Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

Megyei Körkép 1997. október 8., szerda Hegyi kerékpárt vásárolt a nívódíjon Meggyűrt lemezek „orvosa”- Gyerekkori vágyam telje­sült, amikor a Volánhoz kerül­tem - meséli a ceredi Kovács János karosszéria-lakatos.- ’78-ban lettem tanuló, s há­rom év múlva rakodógépre ke­rültem. A bánya leépülése után Bátonyban kaptam mun­kát, majd hat éve szólt a főnö­köm, Balogh János, hogy jöj­jek Tarjánba, mégiscsak köze­lebb lenne. Igent mondtam. Szereti a szakmáját, nap mint nap örömet jelent szá­mára a meggyűrt lemezek ki­vasalása. Hál’ istennek, a ka­rosszériát érintő buszbaleset ritka, de télen mégis sok a munkája a lakatosnak.- Becsúszik a busz az árokba, vagy nekicsűsznak egymásnak; ez a két legjel­lemzőbb eset - mondja.- Komolyabb karambol mi­att nem került még hozzám Kovács János busz, ami azért azt is jelzi, hogy a sofőrök rutinosak. In­kább a rozsda miatt kell kifol­tozni a buszokat. János minden megtakarított pénzét a családi ház építésébe fektette. Hat éve készült el, azóta intenzíven élhet kedvenc hobbijának, a focimeccsnek.-Annak idején én nem is falun, hanem tanyán laktam, még nyolc éve is. Utána kerül­tünk be Ceredbe. Nagyon sze­retem a természetet. Ot órakor indulok reggelente, háromne­gyedre már be is érek. Tizen­kilenc éve utazok a vonalon! Utoljára a nászút alkalmá­val hagyta el ezt a vidéket, azóta ugyanis minden pénzt elvitt a házépítés, majd a gye­rekek nevelése. Az iskolakez­det különösen nagy teher.-Amikor a lányom meg­tudta, hogy kitüntetést kapok, s vele egy kis pénzt is, azonnal bejelentette, hogy vegyek neki egy hegyi kerékpárt. Ezért hát nem sokat töprenghettem azon, mire megy a jutalom. Elveszett ajánlatok a pedagógus-továbbképzés dzsungelében Legyen tantárgy az idegenforgalom ! A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997-ben jelentős for­rásokat biztosított a pedagógusok továbbképzésére. 1997 júniusá­ban a Művelődési Közlöny külön kiadásában mintegy 2200 oldalon megjelent az „országos ajánlat”, benne a felsőfokú tanintézetek, pedagógiai intézetek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyesületeinek továbbképzési programkínálata. A TIT megyei egyesülete ügy­vezetője igazgatóját, Erdős Ist­vánt kérdeztük: - Nógrádban milyen lehetőségeket sikerült ajánlaniuk az iskoláknak?- A minisztérium által peda­gógus-továbbképzésekre bizto­sított források ellenére igencsak bizonytalan, hogy a TIT által ajánlott „helyi” témák megje- lenhetnek-e a képzésben. Kide­rült: az országos kínálatot, a 2200 oldalon el sem olvasta senki, így mi Nógrádban külön körlevélben tájékoztattunk minden iskolát az általunk fon­tosnak tartott kérdésekről, lehe­tőségekről, belátva, hogy a ’97 kora nyári központi programismertetés dzsungelé­ben egyszerűen elveszett a TIT ajánlata.- Milyen témák szerepelteté­sét szorgalmazta a TIT a megye iskolái számára?- Egyrészt azokat, amelyeket sürgetőnek tartunk a társadalmi változások szempontjából, másrészt azokat, amelyek köré­ben szakemberkínálatunk, ta­pasztalataink is megfelelőek. Ezek a droggal és szenvedé­lyekkel kapcsolatos iskolai munkához, a hazafias nevelés kérdéseihez, a különösen hátrá­nyos helyzetű gyerekek oktatá­sához, a környezet- és termé­szetvédelemhez, a nyelvokta­táshoz és a falusi turizmus problémáihoz kapcsolódnak. Ugyanis a gyakorlati foglalko­zások, háztartási ismeretek kö­rében tantárggyá, naprakész tu­dássá kéne tenni mindazt, amit az idegenforgalom fejlesztésé­hez egy-egy településen szük­séges lenne tudni. S a kiképzett pedagógus hozzáértőként részt vehetne a már működő, vagy induló vállalkozásokkal kap­csolatos szakértői munkában is.- Mikor indul a képzés?- Az információhiány, az időzavar miatt későn, szeptem­ber 20-a körül jutottak el aján­lataink az iskolákhoz. Szüksé­ges tehát a jelentkezési határidő október 31-éré való meghosz- szabbítása, s az ajánlataink községenkénti ismertetése is az iskolákban, hogy november kö­zepén elindulhassanak a terve­zett képzések.- dyb ­Az 1993-as mélyponton veszélybe került a cég Fejlődési pályán az acélgyár Milyen lehetőségek vannak a 129 éves salgótarjáni Acéláru­gyár Rt. fejlődésében? - Erre is válaszolt Hopka László vezér- igazgató a napokban tartott területfejlesztési konferencián, amelynek a város főiskolája adott helyet. A vezérigazgató a múltra visz- szatekintve úgy fogalmazott, a gyár fejlődése ciklikus volt. Az 1868-as alapítást követően há­rom éven belül építettek meg egy komplett gyárat a maga idejében legkorszerűbb techno­lógiával. Az első világháború után nagy zuhanás következett be a termelésben és a foglalkoz­tatásban egyaránt. A második világháborúban a németek tel­jesen leszerelték a gyárat. 1980-ban volt az a csúcs, amL kor 240 ezer tonnás termelést produkált az acélgyár 4000 fog­lalkoztatottal, meghaladva a 260 millió forintos nyereséget. Az 1980-as évek végén jelent­keztek a piaci problémák, köz­vetve érintette a gyárat a keleti piacok összeomlása. 1993-ban következett be az a mélypont, amikor a cég léte ke­rült veszélybe. Felvetődött a bezárás gondolata is, hiszen pi­acaik jelentős részét elveszítet­ték, olyan pénzügyi helyzetbe kerültek, hogy nem tudták fi­zetni a köztartozásokat, nem ju­tott pénz alapanyag-vásárlásra, és bérfizetési nehézségeik vol­tak. Az utolsó lökést az adta meg, amikor 1993 júniusában a számlavezető bank hitelképte­lenné minősítette az acélgyárat. A minden irányú racionalizá­lás mellett ekkor olyan reorga­nizációs programot készítettek, amelyben nyomós érv volt, hogy a gyár felszámolása sok­kal többe kerülne, mint egy olyan megoldás, amellyel élet­képessé tehető. Utólag ez való­ban beigazolódott. A reorgani­záció eredményeként 1200 em­ber munkahelyét tudták megtar­tani, 1993-hoz képest meghá­romszorozódott a termelés, 1995-ben'már nyereséges volt a gazdálkodás. Ebben az évben pedig elindíthattak egy 400 mil­lió forintos fejlesztési projektet, ami várhatóan 25 százalékkal növeli majd az árbevételt. A tervezett többlettermelés évi 5,5-6 ezer tonna. Befejeződött a válságkeze­lés, a gyárat már fejlődési pá­lyára lehet állítani. Elkészítet­ték a cég - öt évet átfogó - stra­tégiai tervét. Ha a stratégia megvalósul, javul többek kö­zött az exportképesség, a fog­lalkoztatási és a kereseti szint. Ehhez stabil politikai környe­zetre van szükség. Hopka László kifejtette, reményked­nek abban, hogy az adóterhek nem növekednek és sikeres lesz a gyár privatizációja. A vezér- igazgató előadásában kitért arra is, úgy érzik, hogy a térségben kevesebb figyelmet fordítanak a régi gazdálkodó egységekre, mint az újak letelepítésére, eb­ben véleménye szerint szoro­sabb együttműködést kell ki­alakítani. D. I. Diplomáciai seregszemle a nem csak diákfesztiválon - Mundér-divatbemutató a Fő téren „Partizánháború” a tarjáni hegyekben Az idei őszi diákfesztivál rendezvénysorozatát az Európai Unió­hoz, valamint a NATO-hoz való csatlakozás gazdasági és politi­kai előnyeinek népszerűsítésére használják föl a salgótarjáni szervezők. Október 11-12-13-án a nógrádi megyeszékhelyen la­punk védnökségével diplomáciai seregszemlére, valamint a sere­gek mundér-divatbemutatójára is számítani lehet. érdeklődést mutat a Hadtörténeti Múzeum is. Szabó Péter hadijá­tékot is tervez. A hegyekben - az egykori partizánharcok szín­helyén- a fiatalok közt tobor­zott seregek mérkőznek majd egymással. A Fő téren, s fölötte SFOR-katonák augusztusban, a „NÁ-TÓ” repülőnapon már jártak Nógrádban, Kisterenye térségében- Színes programot állítottunk össze, melyet Eörsi Mátyás, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára támogatásáról biztosí­tott. A Nógrád Sportjáért Ala­pítvány égisze alatt, lapunk fő­védnökségével megrendezendő csatlakozási napra érkezését je­lezte Dániái Daullas ezredes, az SFOR-erők taszári parancs­noka, dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium poli­tikai államtitkára és több vezető magyar politikus is.- Érthető az országos médiák érdeklődése is, ugyanis egy hó­nappal a NATO-csatlakozást megelőzően fontos bástyát ve­hetnek be az észak-atlanti szer­ződés hívei, amennyiben sikerül közelebb hozni a nógrádi embe­rekhez az európai katonai és gazdasági szervezeteket -mondta Szabó Péter ötlet­gazda, aki a korábbi években rendezett már a salgótarjáni diá­koknak programot. Az ez évi, nem csupán diá­koknak szóló rendezvény fő­védnöke Göncz Árpád köztársa­sági elnök, a salgótarjáni csatla­kozási napokat pénteken déli 12- kor Ader János, a Parlament fi- deszes alelnöke nyitja meg. A programtervezetet látva érde­kességnek ígérkezik a NATO- országok, valamint a katonai szövetséghez csatlakozni kívá­nók katonai egyenruháiból ren­dezendő kiállítás. A „mundér- revü” egy országos vándorkiállí­tás alapját képezi, amely iránt a légtérben viszont az amerikai és magyar katonák tartanak be­mutatót. A sportprogramban ko­sárlabda-mérkőzést játszik a salgótarjáni Fekete Sasok gár­dája és az SFOR-erők magyar- országi válogatottja, a futballpá­lyán pedig az SBTC egykori le­gendás játékosai és a politikusok válogatottja. A színpadi progra­mok közt kuriózum lett volna Mr. Rasputin , aki szovjet kato­nai egyenruhában, orosz katona­dalokkal szórakoztatta volna a nagyérdeműt, mint ahogy azt tervezték a szervezők. Érte való fájdalmunkat az Animal Canni­bals, a Péntek esti láz, a Hélium, Hoffer Dani és a helyi zenekarok csillapítják majd. A házigazdák biztató előjelnek tekintik, hogy van végre valami, mégpedig NATO-, és EU-csatlakozás ügye, amelyben a politikai pár­tok legalább saját magukkal már szövetséget kötöttek. S hogy egymással, a társadalommal is megkötik-e ezt a szövetséget? Erre talán a vasárnap délelőtt li­kőr, a Karancs Szálló mozaik­termében tartandó fórumon kap­hatunk választ, amelyet ellen­zéki és kormánypártok vezető politikusai körében lapunk ke­reskedelmi igazgatója, Plachy György fog vezetni. Természe­tesen a helyszínen is lehet majd kérdezni, de lapunk ad­dig is gyűjti olvasóink kérdé­seit és eljuttatja a fórumra. Október 7-étől érkeznek az SFOR-erők helikopterei, ame­lyek harckocsikat szállítanak a volt. síküveggyári sportpá­lyára. A harci készülődés kissé felboríthatja a város megszo­kott rendjét, ám a látványnak, az élménynek ára van. T. 1 Megtörtént a fogyatékosokat foglalkoztató rehabilitációs központ műszaki átadása Indulhat a második ütem A felújított épület Kisterenye bányatelepen Négy hónappal ezelőtt kezdte el az IKKSZ Kft. Kisterenye bá­nyatelepen a volt bányai kultúr­ház rehabilitációs képzési köz­ponttá történő átalakítását. A 31 millió forintos beruházást pá­lyázati siker tette lehetővé: a bá- tonyterenyei önkormányzat 25 millió forintot nyert a Munkaü­gyi Minisztériumtól, amelyhez 6 millió forint saját erővel járult hozzá. A közelmúltban megvolt a műszaki átadás. Indulhat a be­ruházás II. üteme, a becsatla­kozó út, a kerítés építése, a be­rendezések beszerzése. Ezt 11 millió forintos pályázati összeg teszi lehetővé. Éolyamatban van az egyszemélyes közhasznú tár­saság létrehozása is. A pályázat kiírása a vezetői tisztségre meg­történt, terv szerint november elején indulhat a Rehabilitációs Szociális Foglakoztató Kht., amely 35 fő csökkent munkaké­pességű, illetve fogyatékos fog­lalkoztatását és további 15 fő oktatását hivatott megvalósítani. Lopással gyanúsította beosztottját Nógrádkövesden egy olasz vállalkozó Skorpióval és kutyával fenyegette B. P. olasz illetőségű állam­polgár, szardíniái lakos az egykori Nógrádkövesdi Ál­lami Gazdaság területét megvásárolva, ott vállalko­zást folytat. A vállalkozó 1996-ban ér­kezett Itáliából a környékre. Nem csak tulajdonos, egyben a telepet is vezeti. Az elmúlt napokban szóváltásba keve­redett Sz. Gy. nevű beosztott­jával, akit lopással gyanúsí­tott, s akit ezért azonnali ha­tállyal el is akart távolítani az általa irányított munkahely­ről. Ezt az azonnali hatályt a feldühödött főnök annyira szó szerint értelmezte, hogy a többszöri hangos felszólítást követően előkapott egy Skor­pió típusú automata fegyvert, s azzal kívánt komoly nyoma- tékot adni akaratának és sza­vainak, hogy lövést adott le Sz. Gy-re. Az esetet vizsgálata során az olasz vállalkozó először tagadta a lövés tényét is, de mivel a rendőrök megtalálták a töltényhüvelyt a lövés he­lyén, majd a házkutatásnál a Skorpió géppisztolyhoz tar­tozó lőszereket és tárat, ala­possá vált a gyanú, hogy az il­lető tényleg lövéseket adott le. A rendőrségi vizsgálat ed­digi adatai szerint a vállal­kozó nem a személyre adott le ' célzott lövést és nem is veszé­lyeztette Sz. Gy-t, ezért a kö­rülmények mérlegelése alap­ján nem áll fenn az emberölés kísérlete. Ugyanis a lövést követően a vállalkozó a kutyáját uszí­totta az alkalmazottra. Ez azt bizonyítja, hogy kü­lönböző módszereket válasz­tott a lopással gyanúsított be­osztottja távozásának eléré­sére. Éppen ezért lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt őrizetbe vétel mellett rendelt el nyomozást a Balas­sagyarmati Rendőrkapitány­ság. Időközben az olasz vál­lalkozó ugyancsak olasz fele­sége beszolgáltatta a rendőr­ségnek az automata fegyvert is. A Balassagyarmati Városi Bíróság elrendelte B. P. elő­zetes letartóztatásba helyezé­sét.- pádár -

Next

/
Oldalképek
Tartalom