Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

1997. október 17., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban Hölgyeknek is varrt ruhát a férfiszabó Ezüstgyűrűs kisiparos Aligha kap pontos útbaiga­zítást a Somoskőújfaluban járó érdeklődő, aki „csak” Balázs Bálintot keresi. Pe­dig itt született, tevékeny­kedett egészen hatvanéves koráig, és nyugdíjas éveit, napjait is a településen tölti. De a lakók zöme úgy ismeri: Bandi, a szabómester.- Igazából nem tudom, mi­kor ragadt rám, de mióta az eszemet tudom Bandinak hív mindenki. 1993. április 29-én töltöttem be a hatvanat, azóta nyugdíjasként tevékenyke­dem, hol a ház körül, hol a most kétszázéves templom tá­jékán találok valamilyen el­foglaltságot, de időnként még előveszem a szabószerszá­mokat, rokonoknak, jó isme­rősöknek még megcsinálok egy-két átalakítást. Tudja, hogy van, ami a cigányze­nésznek a vonó, az a szabó­mesternek a tű. Élete végéig nem tudja letenni.-Érdekes módon mindkét nagyanyámtól örököltem va­lamit, ami eddig is kísérte az életemet. Mivel édesapám szülei olasz bevándorlóként a Kasagranda nevet is maguk­kal hozták, apám is az lett, de nekem már az apai nagya­nyám vezetéknevét, a Balázst adták. Anyai nagyanyámtól pedig, mivel ő nevelt engem a vallásra mint rózsafüzér-tár- sulati tag, kaptam a hitemet, keresztény katolikus valláso­mat. Ma is -»•■KDNP Somdii titkára vagyok.-A női- és férfiszabó-mes- terség szintén családi örök­ség?- Nem, annak más oka volt, hogy én szabónak men­tem. Édesapám kemény fizi­kai munkával, kőbányász­ként, majd Saigon szénbá­nyászként kereste a kenyeret. Mivel beteges gyerek voltam, bérmakeresztapám - én is egyike voltam az 1947-ben Somoson megbérmált 506 gyereknek, emlékszem. Ma­darász István rozsnyói püspök végezte a szertartást - javasla­tára szabóinasnak álltam 1947-ben Garamszegi Gyula salgótarjáni úri szabóhoz. A műhelye a főutcán, a mai ÉVI-től egy kicsit beljebb volt. Közben behívtak kato­nának, Nagyorosziban szol­gáltam mint raktáros és szabó, természetesen ez a kisebb át­alakításokat jelentette a „kincstári mundérokon”. 1956 decemberében leszerel­tem és egy évre rá megkezd­tem kisiparosi működésemet, épp most múlt szeptember­ben, hogy fél évszázados jubi­leumát ülhettem ennek a te­vékenységnek.- Mit jelent az a viszonylag ritka eset, hogy egy férfiem­ber nemcsak a zakók, nadrá­gok elkészítéséhez ért, de a női divat változatos csalafin­taságait is magáénak vall­Balázs Bálint hatja?-Ez egyszerű. 1958-ban letettem a mestervizsgát mint férfiszabó, de előtte és közben is eljártam egy női szabóhoz, akitől megtanulhattam ezt a változatot is, de ebből már kü­lön nem kellett mestervizs­gáznom. Szerencsére, az eltelt' évtizedek alatt nem unatkoz­tam, volt megrendelésem bő­ven mindkét nem részéről. Alig-alig maradt időm a sakkra, de hosszú éveken át ezt a szép sportot is verseny­szerűen űztem, még országos bajnokságok résztvevője is voltam. Ma már csak hobbi­ból, ha partner akad.- Egy érdekes és gondo­lom, értékes ezüst pecsétgyű­rűt látok az ujján.- Emlék, mégpedig ne­gyedszázados kisiparosi tevé­kenységemért kaptam, ’83- ban pedig „Az ipar kiváló mestere” kitüntetésben része­sültem, ez a mai „aranykoszo­rús mester” címnek felel meg. Büszke vagyok mindkettőre, valamint arra is, hogy két év­tizedig tevékenykedhettem mint ipartestületi vezetőségi tag, de az adóközösség bizott­ságába is beválasztottak. Deák Ferenc Még a nyár derekán jelent meg a Magyar Közlönyben a társadalombiztosítási nyugel­látásról, valamint a magány­nyugdíjról és a magánnyug­díjpénztárakról szóló törvény végrehajtási utasítása. Azóta sokféle információ látott nap­világot a változásokról, ame­lyek jelentős része majd 2009- ben lép életbe. Hallani a régi és az új rend­szer, a kötelező magánnyugdíj átmeneti együttéléséről, a már alakuló és minden bizonnyal majd gombamódra szaporodó magánnyugdíjpénztárakról. Nyilatkozatok hangzanak el az özvegyek, a rokkantak járandó- ' ságának rendezéséről. S arról is, hogy a Világbank mintegy 100-150 millió dollár hitelt ad a nyugdíjreformmal járó megnö­vekedett kiadások fedezésére. Szájukból a kenyeret S mégis a közvélemény-kutatá­sok azt jelzik, a bizalmatlanság a nyugdíjrendszer iránt csak nehezen oldódik. Sok ezer nyugdíjasban és a nyugdíjas évek előtt álló emberben nyug­talanító kérdések egész sora bujkál. A legtöbben arra kere­sik a választ, miért lett ennyire sürgős a változtatás? A mostani és a leendő nyugdíjasoknak va­lóban könnyebb, nyugodtabb lesz az életük, ahogyan azt ígé­rik? A tari S. József 28 évet dol­gozott a bányában. Vájár, majd csapatvezető volt Szorospata­kon, később Kányáson. Ahogy múltak fölötte az évek, úgy romlott az egészsége, nehéz gyomorműtéteken esett át. Ezu­tán már nemigen bírta a bá­nyamunkát, 1975-ben rokkant­nyugdíjba küldték. Kapott ha­vonta 1217 forintot. Közben elérte az öregségi nyugdíjkor­Választás - kockázattal (1.) Nem tudni, hogy ki jár jól süket és abból „hiányzik” a tár­sadalombiztosítási járulék. A nyugdíjreformról mindket­ten hallottak már. Arról is, hogy számukra ugyan még nem kötelező, de választhatnak, ma­radnak a régi nyugdíjrendszer­ben, vagy átlépnek az újba. Azt remélik, hogy nemcsak a szük­séges, anyagiakban is sikeres tizenöt munkás év áll előttük, hanem ettől jóval több.- Most úgy érzem, hogy ta­lán az új rendszer az előnyö­sebb. Hogy miért? Ha folyama­tosan gyűlik a pénzem, talán nyugodtabb évek várnak rám, ha megöregszem. Természete­sen mindennek csak akkor van értelme, ha biztos lehetek ab­ban, hogy a magánnyugdíjpénz­tárban vigyáznak a pénzemre, jól gazdálkodnak vele - mondta a felnőttek érettségével M. Má- rió. Hasonlóképpen vélekedett F. Tamás is. Mint kiderült, nem egészen véletlenül.- Édesanyám már nyugdíjas. A vendéglátásban dolgozott. Szerény volt a fizetése mindig, mint ahogy most a nyugdíja is az - jegyezte meg. határt és a járandósága is emel­kedett minden évben egy-egy keveset. Most 22 500 forintot visz neki a postás. A feleségé­nek majd húszéves munkavi­szony után alig többet 17 ezer forintnál.- Nehezen élünk belőle ... Ha ilyen gyorsan szaladnak fel­felé az árak, bizony a kenyeret is kiveszik a szánkból, - pana­szolta csendes keserűséggel S. József. A változások már sem őt, sem pedig a feleségét nem érin­tik. Abban reménykednek, hogy az esztendős nyugdíjeme­lés ezután sem lesz szerényebb az eddigieknél. Melyik előnyösebb Az St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. gyárában, a humánpolitikai osztályon szinte egymásnak adták a kilincset az érdeklődők tavaly december­ben.- A legtöbben a várható vál­tozásokra voltak kíváncsiak. Azt számolgatták, hogyan jár­nak jobban, ha elmennek azon­nal, vagy megvárják a nyugdíj- reformot? Végül is tizenöten él­tek az idén még meglévő lehe­tőséggel, előnyugdíjukat kérték - tájékoztatott O. Sarolta ügy­intéző. F. Tamás és M. Márió tizenéves fiatal. A nyáron vé­geztek a gyári szakmunkás- képző iskolában. Egyikük az üvegcsiszolást, másikuk az üvegfúvást tanulta. Az önálló uizemi munka még új számukra, figyelmüket az köti le. Legfel­jebb akkor villan eszükbe, hogy egyszer ők is megöregszenek, amikor kézhez kapják a fizeté­Elsietett reformálás Sz. Sándorné kisvállalkozó Sal­gótarjánban. Még jó ideje van a nyugdíjig, de már nincs annyi, hogy érdemes volna az új rend­szert választania.- Azt hiszem, nem tudnék mit kezdeni a választási lehető­séggel -mondta és sorolta ag­gályait. - Nem tudom ugyanis, hogy ki jár itt jól? Talán akkor érdemes lenne átlépnem az új rendszerbe, ha még jó néhány évet egészségesen dolgozni tudnék és a jövedelmem maga­sabb lenne a mostaninál. Szíve­sen fizetnék több társadalom- biztosítási hozzájárulást is, ha biztos lehetnék abban, hogy a ledolgozott éveket és a magán- pénztárba befizetett járulékot maximálisan figyelembe ve­szik, amikor majd megállapít­ják a nyugdíjamat. Bár a nyugdíjrendszer kor­szerűsítésével egyetért, mégis nyugtalanul néz az eljövendő évek elé. Az eddigi változások ugyanis nem sok jót hoztak.- Elképzelhetetlennek tar­tom, hogy ötvenöt éves korom után olyan intenzitással dolgo­zom majd, mint most - tűnő­dött el. - A kevesebb munkáért pedig kevesebb fizetség jár. Nagy részét annak is elviszi a kisvállalkozókat sújtó magas adó meg a rezsi. Elsietett reform ? Később arról beszélt, nem kel­lett volna úgy elsietni a nyug­díjkorhatár emelését. Válasz­tási lehetőséget kínálhattak volna az embereknek. Aki bírja erővel, egészséggel, az dolgoz­hasson. Aki meg nem, az elme­hessen 55, illetve 60 éves korá­ban. Helyére álljanak a fiatalok és azok, akiket most munkanél­küliségre kényszerítettek. Nem titkolta kétségeit a magánnyug­díjpénztárakról sem.-Talán várni kellett volna még néhány évet a nyugdíj- rendszer reformjával- össze­gezte véleményét. - Bevallom, én akkor néznék nyugodtan az öregkor elé, ha nem kölcsönök­ből élnénk! Ha a gazdaság egyenletes teljesítménye nyúj­tana biztonságot az országnak és nekünk, hétköznapi embe­reknek is! V. G. (Folytatjuk) Nehéz helyzetben a Nógrádi Szénbányászati Dolgozók Önsegélyező Egyesülete Emelkedik a tagdíj, de a segély összege is A bányák és a kapcsolódó ki­szolgáló üzemek bezárása a 40 év óta jól működő Nógrádi Szénbányászati Dolgozók Ön­segélyező Egyesületét is súlyos mértékben érintették. A temetkezési egyesület gaz­dálkodásának eredménye az utóbbi 5_évben évről évre romlott és 1997-re már veszteségessé vált. Megszűnt az aktív dolgozók tagsága. A gazdasági környezet mélyreható változása, az infláció és a megváltozott adó- és tb-járu- lék-törvények bevezetése, a ka­matlábak csökkenése és a taglét­szám 8-10 %-os csökkenése, az üzemviteli és fenntartási költsé­gek megemelkedése azt eredmé­nyezte, hogy az 1997. évre a kia­dások 25 %-kal meghaladják a bevételeket és a várható veszte­ség 1,2 millió forint lesz. A gon­dos gazdálkodás ellenére kiala­kult jelenlegi helyzetben a veze­tőség előtt három alternatíva áll: felélni az egyesület 7 millió forint tőketartalékát; felére csökkenteni a jelenlegi temetkezési segélyek kifizetését; megemelni a tagdíja­kat. Az egyesület vezetősége ja­vaslatot tett a közgyűlésnek - az 5600 fős nyugdíjas tagság érde­keinek szem előtt tartásával - a tagdíjemelésre. Ezt a javaslatot a közgyűlés nagy többséggel meg­szavazta. Ezzel a határozattal 1998. január 1-jétől az eddigi 600 forint tagdíj 900 forintra emelke­dik, ugyanakkor a kifizetendő se­gély összege mindhárom kategó­riában 1000-1000 forinttal megemelkedik és továbbra is fennmarad a rendkívüli segélye­zés indokolt esetben. Az egy évre eső 900 forint tagdíj befizetése után a tag jogosult lesz elhalálo­zás esetén 9500, feleség vagy élettárs 8000, nagyszülő és kis­korú gyermek 4500 forint se­gélyre, amelyet a temetést szer­vező eredeti halotti anyakönyvi kivonattal és a személyi igazol­vány bemutatása mellett az egye­sület pénztárában felvehet. Fenti kényszerű döntés re­ményt nyújt az egyesület hosz- szabb működésére annál is in­kább, mivel a kormány 1998 ja­nuártól jelentős mértékű nyugdíjemelést hajt végre és re­ményünk van a szénpénz inflá­ciós mértékének emelésére is. Egyesületünk vezetősége arra kéri a bányásznyugdíjasokat, hogy támogassák a vezetőség döntését. Józsa Pál, elnök A Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 1998. ja­nuár 1-jétől alapvető válto­zásokat tartalmaz az özve- gyinyugdíj-rendszerben. Legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha a házastárs (élettárs) 1998. január 1 -je előtt halt meg. Külön kérelem nélkül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Budapest) végzi a feladatokat: 1. Azoknak az özvegyeknek, akiknek saját jogú nyugdíjat (öregségi, rokkantsági baleseti rokkantsági) nem állapítottak meg, változás nincs, 1998. ja­nuár 1-jétől a jelenlegi özvegyi nyugdíjat az évenkénti emelés összegével (várhatóan 19 %) kiegészítik. 2. Olyan esetben, amikor az özvegy már részesült 1 éven át özvegyi nyugdíjban (ezt ne­vezzük ideiglenes özvegyi Özvegyi nyugdíj kérelemre és anélkül nyugdíjnak) és a házastárs 1993. március 1-je előtt bekö­vetkezett halála esetén 15 éven belül, ezt követő halála esetén pedig 10 éven belül az özvegy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, illetve be­tölti, vagy megrokkant (vagy megrokkan) özvegyi nyugdíjra a jogosultsága feléled. Ez vo­natkozik azokra az esetekre is, amikor az özvegyi nyugdíjat nem lehetett folyósítani (a saját jogú nyugdíj összege az annak idején hatályos jogszabályok értelmében az együtt folyósí­tási összeghatárt meghaladta.) 3. Akik részére az özvegyi nyugdíj mellett saját jogü nyugdíjat is megállapítottak és a két ellátást az összeghatárig (1997. évben 20 400 forint) ki­egészítették, az özvegyi nyug­díjat újból meghatározzák a következők szerint: a saját jogú nyugdíjat a nyugdíjazást követő és 1998. január 1-jétől a várható évenkénti emelés ösz- szegével felemelik, a nyugdíj összegét a jogszerző halálát követő évenkénti emelésekkel is kiszámítják, ezután annak az 1997 december hónapra járó 20 %-os összegét meghatároz­zák. Az „új nyugdíjaként az együttes összeg kerül folyósí­tásra 1998. január 1-jétől. Amennyiben az említett mó­don kiszámított „két nyugdíj” összege kevesebb 24 300 Ft- nál, abban az esetben ez az összeg kerül folyósításra, ha az özvegyi nyugdíjat teljes nyug­díjból állapítják meg és az öz­vegy saját jogon teljes nyug­díjra jogosult. (Például saját jogú ellátás összege az 1998. évi emeléssel együtt 19 000 Ft. A jogszerzőt megillető nyugdíj 1997 december hónapi összege 20 000 Ft lenne, ennek 20 %-a 4000 Ft, a két nyugdíj együttes összege tehát 1998. január 1- jétől 19 000 + 4000 = 23 000 Ft helyett 23 300 Ft.) 4. Azok részére, akiknek a saját jogú nyugdíjuk összege (vagy választásuk szerint az özvegyi nyugdíj összege) az együtt folyósítási határössze­get meghaladta (például 1997. évben a 20 400 Ft-ot) és a 2. pontban említett feltételekkel is rendelkezik, a saját jogú nyugdíjuk mellett (annak ösz- szegére tekintet nélkül) jár az özvegyi nyugdíj (tehát a házas- társat-élettársat megillető nyugdíj 20 %-a). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság a nyilvántartásban sze­replő özvegyek részére 1997. október végéig írásban tájékoz­tatást küld a jogosultság felté­teleiről. Milyen esetekben kell az özvegyi nyugdíjat igényelni? Csak abban az esetben, ha ez idáig nem került sor az özvegyi nyugdíj megállapítására (vagy rögzítésére, mert pl. a férfi nem is kaphatott, vagy az együtt folyósítási összeghatár miatt az özvegy ezt nem is kérte) abban az esetben 1998. január 1-jétől a jogosultság be­áll természetesen, ha a 2. pont­ban foglaltak fennállnak és az elhunyt házastárs (élettárs) már nyugdíjas volt, vagy ha nem, akkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Ebben az esetben az igény- bejelentést a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél kell előterjeszteni. Ha pedig az elhunyt nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságnál (1820 Budapest). Az igénybejelentéshez szüksé­ges nyomtatvány a helyi nyug­díjbiztosítási igazgatóságtól (kirendeltségtől) szerezhetők be. Azok részére, akik az özve­gyi nyugdíjhoz szükséges fel­tételekkel nem rendelkeznek, özvegyi nyugdíj nem állapít­ható meg azon a címen, hogy özvegyek. Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom