Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-22-23 / 247. szám
4. oldal Emlékezés 1997. október 22., »erda Mécsesgyújtás, gyertyás felvonulás, emlékmise a mártírokért, politikai fórum „Merre tovább, Magyarország ?” A budapesti ünnepség programja október 23-án 9.30 órakor, a Kossuth téri zászló- felvonással kezdődik. A Parlament előtt 17 órakor lesz megemlékezés, majd 45 perc múlva mécsesgyújtás. Salgótarjánban 23-án 16 órakor megkoszorúzzák a me- gyeházi emléktáblát, 16.30 órától a városháza dísztermében rendeznek ünnepséget, ahol Puszta Béla polgármester mond beszédet. Balassagyarmaton 23-án 17 órakor a Bajcsy-Zsilinszky úti emléktáblánál koszorúznak, a forradalomra Tőzsér Zsolt alpolgármester emlékezik. 17.20 órakor gyertyás felvonulás lesz a főutcán, majd a művelődési központban adják át a díszpolgári címeket és Balassagyarmatért kitüntetéseket. Szécsényben Bőgős Tamás, megyei önkormányzati bizottsági elnök mond ünnepi beszédet 22- én 17 órakor a művelődési és művészetoktatási központban. Pásztón csütörtökön 15 órától az 56-os emlékműnél Becsó Zsolt, a megyei önkormányzat alelnöke tart beszédet, 18 órakor mise kezdődik a Szent Lőrinc-plébániatemplomban. Bátonyterenyén a kisterenyei ökumenikus emlékműnél 23-án 18 órától ünnepelnek, köszöntőt mond Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke. Mohorán a községi szoborparkban 22-én 17 órakor lesz a koszorúzással egybekötött emlékünnepség, 18 órától „Merre tovább, Magyarország?” címmel politikai fórumot rendeznek. Rétságon 22-én 17 órától a közművelődési központban rendezik meg az ünnepséget Urbán Árpád országgyűlési képviselő köszöntőjével. Emlék és történelem - Pesten rekedt mentős - Elsült a fegyver Forradalom és az élet parancsa A nagy események is kis történésekből tevődnek össze. Harmincéves kismama siet Mátraszele köves útján. M. Vilmosáé az orvosi rendelőbe tart, második gyerekét várja. A puskaropogás zajára felgyorsul a szívverése, szaporázza lépteit. Fél, de mennie kell, hisz érzi, hamarosan meglesz a gyerek. Erős az élet parancsa. Két hét múlva fiúgyermeknek ad életet, a kicsi a János nevet kapja. Három év múlva húga születik, aki ma Veszprémben él, gyógyszerész. Jánosnak ’56-ról, születése évéről gyakran eszébe jut egyetemi évfolyamtársai ironikus megjegyzése: -Te Jancsi, olyan ellentmondásos vagy. 1956. december 3. Kilenc óra negyvenöt perckor Dejtárról bejelentés érkezik a balassagyarmati mentőszolgálathoz: P. Sándor nevű személyt lőtt seb miatt sürgősen kórházba kell vinni. Mentőkocsi indul, de nem ér célba, mert a környéket lezárták. Vajon mi lett a sérülttel? A kérdésre a ma hetvenhárom éves unokabátyja válaszolt: -Valamilyen fegyvert babrált otthon, az sült el nála, de a sérülése nem volt súlyos. Az orvos rendbe hozta. A férfi és a doktor sincs már az élők sorában. November 4-én negyvennyolc kilométert tettek meg a gyarmati mentősök, Bánk tájékáról nem egy alkalommal dolguk végezetlen kellett visszatérni. Blokád miatt nem juthattak el Felsőpe- ténybe, ahol egy negyvenöt éves nőt rosszullét miatt kellett volna elszállítani. A helyiek úgy emlékeznek, őt a nyolcvanas években temették el a szerettei. Ugyancsak Dejtáron fejlövés érte a negyven év körüli Sz. Józsefet. Földijét, Gyuris Jánost a pesti események vihara a fővárosban tartotta. A fiatalember mentőápoló-tanfolyamra járt, s már éppen befejezte tanulmányait, mikor komolyra fordultak az események. - Pincékben, sebtében kialakított elsősegélyhelyekre vittük a sebesülteket az Országház környékéről, a Bródy Sándor utcából. A sok súlyos sérült viszonylag biztonságos menekítéséből, az összefolyt napokból érdekes módon az a délelőtt maradt meg legélénkebben bennem, amikor egy ismeretlen óvatosan kinézett a kapualjból. Abban a pillanatban lőttek. Hordágyra tettük a szerencsétlent, a lövedék csak úgy pattogott körülöttünk - meséli a Dejtáron élő, hetvenegy éves volt mentős. Október 23-ától éjjel-nappal dolgozott, karácsony közeledtén felettese megértőén fogadta kérését: kimerült, haza akart menni. Valahonnan kerítettek egy fehér vöröskeresztes zászlót, azt tűzték a gépkocsira, ami a váci laktanyáig vitte. Szendehelyig katonai autón húzódott meg, onnan pedig tejeskocsin utazott Ersekvadker- tig. A hátra lévő pár kilométert gyalog tette meg hazáig. Épségben. (M. J.) Mi történt az ’56-os mártírok és elítéltek gyermekeivel, a „második nemzedékkel”? Kirekesztés és szolidaritás Az 1956-os Intézet Oral History Archívumában ezekben a napokban összegzik „Az ötvenhatosok második nemzedéke” című kutatás eredményeit. Molnár Adrienne és Körösi Zsuzsanna szociológusok negyven év múltán olyan emberekkel készítettek életútinterjűkat, akiknek édesapját forradalmi cselekmények miatt kivégezték vagy börtönbüntetésre ítélték. A ma már 40-55 éves generációhoz tartozó interjúalanyok gyermekkori emlékeiket elevenítették fel a forradalomról és a megtorlás éveiről. Molnár Adrienne kutató: A többség kételyek között élt- Negyven életútinterjú készült, nagyjából egyenlő arányban a kivégzettek, illetve börtönbüntetésre ítéltek fiaival, lányaival - mondja Molnár Adrienne. - Sorsuk feltárásával felelevenedett a Kádár-rendszer számos jellegzetessége.- Hogyan sikerült kideríteni a címeket?- A kivégzettek hozzátartozóinak többsége 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésekor jelentkezett a Történelmi Igazságtétel Bizottságnál. A bebörtönzöttek gyermekeihez hosszadalmas keresés, a kortársak és a korabeli dokumentumok nyomán jutottunk el.- Milyen hátrányok érték ezt a generációt?- A legnagyobb hátrány természetesen abból adódott, hogy végleg vagy a börtönben töltött időre elveszítették az édesapjukat. A Kádár-rendszer a politikai elítéltek hozzátartozóit is megbélyegezte, diszkriminálta. Akadályozták vagy teljesen lehetetlenné tették például az egyedül maradt házastárs munkavállalását. így az érzelmi terheken túl komoly megélhetési gondok is nehezítették az életüket. Sokan hónapokon át semmit sem tudtak a letartóztatott apa sorsáról. Az édesanyák közül sokan összeroppantak idegileg, néhány gyerek emiatt állami gondozásba került. Az ötvenhatosok második nemzedéke a láthatatlan politikai bélyegről az első visszajelzést többnyire az iskolában kapta, ahol az igazgató, a párttitkár, egy-egy pedagógus nyíltan megszégyenítette őket. 1957-63 idején osztályidegen származású, úgynevezett X-es kategóriába sorolták az „ellenforradalmárok” gyermekeit. Egyetemi, főiskolai tanulmányokat csak külön minisztériumi engedéllyel folytathattak. S ha egy-egy kitűnő tanuló meg is kapta a hozzájárulást, rendszerint több évet kellett várnia az igen kimondására.- Hogyan bánt ezekkel a fiatalokkal az ismerősök szü- kebb-tágabb környezete?- A bánásmód nem volt egységes. A megbélyegzett családok többségét erkölcsileg és anyagilag is támogatták a barátok, a szomszédok. A ’60- as éveitől csökkent ez a kirekesztettség, de a káderlapokon továbbra is szerepeltek az apák „bűnei”. Az ifjabb generáció állandó bizonyítási kényszerben élt. Céljaik elérése nekik sokkal nagyobb erőfeszítésbe és hosszabb időbe telt, mint kortársaiknak. Idővel a környezet szolidaritása is gyengült és általános hallgatás övezte a forradalmat. Csak néhány olyan családdal találkoztunk, amelyben a gyerekekkel nyíltan beszéltek a történtekről. A többség azonban senkitől sem kapott magyarázatot ’56-tal kapcsolatos kérdéseire. N. Zs. Nem törte meg a hosszú rabság Beszélgetés Mindszenty József hercegprímás egyik kiszabadítójával Tóth József számára felejthetetlen a bíboros személyisége A forradalom napjaiban egy fiatal katonatiszt, Tóth József, a rétsági páncélos alakulat főhadnagya közvetlen kísérőként végig Mindszenty mellett volt. Mint ismeretes, a bíborost 1949-ben Rákosiék bebörtönözték, majd később Fel- sőpetényben háziőrizetben tartották fogva. Innen szabadította ki 1956. október 31-én egy különítmény, amelynek Tóth József tagja volt. A hajdani páncélos tisztet, aki ma nyugalmazott ezredesként visszavonultan él, arra kértük, elevenítse föl az ’56 október végi, november eleji napok emlékeit. Türelmes volt- Ne vegyék dicsekvésnek, de úgy érzem: ha pár nap, pár óra alatt kialakulhat vonzalom és barátság egy ifjú katona és egy sokat megélt egyházi méltóság között, akkor a mi esetünkben ez történt - mondja.- Tapasztalatai szerint milyen tulajdonságok jellemezték a hercegprímást?-Számomra nagyon megnyerő és meglepő volt a végtelen megértés és türelem, ami áradt belőle. Ezt akkor lehetett legjobban érzékelni, amikor Rétságról Budapestre érkeztünk, s elfoglalta a püspöki rezidenciát. Tildy és Maiéter- Valószínű, hogy megérkezésének híre futótűzként terjedt, mert szünet nélkül jöttek hozzá az emberek, ismerősök és ismeretlenek. Mindenki látni akarta, s ő senki elől nem zárkózott el.- Azt, hogy milyen konkrét ügyekkel fordultak hozzá, persze nem tudom, de azt igen, hogy mindenki számára talált időt a négyszemközti beszélgetésre, ajtaja mindenki előtt nyitott volt.- Voltak-e nevesebb személyiségek a látogatók között?- Nemigen tudom beazonosítani az arcokat. Akkor nekem és társaimnak csupán arra kellett figyelnünk, hogy az érkezők ne jelenthessenek veszélyt személyére. Kis csapatunk egyik tagja a kapuban állt, s azért felelt, hogy fegyverrel senki be ne léphessen az épületbe. Másik társam a lakosztálya előtti folyosó rendjét felügyelte, jómagam pedig a bíboros szobájának ajtajánál posz- toltam. Látogatói közül csupán kettőt ismertem föl: Tildy Zoltánt és Maiéter Pált. Rádióbeszéd- Milyennek látta a bíboros fizikai állapotát, munkabírását?- Jóval túl volt már a hatvanon, a hosszú rabság nyilván megviselte, de nem törte meg. Gyakran észrevettem rajta a fáradtságot. De legyűrte, nem törődött vele, reggeltől estig talpon volt, dolgozott. Nagy munkabírású ember volt.- Volt alkalma személyes dolgokról is szót váltani vele?-Igen, bár persze ritkán. Rendkívül közvetlen volt, úgy éreztem, bizalommal van irántam. Többször is mesélt édesanyjáról, aki nagyon sokat, mondhatni, mindent jelentett számára. Egyébként, ha szűkebb környezetében bárkivel szóba elegyedett, kedves, közvetlen volt, bár jó vagy rossz véleményét kertelés nélkül kimondta.- Azt hiszem, senkinek nem lehetett pillanatnyi kétsége sem afelől, hogy amit kimondott, abban hitt is.-Egyik legnagyobb hatású megnyilatkozása a rádióban '56. november 3-án elhangzott beszéde volt. Ennek körülményeiről vannak emlékei?-Azt tudtuk, láttuk, hogy már szinte kiszabadulásának első perceiben sok újságíró, riporter ostromolta interjúért. Mindegyiküktől pár nap türelmet kért, hogy tájékozódhasson a helyzetről. Hiszen több évi elzártságában semmilyen hír nem jutott, nem juthatott el hozzá a külvilág eseményeiről.-Valószínűleg ez magyarázza, hogy az éjszakák nagy részét olvasással töltötte, újságok tömegét lapozta-olvasta át, hogy valamennyit pótoljon a hiányból. A rádióban sugárzott beszédét is csak azután írta meg, miután úgy érezte: sikerült megértenie, átlátnia az akkori bonyolult helyzetet. Felemelő élmény — A Mindszenty hercegprímás mellett eltöltött napok hogyan hatottak ki az ön sorsának alakulására?-Az ’56 utáni elszámolásoknál persze mindez nem jelentett jó pontot: egy év börtönbüntetést kaptam. Az volt az egyik fő vádpont, hogy nem akadályoztam meg a bíborost, hogy bemenjen a budapesti amerikai nagykövetségre.- Emberileg viszont az a néhány nap életre szóló, felemelő emlék és élmény marad számomra. Sz. E. Két és fél évezred: a cserépszavazástól ’97. november 16-áig Vértelen államformaváltás A rendszerváltás gyors ütemében (az azóta eltelt időszak eseményeihez képest annak nevezhető) 1989. október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A nép- köztársaságból tehát köztársaság lett. Az államformaváltás vértelenül zajlott le, bár a televíziós közvetítésből is tisztán ki lehetett hallani a tömeg skandá- lását: „ruszkik, haza”. Köztársaság, népköztársaság, ideológiai-politikai tartalmak a történelmi háttér tükrében: a téma megértéséhez dr. Horváth István történésznek, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatójának a segítségét kértük.-Hányadik magyar köztársaság időszakát éljük jelenleg?-Az első köztársaságunk az őszirózsás forradalomban „fogant”, s gróf Károlyi Mihály volt az első köztársasági elnökünk. A második köztársaság az 1946. február 1 -jei dátumhoz kapcsolódik, valamint a kisgazdapárti Tildy Zoltán nevéhez mint elnökhöz. 1949. augusztus 20-án a Magyar Népköztársaságot kiáltották ki, ennek elnöke a szociáldemokrata Szakosíts Árpád volt. Negyedszerre ismét köztársasági államforma lett Magyarországon, s az ideiglenes elnök, a köztársaságot kikiáltó Szűrös Mátyás után Göncz Árpád az ország köztársasági elnöke.-A legutóbbi államformaváltáskor a tömeg azt skandálta, hogy „ruszkik, haza". A politikától idegenek számára úgy tűnhetett, hogy a résztvevők nincsenek szinkronban az eseménnyel.- Valóban csak a politikától idegeneknek tűnhetett így, hiszen a népköztársaság tulajdonképpen egy szovjet találmány, s 1949-től a rendszerváltásig egy osztályérdek diktatúráját szolgálta ki. A hatalom a „húzd meg, ereszd meg” politikáját alkalmazva vegyítette a demokratikus és a diktatórikus elemeket. Természetesen a tömeghangulatot nem elsősorban ez a „tudományos” megközelítés, hanem a szovjet csapatok több évtizedes magyarországi jelenléte befolyásolta.- Maga a köztársaság nem új találmány.- A „respublika” régóta létezik, s a ma is sokat emlegetett, vágyott athéni demokrácia, mely Periklész idejében élte fénykorát, már az időszámításunk előtti V. században megpróbálta érvényesíteni a többség akaratát. Csak hát a manipuláció sem új dolog, a cserépszavazást is sikerült lejáratni. Persze még számos, elemezhető összetevője van a különböző korok államformái bukásának, illetve váltásának. Alapvetően, leegyszerűsítve, kétféle államuralom létezik, a fejedelmi és a népuralom. Ezek a történelem során sokat alakultak, finomodtak, elég, ha csak például a Velencei Köztársaságra gondolunk, vagy napjainkban az USA- ra, ahol a képviseleti demokrácia mellett működik egy úgynevezett prezidenciális demokrácia is, amikor az elnök egy személyben dönthet, akár „világot rengető” kérdésekben is.-Az államformaváltás menynyire befolyásolja az államfők tényleges szerepét?- A mi esetünkben tisztán látható, hogy a rendszerváltás előtt a pozícióban levő elnöknek csupán protokolláris szerepvállalás jutott, nem volt lényeges ráhatása az eseményekre. A rendszerváltás óta az államfőnek a megnőtt tekintélyen túl szó szerint szava van. A legfrissebb példa erre a népszavazás november 16-ai kiírásának jóváhagyása. ' B. M.
