Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-04 / 206. szám

1997. szeptember 4., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Hiányzó rendeletek, elfogadhatatlan különbségek Emberi jogok katonáéknál Egy felmérés szerint újonc­ként a katonák csaknem 30 százalékának volt része sa­nyargatásban és a megkérde­zettek 14 százaléka ismerte el, hogy öreg katonaként maga is közreműködött a frissen be­vonultak gyötrésében. Érvényesülnek az emberi sza­badságjogok a Magyar Hon­védségnél, ennek ellenére 47 alkotmányos visszásságot talál­tak vizsgálatuk során az Or­szággyűlési Biztosok Hivatalá­nak munkatársai. Az átfogó tájékozódás nem tárt fel olyan kirívó jogsértése­ket, amelyek a honvédség al­kotmányos működését általá­ban veszélyeztetnék, azt azon­ban rögzítették, hogy a törvényi előírás ellenére sem születtek meg egyes jogszabályok. Ilye­nek például az őr-, ügyeleti, ké­szenléti és készültségi szolgála­tokra vagy a keresetet kiegé­szítő foglalkozás engedélyezé­sére vonatkozó rendeletek. A jogi szabályozás a háború- és békeidőben teljesítendő ka­tonai kötelezettségek között sem tesz különbséget, s ezzel az élethez való jog sérülhet. A technikai eszközök rossz álla­pota főleg a kecskeméti repülő­ezrednél aggasztó. Sehol sem írják pontosan kö­rül, milyen alapvető létfeltéte­leket kell biztosítani a sorkato­náknak. Emiatt az élelmezés, a ruházat, a szállás színvonalában elfogadhatatlanok a különbsé­gek az egyes alakulatoknál. Pengeváltás földügyben Bizottsági ülések az őszi ülésszak előtt Napirenden a kisebbségek képviselete fotó: feb/kallus György A kisebbségek' képviseletétől a földtörvény módosításáig terjedt a témák köre, ame­lyekről tegnap tárgyaltak az országgyűlési bizottságok; ez már a hétfőn kezdődő őszi parlamenti ülésszak előkészí­tését jelentette. A 13 magyarországi kisebb­ségnek nincs parlamenti képvi­selete. Ezen a helyzeten akar a kormány változtatni október­ben előterjesztendő törvényja­vaslatával. Erről Gellért Kis Gábor, az Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizott­ság elnöke számolt be. A kér­désben korábban már egyeztet­tek a parlamenti pártok, és egyetértettek, hogy ne delegá­lással, hanem választással ke­rüljenek be a parlamentbe a ki­sebbségi képviselők. A földtörvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a mezőgazdasági bizottság ülé­sén Orosz Sándor, a bizottság elnöke időszerűnek, fontosnak és parlamenti vitára alkalmas­nak nevezte. Medgyasszay László (MDF) viszont a Mező- gazdasági Gazdasági Társasá­gok Szövetségének nyilatkoza­tát ismertette az ülésen. A szer­vezet úgy véli: a belföldi jogi személyek termőföld-problé­máinak megoldásához nincs szükség törvénymódosításra; az ugyanis csak a külföldiek ter­mőföld-tulajdonlási lehetősé­gének megteremtését segíti elő. Az Európai Bizottság által hazánkról készített országjelen­tés, valamint a csatlakozás pénzügyi következményeit tag­laló Agenda 2000 összességé­ben a magyar érdekekkel egy­bevág és megállapításaiban alapvetően reális. Ezt Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára fejtette ki az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. Az Alkotmány- és Igazság­ügyi Bizottság úgy foglalt ál­lást: támogatja a kormány nép­szavazás-elrendelését kezde­ményező indítványának általá­nos vitára bocsátását. Az alkotmányozás időtartama meghatározza a tartalmat is A jövő századnak kell szólnia Az alkotmányozás évtizedének tartják a szakemberek a nyolcvanas évek végén kezdődött időszakot, ám az új ma­gyar alkotmány mind ez ideig mégsem tudott elkészülni. En­nek alapvetően politikai okai vannak. Dr. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, az Igazság­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese úgy gon­dolja: nem feltétlenül baj, ha kissé elhúzódik a legfőbb jog­szabály megalkotása.- Mi az oka annak, hogy a hasonló országok többségében már megszülettek az új alkot­mányok, s hazánkban még csak a vitaalapul szolgáló szöveg készült el?- Vannak olyan jogelméle­tek, amelyek szerint egy for­radalom, vagy bármilyen más erőteljes társadalmi változás hozza el mindig az alkotmá­nyozáshoz a legkedvezőbb történelmi pillanatot. Ha ezt vesszük alapul, akkor Ma­gyarország bizony elszalasz­tottá ezt. Egy másik teória sze­rint viszont meg kell várni, míg elcsitulnak a forrongás utáni hullámok, s „tiszta fej­jel” kell hozzálátni az alkot­mányozáshoz. Ennek az elő­nyeit kellene most kihasznál­nunk. Tudniillik az alkotmá­nyozás időtartama meghatá­rozza a szöveg tartalmát is. Tehát nem a rosszabbik, csak a másik megoldást válasz­tottuk.- 1989-ben Szűrös Mátyás házelnök hirdette ki a már me­rőben új alapokon nyugvó al­kotmányt. Azóta nem tudnak egyezségre jutni a pártok. Kell-e egyáltalán új szöveg?- A jelenlegi alkotmány alapja még 1949-ből való. Először 1972-ben módosítot­ták, majd folyamatosan tol- dozták-foldozták. 1989-ben, a rendszerváltás küszöbén alap­vető pontokban kellett meg­változtatni, ettől azonban még nem jó. A legfőbb törvényt úgy kell megszövegezni, hogy a 21. századnak készül­jön. Szalóky Eszter 800 gyerek után védőnőt, 1600 után orvost kell alkalmazni főállásban Az iskola-egészségügy reformja A Népjóléti Minisztérium rendeletben szabályozza az iskola­egészségügyi ellátást, hogy a szolgálat országszerte egységes rendben és sokkal hatékonyabban láthassa el feladatát - kö­zölte Kökény Mihály miniszter. Korábban az iskola-egészség­ügyi ellátás működése a tele­pülési önkormányzatok és az oktatási intézmények vezetői­nek jóindulatán múlott, hiszen hiányzott az egységes szabá­lyozás és igen alacsony volt a normatív támogatás. Az új rendelet pontosan rendezi a szolgálat feladatait és a műkö­dési feltételeket. Az iskola-egészségügynek a jövőben gondoskodnia kell arról, hogy az oktatási intéz­mény, mint munkahely, egészségügyi szempontból is megfelelő legyen. A szolgálat munkájának másik része az, hogy nyomon kövesse a tanu­lók egészségi állapotát, szer­vezze a védőoltások beadását, a fogászati szűréseket, az al­kalmassági vizsgálatokat, és kéznél legyen az iskolai bal­esetek, rosszullétek esetén. Jelenleg 4717 óvodában és 3815 általános iskolában 1700 háziorvos, 1400 házi gyer­mekorvos és 3560 körzeti vé­dőnő lát el részmunkaidőben iskola-egészségügyi feladato­kat. Az általános iskolákban mindössze 10 iskolaorvos és 180 védőnő tevékenykedik fő­állásban. Az új rendelet értelmében az önkormányzatoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy 800 gyermekenként legalább egy főállású iskolai védőnőt, illetve 1600 gyermekenként egy főállású iskolaorvost al­kalmazzanak. A finanszírozást is egysége­sítik. A fejkvóta gyermeken­ként 24,5 forintról 50,7 fo­rintra emelkedik. N. Zs. Levendel; Az átvilágítás eredményei nem változtatnak az erősorrenden Vélemény a közvéleményről A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a korábban bizonytalan választók közül legtöbben az MSZP-szimpati- zánsok táborához csatlakoztak, miközben a Fidesz nyomu­lása megállt és a kisgazdák radikális nézetei iránti érdeklő­dés érzékelhetően megcsappant.- A politikusok megítélésénél sokkal többet nyom a latba az adott személy képessége, mint esetleges ügynökmúltja - mondja Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője, akivel a népszerűségi listák alakulá­sáról beszélgettünk. — Augusztusban a biztos szavazók 31 százaléka adta volna voksát az MSZP-re, 23 százalék az FKGP-re, 21 pe­dig a Fideszre. Tartós lehet a szocialista előretörés?- Az MSZP csupán vissza­szerezte a Tocsik-ü gy követ­keztében elveszített pontjait - vagyis népszerűsége a tavaly nyári szinten áll -, az említett két ellenzéki párt ugyanakkor megtorpant. A gazdasági élénkülést ak­kor is a kormány érdemének tulajdonítják az emberek, ha számos más tényező is közre­játszik a javulásban. így az­után például a kisgazdák által hirdetett eszmék sem vonza­nak annyi támogatót, mint régen. A Fidesz helyzete ellent­mondásos. Adataink szerint sem olyan magasra, sem olyan mélyre nem juthatnak, mint ’94-ben... Mivel az SZDSZ, az MDF és a KDNP táborából már begyűjtötték a lehetséges szimpátiapontokat, egyelőre nincs tartalékuk. A választá­sok második fordulójában ja­vulhat a helyzetük; az embe­rek többsége ugyanis másod­sorban a Fideszt tünteti ki ro- konszenvével.- Megváltozik-e a választók véleménye arról a pártról, amelynek valamelyik repre­zentánsáról kiderül, hogy érin­tett az ügynöktörvényben?- E téren még kevés a konk­rét tapasztalat. Tény azonban, hogy Csurka egykori önval­lomása nem befolyásolta a MIÉP népszerűségi mutatóit, s Torgyán ügynökhíre sem ren­dítette meg támogatóit. Ezért a napi médiahímek számító át­világítási eredmények alig­ha módosítják az erősor­rendet. Takács Mariann Horn a bányásznapon. Nincs még egy olyan ágazat, amellyel annyit foglalkozott volna a kormány, mint a bányá­szattal, s nem volt olyan egyezményünk a Bányászati Dolgozók Szakszervezetével, amelyet ne teljesítettünk volna - mondta Horn Gyula az orszá­gos bányásznap központi ün­nepségén, Nagykanizsán. A miniszterelnök ugyanakkor ki­jelentette: nem várhatja senki, hogy a költségvetés az adófize­tők pénzéből a végtelenségig finanszírozzon gazdaságtalan, ráfizetéses termelést. Éj útlevél. A belügyi tárca egyik legfontosabb feladata az európai uniós csatlakozás jog­harmonizációs teendőinek elő­készítése -jelentette be Kuncze Gábor. A feladatokat sorolva a belügyminiszter szólt arról, hogy jövőre több millió útlevél kiadása kezdődik meg. Erre azért is szükség van, mivel ha­zánkat évek óta komoly kritika éri a viszonylag könnyen hami­sítható magyar útlevelek miatt. Semjén az MDF-nél. A Ma­gyar Demokrata Fórum képvi­selőcsoportjának tegnapi lakite­leki ülésén - Lezsák Sándor meghívására - részt vett Sem­jén Zsolt, a Kereszténydemok­rata Néppárt alelnöke is. Sem­jén ismét kiállt a két párt jó vi­szonyának fenntartása mellett. Kamarai vizit. A Munkaügyi Minisztérium támogatja, hogy a gazdasági kamarák minél előbb kapjanak közjogi feladatokat - hangoztatta a munkaügyi mi­niszter a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarában tett lá­togatása során. Kiss Péter alá­húzta: szükséges a tisztességes versenyt hátráltató feketegaz­dasággal szembeni fellépés. Torgyán az átülés ellen. Az FKGP elnöke, Torgyán József szerint a parlamenti demokrá­cia és a házszabály durva felrú­gása lenne, ha tizenegy volt ke­reszténydemokrata képviselő várakozás nélkül átülhetne a Fidesz-frakcióba. - Ha ezt a szocialista többségű Ország- gyűlés megszavazza, az egyér­telművé teszi, hogy az MSZP lepaktált a Fidesszel - mondta. Elmarasztalt Híradó. Az ORTT Panaszbizottsága elma­rasztalta a Híradót, mivel a mű­sor „méltatlan módon tudósí­tott” a második világháborúban az oroszországi frontokon el­esett katonák hősi emlékművé­nek felavatásáról. Beszéltek a pénzről. Elma­radt a Kápé című üzleti hetilap munkatársai által meghirdetett szerdai utcai demonstráció. Ács László, a tulajdonosok képvise­lője ugyanis ezt megelőzően je­lezte, hogy tárgyalóasztalhoz ül a lap munkatársaival. 200 méterről ellesett pillanatok Nálunk egyelőre nincs tere és piaca a botrányfotóknak Kétféle lesipuskás fotós - paparazzo - létezik. Az egyik, aki többedmagával les áldozatára, például a szállodák halijában, vagy a fényűző szórakozóhelyek bejáratánál. A másik magá­nyos vadász: fegyverével, a teleobjektívvel várja, hogy lencse­végre kapjon valamilyen izgalmas, pikáns jelenetet, nem a nyilvánosságnak szánt magánéleti mozzanatot.-Az ilyen paparazzo rendsze­rint kitartó nyomozással, búvó­helyről készít egy vagy két, szenzációsnak mondható fotót, amelyet aztán dollárszázezre­kért ad el - mondja Keleti Éva, a Magyar Fotóriporterek Társa­ságának elnöke. Felszerelése is speciális, oly­annyira, hogy ára - forintban - meghaladja a tízmilliót. Legfontosabb darabja az ágyú­csőhöz hasonló, 200 méterre is „elhordó”, 70-75 centi hosszú, 4-5 kilós teleobjektív. A több optikából álló lencserendszer azonban legfeljebb szürkületig használható, a vaku ugyanis ilyen távolságokra nem ad ele­gendő fényhatást. A kép egyébként - bármi­lyen kitűnő is a „tele” - ilyen messziről készítve ritkán éles, elsősorban azért, mert a fotós és célpontja közötti levegő többé- kevésbé szennyezett, s # kis porszemek is nyomot hagynak a nagyításon. Keleti Éva szerint hazánkban egyelőre senkinek nincs papa­razzo-felszerelése. Nemcsak azért, mert csillagászati össze­gekbe kerül, hanem azért is, mert nincs igazi piaca a lesi­puskás felvételeknek. Nyugaton, főként a bulvár­sajtó, roppant pénzeket fizető föl vevőpiac. Egy-egy zugfotó - mint annak idején például a monacói hercegnő férje és ké­tes hírű barátnője közötti intim pillanatot megörökítő felvétel - százezrekkel növeli meg a pél­dányszámot. A paparazzók másik cso­portja is váratlanul csap le ál­dozatára; a felvétel az érintett engedélye - de nem tudta - nélkül készül. Ritkán szolgál szenzációval, de arra jó, hogy megtöltse a pletykamagazinok oldalait. (tardos) Zugfotó a monacói hercegnő férjéről és barátnőjéről FOTÓ: FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom