Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

2. oldal § SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. október 29., szerda Lassacskán elfogy a somosköújfaluiak türelme - Kamioninvázió a határon - Szobájukba zárt kisgyermekek Van-e élet motorzajban és kipufogógázban ? Füstben, állandó motorzajban élnek azok a so­mosköújfaluiak, akiknek háza az országhatár­hoz vezető út mentén fekszik. Egészségük ve­szélyben, pihenni szinte képtelenség a házak­ban, szellőztetni egyáltalán nem tudnak. Las­sacskán kibírhatatlan lesz itt az élet. A Somosi út 185. számú ház­ban lakó Molnár Gyuláné ide­gesen, remegő hangon beszél:- Az ablakokat nem lehet ki­nyitni, mert bejön a gáz, rádiót nem lehet hallgatni, tévét sem tudok nézni, a szobám falai megrepedtek, a gázkonvektor lejön a falról. Havi húszezer fo­rint nyugdíjam van, örülök, hogy megélek, nem hogy kija­víttassam a repedéseket. Ha az illetékesek nem intézkednek, olyat teszek, amit magam is megbánok. A kezem, lábam tört volna el, amikor 1990-ben megvettem ezt a házat. Kinek kell intézkedni ?-Kibírhatatlan ez az állapot, tönkreteszi életünket, itt csak szívinfarktust kaphat az ember. Az én házam is megrepedt. Az önkormányzat azt válaszolja, nem vagyunk illetékesek. Ha­sonlóképpen vélekednek a vá­mosok és a Határőrség is. Ki­nek kell hát akkor intézkedni? - emeli fel hangját Oláh Ernő. - Kérem tegye le a tollat, mert amit most mondok, az nem tűr nyomdafestéket. Angyal Istvánná a követke­zőkkel folytatja:- Negyvenkét éve lakom itt. 1992-től évről évre nő a forga­lom. Különösen az utóbbi két évben gyorsult fel a növekedés az idén nyár óta pedig pokol itt az élet. Egy éve vagyok tüdőbe­teg.-1996. szeptember 10-én Puszta Béla polgármester úrhoz írt levelemben tolmácsoltam az érintett lakók kérését: A hatá­rátkelőhely melletti részén szí­veskedjenek mielőbb megépí­teni a kamionparkolót, mert ami most itt van, az tűrhetetlen, veszélyezteti a közlekedést, a helyi járati busz nem tud me­netrendszerűen közlekedni. Az út mindkét oldalán lakók gép­kocsijukkal képtelenek beállni garázsaikba. A hűtőkamionok állandóan zúgnak, éjjel nem le­het aludni, ablakot nyitni - fog­lalta tömören össze kifogásait, majd közölte, hogy a község képviselőjével, Érdemével ez ügyben többször protestáltak az önkormányzatnál. Ébresztő motorzúgásra- A kamionok, hogy elférjenek a szűk utcán, felmennek a jár­dára, s tönkreteszik azt - foly­tatja Babka Jánosné.- Rövid ideje lakom itt, gye­rekeim védelmében zárva tar­tom a kaput, nehogy elüsse őket egy autó. Éjszaka folyton mo­torzúgásra riadnak fel - mondja a fiatalasszony.-Elvesztem vevőimet, mert nem tudnak az üzletem elé állni, hogy elvigyék a megvásá­rolt vetőmagvakat - mondja méltatlankodva egy kereskedő.- Mi lehet hát a megoldás?-A Tóstrandnál van elég hely, ott kellene kialakítani át­menetileg a kamionparkolót - mondja egyikük. - A Tóstrand­tól a község elejéig a jobb ol­dali útszakaszon kellene megál­lítani a teherautókat - véleke­dik másikuk. - Oldják meg úgy, mint a szlovákok a négy­napos ünnepkor - hangzik az újabb vélemény. „Nem tudunk segíteni..-Az ön által közölt lakossági elképzelések megvalósításában nem tudunk segíteni. A négy­napos besztercei forgalomirá­nyítást a rendőrség és a határőr­ség oldotta meg - tájékoztat Varga Endre főhadnagy, a sal­gótarjáni vámhivatal kirendelt­ség-vezetője. - Megpróbáljuk még hatékonyabbá tenni mun­kánkat. Az itt szolgálatot telje­sítő pénzügyőrök teljesítőké­pességük végső határán vannak - egészíti ki az előbbieket nem sokkal később Gyurkó László százados, a hivatal vezetője.- Jelentős forgalomnöveke­dés volt. A határállomás át­eresztő kapacitása kicsinek bi­zonyul. A megoldáshoz szük­séges eszközök részünkről ki­merültek, de érezzük a prob­léma súlyát és a lakosság pana­szát is jogosnak tartjuk. Végle­ges megoldás a kamionparkoló megépítése lenne, addig is va­lamiféle ideiglenes megoldásra volna szükség. Talán segítene, ha a város elején megállítanák a forgalmat - vélekedik Bakos Oszkár határőr hadnagy.- Olyan intézkedést tenni, ami akadályozza a forgalmat, a járművet megállítani, feltartóz­tatni nincs jogunk. Csak akkor kerülhet erre sor, ha a szlovák és többi partnereink egyeztetik álláspontjukat és ehhez hozzá­járulnak. Ez legalább fél évbe telik. Egyetértek azzal, hogy csúcsosodik a feszültség ezen a területen. Országgyűlési képvi­selők közreműködésével a kormánytól sürgős segítséget kellene kérni a megoldáshoz. A tengelyellenőrző berendezés beállítása a határállomáson to­vább lassítja az áthaladást. A város vezetésének közreműkö­dése szükséges ahhoz, hogy a határhoz vezető út kikerülésé­vel a sportpálya melletti terüle­tet ideiglenesen kialakítsa par­kolóvá - mondta többi között Valkai György, a Közlekedési Felügyelet igazgatója. Bucsok Lajos, a Nógrád Vo­lán Rt. salgótarjáni személy- szállítási üzletág vezetője a kö­vetkezőkről tájékoztatott:- A somosi országhatáron várakozó, áthaladó kamionfor­galom miatt a korábbi időszak­választás a környékén tanító érdekelt pe­dagógusoknak. November 19-én a salgótar­jáni sportcsarnokba várják a megye minden általános és kö­zépiskolájának pályaválasztá­sért felelős pedagógusát, ahol a megye középfokú intézménye­inek képviselői tájékoztatást adnak a jövő tanévre vonatko­zóan, mit tudnak nyújtani a hozzájuk jelentkező tanulók számára. A nyitott napok keretén belül november elejétől viszont a kö­zépiskolák várják az érdeklődő nyolcadik osztályos tanulókat, hogy személyesen is megis­merkedhessenek az iskolákkal. A látogatási időpontokról és a további programokról a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet tá­jékoztató információs kiadvá­nya - a Pedagógiai Hírkörkép - nyújt felvilágosítást a megye iskoláinak. Januárban a középfokú in­tézmények pályaválasztási fele­lős tanáraival ülnek össze, hi­szen azoknak a tanulóknak a sorsát is figyelemmel kell kí­sérniük, akiket nem vettek fel felsőfokú intézménybe. A pályaválasztási munkához sok segítséget nyújtanak a Nóg­rád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai, a Fővárosi Pálya- választási Tanácsadó vezetője, a Miniszterelnöki Hivatal kor­mánytanácsadója, az Informá­ciós Tanácsadó vezetője, vala­mint az Országos Munkaügyi Központ vezetői. Nincs tisztességesebb törek­vése a pedagógiai intézet mun­katársainak, mint az, hogy a megye valamennyi tovább ta­nulni szándékozó diákja találja meg boldogulását a megyében. l?an voltak problémáink, de ak­kor is főként a kamionmérleg építése miatt. Több esetben elő­fordult, hogy autóbuszainkkal csak a határállomás területén tudtunk megfordulni. Jelenleg péntekenként a délutáni órák­ban jelentkezik kisebb forgalmi zavar, ami öt-tíz perces késése­ket okoz a 11-es jelzésű helyi, járati autóbusz vonalán. A problémát jeleztük a helybeli képviselőnek és a polgármes­teri hivatalnak. Kértük, hogy megfelelő forgalomtechnika kialakításával biztosítsák a za­vartalan közlekedést. A lakosság részéről állan­dóan visszatérő kérdésre, „Ki fizeti meg a kamionok által ke­letkezett épületkárokat?” Ké­kesi László, az AB-Aegon Biz­tosító Rt. salgótarjáni fiókveze­tője szerint, mivel nem kárese­ményről van szó, nem fizetnek. Majd hozzáfűzte: - Talán a gyenge út miatt következett be a kár.- A pályaszerkezet megfe­lelő, a jelenlegi kamionforgal­mat bírja - állítja Vilimi Sán­dor, a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú társa­ság főmérnöke. Információnk szerint a ne­gyedik egyeztető, megoldást kereső megbeszélésen sem si­került érdemi megoldást találni, az 1992 óta létező jelenségekre. Azok a bizonyos malmok Tudomásunk szerint az önkor­mányzat a kamionparkolóhoz szükséges területet- bizto­sítja. A Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság igazga­tója biztosítaná a műszaki feltételeket a kamionok község előtti parkolásá­hoz, ám jelenleg ezt nem teheti a fennálló jogi prob­lémák miatt. Csupán meg­állíthatja a kocsikat, utána nem akadályozhatja a to­vábbhaladást. Ha netán ebben a kérdésben azok a bizonyos malmok gyor­sabban őrölnének és elhá­rítanák a jogszabályi aka­dályt, akkor választ kel­lene adni arra, hogy ebben az esetben ki lássa el a rá­dióirányítást, ki fizesse a költségeket. Abban teljes volt az egyetér­tés, hogy a végleges megoldást az új parkoló gyors megépítése jelenti. Ez állítólag szerepelt a vámőrség 1998. évi költségve­tésében, de valaki - egyenlőre nem tudják ki - kihúzta a „listá­ról”. A hosszú huzavona, a kilá- tástalanság megviselte az egyébként türelmes lakosság idegeit. Demonstráció szerve­zésén gondolkodnak. V. K. A szülök és az iskola közös összefogásával lehet segíteni Rossz pálya nincs, csak rossz A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetnek sok éven át nem volt pályaválasztási szaktanácsadója, ez év tavaszától ezt a státuszt Dudok Györgyné, a pálfalvai Arany János Általános Iskola kémia-technika szakos tanára tölti be. Szent-Györgyi Albert sorainak tanulmányozgatása közben kü­lönösen megragadta a tudós néhány gondolata: „Óvd meg gyermekeinket, Hogy különbek legyenek szüleiknél, hogy fel­építhessenek egy új és jobb vi­lágot!” Szeretne e sorok szel­lemében tevékenykedni a me­gye fiataljai körében. Ha a pályaválasztás szót meghalljuk, elsősorban a nyol­cadikosok jutnak eszünkbe, hi­szen gyermekeink olyan „kü­szöbhöz” érnek, melyet akár tetszik, akár nem, át kell, hogy ugorjának. Választaniuk kell iskolát, ahol folytatni akarják tanulmányaikat. Ez a választás sorsdöntő lehet az életükben. Ha sikerül, örömmel tanulnak tovább és majdan a munkájukat is kedvvel végzik, ha elhibáz­zák, sokkal göröngyösebb úton jutnak el olyan pályához, me­lyet önmagukra szabottnak éreznek. Az igaz, hogy nem kisgyermek korban kell pályát választani, de a családnak nagy szerepe van a mindennapok so­rán végzett előkészítésben, a fo­lyamatos felkészítésben. Mint ahogy a nevelés sem azt jelenti, hogy „Gyere ülj le, most ne­velni foglak!”, úgy a pályavá­lasztás sem fél óra műve. Mint mondja, a család úgy tud segíteni gyermeke pályavá­lasztásában, hogy folyamatosan figyel arra, mi érdekli, mi köti le, mivel foglalkozik legszíve­sebben. Feladatok elé állítja, hogy azokat egyre önállóbban oldja meg. A különböző családi programok, kirándulások, ba­ráti beszélgetések, együtt mun­kálkodások mind-mind lehető­ség a gyermek megfigyelésére, igazi énjének megismerésére. A gyermek mindennapos éle­tének alakulásában fontos sze­repe van az iskolának, az osz­tályfőnököknek is. A pályavá­lasztási érettségre nevelés több feladat elé állítja az osztályfő­nököket: -a tanuló megisme­rése -a tanulók személyiségé­nek, önismeretének fejlesztése, - pályairányítás - pályaelkép­zelés alakítása - szaktanárok­kal intenzív kapcsolattartás (szinte napra kész információ). Ezeknek a feladatoknak a meg­valósításában segítenek az osz­tálykirándulások, családlátoga­tások, a szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, a vetélke­dőkön, versenyeken való rész­vétel stb. Ahhoz, hogy a szakemberek közös erővel segíteni tudják gyermekeinket képességeik fej­lesztésében, ismereteik bővíté­sében, a szülőknek és osztály- főnököknek szorosan együtt kell működniük és egymás vé­leményét meg kell hallgatniuk. A pályaválasztásra fel kell ké­szülniük és fel kell készíteniük a gyermekeket, annak érdeké­ben, hogy a lehetőségekhez mérten elkerüljék a kudarcokat. Ugyanis rossz pálya nincs, csak rossz pályaválasztás! Minden pályaválasztónak, pályakezdőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a megszer­zendő, illetve megszerzett ké­pesítés nem jelent garanciát arra, hogy annak megfelelően el is tud majd helyezkedni. Az egyéni kockázat csökkentésé­nek útja - annak tudatos válla­lása - hogy az életpálya során át- és továbbképzéssel kell a sa­ját felkészültségét a munkaerő­piaci igényekkel összhangba hozni. Mint megyei pályaválasztási szaktanácsadó, igyekszik e Szé­les körű feladathoz felnőni és - szavai szerint - mindent elkö­vet, hogy a megye nyolcadik osztályos tanulói reális képet kapjanak megyénk középisko­láinak munkájáról, elvárásairól. Tudatában legyenek annak, mi vár rájuk, ha az általuk kisze­melt iskolát választják. Ebben segítségül szolgál az a személyes jó kapcsolat, ami a megye legtöbb középiskolájá­nak vezetőivel, tanáraival kia­lakult, munkahelyén, az Arany János Általános Iskolában hosszú évek óta végzett nevelői pályaválasztási munka révén. Á több éve végzett pályavá­lasztási nevelői tevékenység során minden ősszel meghívják a középiskolák vezetőit a nyol­cadikos tanulók és szüleik szü­lői értekezletére, ahol szemé­lyesen tájékoztatják a közép­fokú intézmények képviselői a tanulókat és szülőket egyaránt. A középiskolákban rendszere­sen megrendezett „nyitott na­pokra” a nevelők kísérik el az érdeklődő tanulókat. Október 29-én, Salgótarjánban szakmai konzultációt tartanak a város­ban és környékén tanító általá­nos iskolai pályaválasztási fele­lős tanárok számára, november 5-én pedig Balassagyarmaton rendezik meg ezt a városban és A lendkerekes autótól a csuklós buszokig Sarkantyúzott kollégák A tősgyökeres salgótarjáni Szabó Sándor, a győri Közleke­dési és Távköz­lési Műszaki Főiskola elvég­zése után azon­nal a Volánnál helyezkedett el. Ennek már 16 éve. Műszaki előadó, de fog­lalkozik kör­nyezetvédelmi és újítási elő­adói tevékeny­séggel is. Mondja, hogy mostanság az újítási kedv alábbhagyott. Tavaly, amikor egy fiatal kol­léga akkumulá­tor lopásgátló Szabó Sándornak szívügye a környezetvédelem riasztót készí­tett, s elég szép jutalmat ka­pott, valamelyest fellendült a kedv, ámde újra alább ha­gyott.- Pedig vannak ötleteik az embereknek, csak sarkan­tyúzni kellene őket, de segí­teni is - vallja. A környezetvédelemről azt mondja, hogy ha a szemléle­ten nem változtatunk gyor­sabban, nem fordítunk rá ko­molyan figyelmet és anyagia­kat nagy bajok lehetnek. A jogszabályokra szükség van, hiszen az emberek jövőjéről van szó. Mindig örömmel gondol rá, hogy egy környe­zetvédelmi pályázattal tizen­két Rába D10-es motort nyer­tek meg. Most már félszáz ilyen motort építettek be. Szabó Sándor az egészsé­ges élet elvei alapján sokat kerékpározik, nagyobb túrá­kat tesz egyik kollégával. Azt vallja, hogy jó kerékpározni és közben világot látni. Egészséges kikapcsolódás. A fiatal műszaki nős, az idén lesznek tízéves házasok. A felesége is dolgozik. Na­gyon szereti a régi rock and roll és a hard rock zenéket. Táncra nem perdül, mert ilyen szórakozásra igen ritkán jut idő és nem táncos típus. A nejjel is csak a lassúbb szá­mokat járja.- Ha újra kezdeném a pá­lyám, ismét csak az autók kö­zött lennék - mondja nevetve. - A legelső játékom is egy lendkerekes autó volt. A vámosok nem tehetnek semmiről, teszik a dolgukat , I I 41». ' 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom