Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

Szüreti mulatság - olykor szőlő nélkül - Karancsberényben, Szécsényben, Bujákon Hol bor nem, de jókedv terem ! Érdekes módon azokban a községekben is dívik a szüreti mulatság hagyománya, ahol pedig szőlő sem terem. A hét végén Karancsberényben, Bujákon és Szécsényben is beöltöztek a leányok, le­gények, díszes szerszámot tet­tek a lóra, a zenekar meg csak húzta és húzta ... Legkorábban a herényiek keltek, hiszen már szombaton kilenc órától gyülekeztek a falu kultúrháza előtt. Itt találkoz­tunk Imreh Károly polgármes­terrel, aki a kondért ellenőrizte éppen:-Hagyományos ünnepünk a szüreti mulatság - mondja. - Mégis, minden évben más, hi­szen más generációk veszik át a főszerepet, más emberek jön­nek. Lássák a Karancs-völgyé- ben, hogy itt nálunk él a ha­gyományszeretet! Szőlőt ugyan nem termelünk, de a szüret al­kalmas arra, hogy kizökkentse az embereket a hétköznapi ta­posómalomból! A falutól öt kilométerre, de a Kisbírójuk hintáját követték a bujáki népviseletesek szlovák határon túl terül el Mu- csiny község, melynek öregfi­úkból álló futballcsapatától 3-5 arányban kaptak ki a herényiek. Eljött a szlovák község polgár- mestere is, de nem hiányzott a csákányosi elöl­járó sem.- Öt kilomé­ter, ha átme­gyünk az erdőn - mosolyodik el Imreh Károly - egyébként 30 is megvan. Tavaly is itt voltak, sőt, ragyolciak is jöt­tek. Ennek elle­nére most talán még nincs itt az ideje a határ kié­pítésének, bár később biztosan jó lenne, ha azt veszem, hogy ezek a települé­sek együvé tarto­zóknak érzik magukat, s Ka­A herényiek minden „Karancsos”-t vendégül láttak rancsberényt valamiféle köz­pontnak fogadják el. A dolog­nak csak annyi a szépséghibája, hogy nincs anyagi fedezet a kapcsolatok építésére, ápolá­sára. A herényiek mindenesetre igyekeztek kitenni magukért, s jókedvüket lovon, lovaskocsin, s persze személyautón is tova röpítették a Karancs-völgy többi településére, Keszibe, Lapujtőre, Aljára. Mire a menet a végére ért, már készen állt a bogrács, s borban sem volt hi­ány. Estig húzták a zenészek, noha kedvüket szeghette volna egyik társuk halála. Bujákon kora délután indult a menet, az élen a kisbíróval, akinek hintóját egy pásztói vál­lalkozó lovasai kísérték. Népvi­seletbe öltözött asz- szonyok, lányok követték a „tekinte­test”, majd a Heves megyéből érkezett majorettek és fúvó­sok zárták a felvo­nulást. A menetben feltűnt Patkós Ist­ván polgármester is, aki előteremtette a díszes szüret feltéte­leit, s még a jó időt is.- Ovisok, általá­nos iskolások, ha­gyományőrző cso­portok vesznek részt a felvonuláson - mondja a koreográ­fus Molnáráé Bódi Piroska, a szécsényi kultúrház igazga­tója. - Mikor visz- szaérünk a főtérre, a Heves megyeiek még adnak egy kis zenés műsort, majd FOTÓK: BÁBEL LÁSZLÓ szüreti bál zárja a napot. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy látnivalóban nem volt hiány, egy cirkusz vendég­játéka is színesítette a napot. Délutánra azonban már ke­vésbé volt kegyes az ég a szé- csényiekhez, hiszen a napsütés ellenére hideg szél kezdett fújni. A jelmezes menet a Kos­suth és a Rákóczi úton át vonult a nagyparkolóhoz, ahol ringlis- píl várta a fiatalabbakat. A szó­rakozás előtt zenés, táncos vá­rosköszöntő műsort celebráltak a helyi diákok. A hűvös idő megijesztette a kirakodókat, s csak a helyi Palóc Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet vonult fel gyönyörű darabjai­val. Mulatság zárta a szécsényi eseményfüzért. T. N. L. Nem sokan bírták a hideg időt Szécsényben Hírek Francia kapcsolat Pásztó - A Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola 3. F osztá­lya, 7 elsős diák és két peda­gógus utazott a napokban a franciaországi Civray közép­iskolájába. A tizenkét napos tanulmányút célja a kapcsola­tok erősítése. Bővült a kínálat Mátramindszent - Az idei tanévben három új szakkörrel bővítette kínálatát az általá­nos iskola. A hagyományos­nak számító sport- és báb­szakkörök mellett számítás- technika, természetjáró szak­kört indítottak, de nagy az ér­deklődés a kezdők számára szervezett német szakkör iránt is. Új vezető Pásztó - A megyei Vöröske­reszt pályázatára, amelyet a területi vezetői állás betölté­sére írtak ki, egy jelentkező volt Tóthné Mohai Zsuzsanna személyében. A jövőben ő irányítja az eddig hosszú éve­ken át sikeresen működő pásztói körzet vöröskeresztes munkáját. Közös pályázat Mátraszőlős - Tar és Mátra- szőlős önkormányzata közö­sen nyújtják be pályázatukat a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz szennyvíz­tisztítómű építésére. A beru­házás összköltsége 126 millió forint. A két község erre a célra 63 millió forintos céltá­mogatásban részesült. Szakmai nap Salgótarján - Október 7-én (kedden) a volt MHSZ-szék- ház tanácstermében szakmai napra hívja a vállalkozókat a NET-SOFT Számítástechni­kai és Vállalkozásügyviteli-, valamint a Megatrend Kft. Fogadószoba Bátonyterenye - Dr. Balázs Ottó polgármester ma 12.30- 16.30 óráig tartja fogadónap­ját a városházán. Petercsák jegyzőt alkalmazná a McDonald’s ! Beteg gyerekek forintjai Állást változtat a jegyző (balról az első) ? FOTÓ: BÁBEL Sikeresnek ítélték az ötödik alkalommal megrendezett McHappy Day akciót, a McDonald’s jótékonysági napját a cég vezetői. Szomba­ton minden eladott Big Mac hamburger árából 100 forin­tot ajánlottak fel a súlyosan beteg gyerekek gyógyításáért létrejött alapítvány számlá­jára. Vasárnap „Mctudtuk”, hogy országosan 2 millió 70 ezer fo­rint bevétel származott a „sú­lyos szendvicsből”, a vásárlók adakozásából pedig további 421 ezer forint. A „Mcközelítő- leg” két és fél millió forintot a McDonald’s megduplázta, s így újabb ötmillió forint kerülhetett az alapítvány számlájára. Az országban mindenhol ne­ves személyiségek szolgáltak fel ezen a napon. Salgótarján­ban Puszta Béla, Répás Béla, Básti István, Szalay Miklós és dr. Petercsák Zsolt vállalta a szokatlan, de mindenképp jóté­kony szerepet. Estére a Big Mac forgalom a szokotthoz ké­pest „Mcduplázódott”, s a sze­mélyzet szerint különösen Pe­tercsák jegyző „Menyerő” fel­lépése növelte a bevételt. A jegyző természetesen saját csa­ládját is kiszolgálta a McHappy Day-en. (németh) 590 éves a település - Állandó kiállítás nyalt Csohány Kálmán emlékére Városnapot ünnepelt Pásztó művész grafi­kai munkás­ságáról, bár tudni kell, hogy nem­csak grafikus volt, hanem festő és ke­ramikus is. A gyűjtemény tartalmaz réz­karcokat és néhány tus­rajzot, össze­állításánál arra ügyel- Sok üzlet köttetett az első pásztói vásárban A polgármester nyitotta meg a Csohány-kiállítást (Folytatás az 1. oldalról) s ezzel egy fejlődési folyamatot indított el. Ma hasonló indítta­tást kap a város azáltal, hogy demokratikus légkörben meg­valósíthatja saját magát. A Csohány-kiállítást dr. Supka Magdolna művészettör­ténész méltatta, tükrözve azt a megnyugvást, hogy e sokáig mellőzött alkotóművész végre helyére lelt saját szülővárosá­ban. Mi a kiállítást rendező Ke­lemenné Peák Ildikót kértük meg, mutassa be a bemutatót:-Tudomásom szerint ez az első állandó igényű kiállítás, melynek anyaga a város ön- kormányzatának tulajdonát ké­pezi, de még a Nógrádi Törté­neti Múzeum őrzi. Általános képet szerettünk volna adni a tem, hogy a grafikák minden jellegzetes tí­pusa megtalálható legyen a ki­állított anyagban. A bejáratnál lévő kisebbik teremben az il­lusztrációkat érzékeltettem, a nagyteremben pedig az olyan jellegzetes sorozatok kaptak he­lyet, mint például a „pásztói népszokások”. A kiállítás megnyitását köve­tően egy portréfilmet tekinthet­tek meg az érdeklődők Cso­hány Kálmánról, a városnapot pedig szüreti felvonulás és bál zárta. Ha azonban visszafelé haladunk az időben, az ese­ménysorozat a vásár megnyitá­sával indult. Ennek igazgatóját, Vendel Lajost kérdeztük a se­regszemle fogadtatásáról.-Számomra nagy megtisz­teltetés volt, hogy egy ilyen rangos évforduló kapcsán ke­rülhetett sor egy hagyományte­remtő rendezvényre. Nagy ér­deklődés jellemezte a Dózsa is­kolában berendezett vásári központot, s most már elárulha­tom, sokan nem várták, hogy ilyen magas színvonalú bemu­tatót képes szervezni a város. Sok üzletkötés történt, s ez is záloga annak, hogy jövőre is megrendezhessük a vásárt. A városnapra megjelent egy szép kiállítású kiadvány is, „Városportré” címmel. Az írá­sos dokumentumok mellett azonban fennmarad majd az utókornak egy, az évfordulóhoz kapcsolódott zenei érdekesség, a városi szignál is, Tóth Ta­másnak, a Rajeczky Benjamin Zeneiskola igazgatójának műve. A motívum a vásárban hangzott fel először, de „visz- szaköszönt” toronyzene formá­jában a Szent Lőrinc templom­ban celebrált vasárnapi isten­tiszteletet követően is. T. Németh László

Next

/
Oldalképek
Tartalom