Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-25 / 224. szám
2. oldal Balassagyarmat és Környéke 1997. szeptember 25., csütörtök Gyermekrajzok Becske - Nógrádkövesd - A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola képzőművészeti tanszakának növendékei sikerrel szerepeltek az V. Pueri Fabri nemzetközi gyermekrajz- kiállításon. Az ipolysági, lévai, s a hazai pályázók között a térségből a becskei Agócs Andor, Koplányi Zára, Oláh Mariann, Sut László, valamint a nógrádkö- vesdi Takács Judit munkáit jelenleg a zeneiskola Óváros téri galériájában tekinthetik meg a látogatók. Alku tárgya a krumpliár A 22-es úton közlekedők minden őrhalmi ház előtt ott látják a zsákos burgonyát. Az árak csak néhány gazdánál vannak kiírva, a 22 forinttól 28 forintig terjedő kilónkénti árnál a vétel legtöbbször alku tárgya. Akik már túladtak a 2-300 zsáknyi, idén jó közepesnek mondott termésen, most számolgatnak: mi mennyibe került, volt-e valami haszon az egész éves munkán. Egybehangzóan és némiképp’ lehangolóan állítják, az idén sem ők gazdagszanak a két kezük munkája által. Felvételünkön a csitári Csábi István szomszédol őrhalmi krumplitermesztő barátjánál. FOTÓ: RIGÓ TIBOR Röviden a Térségből Szeméttelep Nógrádmarcal -fA térségi kommunális hulladéklerakó megépítése elől újabb akadály hárult el. A község határában létesítendő szeméttelepre az illetékes környezetvédelmi hatóság megadta az építéshez szükséges engedélyt. Búcsú a strandolástól Patvarc - Véget ért a strandszezon. Öt héten át az önkormányzat költségén közösen utazhattak budapesti és egri fürdőkbe a falubeliek. Ugyancsak egy út volt ingyenes mindenkinek, ennek ellenére sokan akadtak, akik a további kedvezményes utakra is szívesen váltottak jegyet. Útfelújítás Őrhalom - Ma hirdetnek győztest a Szécsényi út és az Ady Endre út felújítására kiírt pályázaton. A közlekedés biztonságát, a falu komfortérzetét növelő beruházást a Nóg- rád Megyei Területfejlesztési Tanács és az önkormányzat saját pénzügyi lehetősége biztosítja. Németül és angolul is beszélő háziasszonya lesz a nemzetközi vásárnak Énekesnőt választott a nándori zsűri Öten jelentkeztek arra a magyarnándori megmérettetésre, amelyen a holnap nyíló nemzetközi vásár háziasszonyát választották ki. Vass Miklós vásárigazgató, Sándor István polgár- mester, s a német-angol nyelvből alkalmi vizsgáztatóvá fölkért Lovice Mária Ullein-Reviczky grófnő jól választott. Vass Miklós kérdéseire frappáns válaszokat adtak a jelöltek, a vállalkozó hölgyeknek szimpatikus elképzelései voltak arról, miként is kellene a magas rangú vendégeket kalauzolni. Arról, hogy kit s hogyan igazítanának el, s arról is, mit kellene ahhoz hozzátenni, hogy tovább növeljék a vásár és a falu jó hírét. Mindaddig állták a próbát a hölgyek, míg a kele- csényi kastély tulajdonosa kedves, ám célratörő angol és német nyelvi kérdéseivel el nem billentette a mérleg nyelvét. Itt már Szatmári Orsolyáé volt a „pálya”. A balassagyarmati származású énekesnő ugyanis 18 éves korától folyamatosan fél éveket töltött az Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában és Olaszországban. Választékos modora, kedvessége mellett így - ma már úgy tűnik, hogy nélkülözhetetlen - nyelvtudásával „utcahossznyi” előnyt szerzett versenytársai előtt. Holnaptól tehát ő fogadja majd a vásárra érkező vendégeket, s irányítja a hostesseket. A salgótarjáni Győrffyné Kulcsár Gabriella és a balassagyarmati Deme Mónika pénteken, a szintén balassagyarmati Szakács Éva és a kisterenyei Gál Tímea pedig szombaton a CEFTA-or- szágok számítógépekkel fölszeSzatmári Orsolya, a győztes relt standján teljesít szolgálatot. Mint azt Sándor István polgármester a háziasszony-választó értékelésekor elmondta, ők maguk is sokat tanultak a vásár hatéves története alatt. Most e vállalkozó szellemű hölgyeknek olyan munkát kínálnak, ami keveseknek adatik meg, s minden bizonnyal a továbbiakban e tapasztalatokból sokat profitálhatnak majd. T. L. Ők négyen: Kulcsár Gabriella, Deme Mónika, Szakács Éva és Gál Tímea sem maradnak feladat nélkül. Szombaton a CEFTA-országok számítógépes standján teljesítenek szolgálatot. Egy életmű elismerésével nem lehet elkésni - Szontagh Pál-díj egy nyugdíjas pedagógusnak „Én tanítottam fél Mohorát”- Mikor meghallottam, nem akartam elhinni. Azt hittem, hogy már senki sem emlékszik rám. Csodálatos érzés volt, megbecsülést ad a Szontagh Pál-díj - mondta meghatottan a 75 éves Jelinek Ferencné, aki mohorai tanítóként, kulturális szervezőként már sok elismerést kapott. Szeretettel gondol tanítványaira- Kisecseten kezdtem a tanítói pályám 1952-ben. Összevont osztályban, együtt a teljes alsó tagozatot. Mohorára két évvel később költöztünk a férjemmel, s az itteni iskolában tanítottam mindvégig. 1979-ben mentem nyugdíjba, de amikor férjem egy tragikus baleset következtében meghalt, kollégáim visz- szahívtak. Segítettek, hogy újra közösségben legyek, de elkelt a segítség a kisebbik leányom taníttatása miatt is. Két gyermekünk van, egyik Budapesten él, másik óvónő Budapesten.-Ha az iskolában már nem is tanít, az unokáknak, gondolom, Margit néni tanította a betűvetés tudományát.- Annamária családját ritkábban látom, nekem már nehéz az utazás. Amit a lányomnak megtanítottam, azt gondosan átadja a két fiúunokámnak is. Margit leányommal már többet tudunk együtt lenni, kislányára is több figyelmem jut.-Hány gyermek „nőtt ki” a keze közül?- Nehéz lenne ezt megmondani. Mohorán a fél falut én tanítottam. Szeretettel gondolok rájuk, de most már alig ismerem meg némelyiküket. Ők sokat változnak, én már alig valamit.-A tanítói pálya mellett a művelődési ház kapcsán is sokszor találkozhattunk a nevével.-Ötvennyolcban átvettem a kultúrház vezetését is. Pávakört szerveztünk, színpadi programokat és sok egyéb mást. S hogy ne legyen kevés munkám, akkoriban vállaltam el a könyvtár működtetését is. A könyvállományunk elfért egy nagyobb szekrényben. Mikor átadtam, már hatezer kötetet meghaladó, igazi kis klubkönyvtárrá gyarapodott mindez. Nézegetjük a mohorai tanítónő szépen rendezett szobáját. Csendéletek a falon, zongora a sarokban, aztán előkerülnek a korábbi elismerések is. Két miniszteri dicséret a tanítói munkáért, egyik 1976- ból, a másik 1987-ből. Közművelődési munkáért kapott elismerések, s a nagy becsben tartott Szontagh Pál-díj. Egy festményen kisgyermeket kísér fejkendős néni az iskolába. Jelinek Fe- rencnének ez a legkedvesebb kép. Tarnóczi László Kinőtték a Károlyi-palotát - Legközelebb a Vérmezőn gyülekeznek Találkoztak a város barátai A Balassagyarmatról elszármazottak a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Károlyi-palota épületében adtak randevút egymásnak. A zsúfolt termek láttán joggal mondta a házigazda, dr. Praznovszky Mihály, hogy legközelebb a Vérmezőn kell találkozzanak. Évek óta tartó nemes hagyomány, hogy a Balassagyarmatról származókat, s azokat is, akik ugyan nem az Ipoly-parti városban születtek, de munkájuk, életük egy meghatározó részét az egykori palóc fővárosban töltötték, a város mai lakói baráti találkozóra invitálják. Az idén több jeles évforduló köré is szervezte a Madách Imre Városi Könyvtár, az önkormányzat és a Balassagyarmati Honismereti Kör e tág értelemben vett baráti kör programját. A kerek évfordulók közül ki kell emelni a nagy palóc, Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulóját. Erről dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója tartott előadást, míg a város 100 esztendős kórházáról, múltjáról és a jelenleg is folyó átalakításokról dr. Szabó Géza kórházigazgató tájékoztatta a hallgatóságot. Kovalcsik András tanár úr, s dr. Szabó Károly irodalomtörténész előadását is szívesen hallgatták a megjelentek, vastapssal köszönték az Ember Csaba vezette Balassagyarmati Dalegylet fellépését, Demeter Mária, Fogarasi Béla, Kiss Szilvia, Lakatos Tamás, valamint Veresné Sinkovicz Katalin koncertjét. Ugyanakkor az idősebbeket el is fárasztotta mindez. A szervezőknek minden tiszteletet megadva kritizálják, hogy kevés idő marad arra, hogy ismerkedhessenek, régi barátságokat elevenítsenek fel. Vallják: a szünetek nyújtotta ismerkedési lehetőség legalább olyan fontos, mint maga a műsoros est. Segíthet-e a baráti kör valamit a ma Balassagyarmatának? Egyáltalán, ez a párját ritkító kezdeményezés mit hoz a városnak? íme, Juhász Péternek, Balassagyarmat polgármesterének véleménye:- Ismertettem a város mai helyzetét, s megosztottam gondjainkat a baráti körrel is. Elsősorban ahhoz kértem segítséget, hogy a város új szemétlerakóhelye megépítésének dolgában, valamint az ipari parkkal kapcsolatban segítsék fejlesztési terveinket. Sok ötletet kaptunk, kívülről néha tisztábban látszanak a dolgok. Megkerestek az egykori színjátszók, sok szó esett a strand uszodává történő átalakításáról, s a visz- szakapott megyeháza épületének hasznosításáról. Nehéz kapcsolatot tartani ennyi emberrel, de példaként csak a Bábolna Rt. integrációs terveit említeném, amibe gyarmati vállalkozások nehezebben kerültek volna bele, ha Papócsi László vezérigazgatóval nem ápoljuk a városunkkal kapcsolatos kötődését. Talán kevés emberrel sikerült szót váltanom Budapesten, de a hivatalom ajtaja nyitva áll előttük, s az Internet hálózatán is kapcsolatot tudunk tartani, amit ugyancsak örömmel fogadtak a város barátai. - tarnó Leharcolt fecskendőkkel a lángok ellen - Hiányoznak a vegyi védelmi ruhák Közszolgálati műszaki mentés Balassagyarmat város önkormányzati tűzoltói nincsenek könnyű helyzetben. Vegyvédelmi ruhákra, mérőműszerekre lenne szükségük, annál is inkább, mert az utóbbi tíz évben háromszorosára nőtt a 2-es és a 22-es út forgalma. A kamionok, teherautók okozta veszélyek mellett persze még sok egyéb dologgal is szembe kell nézniük a „lánglovagoknak”. A balassagyarmati tűzoltók munkáját nehezíti, hogy ha a lángok megfékezéséhez segítségre van szükségük, akkor azt legközelebb és leghamarabb Vácról vagy Salgótarjánból kaphatják. Ami azt is jelenti, hogy mire kollégáik a helyszínre érnek, sok esetben egy teljes óra is eltelik. Kertész Ferenc őrnagy, az önkormányzati tűzoltóság parancsnoka a legutóbbi képviselő-testületi ülésen őszintén tárta fel a tényeket: egyetlen vegyi védelmi ruhájuk sincs, továbbá szükségük lenne használható mérőműszerekre is. A jó egy évvel ezelőtt hatályba lépett, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény értelmében a tűzoltás mellett közszolgálati feladatnak minősül a műszaki mentés azoknál az önkormányzatoknál, melyek készenléti, vagy hivatásos tűzoltósággal rendelkeznek. A gyarmati tűzoltókat gyakran riasztják a környékbeli falvakba is. A térségi feladatot ellátó szervezetnek finanszírozási gondjai is vannak. A tűzoltóautók fecskendői elhasználódtak, újakra lenne szükség. Kertész őrnagy beszámolt arról, hogy a pályázati lehetőségektől sorra elesnek, mivel a támogatások elnyeréséhez szükséges önrészt nem tudják felmutatni. Most talán vissza nem térő alkalom kínálkozik arra, hogy fejlesszenek. Új tűzoltófecskendőkhöz juthatnának a balassagyarmatiak, amennyiben egy minimális, 10 százalékos önrészt vállalna a fenntartó önkormányzat. Juhász Péter polgármester támogatásáról biztosította a parancsnokot ez ügyben, ugyanakkor érthetetlennek tartotta azt, hogy a környékbeli falvak önkormányzatai elzárkóznak a lakosságarányos támogatástól. Balassagyarmat költségvetése is jelentős forráshiánnyal küzd, ennek ellenére vállalják a szervezet fenntartását. Kertész Ferenc csapatát évente átlag 250 esethez riasztják. Vaklárma, téves jelzés alig van, viszont tavaly is kétszáz tűzesetnél és félszáz műszaki mentésnél kellett helyt álljanak. Általános tapasztalatuk, hogy mind a gazdálkodó egységek, mind pedig a magánszemélyek kevesebb figyelmet fordítanak a tűzvédelemre. Az ebből adódó következményekkel, tragédiákkal szinte naponta találkozhat az olvasó a lapunkban is.
