Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

1997. szeptember 4., csütörtök SporTTüköR 9. oldal Harminc év után újra pályán a „NŐSE” Volt egyszer egy nagy csapat A mostoha körülmények el­lenére nagyszerűen szere­pelnek az SBTC NB I/B-s labdarúgói az új bajnoki idényben. Arról a tényről azonban, hogy megyénknek volt már „alsóházi” NB I- ben focizó együttese, méltat­lanul kevésszer ejtünk szót napjainkban. Pedig a Nagybátonyi Bá­nyász labdarúgói pontosan három évtizeddel ezelőtt, a másodosztály megnyerésével vívták ki az NB I/B-ben való indulás jogát. E nagyszerű jubileum al­kalmából pattant ki az ötlet Békési Gyulának, az akkori Bányász Sportkör elnökségi tagjának, valamint Veres Lászlónak, az akkori csapat meghatározó játékosának agyából: fel kellene elevení­teni a régi nagy csaták emlé­két, s több évtized után ismét találkozni kellene a régi játé­kostársakkal. Mint kiderült, a két sportember nem kis fába vágta fejszéjét, hiszen nagyon sokfelé sodorta az élet az egykori „aranycsapat” tagjait. Áldozatos munkájuk végül eredménnyel járt, így a szoká­sos, szeptember első szombat­ján megrendezendő bányász­nap alkalmából újra pályára lép a „NŐSE” egykori szu­percsapata. Ki más is lehetne ellenfelük ezen a napon, mint az örök rivális SBTC hasonló korú - senior - gárdája. Szomorú kötelességüknek tesznek eleget a mérkőzés előtt a csapat tagjai, amikor megkoszorúzzák a Nagybá- tonyban eltemetett játékostár­saik síremlékét, hiszen, saj­nos, Bulyovszki Tibor, Kup- csulik Gyula, Regős Nándor és Romhányi Gyula sincs már az élők sorában. Remélhetőleg a szombat délután sorra-kerülő nosztal­giamérkőzésre sokan látogat­nak majd ki a „NOSE-pá- lyára”, hogy újra tapsolhassa­nak egykori kedvenceik­nek. (sipkó) Balassagyarmaton is Cserhát-L. Judo Klub Becses nagylóci érem A salgótarjáni Szabó - Kollár ralipáros a jövő évtől Hondával versenyez Paripára cserélik az agg öszvért A salgótarjáni Maruzs Gumi Kft.-nél tegnap délután sajtótá­jékoztatóra került sor, melynek keretében a jelenlévők kétszer is aláírás végett csavarták szét töltőtollukat. A dokumentumo­kat kézjegyével látta el Kojnok Nándor, a DAKX Produkciós és Reklámiroda vezetője, Maruzs István, a Honda Maruzs tu­lajdonosa, illetve két salgótarjáni raliversenyző, a 26 éves Szabó Szabolcs és a 27 éves Kollár Péter, akik az első osztály­ban versenyeznek egy Lada 2107-essel. Egyelőre... Megszerezte első „országos” érmét az alig féléves múltra visszatekintő nagylóci Cser­hát-L. Judo Klub. A napokban a Budapesti Honvéd Sportegyesület adott otthont a cselgáncssport orszá­gos rangsorversenyének. A népes mezőnyben Lörincz Adrienn, a juniorok 56 kilo­grammos versenyzői közt har­madik helyet szerzett, s ezzel a nagylóci Cserhát-L. Judo Klub évkönyvébe bejegyezhették az első nagy országos sikert. Juniorok és felnőttek szá­mára rendeztek a hét végén a lengyelországi Zakopanéban nyári biatlon-kupát. A nem­zetközi megmérettetésnek voltak magyar résztvevői is. Közülük a legjobban a fel­nőtt férfiak között a gyöngyösi Panyik János szerepelt, aki a sprintben elért negyedik helye­zése után a másnapi „hendike­A klub edzője, Lörincz De­zső kétszeresen örülhetett: egy­részt a nagylóciak megmutat­hatták, mire is képesek, más­részt az apai büszkeség is el- tölthette az eredményhirdetést követően. A klub fejlődésének további mutatója, hogy szeptembertől edzéseket tartanak Balassa­gyarmaton is. A Szabó Lőrinc Általános Iskolában, az Ifjúság út 2. szám alatt szeptember 18- án este hattól indul a nagyü­zem. T. L. pes” rendszerben lebonyolított versenyen ezüstérmet szerzett. A salgótarjáni Balázs Dénesnek a 14. és a 13. hely jutott. A junior nők között a salgó­tarjáni Czene Zsuzsa negyedik, illetve hetedik, klubtársa, Kir- ner Erzsébet 9. és a 12., míg a gyöngyösi színekben versenyző Földi Kornélia a 13. és a 9. he­lyet szerezte meg. (e. a.) A tarjáni duó ez évben az A/6- os kategória hetedik, míg a Lada Kupa ötödik helyén áll­nak úgy, hogy a négy verse­nyükből csak kettőn tudtak vé­gigmenni. Persze még előrébb léphetnek, hiszen két verseny - a hétvégén Kisbéren, míg októ­ber közepén a Mecsekben - még hátra van a bajnoki soro­zatból. A sajtótájékoztatón elsőként Kojnok Nándor, a DAKX Pro­dukciós és Reklámiroda ügyve­zető igazgatója kért szót. El­mondta, hogy a két aláírás kö­zül az egyik egy menedzsment- szerződés, melynek lényege, hogy a DAKX szponzorokat próbál szerezni a fiatal ver­senyzőpárosnak. A másik egy szándéknyilatkozat, melyben az áll, hogy a jövő évi magyar bajnoki évadtól a Honda Ma­ruzs támogatni kívánja a két versenyzőt. Ezt követően Maruzs István, a Maruzs Gumi Kft. ügyvezető igazgatója kihangsúlyozta: olyan versenyzőket szeretnének Győzelmei értékét növeli, hogy kétszer is sötét színnel játszott és ellenfelei 2320, 2345 és 2430-as FIDE-értékszámmal rendelkeznek. Egyébként az eddig lejátszott többi partiban is látszott, hogy tekintélytiszte­let és megalkuvás nélküli harc jellemzi a küzdelmeket - ezt bizonyítja a rendkívül kevés döntetlen is. Kisebb meglepetés - lega­lábbis az eddigi fordulók után ­szponzorálni, akik már eddig is kiemelkedően szerepeltek, így Fogarasi (2475) visszafogot- ' tabb teljesítménye, vagy a leg­magasabb Élő-pontszámú Czebe (2480) két döntetlenje: legutóbb Horváthné Forgó Éva nemzetközi mesterünk mentett meg tőle hősies küzdelem árán fél pontot. Nagyon agresszívan és sike­resen tologatják a bábukat a legfiatalabbak. A legsikeresebb külföldi az ukrán Prokopisin, de nem panaszkodhat a szlová­esett a választás a Szabó-Kollár párosra. Egyébként tervei közt egy Honda-csapat összeállítása szerepel, mely már a jövő év­ben realizálódhat. A folytatásban Szabó Sza­bolcs megköszönte a lehetősé­get, majd elmondta, hogy bár még nem vezetett verseny köz­ben Hondát, de biztos abban, hogy sokkal nagyobb élmény kiai Pál és Szamos sem. Megyénk versenyzői közül jelenleg Hovanecz áll a legjob­ban (huszadik) kombinatív és éles stílusával, de Egyednek (26.), Frinknek (27.) és Morov- nyánnak (29.) is ugyanannyi pontja van - nagy harc lesz a megyebajnoki címért. A B-csoportban is izgalmas harcok folynak, Juhász, Simkó, Lenkó, Ágoston és Szabó T. sze­repel eddig a legjobban, de ren­geteg tehetséges megyei fiatal - köztük lányok - is kipróbál­hatja játéktudását és szerezhet kellő rutint a későbbi eredmé­nyesebb szereplés érdekében. Eredmények, 2. forduló: Kahn (2270) - Kustár (2430) 1-0, Hovanecz (2255) - Por­lesz, mint Ladát vezetni. A na­vigátor, Kollár Péter kifejtette: jövőre az új autóval az elvárá­soknak megfelelően szeretné­nek szerepelni. Ezután minden érdekelt aláírta a dokumentu­mokat, majd a két versenyző Matador-gumikat vehetett át Maruzs Istvántól, melyeket a hétvégi, kisbéri futamon fel is fognak avatni. (fiba) tisch F. (2365) döntetlen. Egyed (2260) - Horváth Á. (2415) 0-1, Mózes (2345) - Lengyel (2175) 0-1, Szabó E. (2180) - Hevér 1-0, Morov- nyán (2110) — Wagenbach 1-0. 3. forduló: Vadász (2320) - Lengyel (2175) 0-1, Tóth (2281) - Fogarasi (2475) 1-0, Horváth Gy. (2460) - Krutti (2310) 1-0, Kustár (2430) - Hohl (2165) 1-0, Morovnyán (2110) - Egyed (2260) döntet­len, Tóth J. (2080) - Frink F. (2225) 0-1, Szamos (2160) - Gyebnár S. 1-0, Tóth P. (2105) - Nagy B. 1-0, Hevér - Újj 0-1. Az állás: 1. Lengyel 3 pont, 2-7. Horváth, Varga, Tóth A., Kahn, Horváth Gy. és Mol­nár 2.5-2.5. (Satis) III. Nemzetközi Nyári Biatlon Kupa, Zakopane Nyári magyar „sísikerek” Az ünnepélyes aláírás pillanata. Balról: Kojnok Nándor, Kollár Péter, Szabó Szabolcs és Ma­ruzs István. FOTÓ: GYUR1ÄN TIBOR III. Balázs József nemzetközi sakkemlékverseny - Lengyel László „mesterhármasa” Tekintélytisztelet és megalkuvás nélkül Amikor Vadász László nemzetközi nagymester a 3. forduló­ban, a parti után jobbját nyújtotta Lengyel László mesterje­löltnek, nem elköszönni óhajtott a volt salgótarjáni sakkozótól, hanem a vesztes sportszerű kötelességének tett eleget, gratulált legyőzőjének. Volt is miért, mivel a régebben megyénkben lakó és salgótarjáni csapatban játszó Lengyel eddigi mindhárom játszmáját megnyerte és egyedül áll az élen. Bemutatkoznak a Salgótarjáni Fekete Sasok kosarasai Kukaccal sem kivételeznek Selmeci Gábor. 21 éves, 192 cm magas, 72 kiló. Jelenleg a Gá­bor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskola hallgatója. Előző klubjai: Salgótarjáni KK, s egy évig a Pécs. Bedobót játszik.- Gábor, mikor is kezdtél el ko­sárlabdázni?- 1992-ben léptem először pályára, az akkori SKK kadett csapatában. Innen az ifibe, majd a felnőtt keretbe vezetett az utam. Aztán Pécsett kezdtem el továbbtanulni, egy évet ott játszottam. Majd jött egy sérü­lés (bokaszalag-szakadás) és a műtét, ami miatt hat hónapot pihentem. Idén márciusban kezdtem újra játszani, már az SFSKK-ban: először az NB Il­es csapatban, aztán Mirko Zse- rajity meghívott a nagy csa­patba, ahol többször kezdő vol­tam.-Erre mondanák: sikerkar­rier, kis kitérővel...-Elégedett lehetek, bár tu­dom: még nagyon sokat kell fejlődnöm.-Honnan ered a „Kukac” beceneved?- Évekkel ezelőtt, még Far­kas Attila ragasztotta rám egy edzőtáborban. Talán a vékony alkatom miatt, s azért, mert ál­landóan izegtem-mozogtam, nem bírtam nyugton ülni.-Hogy érzed magad az ez évi Sas-csapatban?-Jó a közösség, igazi csa­patszellem van kialakulóban. Remélem, én is beleférek a képbe. A gárda fiatal, rengete­get dolgozunk az edzéseken, el­szántak a társaim is, ezért én feltétlenül az első négybe vá­rom magunkat. S ha a kupában is sikerülne a nyolc közé jutni...-Mika céljaid?- Most a tanulásra helyezek nagy hangsúlyt, de ez nem je­lenti azt, hogy a kosarazást fél­vállról veszem. Szeretnék jó NB I/B-s, aztán NB I/A-s játé­kossá válni, s egyszer talán még válogatott is lehetek.- Nem titok: édesapád a klub elnökségének tagja. Előny ez, vagy hátrány?- Úgy érzem, egyik sem. Nem kivételeznek velem sem­milyen szempontból, amikor elkéstem egy edzésről, engem is ugyanúgy megbüntettek, mint mást.- Mit csinálsz, amikor a ko­sárpályán kívül vagy?- Sokat vagyok együtt a ba­Selmeci Gábor rátnőmmel, emellett szeretek autót (Trabantot) vezetni, szá- mítógépezni, kerékpározni - normális életet élek. Mirko Zserajity edző Selmeci Gáborról: Tavaly a sérülése után viszonylag hamar kapott játéklehetőséget. Idén is meg­határozó emberként számítok rá, van benne fantázia. Bát­rabbnak, harcosabbnak kell lennie a pályán, s kondicionáli- san kell még fejlődnie. Egy-két éven belül beérik és akkor sok örömet okoz a klubnak. (andó) Bemutatkoznak a Salgótarjáni Fekete Sasok kosarasai Az „öreg” bizonyítani szeretne Bede Miklós. A csapat legidősebb játékosa, 28 éves, 187 centi, 80 kiló. Előző egyesületei: Szolnok, Nyíregyháza, Nagykőrös, Salgótarjáni KK, Diósgyőr. Irányító, bedobó.-Miklós, elég felemás képet mutat az eddigi karriered: 1980-tól 1991-ig csak a Szol­nokban játszottál, aztán hat év alatt az SFSKK már az ötödik egyesületed...- Való igaz, az utóbbi idő­ben sokfelé jártam, sok min­dent láttam. Tizenegy évi szolnoki szereplésre 1991-ben egy magyar bajnoki címmel tettem fel a koronát, s azon gondolkodtam: abbahagyom a kosárlabdázást. Nem tettem, hanem új helyet kerestem, s „ugráltam” az A- és a B-cso- port között. Az utóbbi osz­tályban „megragadtam”.-Mi változott benned azó­ta, hogy elkerültél Salgótar­jánból?- Letisztult a játékom, hig­gadtabb, nyugodtabb lettem.-S milyen változásokat ta­láltál itt?- Másabb a csapat, szimpa­tikusak a vezetők, sok a fiatal. Egy kicsit szokatlan, hogy én vagyok a legidősebb. Jó fejek a többiek, szinte mindannyiu- kat ismerem, vagy játékos­társként, vagy ellenfélként. Ha a magánéletben is olyan jól meg tudjuk egymást érteni, mint most az edzéseken, akkor jó csapat leszünk minden érte­lemben.-Mit vársz a második sal­gótarjáni korszakodtól?-Jobb teljesítményt, mint az előzőben, akkor másod­vagy sokadhegedűs voltam. Szeretnék bizonyítani, ehhez az kell, hogy az edzőnk játék- lehetőséget adjon. Áztán, hogy a jobb teljesítmény pon­tokban, gólpasszokban vagy szerzett labdákban mutatko­zik-e meg, az szinte mindegy: a lényeg, hogy nyerjen a csa­pat, s én része legyek a siker­nek.- Közeleg a Szert-kupa. Ne­ked hányadik is?-Nem tudom, „hazaiként”, vendégként is játszottam rajta. Jó lenne végre legyőzni a Debrecent, harmadszor is el­verni a nyíregyháziakat, s egy látványos, közönség-csalogató meccset játszani a Losonccal.- Meddig tervezel előre? Bede Miklós- Lassan az foglalkoztat, mi leszek a civil életben a kosár­labda után. Utánpótlásszinten már edzősködtem, s talán itt is számítanak ilyen minőségben is rám, de nem biztos, hogy edző akarok lenni. Majd kia­lakul. Mirko Zserajity Bede Miklós­ról: Tapasztalataival sokat segíthet a fiatal csapatnak. Tavaly jó pontátlaggal ját­szott, remélem, ezt idén is megismétli, s akkor húzóem­ber lehet. (aá)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom