Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
2. oldal Pásztó És Környéke 1997. október 9., csütörtök Konferencia a szomszédban Erdőkürt - Október 9-e és 11-e között (tehát mától) északi szomszédunknál önkormányzati szlovák konferenciát rendeznek. A rangos eseményen Erdőkürtöt Szervánszky Józsefné polgármester és Budai József, a Magyarországi Szlovák Szövetség tagja képviseli. Elődeink növénytermesztési szokásainak nyomában Árpád kori veremház „Megidézett középkor Szar- vasgedén” címmel közöltük lapunk szeptember 13-ai számában Gyulai Ferenc kezdeményezését. Anglia, Németország, Franciaország és Szlovákia után hazánkban Szarvasgede fogadja be a Biohistória Bt. történeti, ökológiai kísérleti telepét, ahol megvalósítják a növény- és gyümölcstermesztés hiteles történeti rekonstrukcióját. Ottjártunkkor megismerkedhettünk az Árpád korabeli veremház építésével. Sabján Tibor építész-üzemmérnök, néprajzkutató szerint a mostani munkálatokkal egy Árpád korabeli veremházat restaurálnak. A történeti régészeti kútfőkkel szemben az akkori gödör nem volt egyenlő a veremházzal. A néprajzi példák alapján a most épülő házban a gödrön kívül bemutatják a fekvőhelyeket, a tárolóedények tartására szolgáló részt, valamint a kemencét. A veremházban a közlekedőrész süllyesztve volt. Először csak 20-30 cm-re ásták ki a gödröt, amit később mélyítettek. Amikor a tetőszerkezet megvolt - amit belülről vályoggal tapasztottak ki -, mélyítették az előbb említett gödröt. A munkálatok a Ligárd-Pet- hő területén folynak, a helybeli lakosokból álló kivitelezői csapat vezetője Motoska Géza, aki bányász volt, tagjai fia és Po- lyóka Gábor. November 4-én külföldön is elismert, neves, magas képzettségű régész és néprajzkutató szakemberek országos szakmai találkozóján e témában eszmecserére kerül sor. Rákövetkező nap pedig Szarvasgedén, a helyszínen mutatják be a rendelkezésre álló kutatások alapján készült Árpád kori veremházat. V. K. . Díszes könyv Várossá nyilvánításának ■ 590. évfordulóját ünnepli H Zsigmond király városa, ; Pásztó. Az egykori mezőváros történetét, a mai J" Pásztó életét mutatja be az i a többnyelvű, díszes ■ könyvecske, melyet a pol- r gármesteri hivatal adott ki. ■ Meglepődött mindenki Rózsa Sándora: kié a 14 hektárnyi lábon álló kukorica? Bevetették Oszter Sándor földjét- Az nem lehet, hogy aki kapja, marja elve érvényesüljön, miközben a magántulajdon védelmére esküdözünk - füstölög Oszter Sándor, a csé- csei polgármesteri hivatalban, miközben Barna István polgármester nyugtatja barátját, jegyzőkönyvet vetet fel. De mi is történt? A népszerű színész alaposan meglepődhetett, amikor gyors járású kocsijával leruccant a fővárosból Csécsére, az ottani határba, ahol Oszter tizennégy hektárnyi földjén hatalmas kukoricatábla fekszik.- Szép a termés kétségtelen, de én nem vetettem semmit - mondja a „Szórád-ház” vállalkozója. - Idén januárban árverésen vettem a földet, úgy látszik, valami adminisztrációs hiba történhetett, esetleg a földhivatal nem regisztrálta a tulajdonváltozást... Nem tudom, vádaskodni nem akarok. Ettől függetlenül birtokháborításnak tartom azt, ami a 058/8- as helyrajzi számú földemen történt, ezért tettem bejelentést a területileg illetékes csécsei községházán. Szeretném, ha békességgel meg tudnánk Oszter Sándor színművész saját földjén, de a más kukoricáját vizsgálja egyezni - természetesen, ha tudnám, hogy kivel? Ráhibáztunk, amikor felhívtuk telefonon Vida Istvánt, az ecsegi Cserhátalja szövetkezet elnökét, aki lakonikus rövidséggel magabiztosan válaszolt írásban, citálva a törvény erre vonatkozó passzusait: „Az állami tulajdonú termőföldek földhasználati joga földárverés (1991. évi XXV. tv.) esetén a kormány 104/1991. VIII. 31 vhr. alapján szűnik meg. Tekintettel fenti jogszabályokra a szövetkezet használatában álló Csécse 058/8. hrsz. földterület (Bata) földhasználati joga az 1997. évi földárverés miatt a gazdasági év végével, legkésőbb 1997. december 31-én szűnik meg.” - Bokros teendői miatt ennél többet nem kívánt az ügyben nyilatkozni, (szgys) Ami szolgálja a testet, gazdagítja a lelket - Úszásoktatás, kajak-kenu szakosztály a faluban Jóra törekvő palotási iskola Hosszú idő után sikerült megegyezni a kisbágyoni és palotási önkormányzatnak abban, hogy az idei tanévtől már közösen működtetik a palotási általános iskolát, ahol első és második osztályosok kivételével bágyoni gyerekek is tanulnak. újra próbálgatja szárnyait, pontosabban evezőit a helyi sportegyesület kajak-kenu szakosztálya, amely még a Vájná Tamás-időkben alakult Erről ottjártunkkor a mindig energikus iskolaigazgató, Nagy Kálmán beszélt, bár azt is hozzátéve, hogy a két falu között mindig jó kapcsolat volt közös intézményirányítás nélkül is, mégis: a közös terhek, közös gondok és feladatvállalás azonos jogokat is jelent, amely leginkább az iskola és benne tanuló gyerekek javát szolgálja. Palotáson régi hagyománya van már az úszásoktatásnak, annak ellenére, hogy a palotási tó ilyen célra nem alkalmas. Tizenöt éve viszik busszal minden csütörtökön először Salgótarjánba, később Hatvanba és jelenleg az aszódi uszodába a gyerekeket.- Akik járnak, azok télen sem ismerik a megfázást, torokgyulladást - mondja az igazgató, aki maga is évekig vállalta a kísérő tanár szerepét. - Visznek a nevelők hajszántót, mindenkinek a lelkére kötik, hogy meleg ruhát vigyen, s a pilóta sem indul el „előmelegített” busz nélkül. Nagy Kálmán büszkén említi Böngészde az iskola új könyvtárában Zaveczky Nóra nevét, aki az iskola diákjaként a Budapesti Spartacus igazolt úszóversenyzője, ígéretes jövő állhat előtte. A csütörtöki uszodanapok évek óta sikeresek, s à szülők - feszítő gondjaik ellenére is - vállalják a költségeket - teszi hozzá az igazgató. A palotási tónak megvolt és meglesz a jótékony hatása. Egyik az, hogy meg, s az akkori gyerekek, a mostani vezetői gondolták úgy: érdemes ismét vízre szállni. Nagy Kálmán nem dicsekszik a régi pártházból átvedlett 60 négyzetméteres iskolai tornateremmel, de talán így még jobban érthető: miért is szorgalmazzák az úszásoktatást és segítik, drukkolnak a kajakosoknak, hiszen azok zöme is az iskolás gyerekek közül kerül majd ki. De nemcsak a testre, a lélekre is gondolnak. A furulyaoktatásnak mindössze három éve vannak hagyományai az iskolában, de jövőre szeretnék e tagozaton megvalósítani a zeneiskolai képzést/Idén nem sikerült, de jövőre újra megpróbálkozunk - teszi hozzá elszántan az igazgató. Szépül az iskola: új kerítés készül, több tanterem is új padlóborítást kapott a tanévkezdet előtt. Nem régen avatták fel a szolgálati lakásból átalakított tágas könyvtárszobát.- Ötezer könyvet helyeztünk el benne, már most látszik, a gyerekek szeretni fogják. Irodalomórákat, napközis foglalkozásokat tartunk majd e falak között - így az igazgató. - Szeretnénk bebútorozni, most még hiányoznak az asztalok, székek, de majd kitalálunk valamit. A polcokat is saját magunk készítettük, talán a berendezésre is lesz erőnk, jut majd pénz mindenre. Úgy vagyunk, mint mindennel: nem szeretjük kidobni a forintokat az ablakon, magad, uram, ha szolgád nincs alapján, bár ez csak egy határig üdvözítő. Tíz év után lettek ismét igazi magyarok - Otthonra leltek „nálunk” Terebélyes jobbágyi családfa Közel tízéves magyarországi tartózkodást követően ez év július 31-én kapta meg a magyar állampolgárságot Hoffmann József és Hoffmanné Szabó Katalin. Jelenleg Jobbágyiban élnek egy szolgálati lakásban. A múltról és a jövőről beszélgettünk.- Nagyváradi születésűek vagyunk és mindkettőnk családfája Magyarországon „gyökerezik” - mondja Hoffmann József. Romániában gépészmérnöki diplomát szereztem és hosszú éveken át végzettségemnek megfelelő beosztást töltöttem be. 1981-ben kértük az áttelepülési engedélyt a magyar hatóságoktól, de nem kaptuk meg. Kisújszálláson szerettünk volna letelepedni. Hosszas várakozás után végül 1985-ben kaptuk meg az áttelepülési engedélyt és ezzel egyidejűleg kértük a román hatóságokat, hogy arról a részről is engedélyezzék a lakhelyváltoztatást. Ezt az engedélyt három évvel később meg is kaptuk. Közben megismerkedtem dr. Tari Istvánnal, a szurdokpüspöki termelőszövetkezet akkori elnökével, akinek szüksége volt egy gépészmérnökre. Pásztón albérletben laktunk három hétig. Ezek után kerültünk Jobbágyiba, a volt orvosi szolgálati lakásba. Elvégeztem a gödöllői egyetemen egy hároméves szaktanácsadói, menedzseri kurzust, de miután a termelőszövetkezet megszűnt, munka- nélküli lettem. Volt egy álláslehetőség, a körzeti falugazdász, amelyet megpályáztam, ám mások töltötték be, maradt a munkanélküliség.-Hogyan változott meg az élete ezek után?-Salgótarjánban a Magyar Iparművészeti Főiskola egyéves tanfolyamát végeztem el és Budapesten kaptam állást. Sajnos, mivel nem tudtam bejárni, így meg kellett válnom ettől a munkahelytől. Később a pásztói Tittel Pál Kollégiumban kaptam állást, mérnök-tanárként dolgozom. Fő feladatunk a felzárkóztatás azért, hogy a gyerekek megfeleljenek a gimnázium feltételeinek.- A felesége mivel foglalkoHoffman József és felesége zik?-Varrónői végzettsége van, a szurdokpüspöki volt tsz-ma- jorban üzemelő varrodában dolgozott, majd Jobbágyiban szakoktatóként. Már nyugdíjas.- Miért választották Magyarországot új hazájuknak?- Magyarok közé vágytunk, valamikor magyar állampolgárságú őseink voltak, de a történelem viharában elszakadtak az anyaországtól. Jól érezzük magunkat, otthonra találtunk itt. Jobbágyiban. Kerekes Lajos Röviden Káliói aszfalt A Ságvári Endre út egy részét 600 méter hosszban aszfaltszőnyeggel látják el az Egri Közúti Rt. szakemberei. A kivitelező október 15-ére vállalta a befejezését. Az önkormányzat 5.3 millió forintot nyert pályázaton a munkákra. Tari összefogás Az önkormányzat a Délnógrádi Vízmű Kft.-vel közösen oldja meg a József Attila utca árkának felújítását. A munkálatok elvégzéséhez a kft. adja a szakembert és biztosítja a kivitelezéshez szükséges anyagot, az ön- kormányzat pedig közmunkásokkal segít.
