Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

1997. október 20., hétfő Ország - Világ 5. oldal A Független Jogász Fórum a népszavazásról Vita az Alkotmánybírósággal Az Alkotmánybíróság leg­utóbbi döntéseivel kapcsolat­ban új szempontokat világí­tott meg több felszólaló is a Független Jogász Fórum hét­végi rendezvényén. Jogi tételekkel nem támaszt­ható alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése, amely hierar­chikus viszonyt állapít meg a különböző népszavazási kez­deményezések között - jelen­tette ki előadásában Bihari Mi­hály politológus, szocialista or­szággyűlési képviselő. Mint mondta: a nemzetközi jogiroda­lom sem ismer olyan törvényt, amely hierarchikus megkülön­böztetést tesz a népszavazási kezdeményezések között. Ál­láspontja szerint itt egy jogilag szabályozni sem kívánt kérdés­ről van szó. Kukorelli István, az ELTE Alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazási vita miatt kialakult helyzetet a ta­xisblokádhoz, illetve a média­háborúhoz hasonlította, ame­lyek során alkotmányos intéz­mények sérültek meg. Súlyos problémának tartja az olyan eseteket, amikor megkérdőjele­ződik a köztársasági elnöki in­tézmény, az Alkotmánybíróság közel kerül a politikához, vagy támadás éri az Országos Vá­lasztási Bizottságot. Kukorelli István szerint egyébként jogsértő volt, hogy az Országgyűlés 1995 decem­berében elutasította a Munkás­párt hitelesített, és alkotmányos tilalomba nem ütköző népsza­vazási kezdeményezését Ma­gyarország NATO-csatlakozá- sával kapcsolatban. Magyarország páratlan esélyt kapott az európai felzárkózásra Civilek a társadalmi demokráciáért A pártoknak a civil szervezetek szerint olyan politika kiala­kítására kell törekedniük, amely a gazdaság továbbfejleszté­sét, az infláció mielőbbi megszüntetését, a legfontosabb szo­ciális gondok enyhítését, a tudomány és a kultúra támogatá­sát egyaránt szem előtt tartja. Kötelezettséget kell vállalniuk a korrupció elleni harcra és a közbiztonság védelmére is. „Nem szabad elpuskáznunk azt a lehetőséget, hogy ma az egyesült Európa és a NATO kapujában állunk” - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök A társadalom demokrá­ciájáért címmel rendezett kon­ferencián az Építők Kongresz- szusi Központjában. A több mint féltucat civil szervezet tanácskozásán az ál­lamfő megállapította: a jelen legnagyobb problémája az, hogy „eldugultak a társadalmi mobilitás és felemelkedés csa­tornái”. Ezzel összefüggésben szorgalmazta, hogy a népi kol­légiumok mintájára hozzanak létre felzárkóztató középisko­lai kollégiumokat. Göncz Ár­pád figyelmeztetett arra, hogy az emberiséget és a magyarsá­got nem általában kell sze­retni, hanem úgy, hogy a sze- retetből gyakorlat, aktív tevé­kenység és összefogás bonta­kozzék ki. Sándor László, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: a ma­gyar társadalom olyan esélyt kapott a felzárkózásra, ami nem ismételhető meg. A kö­zeli hónapokban dől el, hogy valóban tartós lesz-e a gazda­sági növekedés, és az is, hogy milyen körülmények között készülhetünk fel áz európai in­tegrációra. A pártokkal kapcsolatban szerinte az a kérdés: van-e elég alázatuk a nemzettel szemben, s van-e elég bölcses­ségük ahhoz, hogy előtérbe ál­lítsák a nemzeti érdeket. A tanácskozás résztvevői a hozzászólásokat követően kö­zös állásfoglalást fogadtak el. A dokumentumban a civil tár­sadalmi szervezetek képvise­lői felhívják a pártokat a nem­zet alapvető érdekeinek együt­tes szolgálatára. Éj államtitkár. Hóm Gyula kormányfő - a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára javaslatára - dr. Náthon Istvánt a hivatal helyettes ál­lamtitkárává nevezte ki. Kisgazdaaggály. A Független Kisgazdapárt, noha az Alkot­mánybíróság népszavazással kapcsolatos döntésével teljes mértékben egyetért, aggályos­nak tartja a taláros testület egyes, a parlamenti munkát megbénítani képes részmegál­lapításait - közölte Pokol Béla, az FKGP elnöki főtanácsadója. Támogatás egyházaknak. Magyarországon a jövőre be­vezetendő új finanszírozási rendszere valamennyi egyház számára biztosítja a működési feltételeket és szinte minden fe- lekezetnek a jelenleginél jobb anyagi helyzetet teremt - hang­súlyozta Tóth András minisz­terelnökségi államtitkár. A Fórum országos választmánya ülése Pécsett MDF: együtt a Fidesszel A Magyar Demokrata Fórum országos választmánya Pé­csett tartott vasárnapi ülésén elfogadta a Fidesz-Magyar Polgári Párttal való választási együttműködésre vonatkozó előterjesztést. Herényi Károly szóvivő a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a párt országos választmánya ki­emelt figyelemmel foglalkozott a választási előkészületekkel, köztük a lehetséges MDF-KDNP és MDF-Fidesz együttműködéssel. A rendszerváltás lezárásához kormányváltásra van szükség, mert a jelenlegi koalíciós kabi­net a lobbyérdekeket szolgálja - hangoztatta az MDF elnöke a párt országos választmányi ülé­sét megnyitó beszámolójában. Lezsák Sándor kifejtette, hogy az 1990-ben megkezdett rendszerváltoztatás a következő választási ciklusban lezárható, de csak akkor tekinthető befe­jezettnek, ha jótékony hatásait a nemzet minden polgára érzi már. A pártelnök szerint a mos­tani kormány nem őrködik al­kotmányosság felett, hanem in­kább veszélyezteti azt. Az MDF szövetségi politiká­járól szólva a pártelnök el­mondta: választási kapcsolat- rendszerük egyik elemeként megállapodás van születőben a Fidesz-Magyar Polgári Párttal. A választmányi tagok végül csaknem egyhangúan - egy el­lenző és egy tartózkodó voks mellett - megszavazták a két párt választási együttműködé­sére irányuló javaslatot. Forint helyett euró A britek várnak a közös valuta bevezetésével Hatszáz megkérdezett nem­zetközi devizaszakértő 61 százaléka úgy véli, hogy 2010- re a forint is teljesíti az euró­pai közös pénzben való rész­vétel feltételeit, vagyis ad­digra az euró Magyarorszá­gon is bevezethető lesz. A 4. Európai Forex-konferencia résztvevőinek háromnegyede tartja elképzelhetőnek, hogy 2010-re a cseh korona is meg­érik a közös pénzrendszerre. A cseh fizetőeszközről a megkér­dezettek 26 százaléka olyan jó véleménnyel van, hogy már 2005-re elképzelhetőnek tartja az euró csehországi bevezeté­sét. A lengyel zloty a szakértők 51 százaléka szerint 2010-re ugyancsak euróérett lesz. Nagy-Britannia a jelenlegi parlament megbízatásának le­jártáig, vagyis még legalább öt évig nem lesz tagja a tervek szerint 1999 első napján útjára induló európai gazdasági és va­lutauniónak (EMU). A brit eu- róvita újabb drámai fordulatát jelentő hírt közvetve maga a pénzügyminiszter erősítette meg szombaton megjelent nyi­latkozatában. Gordon Brown hozzátette: ha London valóban nem csatlako­zik ehhez az unióhoz az első körben, a brit kormány feladata az lesz, hogy megteremtse a hosszú távon fenntartható nö­vekedés feltételeit, gyógyírt ta­láljon a brit gazdaság krónikus bajaira, és „folytassa hadjáratát az Európai Unió reformjáért”. Korrupciómentes közéletet A növekvő jövedelemkülönbségeket nem szabad a moderni­záció szükségszerű kísérőjelenségének tekinteni - hangoz­tatta Bőd Péter Ákos Budapesten, a Magyar Demokrata Néppárt hétvégi gazdasági konferenciáján. A konferencián - az eredeti tervekkel ellentétben - nem je­lent meg Szabó Iván, aki a héten mondott le pártelnöki tisztségéről. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság ösz- szefüggéseit elemezve Bőd Péter Ákos leszögezte: a szak­szerű és tisztességes állam- igazgatás, a korrupciómentes közélet növeli a gazdaság sze­replőinek teljesítőképességét. Szerinte Magyarország előtt most az a feladat áll, hogy a lehető legsikeresebben bekap­csolódjék a modem világgaz­daság fő sodrába. Eközben azonban meg kell őrizni a tár­sadalom identitását. Sok eszköz van, amely lehe­tővé teheti, hogy ne csak az erős érdekérvényesítő képes­séggel rendelkező társadalmi csoportok legyenek az integ­ráció haszonélvezői. Ezek kö­zül az oktatásra szánt erőfor­rások növelését emelte ki Bőd Péter Ákos. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi érdekek és a gazdasági növekedés össze­egyeztetésében nem lehet kül­földi mintákat másolni. Erre a kérdésre minden országnak sa­ját választ kell adnia. Rabár Ferenc, az Antall­kormány első pénzügyminisz­tere az egyén és az állam leg­nehezebb feladatai között em­lítette meg az azonosságtudat és a változtatásra való képes­ség megőrzését. Bogár László, a Néppárt parlamenti képviselője az MDNP nevében a gazdasági, politikai és társadalmi viszo­nyok újfajta megközelítését ígérte. Véleménye szerint erre azért van szükség, mert a ’90- es évek végén a társadalom többségének életkörülményei rosszabbak lesznek, mint az évtized elején. Bogár bírálta a Bokros-csomag kormányzati túlértékelését, majd annak a véleményének adott hangot, hogy az évek óta tartó meg­szorítások hosszú távon súlyos károkat okoznak. A csatlakozás negatívumait sem szabad elhallgatni Több információt az Európai Unióról A Szonda Ipsos legfrissebb felmérése szerint a hazai lakosság még több tény ismeretében akar véleményt alkotni Magyar- ország európai uniós csatlakozásáról. Míg tavaly a lakosság 69 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy hazánk számára előnyökkel járhat a csatlakozás, addig az idén már csak 57 százaléka tartotta azt kifejezetten elő­nyösnek. A bizonytalanok aránya eközben 16-ról 25 szá­zalékra emelkedett.-Az integrációs várakozá­sok mostani alakulásából té­ves lenne azt a következtetést levonni, hogy a lakosságnak az Európai Unióról alkotott véleménye a csatlakozási tár­gyalások közeledtével egyre negatívabb lenne - nyilatkozta lapunknak Závecz Tibor. A Szonda Ipsos véleménykuta­tási igazgatója szerint inkább arról van szó, hogy az embe­rek napról napra több infor­mációhoz jutnak, s ezek birto­kában alaposabban latolgat­hatják a különböző szem­pontokat. Mérlegelik az integrációból származó előnyöket és hátrá­nyokat. Tudják, hogy a csatla­kozásnak anyagi vonzata lesz, amely valószínűleg az ő zse­büket is érinti majd, Ennek tu­lajdonítható, hogy a korábbi biztos igenlők közül jó né- hányan elbizonytalanodtak. Semmiképpen sem növekedett tehát az Éurópai Unióval való szembenállás, de mivel a csat­lakozás elérhető közelségbe került, a tagság realitássá kezd válni, sokak kezdik mélyeb­ben is mérlegelni a csatlako­zás jó és rossz oldalait. Az igazgató nagy jelentősé­get tulajdonít a következő idő­szakra tervezett tájékoztatási stratégiának. Úgy véli, hogy az integrációról szóló híradá­soknak korrekten kell infor­málni az embereket a csatla­kozással járó előnyökről és hátrányokról. U. G. Fogyatékosok iskolája. A 16 és 25 év közötti korosztály­ban csaknem 30 ezer sérült, fo­gyatékos fiatal található, akik­nek negyede-hatoda speciális képzés révén teljes értékű munkát tud végezni. Ezért az ezredfordulóig tíz regionális képzőközpontot alakítanak ki az országban - jelentette be Kiss Péter munkaügyi minisz­ter szombaton Nyíregyházán. Lesz még tüntetés. Újabb tüntetést tervez az autópályák fizetőkapus rendszerének beve­zetése elleni tiltakozásként az Önkormányzati Autópálya Ér- dekegyezteiő Fórum és Kistar- csa önkormányzata. A terv sze­rint november 14-én Kistar- csán, a 30-as úton vonulnak majd fel a gépkocsik. Elhunyt Földeák János. Éle­tének 87. évében vasárnap el­hunyt Földeák János kétszeres József Attila-díjas író és költő, a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetés tulajdonosa. Búcsúünnepség. Szombaton az Eszék melletti Klisza repülő­terén 1700 távozó ENSZ-ka- tona tiszteletére tartottak ün­nepséget. A kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi ENSZ-erők kötelékében a csa­patkivonás második szakaszá­nak befejeztével 720 ENSZ-ka- tona marad. A legjobb film dija. Szász János Witman fiúk című alko­tása nyerte el a flandriai film- fesztiválon. A díjjal egymillió belga frank (mintegy ötmillió forint) pénzjutalom is jár. Tűz a metróban. Vasárnapra virradóra a lisszaboni metró­ban. Egy ember meghalt, és az egész rendszert le kellett állí­tani. __________________________Atlanti krónika ___________________________ S ikeres népszavazásra van szükség A magyar parlamenti pártok nem magáról a NATO-hoz való csatlakozásról csatáztak egymással, csupán a népszavazás napjáról - mondta a NATO-bővítésről megrendezett nemzetközi Transzatlanti Fórumon Kovács László, a magyar diplomácia vezetője. A külügyminiszter hozzáfűzte: „Meggyőződé­sem, hogy érvényes és eredményes lesz a refe­rendum, s a szavazók csaknem kétharmada igent fog mondani a NATO-ra.” Kovács László szerint a biztonságra való igény - elsősorban történelmi okok miatt - Ke- let-Közép-Európában, így Magyarországon is különösen nagy, akárcsak a jobb életkörülmé­nyek elérése iránti vágy. Mint mondta: emiatt is elengedhetetlenül szükséges a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Úgy vélte, a bővítés rövid távon nehézségekkel jár­hat, ám hosszú távon nyereség lesz az új tagok felvétele a NATO és az Unió számára is. A NATO-val kapcsolatban a külügyminisz­ter kitért arra, hogy a válságmegelőzés jóval olcsóbb megoldás, mint a már meglévő krízi­sek kezelése. Kérdésre válaszolva Kovács László reményét fejezte ki, hogy az amerikai szenátusban meglesz a magyar NATO-tagság ratifikációjához szükséges kétharmados több­ség. Hangsúlyozta, hogy az egész NATO jövő­jére negatívan hatna egy esetleges elutasító szenátusi döntés. A NATO bővítésére Tom Lantos szerint leg­inkább azért van szükség, hogy megelőzzük a délszláv válsághoz hasonló helyzetek kialaku­lását Európában. A szövetség kiszélesítésének elmaradása előre nem látható biztonságpoliti­kai következményekkel járhat. A konferencia felszólalói között volt Je­szenszky Géza, az MDNP parlamenti képvise­lője is. A volt külügyminiszer véleménye sze­rint a népszavazás kiírása körüli huzavona megzavarhatja a választópolgárok tisztánlátá­sát, és ezért - mint mondta - a kormányt ter­heli a felelősség. Itt a legújabb Kiskegyed! • Anya meg a lánya - plusz 24 oldalon • Maximális pontszámmal a létminimum alatt • Lány a mosóban • Katalinokra várunk! Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! «Mes«* es* oesAtôw» m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom