Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-02 / 204. szám
Megyei Körkép 1997. szeptember 2., kedd Sorsüldözött lengyel gyermekek előtt könnyebben nyílnak az ajtók, kapuk - Ima az evangélikus templomban ✓ Árvízi fogságból bánki vendégségbe Növényekből készül asztali dísz ... Büszke mosoly bujkál a mo- kány kislegény szája sarkában. Lábaival ütemesen pedálozik, kezei között ügyesen pörög a simulékony agyag. Palackfélét formál. Csak most kóstolt bele, de már testét, lelkét átadja a kézműves- elfoglaltságnak. Ez az ifjú ember vendégségben van Magyarországon: harminckilenc társával egyetemben a bánki ifjúsági tábor vendége két egész hétre. S már keveset gondol arra, hogy ő most egy kicsit menekült, egy kicsit sorsüldözött, s egy kevéssé mégis Fortuna kegyeltje: a cselekvő együttérzés áldásos hatása önfeledt játékos munkája. Körülötte az árvízcsapás utáni sokkos állapotából eszmélő Opole nevű lengyel kisvárosból érkezett diáktársai festenek, rajzolnak. A sportpályányi aszfalton rajzok, virágok, takaros házak, képek a honi közelmúltból? Talán. De effajta kérdéseket nem tűr meg ifjú honfitársai körül Regős Istvánné, született Sztramowska Teresa, a régóta Magyarországon élő lengyel balettmester, aki szinte műgonddal űzi el a nyomasztó képeket a megviselt lelkű diákcsapat közeléből. Még a hangját is lehalkítja, mintha lábadozó beteget kímélne ártó emlékektől. Határozott kívánsága: a gyerekek előtt ne essen szó az árvízről. De a tábor félre eső zugában mégis előtörnek a borzalmas nyári napokról elfojtott töredékes mondatai. Regősné hozzátartozói az Opole közeli kisebb településen élnek, s nagyon féltette őket. Még lejjebb halkítva hangját szinte súgva beszél az okokról: vannak helyek, ahol személyes tragédiába torkollott a nagy csapás. Sokan nem bírták elviselni, hogy egy élet munkája napok alatt semmivé lett. Ön- gyilkosságba menekültek. A csoportot kísérő pedagógusok körében már nyíltabban beszél az „otthoni veszélyekről”, a víz fertőzöttségéről, a talán hetekig lappangó betegségekről és az óvintézkedésekről. Pedagógus földijei bólogatnak. Legderűsebbnek, legkiegyensú- lyozottabbnak tűnik közülük Kotocky Riszard. Szélesen nevet, minden megnyilvánulása háláját fejezi ki a „szuper” vendéglátásért, az őszinte segíteni akarásért. Ő szól arról, hogyan is kerültek ide. Az opolei cserkészcsapattal lépett kapcsolatba a budapesti XI. kerületi lengyel kisebbségi önkormányzat. A megelőző mozzanatokról pedig Janecskó Andrásné, a Vöröskereszt rétVajon mit formálnak az agyagból? Anyanyelvi feliratok a táborban FOTÓ: RIGÓ TIBOR sági területi titkára közli a legfontosabbakat:- Ez a tábor már a fővárosi XI. kerületi önkormányzaté, amelynek vezetője vetette fel: fogadhatna Bánk is árvízkárosult fiatalokat. Felvetésében nagy segítségére volt Jelinek János, a kerület közösségi házának igazgatója, aki a gyerekek figyelemelterelő elfoglaltságáról gondoskodó kollégáit is elküldte a táborba. Janecskóné megelégedéssel említi, azért mégis élő valóság manapság a segítőkészség, és sorolja érveit: a XI. kerületi ön- kormányzat révén ingyen kapták meg a táborozok a szállást, s az étkeztetés is kevésbé költséges. Bánki és környékbeli önkormányzatok is összefogtak, de beállt a patrónusok sorába a vállalkozók egy része, s az egyik mezőgazdasági szövetkezet is. S a jelentkezéseknek még mindig nincs vége. Nincs nap, hogy ne jönne valaki, hogy felajánlja adományát. Pár napja a pesti kirándulás is tartogatott kellemes meglepetéseket. A Halászbástyánál a kilátó belépődíját, a parkolási tarifát is elengedték. Varázsszóra, amelyet nem képes bárki olyan különös csengéssel kiejteni, mint Janecskó Andrásné. Ő ugyanis, ahol csak szükségét érezte, elmondta, kiket is kísért, s ezek után az ajtók, kapuk könnyedén megnyíltak előttük. A szakácsokon kívül ő a negyedik asszony, illetve nő, akik anyáskodó szeretettel veszik körül a diákokat. S az önfeledt gyerekarcok a tanúi, milyen sikerrel oltalmaznak. Vasárnap mindig misére megy a csoport, újságolja Regősné, ki-ki elmond egy imát az evangélikus templomban, összekulcsolt kézzel... Mihalik Júlia Űjabb egyeztetések várhatók könyvtárügyben Balassi Bálint „két lovon” Salgótarján közgyűlése -elfogadott határozati javaslatában - 1998. január 1-jétöl a Balassi Bálint Könyvtár fenntartását (az 1993. december 15-ei megállapodástól eltérően) a Nógrád Megyei Közgyűléssel együtt intézmény-irányító társulás formájában javasolja megvalósítani. A szándék valóra váltásához természetesen még szükség van a megyei közgyűléssel történő egyeztetés(ek)re is, amely(ek) birtokában újra a város közgyűlése elé kerül a téma. A megyei közgyűlés és Salgótarján önkormányzata 1993 decemberében hosszú távú megállapodást kötött a Balassi Bálint Könyvtár közös működtetéséről. A megállapodás 65- 35 százalék arányban határozta meg a városi-megyei támogatást, abból a meggondolásból, hogy 1990-ben a beiratkozott olvasók 70 százaléka volt salgótarjáni. A megállapodás évente záradékkal egészült ki, amelyben meghatározásra került az adott évre a két önkormányzat részéről folyósított támogatás összege. Erre az évre ez a záradék - megegyezés hiányában - még nem került aláírásra. Salgótarján önkormányzata jelezte a megyei közgyűlés elnöke, valamint az egyeztető bizottság számára, hogy legkésőbb 1997. augusztus 31-ei javaslattal élni fog a megállapodás módosulásával, az új típusú intézményfenntartás és működtetési elveivel kapcsolatban. A megyeszékhely idei költségvetésében egyébként 30 millió forint áll rendelkezésre a könyvtártámogatás céljára. Salgótarján önkormányzata azzal 'indokolta az alapmegállapodás felülvizsgálatát, hogy sem szakmailag, sem egyéb szempontok miatt nem tartja elfogadhatónak a 65-35 százalékos városi-megyei támogatási arányt. A városi szintű feladatokban megjelennek a város vonzáskörzete, sőt a megye távolabbi települései lakóinak könyvtárhasználatból adódó költségei is, s ezeket nem sorolták eddig költség- csökkentő tényezőként a városi támogatás mértékének figyelembevételéhez. A megyeszékhely számára az a tervezési metódus sem fogadható el, hogy a megyei közgyűlés meghatározza a könyvtár éves költségvetését, s neki ahhoz kell igazítania a városi feladatok ellátására fordítandó összeg nagyságrendjét. A város az elmúlt hat évben méltánytalanul nagyobb terhet vett magára, mint maga a fenntartó, ugyanakkor nem tudta érvényesíteni szakmai, város- politikai elvárásait, továbbá nem tudott mindenben véleményt alkotni a költségvetés mértékéről és nem is tudta ellenőrizni az intézmény gazdálkodását. Mint azt Salgótarján önkormányzatának határozati javaslata még tartalmazza: „nincs tudomásunk olyan városi-megyei közös működtetésű könyvtárról, ahol ilyen mértékű a városi támogatás”. Salgótarján közgyűlésének elképzelése szerint a közös feladatellátás 1998-tól megoldható intézmény-irányító társulás formájában, amelyen belül a megyei közgyűlés és a salgótarjáni önkormányzat 50- 50 százalék arányban vállalná az intézmény közös fenntartását. D. A. D. A.-programok Szécsényben Veszélyes látszatboldogság D. A. D. Á.: e négy betűről a gondoskodás, a nevelés jut az eszünkbe. így csupa nagybetűvel írva a rendőrség biztonságra nevelő iskolai programját jelenti, amely az amerikai D. A. R. E.-prog- ram mintáján alapul. A mozaikszó maga a D. (dohányzás), A. (alkohol), D. (drog), A. (AIDS) elleni küzdelem rövidítése. A pedagógusok biológia és osztályfőnöki órákon eddig is foglalkoztak a dohányzás és az alkohol veszélyeivel, de a kábítószerekről ritkán esett szó. Alkáli! fogyasztók Szomorú tény, de a hazai fiatalok között évről évre egyre többen válnak a kábítószerek rabjává. A szakemberek véleménye szerint jelenleg a többség még csak alkalmi fogyasztó: sok fiatalt a hétvégi szórakozás csábít a drogok világába. Ám a szombatonként Extasyt, Spee- det nyelő, marihuánát szívó diszkórajongókból előbb-utóbb szenvedélybeteg lehet, akinek egyre több és keményebb kábítószert kíván a szervezete, hogy általa megszerezze magának a látszatboldogságot. A szülőknek, a nevelőknek, a rendőröknek és az egész társadalomnak össze kell fogni, hogy megértessék az ebben rejlő veszélyeket a gyerekekkel, tartalmas és érdekes foglalkozásokat, kulturált szabadidős lehetőségeket kell teremteni ahhoz, hogy a gyerekeket ne a „látszatboldogság” vonzza, hanem az értelmes, „ember- formáló, léleknemesítő” programok iránt érdeklődjenek. A D. A. D. A.-program az általános iskolásoknál kezdődik, a legkisebbekkel kezdi a foglalkozásokat. Például: Ne menj el az utcán idegen emberrel! Ne ülj be idegen autóba! Mi a helyes ? Ezek a felnőttek számára kézenfekvőnek tűnhetnek, de a gyerekekkel meg kell értetni ezeknek a felszólításoknak a jelentőségét, szituációs játékok, videofilmek segítségével kell tudatosítani bennük a helyes magatartást. A Szécsényi Rendőrkapitányság 3 iskolában: Szécsényben a 8 osztályos Körösi Csorna Sándor Gimnáziumban és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, valamint a Ságújfalui Általános Iskolában kezdi meg a 10 éves korú gyermekeknél összesen 6 osztályban a D. A. D. A.-program oktatását. A vonzáskörzet további településein rendhagyó osztályfőnöki órák, szülői értekezletek keretén belül jelentkeznek a rendőrség szakemberei bűnmegelőzési foglalkozásokkal. Biztonságra nevelés Nagy Imre rendőr alezredes, mb. rendőrkapitány és Szerémy Gyula, a Körösi Csorna Sándor igazgatója a közelmúltban írta alá az együttműködési megállapodást az 1997/98-as tanévre vonatkozóan. Ezekben a napokban kerül sor a másik két intézmény vezetőjével a szerződés megkötésére, melynek köszönhetően csaknem 150 tanuló részesülhet a rendőrség biztonságra nevelő programjának elsajátításában. Pinczés Rudolfné bűnmegelőzési főelőadó Fidesz-MPP nyári egyetem Kovácspatakon Oktatás és nyaralás Első szlovákiai nyári egyetemét tartotta a Fidesz-Magyar Polgári Párt. „A posztkommunizmus nyomorúsága” címet viselő programban előadóként ismert hazai és határon túli politikusok tartottak előadást. Augusztus 25-30. között a felvidéki Kovácspatak adott otthont annak a Fidesz-rendez- vénynek, melynek fő témája a határon túli magyarok helyzetének elemzése, s célja a határon túli magyarokkal a kapcsolatok ápolása. Az előadók sorában ott volt Orbán Viktor, Duray Miklós, Matolcsy György, Ján Carno- gursky, Ján Oravece is. Nógrád megyét a salgótarjáni és a hollókői Fidesz-szervezet nevében a találkozón Szabó Győző, Korponai Tamás, Mikula János és Szabó Csaba képviselte. A fideszes nógrádiak egy másik csoportja egyébként nemrég érkezett haza Bajorországból, ahol ifjúsági szervezeteknek rendeztek kéthetes programsorozatot. A Szabó Csaba vezette Hollókői Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesülete pedig a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány által támogatott bal aton fenyvesi üdülésükön vehetett rész vezetőképzésen, fórumokon, ahol előadóként szerepelt Marcsó Zoltán, a Salgótarjáni Ifjúsági Tanács elnöke is. Ez utóbbi programba a hollókőiek beleszőtték a bala- tonboglári szüreti fesztivál megtekintését is, melynek tapasztalatait a hollókői szüreti rendezvényen remélik kamatoztatni. T. L. Ismét Nagy Iván honismereti pályázat Eredeti tényanyag szükséges Készülhetnek a helytörténészek: a nógrádi múzeumok igazgatósága, a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozata 1997-re is meghirdeti a Nagy Ivánról elnevezett honismereti pályázatot. A pályázaton részt vehetnek egyének és csoportok, akik múzeumi gyűjtéssel, történetírással foglalkoznak. A pályázatnak felnőtt és ifjúsági (16 éves korig) tagozata van. A pályázat díjai felnőttek esetében: első díj 10 000, második díj 7000, harmadik díj 5000 forint, az ifjúsági kategóriában: 4000, 2500, illetve 1500 forint Kiemelkedő munka esetén a bírálóbizottság különdíjat is adhat ki. Az alábbi tudományágakban lehet pályázni: történelem, helytörténet - irodalom- történet - művészettörténet — néprajz - természettudomány — régészet. A kiírás témajavaslatokkal segíti a pályázók munkáját, s a múzeum egy- egy szakemberrel is a kutatók rendelkezésére áll. A pályamunkák beküldési határideje: 1997. november 1-je. Cím: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. sz.
