Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
I 1997. október 29., szerda Világtükör 7. oldal Kihallgatják Pándy Andrást. A többszörös gyilkossággal gyanúsított, Belgiumban letartóztatott lelkész brüsszeli és dunakeszi házában a hatóságok különleges eszközök bevetésével folytatják a keresést további holttestek és más áruló nyomok után. fotó: feb/reuter A Magyar Nemzeti Bank elnökét is nehezen engedték be Olaszországba Szigorúan ellenőrzött repülők Olaszország csatlakozása a schengeni egyezményhez az Itáliába érkező magyar állampolgárok számára az érvényben lévő szabályok sokkal szigorúbb számonkérést és ezzel gyakorta rendkívül kellemetlen meglepetéseket okoz. A NATO bővítése szélesíti a hadiipar piacait is Élni kell a lehetőségekkel A külföldiek termőföldvásárlását Magyarországon is a szigorú osztrák és dán modell alapján kellene szabályozni - fejtette ki Brüsszelben Lezsák Sándornak, a Magyar Demokrata Fórum elnökének Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó biztosa. A hamarosan létrejövő magyar-szlovén-olasz békefenntartó dandár megalakításáról is tárgyalt Budapesten Albin Gutman vezérezredes, szlovén vezérkari főnök, amikor kedden találkozott Keleti György honvédelmi miniszterrel. A magyar hadisírok és a polgári áldozatok nyughelyeinek feltárása folytatódik Oroszországban - közölte Moszkvában Erdős László ezredes, a Hadi- sírgondozó Iroda igazgatója. Az év légitársasága a Malév lett Izraelben. A legnagyobb izraeli utazási iroda, az Ophirturs szervezésében a világ 121, Izraelben képviselt légitársasága közül minden évben megválasztják a legjobbat. A font árfolyama emelkedett a többi nagy valutáéhoz képest annak hírére, hogy Nagy-Bri- tannia nem csatlakozik az európai pénzügyi unióhoz. Újabb listát tesznek közzé ma a svájci bankok a második világháború időszakából származó „alvó számlákról”. A névsorban 10 ezer svájci és 3700 nem svájci név szerepel. A külföldi neveket az Interneten ( http://www.dormant- accounts.ch ) teszik közzé. NATO-segítséget kér a török fegyveres erők vezérkari főnöke, Ismail Hakki Karadayi tábornok a Görögország és Oroszország között az Égei- tenger térségében kialakult együttműködés miatt. Államcsínyt hiúsítottak meg Zambiában - jelentette be Frederick Chiluba zambiai elnök. Kedd reggel egy Solo kapitány nevű tiszt a helyi rádióban bejelentette, hogy a „Nemzeti Megváltás Tanácsa” megdöntötte az elnöki hatalmat, és leváltotta a fegyveres erők vezetését. Solo kapitány sorsa ismeretlen. Kína csatlakozott az ENSZ két, emberi jogokkal kapcsolatos szerződésének egyikéhez, a társadalmi, gazdasági és kulturális jogok nemzetközi szerződéséhez. Az okmányt Peking ENSZ-nagykövete New Yorkban írta alá. Ismét sűrűbb lett Szumátra és Kalimantan fölött a nagy kiterjedésű bozót- és erdőtüzek miatt kialakult füstréteg. Több repülőteret lezártak. Itália vasárnap óta tagja a schengeni egyezménynek, de a magyar utazókkal már ezt megelőzően jócskán megszaporodtak a problémák. Olasz részről ugyanis régóta igyekeznek megnyugtatni a schengeni partnereket: az olasz csatlakozás véletlenül sem jelenti majd azt, hogy átjárhatóbbá válnak az Európai Unió külső határai. Az ígért szigort egyelőre valóban mindenkivel szemben alkalmazzák. Még a Magyar Nemzeti Bank elnökének is gondot jelentett vasárnap este az Itáliába való belépés Milánó Linate nevű repülőterén, mert nem tudta felmutatni az országban tartózkodáshoz szükséges készpénzt - közölte Vargha Gábor milánói konzul. Olaszországban az 1990- ben elfogadott úgynevezett Martelli-törvény szabályozza a külföldiek belépését, ott-tar- tózkodását. Ez annyit mond ki, hogy a külföldinek megfelelő mennyiségű készpénzzel kell rendelkeznie. Jelenleg az előírást az olasz hatóságok napi 150 ezer lírára taksálják. Hitelkártya felmutatását hol elfogadják, hol nem. Az olasz hatóságok elvárják azt is, hogy a nem gépkocsival érkező turistának érvényes visszaútra vagy továbbutazásra szóló jegye legyen. Az olasz szigor mindenekelőtt a repülőtereken érvényesül. Milánóban a múlt hét végén több magyart feltettek az azonnal visszainduló Malév-gépre. Várható, hogy az olaszországi határon, Tarvisiónál is nagyobb szigort alkalmaznak november folyamán a magyarokkal szemben. Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez egyszerre lehetőség és szükségszerűség. Lehetőség, mert átkerülhetünk a szerencsésebb történelmű országok csoportjába, és ezzel élni kell. És szükségszerűség, mert másképpen nem biztosíthatók az ország boldogulásához szükséges nemzetközi feltételek. Erről Kovács László külügyminiszter beszélt kedden a magyarországi nem kormányzati szervezetek képviselői számára tartott előadásban. A magyar diplomácia vezetője ugyanakkor arról is szólt, hogy az átalakulással járó gazdasági nehézségek több helyen szociális feszültségeket váltanak ki Kelet-Közép- és Délke- let-Európában. Kovács László Magyarország a híd szerepét kívánja betölteni Moldova és a Nyugat között, ezért minden alkalmat felkínál, amelyek kihasználásával az ország közelebb kerülhet a nyugati integrációhoz - jelentette ki kedden Chisinauban folytatott tárgyalásai után Göncz Árpád államfő. A magyar elnök konkrét lehetőségként említette ezzel kapcsolatban moldovai menedzserek magyarországi képzését. Tárgyalópartnere, Petru Lu- cinschi moldovai elnök országa nemzetiségi politikáját ismertette. Elmondta: a térség stabilitása szempontjából figyelemre méltó a lakosság mindössze 3,5 A tudomány megválaszolatlan kérdései közé tartozik, hogy mi történik a levegőbe jutó szén-dioxid-felhőkkel, amelyek a globális éghajlat- változásért, az egyre erősödő felmelegedésért felelősek. A szén-dioxid fele a légkörben marad, ami az üvegházhatás legalapvetőbb kiváltó oka. A gáz másik felét viszont - a tudósok előtt egyelőre ismeretlen folyamatok során - megköti a tengervíz és a talaj. Eddig azt feltételezték, hogy ebben a fő szerep a vízé, ám egy minapi, „szenzációsnak” nevezett tudományos beszámoló szerint mindenképp a fáké az elsőbbség. Amerikai, angol és ausztrál kutatók méréhangsúlyozta, hogy à NATO- hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás szorosan összefügg egymással, hiszen az unió olyan országokkal kíván tárgyalásokat kezdeni, amelyek a NATO-tagságot is célul tűzték ki maguk előtt. A NATO-tagállamok számára az első 9-12 milliárd dollárról szóló becslésekhez képest nagyságrendekkel kevesebbet, 1 milliárd 270 millió dollár költséget jelent majd Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele az észak-atlanti szövetségbe - írta keddi számában a Corriere Della Sera című olasz napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Olaszország számára a bővítés azt jelentheti, hogy hadiipara előtt megnyílik az új tagok felvevőpiaca is. százalékát kitevő gagauzok számára megteremtett, a térségben egyedülálló mértékű, területi elvű autonómia. Hozzátette: a különböző nemzetiségek képviselői számára nincs más lehetőség, mint a nyugodt együttélés. Göncz Árpád beszédet mondott a moldovai parlamentben is. Kifejtette: a Moldovai Köztársaság a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos megbékélést szolgáló politikájának is köszönheti, hogy a nemzetközi közösség elismert tagja lett. „Mindkét országnak érdeke az együttműködés továbbfejlesztése” - szögezte le a chisinaui parlamentben a magyar köztársasági elnök. sekkel bizonyították, hogy az északi félteke (Észak-Amerika. Európa és Oroszország) erdői egyre nagyobb mértékben kötik meg a szén-dioxidot. Az 1992— 93-ban „semlegesített” gáz mennyisége 3,5 milliárd tonna szénnel egyenértékű, avagy másképpen fogalmazva: az emberiség által elégetett szerves eredetű tüzelőanyagoknak (a szénnek és az olajnak) több mint a felével! A kutatás vezetője úgy ösz- szegezte az eredményt, hogy „a vegetáció a gázmegkötési képesség folyamatos növekedését jelzi”. Arra azonban nem tudni a választ, hogy ezt vajon az erdő-újratelepítéseknek, vagy a természet „öngyógyításának” köszönhetjük-e. FEB Példa az autonómiára Magyar tapasztalatok Moldovának Lehet, hogy a fák a megmentőink? Zöld szén-dioxid-falók Az Air Force One a filmvásznon és a valóságban egyformán elképesztő Az amerikai elnök légi erődje Közönségsikernek ígérkezik - Magyarországon is - a Harrison Ford főszereplésével forgatott Áz elnök különgépe című amerikai film. Az Air Force One, azaz az amerikai légierő 1. számú gépe a mindenkori elnök által használt repülő erőd. A világ legkorszerűbb, legbiztonságosabb és örökös készenlétben álló légi járművét az amerikai elnök használja. Bili Clinton Boeing-747-ese 22 hónapig készült, 130 milliárd forintnak megfelelő összegbe került, a legjobb mérnökök és titkosszolgálati szakértők tervezték; 1990 őszén állították „csatasorba”, egy Boeing- 707-es helyett. Az Air Force One minden adata állam- és hadititok. Ami egyáltalában tudható róla, az most a német Flug-Revue című szaklapnak köszönhető. A repülő erőd fedélzeti elektronikája mindennemű zavarás ellen védve van, még atomtámadás esetén is kifogástalanul működnék. Négytonnányi számítógép-technikája révén tökéletes harcálláspont is. Képes a radarral vezérelt rakétákat is elhárítani azzal, hogy veszély esetén törzséből megtévesztő repülőgép-utánzatokat bocsát ki, majd másodpercek alatt irányt változtat. Repülő Fehér Ház: megtalálható benne a híres ovális iroda, az elnöki dolgozószoba kicsinyített mása, az ablaknál tikfa íróasztal, mögötte a nemzeti zászló. A fedélzeten 85 lehallgathatatlan telefon működik. Az elnök még a hadiflotta tengeralattjáróival is kapcsolatba léphet a magasból, a világ bármely pontjáról. A készülékeket a gép törzsében futó 400 kilométernyi kábel élteti. Repülő luxusszálló is az elnöki Boeing-747-es: akár 100 személyre főző konyhája ínyencek ízlését is kielégítené. Az USA 1. számú polgára számára bőrgarnitúrával rendezték be a légi nappalit, ágy, fürdő- és öltözőszoba szolgálja kényelmét, tágas tárgyalóban fogadhatja munkatársait. Ferenczy Europress A leghosszabb lesz a világon Alagutat terveznek Anglia és Írország között Az első, nagyon is sokatmondó tervvázlatokat máris elkészítették a brit Symonds-csoport szakemberei. Ahogyan az európai szárazföldet a brit szigetországgal alagút köti össze a csatorna alatt, így lehetne - talán nem is az annyira távoli jövőben - száraz lábbal átkelni az angliai Holyheadből az ír Dublinba. Egy-egy víz alatti „csőben” személy- és tehervonatok robognának oda-vissza, köztük, illetve velük párhuzamosan futna a szervizalagút. Az Anglia és Írország között, az ír-tenger és a Szent Gyôrgÿ- csatoma találkozásánál, a mélyben 89,6 kilométer hosszú alagutat képzelnek el merész mérnökök. À munkálatok mintegy hat évig tartanának. A világ leghosszabb víz alatti vasútvonala mai árakon előreláthatólag jó 4000 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülne. A Symonds-csoport napjainkban a Dániát Svédországgal összekötő Öresund-alagutat építi. A létesítményt 2000 júliusában adják át a forgalomnak. Gareth Davies, a Symonds igazgatója magabiztosan mondja: „Megvan a szakmai tudásunk és a technikánk a feladat kivitelezéséhez.” A La Manche alatti Csalagút- tól eltérően nem fúrópajzzsal dolgoznának, hanem az alagút- csőszakaszok lesüllyesztésével. Kivontatnák a csöveket az írtengerre, és a fenéken egy 108 méter mély árokba fektetnék őket. Összeillesztésük víznyomással történne. Ugyanezzel a módszerrel épül az Öresund- alagút is. A terveket ezekben a hetekben terjesztik a londoni és dublini kormány elé. Csupán a kivitelezési elképzelések véglegesítése kétmilliárd forintba kerülne. Symondsék remélik, hogy e költségeken a brit és az ír költségvetés megosztozik. Az új alagút 38,4 kilométerrel lenne hosszabb, mint a La Manche alatti, és mindössze 45 percre csökkentené a menetidőt a két ország között. A kivitelezés megkezdéséről egyelőre még korai volna találgatni, ebbe az ingatag angol-ír viszony is beleszólhat, (kulcsár)
