Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-29 / 227. szám

1997. szeptember 29., hétfő 5. oldal Hazai Körkép Nem tartanak attól, hogy a föld idegen kézbe kerül Áz MSZP csatlakozáspárti Támogatta hétvégi, évadnyitó tanácskozásán a Magyar Szo­cialista Párt országos vá­lasztmánya a kormány és a parlamenti MSZP-frakció népszavazással kapcsolatos döntését. A testület üdvözölte, hogy a kormány magához ragadta a kezdeményezést, és érdemi módon, a kérdések pontos meg­fogalmazásával teremti meg a lehetőséget a népszavazáshoz. Baja Ferenc választmányi elnök az ülést követő sajtótájé­koztatón bejelentette: a vá­lasztmány állásfoglalást tett közzé a NATO-tagságról, to­vábbá a földtulajdonlással ösz- szefüggő népszavazási kezde­ményezésről. Elégedettségük­nek adtak hangot, amiért a ha­zai politikai erők egységesen támogatják az ország csatlako­zását a NATO-hoz. Külön üdvözölték az Észak­atlanti Szervezet nyilatkozatát, miszerint a szövetség nem kí­ván atomfegyvereket telepíteni Magyarországra, és szerződé­ses együttműködésre épülő biz­tonsági garanciákat nyújt Oroszországnak és Ukrajnának. Ez a nyilatkozat megkönnyíti a csatlakozás magyarországi tá­mogatóinak helyzetét. A földtulajdonlással kapcso­latban a testület támogatja a kabinet megfogalmazását, mert az az agrárszféra modernizáció­ját és versenyképességének erősítését szolgálja az uniós csatlakozás előtt. A választ­mány véleménye szerint meg­nyugtatóan ki lehet zárni a kül­földieket a magyarországi tu­lajdonszerzésből. Otthonossá lehet tenni településeinket További 53 milliárd kellene Nagyobb költségvetési támo­gatást szorgalmaznak a sza­baddemokraták az önkor­mányzatoknak, mint amek­kora összeg a büdzsé jövő évi tervezetében szerepel. Az SZDSZ a hétvégén tartotta meg III. önkormányzati talál­kozóját, amelynek középpont­jában a helyhatóságok gazdál­kodása állt. A háromnapos fó­rumon az SZDSZ polgármeste­rei és önkormányzati képviselői vettek részt. Az ott elhangzot­takat Wekler Ferenc országgyű­lési képviselő foglalta össze. Mint mondotta, az önkor­mányzatoknak a kormánytól várható költségvetési forráso­kon tűi további 53 milliárd fo­rintra volna szükségük ahhoz, hogy elláthassák az időközben rájuk ruházott új feladatokat. Emelhessék a közalkalmazot­tak bérét és elvégezhessék a legszükségesebb fejlesztéseket. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kifejtette, a közvélemény-kutatások szerint az önkormányzatok munkájá­val lényegesen elégedettebbek a polgárok, mint a politikai in­tézményrendszer egyéb ele­meivel. Ez a helyhatóságok si­keres munkáját dicséri és egy­ben arról is tanúskodik, hogy az 1990-es önkormányzati törvény végrehajtása jó úton halad. Számos tény azt mutatja, hogy a települések választott testületéi képesek ésszerűen gazdálkodni és otthonos kör­nyezetet teremteni polgáraik­nak - tette hozzá a főpolgár­mester. Vasútmodell-parádé. Az utóbbi évek egyik leglátvá­nyosabb kiállítása látható október közepéig a Petőfi Csar­nokban, ahol száznál is több vasútmodellt állítottak ki hazai és külföldi mesterek. Különösen nagy sikere van az orszá­gosan ismert modellező, Süveges Gyula 4 x 10 méteres játékasztalának. fotö: feb/diósi imre Rend, biztonság és gyarapodás Tízéves jubileumát ünnepelte a Magyar Demokrata Fórum Az MDF ünnepi megemlékezést rendezett szombaton Laki­telken és vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban, a fórum megalakulásának 10. évfordulóján. A meghívottak előtt a párt vezetői tartottak előadást a választási program „Rend, biztonság és gyarapodás” hármas jelszava jegyében.- A Magyar Demokrata Fó­rum egy évtizeddel ezelőtt a magyarság esélyeit elemezve a többpártrendszerén alapuló parlamenti demokrácia megte­remtését tűzte ki célul - mon­dotta Lezsák Sándor pártelnök, az első lakiteleki találkozó ti­zedik évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson. Az MDF elnöke szerint a fórum teljesítette akkori válla­lását, most már az az alapvető feladata, hogy előmozdítsa hazánk felzárkózását Európa fejlett országaihoz. Népben, nemzetben, európai együtt­élésben gondolkodva kell a múlt és jelen elemzése alapján a jövőképet felrajzolni. A La­kiteleki Népfőiskolán „Ma­gyarország és Európa 2025- ben” címmel lezajlott eszme­cserén csaknem félszázan szó­laltak fel, közöttük szocioló­gusok, politológusok, társada­lomkutatók, tudósok, gazda­sági szakemberek. Egon Klepsch, az Európa Parlament volt elnöke az európai kereszténydemokrata pártok születésnapi üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: Magyarországnak, mint a NATO és az Európai Unió jö­vendő tagjának arra kell töre­kednie, hogy az integráció to­vább folytatódjon kelet-euró­pai irányba. Pozsgay Imre egyetemi ta­nár kiemelte: az integráció va­lódi nemzeti érdek, amit nem lehet korteshadjárat szolgála­tába állítani. Magyarnak lenni érték Európa számára is, és a csatlakozásról úgy kell tár­gyalni, hogy megőrizzük nemzeti érdekeinket. Bíró Zol­tán irodalomtörténész arról szólt: nincs olyan ország, amely kiszolgáltatta volna a nemzeti alapintézményeket az álliberalizmusnak. Nem lett volna szabad a felsőoktatást, a kultúrát, a színházakat, a könyvkiadást, a kórházakat ki­tenni a piacgazdaság kihívá­sainak. Gémesi György, az MDF alelnöke hangsúlyozta: korszakalkotó lépés volt 1990- ben az önkormányzati rend­szer kialakítása. Az akkor megteremtett decentralizáció azonban szerinte 1994 óta megfordult, s ez veszélyezteti a települések működését. Mit várhatunk a tárgyalásoktól? A hágai döntés után egy nappal - amikor az első indulatok lecsillapodni látszottak - kérdeztük meg Dr. Starosolszky Ödön egyetemi tanárt a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Rt. vezérigazgatóját: hogyan látja a helyzetet?- Mi várható Hága után?-Két szélsőséges nézet le­hetséges. Ha a döntés értelmé­ben érvényben van az 1977. évi szerződés, akkor a két ál­lam folytatja tovább a munká­latokat, és valahol, ha nem is Visegrádon akkor esetleg fel­jebb, vízlépcsőt építünk. A másik szélsőség: minket nem érdekel az egész vízlépcső- rendszer, mi nem törődünk az­zal, mit csinálnak a szlovákok. Azt hiszem, ezek közül egyik út sem járható.- Az ítélet egyik pontja szükségesnek tartja a meg­egyezést.- Nem tudhatjuk, hogy a szlovákok milyen rugalmas tárgyaló partnerek lesznek. Binder úr, a vízierőmű szlovák atyja, néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy hajlandó lenne a csúnyi duzzasztót leállítani ha mi dunakilitit megépítenénk és üzemeltetnénk. Most már erről nem beszél. Sajnos a vízgazdálkodás alaptörvénye, hogy a felül fekvő ország mindig előnyben van az alul fekvővel szemben. Ez az oka annak, hogy Szlo­vákia képes volt egyoldalúan elkészíteni ezt a hatalmas mű­tárgyat, és a hozzájárulásunk nélkül elvezethette a Dunát. Nagyon nehéz tárgyalások várhatók.- Ön mire számít?- Szeretném, ha megálla­podnának a tárgyaló felek ab­ban, hogy a közös Duna-sza- kasz energiakészletének fele Magyarországot illesse, s megtalálnák a módját annak is, hogy a Duna hajózható le­gyen, hiszen az Európai Unió országai ezt is elvárják a Dunától. Koós Tamás Jó tippek takarékoskodóknak Az energiaárak legutóbbi emelése bizonyára sokakat késztet arra, hogy takarékossági lehetőségek után nézzenek. Hol tu­dunk megspórolni egy-egy forintot, hogyan tudjuk energia­takarékosán üzemelteti a fűtőtesteket? - kérdeztük a Ma­gyar Energia Hivatal főtanácsosát, Matos Attilát. A Tiszta Egészséges Környe­zetért (TEK) program kereté­ben erre bárkinek lehetősége nyílik, ha a központi támoga­tás mellett hajlandó a pénztár­cájába is nyúlni. A ’80-as évektől alkalmazott hőszigete­lési szabványok, mint ahogy utólag az a hőfényképek alap­ján kiderült, korántsem voltak tökéletesek. A házak hőszige­telésének javítására júliusban központi programot hirdettek, amelynek keretében a falfelü­letek és nyílászárók utólagos szigeteléséhez nyújtanak tá­mogatást. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány helyi szer­vezetei 100 kisebb-nagyobb vállalkozással együttműködve megszervezik a jelentkezők lakásainak szigetelését. Szá­mításaik szerint egy átlagos, 70-80 négyzetméteres lakás energia-háztartásának gazda­ságosabbá tétele 200-350 ezer forintba kerül, ehhez az MVA 60 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatást nyújt a je­lentkezőknek. A legkisebb ráfordítást igénylő, mintegy 2-3 ezer fo­rintból megoldható módszer mindenkinek javasolható: ér­demes a fűtőberendezéseket rendszeresen karbantartani. A téli szezon előtt ki kell tisztít- tatni az égőket, mert a lerako­dott korom akár 20-30 száza­lékkal növelheti az energiafel­használást. A kazánokat meg kell szabadítani a vízkőtől, így a 10 évnél fiatalabb készülé­kek hatásfoka javítható. Cs. J. Alkotmánybírósági ülés. Ma kerül az Alkotmánybíróság elé annak az 59 országgyűlési képviselőnek az indítványa, akik előzetes normakontrollt kértek arról a törvényjavaslat­ról, amely megszüntetné a lehe­tőséget, hogy a képviselők elő­zetes alkotmányossági vizsgá­latot kezdeményezhessenek az Alkotmánybíróságon. Koszorúzás Recsken. Ko­szorúzási ünnepséget tartottak szombaton, a láger felszámolá­sának 54. évfordulóján a recski emlékműnél. A megemlékezé­sen elhangzott, hogy a történe­lem az egykori foglyokat iga­zolta, szenvedésük nem volt hiábavaló. Hármas szövetség. A Fidesz országos választmánya tegnap úgy döntött, hogy a párt válasz­tási együttműködést köt a Ma­gyar Demokrata Fórummal, va­lamint a Kereszténydemokrata Szövetséggel - jelentette be Orbán Viktor elnök az ülést követő sajtótájékoztatón. Egyházjogi fakultás. A Szentszék az egyházjogi fakul­tás rangjára emelte a budapesti Kánonjogi Posztgraduális Inté­zetet, amely a múlt év novem­berében alakult. Ezt Pio Laghi bíboros, a Vatikán „művelődési minisztere” jelentette be szom­baton az intézet tanévnyitóján. Belügyi követelések. A Bel­ügyi Dolgozók Szakszervezete országos tanácsának hétvégi siófoki ülésén megállapították, hogy az általuk képviselt dol­gozók jövedelmi és szociális helyzetében nem látszik az el­várásaiknak megfelelő javulás. Ezért a belügyi vezetőkhöz for­dultak követeléseikkel. Ajándék a felvidékieknek. A Rákóczi Szövetség hétvégi sajtótájékoztatóján jelképesen átadták a felvidéki pedagógu­sok képviselőinek azt a 45 számítógépet, amelyet a szö­vetség által a csehországi és szlovákiai magyar kultúráért létrehozott alapítvány a határon túli általános és középiskolák számára gyűjtött. írottkő Natúrpark. Hivata­losan is felavatták tegnap ha­zánk első natúrparkját. Az írottkői létesítmény Kőszegnél az osztrák határon is átnyúlik. A magyar oldalon mintegy 100 millió forintot költöttek a 4 ezer hektárnyi terület infrastruktúrá­jának fejlesztésére. Fura baleset. Gyalogost gá­zolt a hétvégén egy vitorlázó- gép, amely leszállás közben szárnyával nekiütközött egy idős hölgynek. Az asszonyt, aki a budapesti sportrepülőtér gya­logosok számára tiltott zónájá­ban tartózkodott, csonttöréssel szállították kórházba. Beszélgetőpartnerünk Kovács Pál, az Egészségbiztosítási Önkormányzat új elnöke Abba kell hagyni a bandaharcokat Nem ingyenes hazánkban az egészségügyi ellátás, de nem is volt az soha - nyilatkozta lapunknak Kovács PáJ volt népjóléti miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat hosszú vajúdás árán nemrég megválasztott új elnöke. Az igazi cél az életminőség javítása fotó: feb/habik Csaba- Ön szerint önkormányzat ez az önkormányzat?- A kinevezésemet követő első közgyűlésen elmondtam: az alkotó munkához abba kell hagyni a bandaharcokat, a lobbyzást. Az önkormányzat a biztosítási teherviselőket, a munkáltatókat és a munkaválla­lókat képviseli. Az ő érdekük az, hogy jól használjuk fel az általuk befizetett pénzt. Hi­szem: lehet ténylegesen ön- kormányzat az önkormányzat.- Nem lesz egyszerű meg­győzni a járulékfizetőket arról, hogy jó helyen van - lesz — a pénzük és színvonalas szolgál­tatást kapnak érte.-A bizalmatlanságot csakis egy módon lehet feloldani: a közvélemény számára is átlát­ható, ésszerű gazdálkodással. Nem gondolom, hogy ez va­rázsszóra megtörténik. Szeret­nénk például havonta közzé­tenni a bevételeinkről készült elszámolást és azt is, hogy mire, mennyit költöttünk. Az első és legfontosabb feladat az alapellátás finanszírozásának rendbetétele. Véleményem sze­rint 1200-1300 fős háziorvosi praxisokat kell kialakítani a mai 1800-asok helyett és a fi­nanszírozással is ösztönözni kell, hogy a háziorvos az egész körzetével törődjön, ne csak a betegekkel. Segítenie kell, hogy a ma még egészséges em­berek megőrizzék fizikai, szel­lemi állapotukat. Milyen jól hangzana például a tábla: ren­delés egészségeseknek!- Elválasztható-e az egész­ségbiztosító és az egészségügy átalakítása egymástól?- Aligha. Korszerűsítésre szorul például a finanszírozás rendszere. Ma már rendelkezé­sünkre áll az úgynevezett bio­statisztika, amelynek segítsé­gével kiszámolható a lakosság egészségügyi szükséglete. A születések, halálozások számá­ból, a lakosság életkor szerinti megoszlásából, a foglalkozta­tottságból és sok egyéb adatból pontos előrejelzés készíthető. Erre kell építeni a finanszíro­zást, és a költségvetést. Magya­rán a cél nem csupán a gyógyí­tás, hanem az élet minőségének megőrzése és javítása.- Támogatják a szakmai ter­veit azok, akiktől függ az ön- kormányzat sikeres működése?- Erre ma még nem tudok válaszolni, a gondolatcsere köz­tünk folyamatos. Az bizonyos, hogy a betegbiztosító költség- vetését legjobban maga az inté­zet képes kidolgozni. Az emlí­tett pontos adatok, statisztikák, és nem a valóságtól elrugasz­kodott kívánságok alapján lehet valóságos költségvetést készí­teni. Túl kell végre lépni a me­rev pénzügyi, lefelé kerekítő gondolkodáson. Tudomásul kell venni, hogy beteg embe­rekkel nem lehet modem gaz­daságot csinálni. Nem a gazda­ság mutatóinak javítása a cél, hanem az emberek életminősé­gének javítása. Bozsó Bea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom