Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01-02 / 255. szám

Lehet itt életpályákat építeni Hegyimentők a Tátrában Hetvenöt éve, hogy Salgótarjánt várossá nyilvánították. Másfél méteres hó alatt nyugszik a szerencsétlenül járt A Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat ez al­magyar alpinista a Tátrában; a salgótarjáni mentőcsoport kálómból ünnepi számmal jelentkezett. 5. oldal sem találta meg hulláját. Majd talán tavaszra'; '. . 6. oldal Nyolc közé juthat a Stécé ? Pénteken elkészítették a labdarúgó Samsung Magyar­kupa nyolcaddöntőjének párosítását. A SBTC idegenben, december 3-án mérkőzik Szegeden. 11. oldal NOGRAD L VAS I / MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. NOVEMBER 1-2., SZOMBAT-VASARNAP VIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA: 29,50 FORINT (S4UD1HEBVI) Ha esik... műanyag ajt W (3Í ti (3! Salgótarján, Bt ... s ha süt a nap: ók, ablakok! 1) 441-316 !) 442-255 idapesti út 29. Elmaradt a lakossági demonstráció, ötvenmilliót ad a parancsnokság Pénz áll a házhoz, mindenki jól jár Egyhektárnyi területen kamionterminált épít Salgótarján ön- kormányzata a Vám- és Pénzügyőrséggel közösen. A Somoskő­újfalui határátkelőhelyen évente 26 ezer kamion halad keresz­tül, az utóbbi hónapokban a balassagyarmati áteresztőhely le­zárását követően viszont lényegesen több. Az október 31-ére tervezett lakossági tiltakozó elmaradt, Arnold Mihály altábor­nagy ugyanis a helyszíni szemlén komoly ígéretet tett. Boldvai László országgyűlési képviselő meghívására pénte­ken Somoskőújfalun helyszíni bejáráson vett részt Arnold Mi­hály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka. A településsel ösz- szenőtt határátkelőhelyen évente 26 ezer kamion halad keresztül. A legkritikusabb helyzet a település főutcáján alakult ki, ahol az utcafronti házak megrepedtek, a kilomé­ternyi hosszúságú kamionsortól a lakók csak gyalogosan tudják megközelíteni az otthonaikat, a gépüket túráztató kamionosok pedig a lakók egészségét is ve­szélyeztetik. Az évtizede megoldásra váró helyzet akkor­tól vált igazán súlyossá, mikor a nyár folyamán Balassagyar­mat határátkelőhelyét a szlovák vámosok építkezése miatt a kamionforgalom elől elzárták. Országos szinten 8 ilyen problémákkal sújtott, határ menti település van, ebből há­rom a déli határon. A péntekre tervezett lakossági demonstrá­ciók elmaradása annak köszön­hető, hogy Salgótarjánban Ar­nold Mihály ígéretet tett arra, hogy a VPOP az 1998-as költ­ségvetéséből 50 millió forintot különít el a somoskői terminál megépítésére. Az ügy már ko­rábban tárcaközi bizottság előtt volt, viszont annak a somoskői- ekre nézve kedvező döntését a jövő évi költségvetésben nem nevesítették. Arnold Mihály a szemle után, s a városházi veze­tőkkel való egyeztetést köve­tően elismerte, hogy „kör­münkre égtek a feladatok”, s bejelentette: A VPOP határfej­lesztési keretéből biztosítja a minimálisan szükséges 50 mil­lió forintot. Az egyhektárnyi te­rület, a futballpálya és a határ közti belterületi föld, amelybe (Folytatás a 3. oldalon) Emlékezés halottainkra - E hét végén virágdíszbe öltöznek a sírok, kígyóinak a ke­gyelet gyertyalángjai a temetőkben. (írásunk a 2. oldalon) fotó: gyurián tibor Segítség a szenvedőknek: betegemelő szerkezet Egyedi gond: nincs orvosság ? Elektromos betegemelő liftet vett át tegnap a Mozgáskorlá­tozottak Egyesülete Salgótar­jánban. A gyógyászati eszközt Boldvai László országgyűlési képviselő szerezte meg a szklerózis multiplex beteg­ségben szenvedőknek. A képviselőhöz akkor fordult Szoboszlai Béla, az egyesület SM-klubjának elnöke, amikor mindenhonnan azt a választ kapta, hogy nem tudnak segí­teni, márpedig a 270 ezer fo­rintba kerülő eszköz nélkülöz­hetetlen a magatehetetlenné váló sorstársak számára.- A legnagyobb gond, hogy ez nem támogatott termék, mi­vel kevesen veszik igénybe - mondta Szoboszlai Béla. - Hi­szen kevés olyan beteg van, aki teljesen tehetetlen. Amikor már nemcsak hogy menni nem tud, de a felső végtagban sincs izomerő, akkor van erre szük­ség. Nem mindegyik család ké­pes rá, hogy a beteget otthon kezelje. Miután tavaly október­ben megtudtuk, hogy van olyan eszköz, ami segíthet (Folytatás a 3. oldalon) Kecskeduda, furulya, pásztorbot - Pál István a jószág mellett töltötte életét, de maradt ideje arra is, hogy a népművészet ősi hagyományait elsajátítsa, ápolja és tudá­sát magas szintre emelje, (cikkünk a 2. oldalon) -rt­Ilyen jóság csak a mesében létezik ... — mondja az édesanya Akik úgy érezték, hogy tenniük kell valamit „Itt a kórházban este van, a gyerekek alszanak, de az infúziós vérkészít­mények szorgalmasan csöpögnek a kis testekbe, hogy holnapra felébredve még egy lépéssel közelebb kerüljenek a gyógyuláshoz. Ne gondolja, hogy sírok. Ez az életforma már a testembe rögződött, nem a sajnálkozás és két­ségbeesés járja át az ereimet, hanem a tenni akarás, hogy gyermekem gyógyulásának én is segítője legyek. Hogy óvónőként milyen dolgozni, már el is felejtettem, mindennap anyaságból vizsgázom, de ez nekem felér akkora sikerélménnyel, mintha egy intézmény vezetője lennék.. .„ A Diósjenőn élő édesanya egyedül neveli két gyermekét, közülük a hatéves Bálintka fe­hérvérűségben szenved. Nem csak az orvosok küzdenek, az anya is hegyeket mozgat meg fia életéért olyan elszántsággal, mint ahogy teszi ezt sok édesa­nya remény és reménytelenség határán gyötrődve fáradtságot és pénzt nem kímélve. Pénzből viszont alig van, ami akad, az kell a megélhetésre. Nélkülözé­seik közepette segítségért kiál­tott. Tavaly télen a Nógrád me­gyei Vöröskereszt 100 ezer fo­rint adománnyal járult hozzá a kisfiú gyógyításához. Idén sem csalatkozott. Erről a kórházból éjszaka, a kisfia betegágya mel­lett térdelve írt nekünk levelet. „Telefonkönyv lapozása közben ta­láltam az épületgépészek szövetsé­gére, láttam, hogy víz-gáz szerelés­sel is foglalkoznak. G. úrral beszél­tem, ha tudnak segítsenek fűtésünk korszerűsítésében, ha 10 méter csövet felajánlanának, már megér­te! És ekkor történt a csoda, kéré­sem meghallgatásra talált és bein­dult a szeretet gépezete ... A Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke a sal­gótarjáni Gólyán László, a me­gyei szervezet elnöke Braun At­tila. Beszélgetésünk elején siet­tek kijelenteni: ez csapatmunka volt, nem akarnak „dobosként a zenekar elé kerülni.”- Tudjuk, hogy nagyon sokan nélkülöznek és nem vehetjük vállunkra a világ terheit, mégis, amikor felkeresett bennünket a fiatalasszony és elmondta kínzó gondjait, rögtön éreztük, hogy segíteni kell. A megyei Vörös- kereszttől Juhászné Kincses Helén hangolta össze a munkát és adott tanácsot, hogyan is (Folytatás a 3. oldalon) Viszontlátogatás Vranjeben - Gyárlátogatás és kamarai találkozó Testvérvárosi kapcsolat Szerbia déli részén A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Sal­gótarján önkormányzatának meghívására testvérvárosi kap­csolat létrehozása céljából Salgótarjánba érkezett a Dél-Szer- biában található Vranje város küldöttsége, köztük Miroslav Dejkovic, a végrehajtó testület elnöke, Svetislav Ljubic, a Simpo Holding vezérigazgató-helyettese, az ottani körzeti gaz­dasági kamara alelnöke, Dusán Dimitrijevic, a budapesti jugo­szláv nagykövetség gazdasági tanácsosa. A látogatásra a jugoszláv nagy­követ közreműködésével került sor. A folyamatot az SVT- Wamsler Rt. üzleti kapcsolata indította el. A meghívottak pénteken délelőtt Sarló Béla salgótarjáni alpolgármester kíséretében megtekintették az St. Glass Öb­lösüveggyártó és Forgalmazó Rt.-t. Simon Lajos főtechnoló­gus kalauzolta őket és válaszolt a gyár termelésével, gazdasá­gosságával kapcsolatos kérdé­sekre. Ezután Stojadin Stanko- vic, Vranje város polgármestere eddigi benyomásairól, jövete­lük céljáról a következőket mondta:- Rendkívül elégedett va­gyok, hogy sor került erre a lá­togatásra. Megtörtént az alapismerkedés, információkat kaptunk a városról és a lehető­ségekről. Szép, rendezett me­gyeszékhelynek látszik Salgó­tarján. Beszélgetésünk során kiderült, hogy sok hasonlóság van köztünk és Salgótarján kö­zött. Városunk, Vranje körzeti központ, lakossága ugyanolyan létszámú, mint az önöké. Az ipar meghatározó szerepet ját­szik. Abban reménykedünk, hogy a két város között létesülő kapcsolat szoros együttműkö­dést jelent a gazdaságban. (Folytatás a 3. oldalon) Európa egyik leghíresebb ötvösműhelyének remekeit kapják a balassagyarmatiak Évfordulós érmék a kórházi dolgozóknak Alapításának századik évfordulójához érkezett az egykor Má­ria Valéria főhercegnő nevét viselő balassagyarmati kórház. Erre az alkalomra ezüstérméket készítenek Európa egyik leg­rangosabb ötvösműhelyében. A kórházi dolgozói közül nem csupán az orvosoknak jut majd ki az elismerésből. A Dr. Kenessey Albert Kórház igazgatóját, dr. Szabó Gézát hónapok óta lázas készülődés­ben találjuk. Kórházának cen­tenáriumi ünnepségét ugyanis számos nemzetközi rangú szakmai konferencia előzi meg. A nagy ünnepséget egyébként az egykori vármegyeháza épü­letében tartják majd november 28-án, addigra talán a fűtési problémákat is sikerül megol­dani. A jeles alkalomra a kór­ház szponzorok segítségével 125 darab ezüstérmét is készít­tet Szegeden, Európa egyik leg­jobb hírű ötvösműhelyében. A centenáriumot és a Civitas for- tissimát jelző érmék valószínű­leg komoly értéket képviselnek majd a gyűjtők körében, már csak a kis példányszám miatt is. Legnagyobb becsben viszont minden bizonnyal azok a dol­gozók fogják tartani azokat, akik évtizedeken át szolgálták a betegeket Balassagyarmat kór­házában. A díjazás szempont­jairól megtudtuk, hogy minden olyan egykori dolgozó meg­kapja, aki 35-40 év munkavi­szonyt töltött el a kórházban, s az egy-két évtizeden át itt dol­gozók kfczül szakmai, emberi szempontok szerint választa­nak. A sok száz nevet tartal­mazó listán nem csupán orvo­sok vannak. Ápolónő, gondnok, szakács egyaránt megbecsülést kaphat az elismeréssel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom