Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-29 / 227. szám

Megyei Körkép 1997. szeptember 29., hétfő Magyamándori kóstoló Európából szülők szétnéz­tek, mit érdemes vásárolni, addig csemetéik fi­gyelmét a Temp- ress együttes és a játszóház kötötte le. T.L. tegrációs titkárságának veze­tője kifejtette: Magyarország­nak a gazdasági és pénzügyi le­hetőségei nem teszik lehetővé a semlegességet, ugyanakkor szuverenitásunkat a NATO-n belül semmi sem veszélyezteti. A vásárra érkezők közül so­kan vettek részt a CEFTA-fó- rumon, s üzleti információkat kértek a Közép-európai Sza­badkereskedelmi Megállapodás országainak standján. A vásárt támogató megyei iparkamará­nál 500 ezer európai cégről kaphattunk felvilágosítást. A nagy kiállítók közül meg kell említeni a MOL-t, mely mint szponzor most fedezte föl Ma- gyamándort. Kenőanyagokat, s a MÓL 2000 kutakat mutatták be, melyek egyre népszerűbbek Szlovákiában is. Párkány, Po­zsony és Érsekújvár után most éppen Nagykürtösön építenek ilyet. A szlovák kiállítók Huszár Károly köré szerveződtek. Sör­gyártók, gyógynövény-forgal­mazók, kerámia-burkolatokat, édességet, üdítőitalokat készí­tők és tejfeldolgozók. Számító- gépes oktatóprogramot láthat­tunk a Centrum Autósiskolától, nyugaton is piacképes munka- védelmi lábbeliket az Ipoly Ci­pőgyártól, trófeagyűjteményt a Kelecsényi Vadásztársaságtól. Tiroli rétessel kínálta vendégeit a Nógrád Gabona Rt., vendég­csalogató prospektusokat aján­lott a vendégmegye, Heves, ajándéktárgyakat pedig a hol­lókői Udvarház. A Nógrád Me­gyei Agrárkamara standján a gazdák legszebb termése sora­kozott, a bejáratnál almavásárt is tartottak. Magyamándorban is jelen voltak a szécsényi mo­sószer-, és csomagológép-gyár­tók, de több salgótarjáni kiállí­tóval is találkoztunk. A kiegészítő programok gondoskodtak arról, hogy azok is elégedetten távozzanak, akik nem vásároltak. 'Őket divatbe­mutató, koncertek, BMX-be- mutató, díjugratóverseny szó­rakoztatta. Családi programok is voltak szép számban, s míg a Mi szemnek ingere: fehérnemű-bemutató (Folytatás az 1. oldalról) A regionális önkormányzati konferencia keretén belül tar­tották a NATO Vidéki Napok országos megnyitóját is. David ténelmi döntések előtt állunk, ugyanakkor csak akkor érhet­nek célba a többéves törekvé­sek, ha Magyarország polgárai, a Nógrád megyeiek is egysége­Lapunk standja a vásár forgatagában Most először dÿugratóverseny is szórakoztatta a nagyérdeműt A vásár „vezérkarának” sajtótájékoztatója Zenészek gólyalábon Salgótarjánban született, de egész élete Balassagyarmathoz kötődik - Többször is megkísértette a halál szele FOTÓ: RIGÓ TIBOR Kis híján kiléncven év a Mindenható kegyelméből Budapesten, a Magyar Hadirokkantak Országos Szövetségé­nek találkozóján 88. születésnapja alkalmából köszöntötték a balassagyarmati Kamarás Józsefet, a szövetség örökös főtitká­rát. Az ünnepelt korát meghazudtolva még aktívan részt vesz a közéletben, írásaival a megyei és az országos lapokban rend­szeresen találkozni. Tevékenységét a „Balassagyarmatért”- érem adományozásával ismerték el. A csaknem kilencven év, amelyet megélt, igencsak eseménydús volt. Korosztályából már alig akad, aki személyes emlékei alapján tud beszélni a ma­gyarság XX. században megélt dolgairól. — Két világháborút is megélt, iskolatársai már elbúcsúztak a földi léttől. Szerencsés ember­nek tartja magát?- Salgótarjánban születtem 1909. szeptember 27-én, ahol édesapám pénzügyőr volt. In­nen Szirákra költöztünk, majd négyéves koromban Balassa­gyarmatra, ahol 84 éve élek a Mindenható kegyelmének kö­szönhetően. Géppaskatázbcn Több olyan eseménye volt éle­temnek, amikor a halál szele megkísértett. Még pólyásként Salgótarjánban diftériát kap­tam. Az orvos semmi reményt nem látott életben maradá­somra. Szerencsére egy öreg­asszony tanácsára apám petró- leumos ronggyal kitörölte a pe­nésszel telerakódott torkomat, ez megmentett.-Másodszor ’44. december 20-án mint hadapród tűzmester, térdig érő hóban jöttem Léváról Szlovákián át Balassagyarmat felé, amikor szlovák partizánok katonaruhámat látva megállítot­tak. Kétségbeesésemben a kö­zeli Dacsókesziben lakó Hu­szár Andrásra hivatkoztam, aki tisztázta a helyzetet. Később többször is kerültem repülők, majd gyalogosok géppuskatü- zébe is. Léván sikerült civil ru­hát szereznem és ott maradtam egy divatárasnál 1945. január 5-éig. Ekkor gyalogosan haza­indultam. Mozdonyon értem be Gyarmatra, ahol már oroszok voltak. Hogy ki látott meg, máig sem tudom, mert már reg­gel ötkor értem jöttek és vittek a GPU-ra. Szerencsémre ott összetalálkoztam két frontról hazatérő zsidó munkaszolgála­tossal, Ekstein Tiborral és Freid Tiborral, akik a nya­kamba borultak. Az ő ajánlá­sukra a kihallgató tiszt nem­hogy lefogatott volna, hanem kinevezett a város bírójának. Városbíró Két és fél hónapig bíráskodtam, igyekeztem békésen, igazságo­san megoldani az ügyeket. Ezu­tán az új rendőrségre kerültem, ahol századosi rangban Nagy István kapitány titkáraként dol­goztam. Itt kerültem újabb élet­veszélybe, mert segítettem a város aknátlanításában, amire önként jelentkeztem. Ez majd­nem az életembe került. Meg­sebesültem, de megmaradtam. Sebesülésem folytán kerültem a hadigondozottak szövetségébe és tartom máig feladatomnak a háborúk sérültjeinek, özvegye­inek, árváinak az érdekképvise­letét.-A közelmúltban ünnepelte a szlovákiai Csáb község fennállásának 725. évforduló­ját. Az ünnepi ülésen Zatyko Ferenc polgármester a közsé­gért legtöbbet fáradó személy­nek, így önnek is „Propago” (a „Községért" ) elismerést adott át. Indoklásként azt a tényt em­lítették, hogy 1944-ben a falu leventéit Kamarás József meg­mentette.-Körzeti leventeparancsnok voltam, mikor a Balassagyar­mat körüli falvak leventéit be­hívó paranccsal a városba ren­delték, mert meg kellett kez­deni a visszavonulást. A Zrínyi utcában vagy négyszáz levente gyűlt össze, a szállításukra ki­rendelt fogatokkal, mikor nagy légiriadót jeleztek a szirénák. A katonai parancsnokság az óvó­helyekre húzódott, én kinnma­radtam « leventékkel és azt mondtam nekik, hogy mindenki menjen haza. A tiszteknek azt mondtam, hogy a leventék lé­giveszély alatt fedezéket keres­tek a ligetben, és ahol tudtak.- Úgy tudom, hogy a háborút követő koalíciós időkben Mind- szenty József hercegprímás nagygyűléseinek az előszóno- kaként is szerepelt. Hogy került a bíboros közelségébe?-Még rendőrszázados vol­tam, mikor a Crédó hitbuzgalmi vallásos egyesület tagjaként Lippai Lajos plébános a fővá­rosba küldött egy Crédó-gyű- lésre. Ezen felszólaltam és az annyira megtetszett a papság­nak, hogy felkértek arra, hogy a máriaremetei Crédó férfi nagy­gyűlésen én legyek az ünnepi szónok. Elvállaltam és ötvene­zer ember előtt sikeres beszédet mondtam. Amikor Mindszenty erről értesült, meghívott Esz­tergomba 1947. augusztus 15- ére, ahol sok ezer ember előtt megnyitotta a Mária-évet és én is szót kaptam. A hercegprí­mással még több helyen együtt szerepeltem, igaz, hogy a köz­ben átalakuló rendőrségtől val­lásosságom miatt távoznom kellett és a kórháznál helyez­kedtem el, onpan is mentem nyugdíjba.-A közelmúltban még ját­szott a városi fúvószenekarban és jelenleg is énekel a Szent Felicián-kórusban.- Fiatal korom óta a zene, az írás vonzásában élek. Tizen­nyolc drámám közül egyet a hatvanas években színre vittek Salgótarjánban is. A gyarmati színjátszókkal bemutattuk a „Körtvélyesi csíny” című há- romfelvonásos drámámat, amit Mikszáth regényéből dolgoz­tam át A tollforgató Számos versem pihen az asztal­fiók mélyén, de sok versem ka­pott nyilvánosságot is. Feldol­goztam a hont-tsitári kegyhely történetét és megjelentettem a „Titokzatos alagút történetét”. Az újságírást már régóta műve­lem, hiszen 1934-től 1947-ig az MTI-nek voltam a helyi tudósí­tója. Ezért a tevékenységemért Horthy Miklós 1942-ben Nem­zetvédelmi Keresztet adomá­nyozott. —Az úgynevezett Szondy- alagút megtalálása és feltárása az ön nevéhez fűződik.-Vitéz Németh József plé­bános hívta fel a figyelmemet a hont-tsitári kegyhelyre, ahová aztán több zarándoklatot vezet­tem. Itt egy asszony említette, hogy a Babat-hegyen van egy rókalyuk, ami mögött valami titkos üreg rejlik. Ráhallgatva a család és pesti geológus bará­tok segítségével kiástuk a lyu­kat és egy alagútrendszert talál­tunk, amelyet a tudósok most sem tudnak meghatározni, hogy a tatáijárás vagy a törökök ide­jéből való-e. Az alagút bejára­tára a Duna Vidéki Intézőbi­zottság segítségével díszkaput készíttettem, a búcsúsok ré­szére pedig a 2-es úton sikerült két autóbuszmegálló-helyet ki­eszközölnöm. Csak pénz kér­dése, hogy tovább tudok-e ha­ladni az alagútban. Jó lenne, ha még az életemben erre sor ke­rülne, éppen úgy, mint a drége­lyi vár alatt lévő „Varga”-tó megtisztítására, amely a mon­dák szerint sok titkot rejt. Szép remények — Az első szabad választások idején alapítója volt a balassa­gyarmati Civitas Fortissimo Körnek. Mi volt a célja a kör­rel, és mennyiben sikerült azt megvalósítani?-A legbátrabb város nevé­nek használata, a név megőr­zése, eredetének terjesztése és ápolása volt. Még fiatal, tízéves gyerekként megéltem a balas­sagyarmati úgynevezett cseh kiverést, amely ’45-ig Balassa­gyarmat legjelentősebb ünnepe volt. Azután hosszú, hallgatag évek következtek ... A törté­nelem-tanítás ma is mélyen hallgat erről.- 88. születésnapja alkalmá­ból három gyermeke, hat uno­kája mellett számos barátja, tisztelője köszöntheti. Mit vár az ezredfordulótól? — Istenbe vetett hit nélkül csak átmeneti eredményeket lehet elérni. A Szűzanya jöven­dölései szerint reményei lehet­nek Magyarországnak a fele­melkedésre. Megnyugvással várom a másik életet, mert hi­szek a túlvilágban, Isten irgal­mában, és úgy gondolom, hogy itteni tetteinkkel halálunkkor el kell számolnunk. Szabó Endre Kamarás József az idősek klubjában Daily itt hangsúlyozta, hogy Magyarország mára ténylege­sen megfelelt az euro-atlanti csatlakozás feltételeinek. Tor­sén vesznek részt Európa új tör­ténelmének a megírásában. Dr. Kiss Dezső főtanácsosba Honvédelmi Minisztérium in-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom