Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-04 / 206. szám
2. oldal Rétság És Környéke 1997. szeptember 4., csütörtök Lengyel gyerekek Nógrádon Vendégségben A Vöröskereszt rétsági szervezete vezetőivel egyeztetve a minap az önkormányzat egész napra vendégül látta a bánki ifjúsági táborban elhelyezett negyven lengyel árvízkárosult gyereket. A programnak megfelelően Dudás György jegyző ismertette a község életét, majd a vendégek felkeresték a nógrádi várat. A helyi óvodában költötték el ebédjüket, s a kellemes órák után este utaztak vissza szálláshelyükre. Rövid hírek a Térségből Kényszerszünet után új fogorvos Nézsa - Félévi kiesés után valószínűleg e hónapban újra beindul a fogászati rendelés a felújított orvosi rendelőben. A község fogorvosi ellátását dr. Diószegi Mária vállalta el az önkormányzattal kötött szerződés, illetve kinevezés alapján. / Általános iskolások Bajorországban Szendehely - A megyei közgyűlés kapcsolatot létesített a bajor ifjúsági szervezettel. Ennek keretében a községből 11 általános iskolás, két középiskolás tíz napig az Oberalterheim tekeklubjának vendége volt. Az útiköltséget a gyerekek szülei fedezték. Negyven tonna szilva Berkenye - A Faluszövetkezet hűtőházából egy hét alatt 80 tonna málnát szállítottak Németországba. Ezzel egyidejűleg folyik a szilva betárolása. Naponta 40 tonnát vesznek át a kiskun- lacházi termelőktől, ahol az idén bőséges volt a termés. A betárolt mennyiséget Hollandiába szállítják. Adós, fizess ! - Milliárdos szlovák-magyar céggé szeretnének fejlődni Új színt hoztak Rétság életébe Fodor István kereskedelmi igazgató (balra) és Both József tulajdonos, ügyvezető igazgató. Háttérben a termékek.- Ismeretségem Bugyi Györggyel, a magyar nemzetiségű szlovák gépészmérnökkel - aki később Zselic gazdasági vezetője lett - régebbi keletű. Fantáziát látott a magyarországi ICO-ter- mékek értékesítésében. Ennek megfelelően 1991-ben Szlovákiában megalakította a Plus céget. Ö nyitotta fel a szemem, hogy érdemes írószertermékekkel foglalkozni.- Kapcsolatunk az évek során új tartalmat kapott, s némi tanakodás után úgy döntöttünk, hogy megalakítjuk a Plus-Trade Bubo Kft.-t. Ezzel 1995-ben teljesen új színt hoztunk Rétság város életébeutal közös cégük létrehozásának előzményeire a magyar tulajdonos, ügyvezető igazgató, Both József. A kft. ezerféle író-, irodaszer árusítását végzi, importexport nagykereskedelmi cégként Szlovákiában és hazánkban. A határon túl 800 üzlettel és több nagyker-céggel van kapcsolatuk.- Idehaza fél év alatt kialakítottam a hazai nagykereskedelmi üzlethálózatot. Ebben sokat segített a balassagyarmati vámudvar és vámparancsnokság. Az első fél évben 50 milliós forgalmat értünk el. Ez év júliusában a Rétságon megnyitott márkaboltunkkal jeleztük szándékunkat a hazai kiskereskedelem felé.-Részt vettünk a balassagyarmati Ipoly-parti Vásáron, ahol bemutattuk egyedülálló választékunkat. Kiskereskedelmi tevékenységünket egyelőre csak a megyére terjesztjük ki. Nagyobb tételben szállítunk az érsekvadkerti, a balassagyarmati és a szécsényi áfé- szeknek. Jó minőségű árút adunk és igen kedvező áron. Kínálatunkban meghatározóak az olasz termékek. Both József vállalkozó minimális összeggel, hitel nélkül kezdte kereskedelmi tevékenységét. Mára raktárkészlete eléri az 5-6 millió forintot, amit tulajdonostársával együtt 10 millióra kíván növelni. Azon kevés cégek közé tartoznak, amelyek hitel nélkül, saját tőkével kereskednek.- Hazai nagykereskedelmi partnereink közül többeket elvittem Zselicre, ahol megtekintették, hol és milyen árut tárolunk. Meggyőződhettek arról, hogy nem egy gyenge lábon álló cégről van szó. Az ott látott termékek döntő részét Rétságon, helyben azonnal megvásárolhatják.- Azt mondják, ha egy üzlet beindul, s megalapozott, akkor a tempót ésszerű keretek között szabad gyorsítani. Mennyiben tudja ön ezt megerősíteni?-Két-három év múlva szeretnénk milliárdos cég lenni. Terveink között Rétságon egy összeszerelő üzem létrehozása szerepel. Az Olaszországból érkezett alkatrészeket itt formáljuk majd készáruvá - válaszolja Both József.- Cégükre is hat a mai magyar valóság. Tizenegymillióval tartoznak nagykereskedelmi partnereik közül. Ebből kettő 3 millióval.- Addig nem kapnak árut, amíg adósságukat ki nem fizetik. Nógrád megyében készpénz ellenében szolgáljuk ki a jelenlegi és reménybeli kiskereskedelmi partnereinket. Részükre a forgalom alakulásának függvényében a későbbiekben kedvezményeket is szándékozunk adni. V. K. Aki húsz éve gondozza a horpácsi Mikszáth-sírkertet „Halottak napján jusson rájuk gyertya !” Hajlott kora ellenére évente kétszer-háromszor is elzarándokol Budapestről Horpácsra dr. Mikszáth Antal özvegye, hogy elhelyezze virágait a katolikus templom melletti, kovácsoltvas-kerítéssel körülölelt Mikszáth-sírkertben. Ott férje, a nagy író felesége és annak testvére pihen. Őrt álló, hatalmas fenyő árnyékában, a sírkerten kívül, de szorosan amellett olvasható az ott nyugvó barát Szontagh Pál neve is, fekete gránitba vésve. Ápoltak, gondozottak a sírok. Mindez özv. Vitéz Lászlónénak köszönhető, aki már huszadik éve lelkiismeretes gondozója a falucska országosan ismert kegy helyének.- Húsz évvel ezelőtt Mikszáth Antal felesége, Erzsiké kérte az itteni tisztelendő urat, hogy javasoljon olyan embert, aki ápolója lehetne a síroknak. Faluhelyen régen még nehezebb volt az élet, három gyereket neveltünk. Mondta az atya, amikor hivatott: - Vitézné, magára gondoltam, jól jön a családnak az a pénzecske. Miközben a virágokat locsolja, kapájával néhány gyomszálat kivág, valóságos irodalomtörténeti ismertetőt tart. Mesél, kik nyugszanak a hantok alatt, kinek csak a sírkövét hagyták itt az utókornak.-A szívemhez nőttek. Nemrég nagy bánat ért: elveszítettem az uram, amikor az ő sírját teszem rendbe, egyúttal eljövök ide is. Özv. Mikszáth Antalné rendkívüli szerény és szeretetre méltó asszony. Soha nem voltak nagy igényei a sírkerttel kapcsolatban. - Marika, csak ne legyen gyomos, halottak napján jusson rájuk gyertya, erre kérlek, virágot majd én hozok vagy küldök - mondta. - Idős, fogy az ereje, de még mindig elhozatja magát kocsival. Ilyenkor meglátogat. Soha nem jön ajándék nélkül, év közben is levélben, képeslapon köszöni meg munkámat. Szere- tetet és figyelmességet, meleg, emberi szót kapok tőle húsz éve. Most már látom, ez a kapcsolat életre szól, s gazdaggá tett lélekben, itt belül - mutat szívére özvegy Vitézné, s becsukja a régi sírkert kovácsoltvas-ajtaját. Miközben a locsolókannát ló- bálva távolodik a déli napfényben fürdő horpácsi utcán, a templom tornyában megszólal a harang. Özv. Vitéz Lászlóné lélekben lett gazdagabb Kinyílt a világ, bebizonyosodott: jobb élni tiszta, rendezett környezetben „Virágos Magyarország” Borsosberényben A község tavaly kiválóan szerepelt a „Virágos Magyarországért” mozgalomban. Ezt a belügyminiszter által aláírt oklevél is igazolja, a díszes tanúsítványt a községháza falán helyezték főhelyre, lássa az érkező: ebben a faluban környezetszépítő, -védő lakók élnek. Idén Varga László polgármester kezdeményezésével ismét bejelentkeztek. A hajdani mezőgazdász vérében ott a természet szeretete, tisztelete. Faluvezetőként is ezt tartja egyik legfontosabb teendőnek, polgárokat összetartó erőnek. Járjuk a falut, a templom előtti tér ezüstfenyőkkel szegélyezett. A forgalom-irányító táblák oszlopain ládákban színpompás muskátlik díszlenek. A polgármester szomorúan meséli, hogy a 2-es út mentén kihelyezett nyolcvankét virágtartó felét ellopták. De nem adja fel, szavaiból kiderül, fontosnak tartja a példamutatást.- Nagyon ügyelünk arra, hogy az önkormányzat és intézményei körül mindig rend és tisztaság legyen, tavaly és az idén is szépen költöttünk parkosításra. Láthatja, egyre több magánporta előtti tér, kertecske is jelzi gazdájuk munkálkodását. Sokat segítenek a közmunkásaink is. Hibának érzem, hogy a téli időszakkal szemben a tavaszi, nyári munkák dandárja idején kevesebb keretszámot kapnak az önkormányzatok a munkaügyi hivataltól mondja Varga László, miközben üdvözli a portája előtt szorgoskodó Busái István ön- kormányzati képviselőt.- A sövény- és fűnyírás szokássá vált mifelénk is. A rendszerváltás óta kitárult az emberek előtt a világ,, láthatják, mennyire más érzés tiszta, rendezett környezetben élni - mondja a polgármester, amire Faragó csak buzgón helyesel. Elballagunk az öreg temető mellett. - Ez jövőre már őspark lesz - int feléje a polgármester. Szépen rendben van tartva, hasonlóan az új temető is. Nagyobb teljesítményű gépet szeretnének vásárolni, amely nemcsak a közterületeket, hanem kívánságra a porták környékén is rendszeresen lenyímá a füvet, bozótot.- Mondogatom az agyoncsépelt közhelyet: emberek, rend a lelke mindennek !-Sokan fanyalognak ezen, de még többen helyeselnek. Keze munkájával boldogul a fiatal asztalosmester Panasszal nem sokra menne Félix István nagyoroszi asztalosmester helyzete is hasonló többi sorstársáéhoz: ezernyi ürüggyel kell adóznia, szedik tőle a sápot rendületlenül. Szorgalmán, rátermettségén, szívósságán múlt eddig, hogy -ahogyan mondani szokták- nem dobta be a törülközőt. S ahogy elnéztük - ha rajta múlik - nem is fogja. A faillattal teli, fűrészporos levegőjű műhelytől távolabb, a gyönyörű ház tágas teraszán beszélgetünk, kortyolgatjuk a hideg üdítőt, miközben odalent folytatja a munkát a segéd. Ajtók, ablakok készülnek egy teljesen új lakáshoz, hajtani kell, holnap viszi a megrendelő- jegyzi meg a 42 éves mester kissé gondterhelten. Ha néhány percre is - látszik -, jólesik a megálló. Félix István beszél az inasévekről, a nagyoroszi faipari ktsz-ben szerzett tapasztalatairól és a mesterré edző, fővárosban eltöltött évekről az egyik építőipari vállalatnál. Gellért fürdő, Kiscelli Múzeum, Mátyástemplom, Budavári Palota .. . sorolja azokat a műemlékeket, műemlék jellegű épületeket, ahol asztalosként gyakorolhatta, szüntelenül fejleszthette mesterségét.- 1985-ben jöttem haza Orosziba, s lettem vállalkozó. Meguntam az állandó utazgatást, rengeteg távollétet a családtól. Szakismeretet gyűjtöttem eleget, gondoltam, megállók a saját lábamon. S, hogy vitte valamire, az a szép lakásán is látszik. Említi az ismert kuncsaftokat, akik igényes munkát várnak tőle és tisztesen fizetnek is. Félix István ugyancsak megadja az államnak, ami az államé, becsületes adózó, bár igencsak ostorozza a hatalom mérhetetlennek érzett kapzsiságát. Fiatal mesterként két alkalmazottat is dolgoztat, sőt a huszonkét éves fiát is foglalkoztatja. Mondja, korán, tizenkilenc évesen nősült. Negyvenkét évesen, fiatalon kritizálja a fiatalabbakat, szerinte hiányzik belőlük a céltudatosság, szorgalom és a munkabírás. Benyomásaink alapján állíthatjuk: a Félix fiú jó kezekbe került, lesz mit és kitől tanulnia, ilyen szempontból még irigylésre méltó is. Édesapja a szakmai fejlődést és fejlesztést tartja a legfontosabban. Szenvedélyesen beszél az építőipar fejlődéséről, bár mennyiségileg kevesebb, minőségileg jobb lakásokat terveznek, építtetnek, s abban az asztalosra, műbútorasztalosra is szebb, nehezebb feladatok várnak.- Fontos a tapasztalatszerzés - mondja. Egy soproni faipari kiállításra készül, szeretné megnézni más vidék mestereinek remekeit, szerinte csak hasznukra válhat. Elviszi a fiát is, hadd tanuljon a gyerek. - szgys Félix István a műhelyében Varga László polgármester (balról) szerint rend a lelke mindennek. Busái István képviselő „egyetért”.
