Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-02 / 230. szám
4. oldal Mozaik 1997. október 2., csütörtök MÓGRÁD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótarján, Rákóczi út 36. (Megyeháza fszt. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Amit az inkubátorházról tudni kell (5.) A legfőbb vonzerő A munkakörnyezet-teremtő beruházások legnagyobb előnyének külföldön a könnyű ki-be költözéssel járó bérlet számít, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen hosszú évekre bérleti szerződéseket kötni. Az induló vállalkozások egyik fő problémája, hogy közülük rendkívül sok működik otthonokban vagy más cégek helyiségeiben, amelyek szeretnének újabb és jobb helyiségekbe költözni, ám kevés esélyük van rá, hogy a hirdetésekben szereplő ingatlanok díját megfizessék. A munkakörnyezet-teremtő beruházás legnagyobb vonzereje a kezdő kis- és középvállalkozók számára a fontosság megközelíthető sorrendjében az alábbiak szerint alakul: - kedvező ár (beleértve a bérleti díj szinten tartására vonatkozó kötelezettség-vállalást bizonyos időre); - az épület megfelelő állaga; - a helyiségek megfelelő választéka (méretek és különbözőség); - kedvező fekvés; - telefon; - parkolóhelyek és a szállításhoz jó megközelíthetőség; -hatékony és megbízható vezetés; -igényes bejárat/foga- dóhelyiség/telefonközpont; - rugalmasság a kihasználhatóságban és igénybe vehetőség a nap és hét bármely szakában; - vagyonbiztonság; - osztott szolgáltatások és berendezések (fax, másoló, tárgyalók); -könnyen változtatható bérlet; -tanácsadási, képzési és egyéb támogató szolgáltatások rendelkezésre állása. Az egyes vállalkozásoknak más és más fontos, ám a közös szolgáltatások és háttérszolgáltatások lehetőségei rendszerint kedvező megítélésben részesülnek, még ha nem is tekinthetők fő vonzerőnek. A legfőbb vonzerőt kölcsön vagy támogatás felajánlása jelentené. A Nógrád Megyei Regionális V állalkozásfejlesztési Alapítvány elsősorban olyan kis- és közép- vállalkozásokat kíván inkubátorházába befogadni, amelyek otthon működnek, vagy más - nem éppen ideális helyen-, s fontos számukra az iroda fekvése és kinézete. Az árak tekintetében az alapítvány városi viszonylatban a legkedvezőbb ajánlatot kívánja nyújtani. Az épület felújítása során figyel ugyanúgy az igényességre, mint a helyiségek megfelelő választékára. A szolgáltatások széles skáláját biztosítja ügyfelei számára, hatékony üzleti kapcsolat kialakítására törekszik. S az üzleti élet minden területén támogatni kívánja az inkubátorházban működő kis- és középvállalkozásokat. Horn Gábor szerint az alsó fokú oktatás a legproblémásabb terület Lehet-e gyerek a kisdiák ? Sokaknak lehet ismerős a kép: a gyerek hazamegy az iskolából, fáradt, de még küszködik a leckével, a gyakorlással, és ahogy múlik az idő, egyre kevesebbet tud. Nem is igen figyel már oda, mert játszani szeretne, nyolc órát töltött már az iskolában. Horn Gábor, az SZDSZ oktatási szakértője lapunknak adott interjújában elmondta, bízik benne, hogy az elemi iskolások kötelező óraszámának csökkenésével a kisdiáknak lesz majd lehetősége arra, hogy gyerek legyen. A politikus, aki egy 10 és egy 14 éves gyerek édesapja, úgy véli, nem a szülő feladata a kicsikkel való együtt tanulás. — Gyakorló szülőként és szakértőként mi a véleménye az alsó fokú oktatásról?- Ezt a területet látom a leg- problematikusabbnak. Két kiemelkedően rossz helyzetben lévő területe van a magyar közoktatásnak, az elemi szakasz és a szakmunkásképzés. Az óvoda a magyar közoktatás legjobban működő eleme, noha nincs jobban finanszírozva, mint az elemi iskola. Ennek egyetlen igazi oka van: az óvoda a gyerekekről szól, nincs még benne az időcsapda. Nem kell teljesíteni - ezért lehet teljesíteni. Számomra mindig érthetetlen volt, hogy az a gyerek, aki augusztusig az óvodába jár, ami az ő méretére, életritmusára van berendezve, mitől tudna szeptember elsejétől mássá válni. Szorít az idő-Nincs átmenet az óvoda és az iskola között. Ez a helyzet pont azokat fordítja leghamarabb szembe az iskolával, akiknek kudarcaik vannak, akiknek leginkább szükségük lenne az iskola támogatására. A megoldás is kézenfekvő, egyszerűen csak időt kell adni. Szerintem a tanítók nem rosz- szabbul felkészültek, mint az óvodapedagógusok. Az idő szorításából kell kiszabadulni. Ezt a lépést tesszük meg, amikor azt mondjuk, hogy ne négy, hanem hat év legyen az elemi szakasz. Olyan elemeket kell beépíteni a rendszerbe, amelyek ugyanakkor a gyerekek terhelhetőségét szabályozzák törvényi utakon. 1998-tól fokozatosan csökken az elemi iskolások kötelező óraszáma.- Tehát 1998-tól folyamatosan a gyereknek arra is lesz lehetősége, hogy gyerek legyen?- Abban bízunk, hogy végre lesz. Valljuk be, itt arról is szó van (magam is gyakorló pedagógusként talán mondhatom), nem tudunk mit kezdeni bizonyos problémákkal, így a szegénységgel, nem is beszélve az integrációról, az egészséges és a fogyatékos gyerekek együttéléséről. A harmadik fél-Senki nem meri kimondani, hogy a tanító, a tanár bizonyos problémákra nem tud válaszolni, mert a viszonya olyan a gyerekkel, hogy nem tudhat. Kell egy harmadik fél, aki belép a rendszerbe, az iskolapszichológus, a logopédus, a szociális gondozó. Azt mondhatjuk most, 1997-ben, hogy a feltételei megvannak az elemi iskola megváltozásának. De ez a folyamat még el sem kezdődött. Fontosnak tartom, hogy a mai jogszabályok az iskolát a szülők iskolájává teszik.- Ma bele lehet és kell szólni az iskola működésébe. *;1 \ ' / in/ J1 " ■ ! • !, ü: ."i . Szülőként is tudom, hogy mennyire nem élünk ezekkel a lehetőségekkel.-A „szülők iskolája” kifejezést azért másképp is lehet érteni, az otthoni tanulásra gondolok.-Ez nagyon rossz gyakorlat. Azt gondolom, hogy alsó tagozatban nem is lenne szabad házi feladatot adni. Abszurdnak tartom ezeket a délutáni játszóidőt elvevő otthoni munkálatokat, különösen az első három évben.- Azt gondolom, hogy nem feladata a szülőnek a gyerekekkel való együtt tanulás. Az otthoni tanulás, házi feladat egyetlen értelme az önálló munka fejlesztése lehet. Azt el tudom fogadni, hogy negyedik, ötödik osztálytól kezdve a gyerek egyedül, otthon sikeresen megcsinál valamit. Elhibázott módszer-Ennek sem szabadna 30-40 percnél többnek lenni, merthogy nem fér bele az idejébe. El kell még menni táncot, nyelvet tanulni, focizni, a srácokkal játszani. Azokat a borzasztó dolgokat, amelyek ma tényleg jellemzőek, hogy akár órákig otthon ül valamelyik szülő a gyerekkel, és próbálkozik, teljesen elhibázott pedagógiai módszereknek tartom.- Én ezt az iskola túlterjeszkedésének gondolom a saját hatáskörén, sőt családiélet- rombolónak, mert szétverhetnek családokat ezek a kudarcok. Vannak olyan szülők, akiktől ez ráadásul nem is várható el, így aránytalan helyzetek jönnek ettől létre. D. I. Mint gyakorló szülő és pedagógus nyilatkozott fotó: gy t. Polgárőrök értékelő számvetése - Százezer forint „gyorssegély” A bandázó fiatalok nem szeretik a rendet Salgótarján megyei jogú város bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságának polgárőr munkacsoportját, amelyhez négy egység tartozik, a minap beszélgetésre invitálta Szigetvári János városi tanácsnok. A kötetlen eszmecserére a Salgótarjáni Rendőrkapitányság épületében került sor. A megbeszélésen részt vett Erdei Imréné, a megyei polgárőrszövetség elnöke is. A résztvevők beszámoltak eddigi munkájukról, különös tekintettel a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos tapasztalataikra, valamint a működéssel kapcsolatos gondjaikról. László Kálmán, a baglyasal- jai polgárőrszervezet elnöke elmondta, hogy a lakosság döntő többsége jó véleményt mond a polgárőrökről. Kivételt képeznek a helyenként bandába tömörülő fiatalok, akik nem szeretik a rendet felügyelő, a bűncselekmények megelőzésére törekvő polgárőröket. Olyannyira nem, hogy a nyáron két polgárőrt suhancok támadtak meg és bántalmaztak. A támadókkal szemben eljárás folyik. Se/főző Imre, aki ugyanennek a szervezetnek a titkára, elnökével szemben azt mondta, hogy nem olyan szép a kép, amilyennek látszik. Például sok baj van a fiatalokkal, akik több helyen csoportosulnak és közösen randalíroznak. Ebben az a szülői magatartás is bátorítja őket, amely eltűri, hogy az Amigo presszóban szórakozzanak. Macsuda Tibor, a Gorkij-la- kótelep polgárőreinek tevékenységéről elmondta, hogy sok bajuk van a Zöldfa utca és környékének nehézfiúival. Igyekeznek erősíteni szervezetüket, hogy megelőzzék a bűn- cselekményeket. Örömmel számolt be róla, hogy a 14-17 éves gyerekek közül sokan felnéznek rájuk és többen érdeklődtek, hogy mikor lehetnek ők is polgárőrök. Mivel az alapszabály lehetőséget ad ifjúsági polgárőrszervezet létrehozására, ezt majd megbeszélik. Felhívta rá a figyelmet, hogy az Arany iskola körül esetenként gyanús gépkocsit látnak, amit igyekeznek figyelemmel kísérni, mivel ezen a területen is felütötte a fejét a drogveszély. Oravecz László, a Somoskőújfalui polgárőrökről elmondta, hogy igen jó a kapcsolatuk a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel. Mindannyian dolgozó emberek, akik csak esténként, éjszaka és hét végén érnek rá a szolgálatot ellátni. A helybeliek közül mind többen tartanak igényt a szolgálataikra, hiszen működésük következtében jelentősen erősödött a közbiztonság. Ő szintén szóvá tette a fiatalokat fenyegető drogveszélyt. Tapasztalataik szerint sok szülő nem törődik vele, hogy a gyerekük mit csinál a szabad idejében. Kakuk Zoltán, a Fáy András kőrútról olyan esetekről számolt be, amikor értesítéseik nyomán rendőri intézkedések történtek. A gondok között említette, hogy nincs olyan helyiségük, ahol szolgálat közben megmelegedhetnének. Ami volt, azt fel kellett adni, mert nem bírták fizetni a háromezer forintos bérleti díjat. Sokat járnak gyalog, hiszen üzemanyagra sincs pénzük. Megerősítette kollégáit is abban, hogy nagy szükségük lenne korszerű rádiókra a gyorsabb kapcsolat- teremtés érdekében. Szigetvári János bejelentette, hogy képviselői alapjából 25-25 ezer forintot adományoz a négy szervezetnek. Ebből a pénzből a szervezetek a legszükségesebb technikai és segédeszközöket tudják megvásárolni. Dr. Nagy Károly alezredes, városi rendőrkapitány megköszönte a polgárőrök együttműködő, támogató tevékenységét és a rendőrség további segítéséről biztosította őket. A jelenlévők végül megállapodtak abban, hogy nemcsak közös bűnmegelőzési akciókon vesznek részt, hanem negyedévenként baráti találkozók keretében beszélik meg közös sikereiket, örömeiket és gondjaikat. P. A. Október 21-én adják át az oklevelet és az emlékplakettet Nógrád megye díszpolgárai Zenthe Ferenc színművésznek és Pallavicini Antal őrnagynak (posztumusz) adományozza idén Nógrád megye díszpolgári címeit a megyei önkormányzat életművük elismeréseként. A kitüntető címmel járó oklevelet és emlékplakettet az október 21- én rendezendő ünnepi közgyűlésen adják át. Zenthe Ferenc 1920-ban Sal- góbányán született, itt töltötte általános iskolás éveit is. Munkásságát két alkalommal Jászai Mari-díjjal ismerték el, érdemes művész kitüntetést 1975-ben, kiváló művész kitüntetést 1989-ben kapott. A salgóbányai idősek klubjának meghívását elfogadva napjainkban is többször találkozott gyermekkori ismerőseivel. Az arisztokrata származású Pallavicini Antal életútját nyomon követő dokumentumokból kiderül, hogy mindvégig elutasította a fasizmust és a nácizmust. Nevét később Pálinkásra magyarosította. 1955 júliusában helyezték Rétságra a Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred törzsébe beosztott tisztként, majd törzsfőnökké nevezték ki. Az 1956 októberében megalakult Forradalmi Katonai Tanács elnökévé őt választották meg. Ő szabadította ki Mindszenty bíborost a felsőpetényi Almássy-kastélyból. Pá- linkás-Pallavicini őrnagyot a megtorlás időszakában letartóztatták, 1957 novemberében halálra, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Feleségétől kivégzése előtt nyolc fegyveres jelenlétében úgy búcsúzott: „Mondd meg a gyermekeimnek, hogy nem voltam becstelen.” Tarjánban: olimpiai bajnokok a „pult mögött” Jótékonyság beteg gyerekekért Nehéz a beteg gyermekek sorsa. Meg a szüleiké is. Hiszen a lelki fájdalmak mellett komoly gondot okoz számukra a gyógyítás költségeinek előteremtése is. Az ő segítségükre siet a McDonald’s akciója, amelyet a Nógrád Megyei Hírlap is támogat. Október 4- én, szombaton a salgótarjáni üzlet bevételének egy részét a Ronald - McDonald’s Gyermeksegély Alapítvány javára utalják át. Az összeg a jövőre elkészülő Ronald Otthon felépítésének finanszírozásához járul hozzá. Az otthonban a súlyosan beteg gyermekek az orvosi kezelés bizonyos fázisaiban, nehéz óráiban együtt lakhatnak majd szüleikkel. A McHappy Day napján híres emberek vállalják, hogy jelenlétükkel és munkájukkal támogatják a kezdeményezés sikerét. 8 órától Répás Béla, az SBTC volt neves labdarúgója, 11 órától Básti István és Szalay Miklós olimpiai bajnok labdarúgó, s a délelőtt folyamán még Puszta Béla polgármester és dr. Pe- tercsák Zsolt jegyző is segít a vendégek kiszolgálásában. Aki nem vesz szendvicset, az étteremben csakis ezen a napon elhelyezett jótékony- sági gömbbe is bedobhatja pénzadományát, amely ugyancsak az alapítvány számláját gyarapítja és ezáltal a beteg gyermekek javát hivatott szolgálni. Megnyitják az állandó Csohány-kiállítást Városjubileum Pásztón Október 5-én, vasárnap 7.30 órakor zenés ébresztő kelti a várossá válás 590. évfordulóját ünneplő pásztóiakat. 9 órakor hálaadó szentmisét tartanak a Szent Lőrinc - plébániatempl ómban. 10.30 órakor ünnepi köszöntő hangzik el, majd dr. Supka Magdolna, művészettörténész nyitja meg a „Csohány Kálmán emlékére” című állandó kiállítást a ciszterci rendházban. Közreműködnek a Ra- jeczky Benjamin Zeneiskola tanárai. 11.30 Pölöskei Géza Csohányról készült portréfilmjét mutatják be. 15 órakor szüreti bál és felvonulás zárja a programot. Nem kell fázni a közösségi programokon Meleget a kultúrának Órhalomban és Csitáron is most szerelik a fűtést a művelődési házban. Őrhalomban pályázaton nyert pénzből, mintegy másfél millió forintos beruházással emellett fejlesztik az évek óta nem használt intézmény eszközparkját is. Csitárban 600 ezer forintért a művelődési ház és a polgármesteri hivatal korábbi levegőbefúvá- sos, elavult, energia-igényes rendszerét cserélik gázkonvektorokra. Télen így mindkét településen rendezhetnek majd közösségi programokat.
