig, mert „ná­latok olyan hideg van". A z egészben az a legszebb, hogy semmi garancia nincs rá: a szezon végi költ­ségmegosztás leolvasás, majd értékelés után nem újra azzal csengetnek be: jó estét kívá­nok, 21 ezer forintot kellene fizetniük. Országos könyvtári konferencia Salgótarjánban Szórakoztató álomvilág (Folytatás az 1. oldalról) az észak-amerikai szerzők szó­Elmondta egyebek mellett, hogy öt év alatt radikálisan romlott az iskolások olvasni tu­dása, s ebben a tekintetben egyre mélyül a különbség az aprófalvak és a főváros kisdiák­jai között. Napjainkban az olvasási igé­nyek nagymértékben eltolódtak rakoztató álomvilágot megmu­tató művei iránt. Ugyanakkor az is tény, hogy az iskolázott­ság nagymértékű emelkedése révén nő a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők tár­sadalmi súlya, s ez a szélesedő réteg ott van, illetve lesz a könyvtárakban is. (mj) Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Több beruházásra újabb tőkepótló hitel - Dr. Kis Zoltán Salgótarjánban Nem fogy el a támogatás ? Kis Zoltán újabb támogatási formákról is tájékoztatott (Folytatás az 1. oldalról)- Az első ötvenmilliárdból 38,6 milliárdra kötöttek szerződést a bankok. Az újabb ötvenmilliár- dos akció decemberben indul. Szerintem a gyengébbek nehe­zen jutottak hozzá a szükséges tőkepótló hitelhez, annak elle­nére, hogy az állam jelentős kamatgaranciát vállalt. Kifogásolta, hogy a hitelfo­lyósítás feltételeként a bankok, pénzintézetek 230 százalékos garanciát kértek a mezőgazda­sági termelőktől. A jövőben ilyen címen 15 milliárdot szán­nak a termelőknek. A kért ösz- szeghez csak akkor juthatnak hozzá, ha bizonyítják, hogy a felhasznált összeg eredménye­ként mennyivel növelik árbevé­telüket. A decemberi ötvenmil- liárdot jövőre újabb ötven kö­veti. Félő, hogy a rendelkezésre álló összeg nem fogy el. A jövő évi támogatási rend­szer tovább segíti az állatte­nyésztési ágazatot, kiegészül többi között a lótenyésztés tá­mogatásával. Intenzívebb lesz a költségcsökkentő támogatás (állatorvosi, vizsgálati költség stb.), amennyiben a termékek megfelelnek a minőségi köve­telményeknek. Egyébként az ál­lam csak a minőségi termelést támogatja a jövőben. Vetési támogatás a bevetett terület után jár, a mezőgazdaságban fellelhető feketemunka legali­zálására a tb-járulék bizonyos részét vissza lehet majd igé­nyelni. A kezdő mezőgazdasági vállalkozók támogatásának fel­tétele: 35 év, szakmai képzett­ség, vállalkozói igazolvány. A beruházások ösztönzésére 35 százalékkal jut több jövőre, mint az idén. Ebben az évben ilyen címen 67 milliárdot köl­töttjei a gazdaságok. A gép- beruházás 27 milliárdot képvi­sel. Megmarad az üzletrész­visszavásárlás támogatása, fel­hívta a figyelmet a szaktaná­csadásnál és a biztosítási támo­gatásnál meglévő lehetősé­gekre. Ez utóbbiak körét tovább bővítik, kiterjesztik az állatte­nyésztésre, az aszályra és a jár­ványra. Nincs végleges döntés a földhasználati támogatásban. Megemlítette, hogy a megye adottságai igen alkalmasak a biogazdálkodásra. A kedvezőt­len adottságú kiemelt térségek, így Nógrád megye is támoga­tásként nagyobb összeget kap 1998-ban, mint az idén. V. K. Az összefogásnak köszönhetően közelít a béke Somoskőújfalu és a határ felé Kamion-végjáték a végeknél Szűk egy évet kell várniuk Somoskőújfalu lakóinak, s a nyu­galmukat zavaró „országúti elefántoknak”, a türelmüket és há­zaik falait aláásó kamionoknak megfelelő karámot építenek a labdarúgópálya és a határátkelő közötti területen. A részletek­ről Cserháti József, Salgótarján alpolgármestere számolt be. A dübörgő lóerőkön nemrégi­ben úrrá lett egy megegyezés, legalábbis afelé közelít, amely Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának parancsnoka, Boldvai László, Salgótarján or­szággyűlési képviselője, vala­mint Puszta Béla, a megye­székhely polgármestere között jött létre. Ezután, november 11 - én a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP), a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium (KHVM), valamint a sal­gótarjáni önkormányzat a rész­letekben is megállapodtak. Az önkormányzatot képvi­selő Cserháti József arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a beru­házás 180 millió forintos fede­zetét a VPOP, a KHVM, to­vábbá a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) biztosítja. Salgótarján részvállalását a kamionparkoló területén lévő ingatlanok tulaj­donosainak kártalanítása jelenti majd. Az érintettekkel novem­ber 19-én 17 órakor egyeztet­nek a Somoskőújfalui általános iskolában. A terület a magyar állam tulajdonába, illetve a VPOP kezelésébe kerül át. Az alpolgármestertől azt is megtudtuk, hogy már a tervezőt is megbízták a kivitelezéssel, ami azt jelenti, hogy a lehető­ségek adta legrövidebb időn - egy éven - belül létrehozzák a Somoskőújfalui kamionparko­lót, amely 31 jármű elhelyezé­sére lesz alkalmas. B. M. (Addig is jó hír a lakóknak: 16- án 0 órától ismét megnyitják a kamionok előtt a balassagyar­mati határátkelőhelyet.) Nagy változások lépnek életbe a következő tanév kezdetével Szakmatanulás érettségivel Második üzletét nyitotta meg a Kékes-hálózat Mindent a szemnek...!- A látszat ellenére jelentős változások lesznek a szakképzés­ben, melyek a továbbtanulók egyharmadát érintik - mondta dr. Szalánczay György, Nógrád Megye Közgyűlése közoktatási és művelődési osztályának főtanácsosa tegnap a salgótarjáni sportcsarnokban lezajlott pályaválasztással kapcsolatos talál­kozón. Ezen a megye általános- és középiskoláinak pályavá­lasztási felelősei, igazgatói vettek részt. Már egy hónapja megnyílt Sal­gótarján főútján, a Rákóczi út 13. szám alatt a Kékes szem­vizsgálószalon és kontaktlen- cse-szaküzlet. Kedves gesztus­ként bemutatkozó fogadást szerveztek tegnap a szakma képviselői, illetve a város veze­tői számára. Ez a Kékes-hálózat második üzlete, az első Gyön­gyösön található - tájékoztatta lapunkat Mladoniczky József né ügyvezető igazgató. (n) A változások az 1998/99-es tanévben lépnek életbe, körül­belül kilencszáz szakképzést érintenek, melyek közül négy- százötven esetében csak közép­iskolai végzettséggel lehet szakképesítést szerezni, négy­száznál a tizedik osztály elvég­zése után. A változás szerint a 9-10. évben a pálya-orientáció idő­szaka alatt a tanuló magasabb általános műveltséget szerez, ugyanakkor a pályaválasztási ismeretek birtokában eldönt­heti: marad-e jelenlegi iskolá­jánál, vagy vált. A következő két évben a ti­zenegy, tizenkettedik eszten­dőben tanulja választott szak­máját. Az idén végzett általános is­kolai továbbtanulókat a megye középiskolái, középfokú in­tézményei be tudják fogadni. Arra senki sem kap garanciát, hogy mindenki ott folytatja ta­nulmányait, ahol szeretné. A Nógrád Megyei Hírlap referendum előtti körkérdése az utca emberéhez: Elmegy-e a vasárnapi népszavazásra ? Magyar Szilvia kereskedő Salgótarján-Természetesen elme­gyek szavazni. Legin­kább azért, mert úgy gondolom, hogy ilyen fontos kérdésben való­ban „le kell tenni min­denkinek a voksot”. Az érdektelenség, a távol- maradás most bűn lenne számunkra, mostani és jövőbeli következménye pedig visszaütne az egész nemzetre. Csernyik István gépkocsivezető Balassagyarmat:- Elmegyek, mert az or­szág biztonságáról kér­deznek, s erről van vé­leményem. Minden nemzetnek gondolni kell védelmére, s amikor ezt teszi, akkor a társadalom jövőjével is számot vet. Ugyanakkor családom számára sem mindegy, milyen viszonyok között élünk az elkövetkező év­tizedekben. Vereczki Péter kőműves Salgótarján:- Érdekünk, hogy ne hagyjuk ki az ország számára most kínálkozó lehetőséget, és az külön is nagy felelősség, hogy a népet kérdezik. Ha nem lesz meg a kellő számú és érvényes sza­vazat, akkor annak ránk nézve szomorú követ­kezményei lennének. Ezért is megyek el, hogy rajtam ne múljon ... Fülöp Katalin bolti eladó Mátraszele:- Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a nép döntsön saját jövőjéről. A nép­szavazást ilyen sorsfor­dító alkalomnak tartom. Ezért megyek el én is. Akárhogy is dönt bárki, hiszen ez szuverén joga, mégis úgy érzem, a mi­nél nagyobb arányú részvétel rendkívül fon­tos, a végeredmény hite­lét ez erősíti. Balogh Szilárd építőipari szakmunkás Kazár:- Kapjuk a röplapokat utcán, lakáson: szavaz­zunk, ne szavazzunk. Úgy gondolom, ilyen esetben az ember lelki­ismerete az, amely iránytű lehet. Számomra egyértelmű, hogy ott kell lenni! Esélyt az or­szágnak, magunknak, hogy nyugodtan, bizton­ságban és a mainál job­ban élhessünk. Az újságíró-szövetség elnöke megyénkben Sajtómunkás, vagy iparos ? (Folytatás az 1. oldalról) milyen hatást gyakorolt a rendszerváltozás a médiára, illetve a társadalomra.- Ha megkapamánk a saj­tószabadságot, egy új hatalmi technika bontakozna ki, amely gazdasági eszközökkel telepszik rá a szakmára - hangoztatta. Magyarán, ma az a kérdés vetődik fel - nem utolsósorban morális oldalról -, hogy az újságíró sajtómun­kás, vagy sajtóiparos? Hogy az írott szöveg, a zene, vagy a kép csak azért kell, hogy a reklámok közötti időt ki­töltse? Kasztrendszer alakult ki hazánkban: felül van pár száz milliomossá vált kolléga, kö­zépen sok száz sajtóiparos, alul pedig a sajtórabszolgák, sajtószegények ezrei. Az állami pártpóráz he­lyébe zavaros ideológiák lép­tek, melynek egyik torzója­ként említette: a kultuszmi­niszter 1,3 millióval támo­gatta idén az újságírók szak­„Kasztrendszer alakult ki” mai szervezetét, s 1,6 millió­val a Xénia-láz nyári vakáció­ját. A fenti folyamatokból az sem derülhet ki, hogy mindez az Olvasó tudtával, vagy aka­rata ellenére történik. Példát­lan etikai kihívás ma nálunk újságírónak lenni! - mondotta végezetül. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom