Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

’56-ban emberséges érzésű nép akart egy szabad Magyarországot felépíteni Emlékek, virágok, koszorúk (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelettel adózott a harcosok és a polgári lakosság előtt, akik gondozták, ápolták, élelmezték, hátországként támogatták és segítették egymást. Beszélt a fegyverszünet napjairól, ame­lyek már nem voltak mentesek a szélsőséges indulatoktól sem. Előkerültek az örök megtorlók, akiknek jó része lapult, kivárt, helyezkedett a harcok idején. Megjelentek a „nagyhangú bát­rak”, az aljas és kegyetlen lin- cselők, nyomukban az alvilág­gal. Ők alkották a kisebbséget egy méltóságteljes, emberséges érzésű néppel, akik nem külső szervezete, az óvodások és az iskolások elhelyezték koszorú­ikat az emlékműnél. A megem­lékezést követően 18 órakor a helybeli sportcsarnokba „Merre tovább, Magyarország?” cím­mel lakossági fórumra invitál­ták a résztvevőket. A fórumra meghívták a megye összes be­jegyzett pártjának képviselőit, hogy a lakosság feltehesse ak­tuális kérdéseit, legyen az a NATO-val, privatizációval, földkérdéssel kapcsolatos. A meghívott vendégek közül csak az MSZP mondta le a találko­zót fél órával az ünnepség kez­dete előtt. Mohorán Fajcsik József polgármester mondott ünnepi beszédet kívülállóként szemlélték mások megtiprását, hanem összeková- csolódva a harcban közös erő­vel akartak egy szabad, függet­len Magyarországot felépíteni.-1956. forradalmának és szabadságharcának nagy tanul­sága, hogy a fegyverek vagy a Dénz hatalmának zsarnokságá­val szemben csak egy védeke­zés van: az emberség, a szolida­ritás, a nemzeti összefogás hármas egysége - mondta befe­jezésként a polgármester. - Erre szavazott tetteivel 1956 Magyarországa. Az iskolások és az ifjúsági csoport ünnepi műsora után az önkormányzat, a KDNP helyi Pásztón verőfényes őszi napsütésben kezdődött csütör­tökön délután a megemlékezés, az ’56-os emlékhelynél a balas­sagyarmati Varietas Mikro- színpad zenés irodalmi összeál­lításával. Az összeállítás után Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke mon­dott ünnepi beszédet. Megem­lékezett arról a halálra ítélt for­radalmárról, aki az akasztófa árnyékában legyűrte kétségbee­sését és verset írt. Nem ítélke­zett azok fölött, akik elítélték, az utódokra testálta akaratát.- Elbukott tehát a szabadság­ról, függetlenségről, a polgári demokráciáról álmodó tömegek Megtelt a tarjáni városháza nagyterme fotók: Bábel László Megyénk fegyveres testületéi közösen koszorúztak Salgótarjánban forradalma -mondta az alel- nök. Kiemelte: adott az esély, a feladat, hogy valóban polgári, valóban demokratikus társa­dalmat építsünk, amelyben a törvényesség és az alkotmá­nyosság nem méteres betűkkel falra mázolt jelszó csupán.- Nekünk, államunk fiata­labb, demokratikusan gondol­kodó polgárainak egy olyan társadalom felépítése az ál­munk, amely ezt a feladatát komolyan veszi és teljesíteni is képes - összegezte befejezés­ként. -Ezt a sorsot szánta ne­künk a történelem, amelyet adománynak kell tekinteni. adóművész, majd a társadalmi szervezetek, pártok képviselői helyezték el koszorúikat az em­lékműnél. Többek között Sal­gótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nógrád me­gyei fegyveres testületek, a Nógrád Megyei Hadirokkan­tak, Hadiözvegyek és Hadiár­vák Szervezete, a Salgótarjáni Zsidó Hitközség, a pártok és is­kolák képviselői. A városházán a Pódium Stú­dió és az Akkord Kohász Fúvósegyüttes műsora után a város polgármestere, Puszta Béla emlékezett: - 1956. októ­ber 23-a a magyar történelem A pásztói megemlékezés irodalmi műsorral kezdődött Ezt követően helyezték el koszorúikat az ’56-os emlék­helynél többek között Pásztó város lakossága, a Fidesz-MPP, a KDNP, az FKgP, az MDNP és az MDF pásztói szervezeté­nek képviselői. A megemléke­zés a Szent Lőrinc plébánia- templomban ért véget, ahol a szentmisét a kivívott független­ségért, a pásztói mártírok lelki üdvéért tartották. Salgótarjánban a Népakarat fájánál tartott koszorúzással vette kezdetét az ünnepség. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. verséből mon­dott részletet Csábi István elő­egyik legjelesebb napja - mondta. -Nemzeti önbecsülé­sünk és az európai demokrati­kus hagyományokhoz kapcso­lódásunk közös mementója, amely két pillére ’56-nak. Beszédében rámutatott, hogy az államalapítás óta nem volt ilyen kedvező esély arra, hogy intézményesen - a NATO- és az Európai Unió-s tagság révén - egyenjogú részesei legyünk a haladó világnak. ’56 öröksége, az áldozatok emléke arra köte­lez, hogy 41 év után ismét igent mondjunk a nemzeti önbecsü­lésre, Magyarország jövő­jére. Hegedűs Erzsébet Hírek Egy gyár helye a város életében Salgótarján - Október 24-én, pénteken délután 14 órakor a Jó­zsef Attila Megyei Művelődési Központ klubjában tartja fog­lalkozását a városi nyugdíjasklub. Az egybegyűlteket Kazinczy Gyula, az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. vezér- igazgatója ismerteti meg gyáruk szerepével a város életében. Előadása után a gyárról készült videófilmet vetítik le. Nyitva a határ Cered és Tajti között ! Cered - Október 26-án reggel 8 órától este 20 óráig ideiglene­sen nyitva lesz a határ Cered és Tajti között. Az egyik ok, hogy ezen a napon lesz a búcsú Cereden, a másik, hogy a közelgő mindenszentek és halottak napja alkalmából a rokonok, a szo­kásoknak megfelelően leróhassák tiszteletüket és gyertyát gyújthassanak szeretteik sírjánál. Tűzzománcok az iskola galériájában Csécse - Bottyán Katalin tűzzománc képeiből nyílt kiállítás kedden a helyi általános iskola galériájában. A tárlat november 7-éig tekinthető meg. Tárlat a Kastély Szállóban Szirák - A Kastély Szálló galériájában nyílik ma 18 órakor ki­állítás Lous Stuijfzand festőművész alkotásaiból. A megnyitón a Corelli trió ad koncertet. Színvonalas ellátást ígér a szolgáltató Ezt is megértük: itt a gáz ! (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalások eredményre vezet­nek az üzemeltetői szerződés tekintetében, ám akkor már lát­szottak a létesítés pénzügyi kö­rülményeiből fakadó, az üzem­behelyezés után várható adós­ságszolgálattal összefüggő problémák is. Ugyanis a beruházási költsé­gekből a résztvevők csak kb. 36 százalékot tudtak saját forrás­ból biztosítani. A Tigáz által akkor felkínált üzemeltetési díj a rendszer gazdaságtalanságá- ból fakadóan nem nyújtott ga­ranciát a fele részben hitelből épülő beruházás részleteinek visszafizetésére. A megegyezés elhúzódott, ezért tavaly télen nem indulhatott meg a szolgál­tatás. Előremozdította a tárgyalá­sokat az a tény, hogy az üze­meltetők felismerték: akkor van leghamarabb gáz, ha a Tigáz- zal megegyeznek. Segített Bia- gio Marino akkori vezérigaz­gató Nógrád megyei látogatása is. Az idén létrejött megállapo­dás alapján a Tigáz megvásá­rolta a Dobrodagáz ellátását szolgáló fogadóállomást, s az így befolyt nettó 35 millió fo­rintból az önkormányzatok fe­dezhették legsürgetőbb kiadá­saikat. A Magyar Energia Hivatal után a miskolci székhelyű bá­nyakapitányság is kiadta az en­gedélyt, így a szolgáltatás meg­indulhatott. Némiképp nehezí­tette a bekapcsolásokat a pár­huzamosan folyó szennyvízbe­ruházás, a már lefektetett mű­tárgyak sorozatos megsértése. Októberben végül is 43 kilomé­ter nagyközépnyomású és 82 kilométer középnyomású veze­téket, valamint 33 kilométer le­ágazó vezetéket adtak át, s he­lyeztek üzembe. Lengyel István reményének adott hangot, hogy Karancsság, Ságújfalu, Szalmatercs, Egyhá- zasgerge és Ipolytamóc is ha­marosan csatlakozhat a rend­szerhez, bár jelenleg nincs fe­dezetük a költségekre. Az idei télen eddig 700 háztartást kö­töttek be alig egy hét alatt a Ti­gáz szakemberei.- Az a tempó, ahogy az utolsó időszakban a Tigáz hoz- záállt az ügyhöz, csak köszöne­tét érdemel - mondta el Knizse József, a Dobrodagáz Kft. ügy­vezető igazgatója. - Szerintem a bizonytalankodók is kérni fogják a bekapcsolást, így el­képzelhető, hogy év végére akár ezer fogyasztó lesz a rend­szerünkön. Lénáit Dezső is optimista, bár a jól bevált légbefúvós fű­tési rendszerét is meghagyja még. Soha nem lehet tudni... - mondja.- Sok éven át sem lehetett megszokni, hogy ilyentájt ren­deltük a szenet, beraktuk a fé­szerbe. Aztán reggelente bedur- rantottam a kazánt, másnap meg kezdhettem a salakolással'. Ez azért mégiscsak kényelme­sebb, mert hozzá sem kell nyúlnom. Hát, ezt is megértük! T. Németh László Harmincöt kórus ezer tagjának produkciója * Ének a pápa lelki üdvéért Egyházmegyei kórustalál­kozó volt a közelmúltban a váci székesegyházban, amelyre hivatalos volt a sal­gótarjáni Főplébánia temp­lom énekkara is. A rangos eseményre Virág László karnagy vezetésével utazott a huszonnyolc főnyi lelkes zenabarátokból álló társaság. Különálló produkciójuk­kal, Schumann: Szólj hozzám Jézus! és Händel: Örvendj vi­lág! című művével részesei lehettek a Keszthelyi Ferenc megyés püspök által celebrált szentmisének. Az ünnepi eseményen a meghívott és megjelent har­mincöt énekkar mintegy ezer tagjából alakult alkalmi ösz­szesített kórus nem minden­napi művészeti élményben ré­szesítette az érdeklődő kö­zönséget. Az esti szertartáson a sal­gótarjáni kórust elkísérő Hlé- dik László káplán úr ötödma­gával mondott közös áldást Szent Cecília követőire, akik­nek éneklése egyben a pápa­sága 20. évébe lévő Karol Wojtyla, II. János Pál pápa lelki üdvéért is szólt. Az egyházi kórusok ilyen jellegű találkozóját --melyre az énekeseket és együtteseket egyházmegyénként hívták össze - az Országos Magyar Cecília Egyesület centenári­uma alkalmából rendezték meg. (df) „A politikusok ne használjanak fel céljaik eléréséhez, ne ugrasszanak össze minket !” Magyar gazdák panaszai Megyénk küldöttei közül Baksa Sándor agrármérnök, ka- rancslapujtői állattenyésztő-vállalkozó szólalt fel az Országos Agrárkamara nemrég megtartott küldöttgyűlésén. A jelenlé­vők - rendhagyó módon - nagy tapssal fejezték ki egyetértésü­ket gondolataival.- Nem sikerült a fiamat eltánto­rítani a mezőgazdaságtól. Való­színű ebben nekem is részem van. Pedig régóta velem együtt dolgozik, ő is tapasztalja, mi­lyen nehéz talpon maradni. Ahogy hallgattam a beszámo­lót, a hozzászólásokat, olyan érzés alakult ki bennem, hogy az érdekeltek a korábbi vitában elfáradtak. Pedig van több olyan probléma, ami minket közvetlenül érint, pláne kedve­zőtlenül. Jómagam és fiam sze­retnénk tudni, mire számítha­tunk a jövőben. Jó volt hallani, hogy 1998-ban a kis- és közép- vállalkozásokat az eddiginél jobban segítik. Ugyanis nagyon kevesen vannak, akik a jelen­legi támogatás mellett beruhá­zásra vállalkoznak.- Elismerem, hogy a kor­mány segített a tehénállomány növelésében - tette hozzá Baksa Sándor -, ez azonban kevés ahhoz, hogy ne kelljen szégyenkeznünk. Olyan álla­potba kellene hozni az ágazatot, hogy emelt fővel dolgozhas­sunk. Ugyanis az utolsó órában vagyunk. A tejtennelés költ­sége évek óta meghaladja a fel- vásárlási árat. Az első osztályú tejért most literenként 36 forin­tot kapok, az előállítási költ­sége pedig 46-50 forint. A mi kedvezőtlen adottságú területe­inken soha sem tudtunk ol­csóbban tejet termelni, mint mondjuk a Dunántúlon, ahol a mi 10-15 aranykoronás földje­inkkel szemben 25^40 arany­koronás területek találhatók. Tejünk minősítését a felvá­sárló végzi. Jó lenne, ha a ter­melőket valamilyen formában képviselné az agrárkamara. A földtörvénnyel kapcsolat­ban a következőket mondta el a gazda:-Én leszek az utolsó, aki földet veszek. Ehhez sok-sok pénz kell, ami nekem viszont nincs. Az vásárolhasson, aki hivatásszerűen végzi ezt a munkát, helyben lakik és itt dolgozik. A politikusok ne használjanak fel eszközként bennünket, ne bújjanak mögénk és ne ugrasszanak össze ben­nünket. A mezőgazdaságban dolgozó magyar ember egyenrangú sze­retne lenni bármely nyugati mezőgazdasági gazdálkodóval, nem fél a versenytől, csupán az a kívánsága, hogy a kormány teremtse meg ehhez a szüksé­ges feltételeket, hogy felkészül­ten menjünk az Európai Uni­óba. V. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom