Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

Megyei Körkép 1997. szeptember 3., szerda forrás környékén összegyűjtött anyagunkat, hiszen 1998 nya­rán, a 25. évfordulónkon egy ünnepség keretében szeretnénk emléktáblával ellátni a Galga forrását, amely a korábbi, nóg- rádkövesdi 10 éves emlékkö­vünk és a 20 éves kopjafánk mellett harmadik emlékünk lesz. Czombos József, a berceli plébános a faluról beszél-Emlékszel, amikor az ex­pedíción ... És megelevened­nek azok a csodálatos napok, felejthetetlen órák, amelyeket Nógrád megye nyújtott az ex­pedíció résztvevőinek.-Mi is a Galga Expedíció? - kérdezem Szarvas László ta­nár úrtól, az egyik alapító veze­tőtől.- Huszonnégy évvel ezelőtt jutott eszünkbe, hogy fel kel­lene keresni a forrásvidékét an­nak az 56 km hosszú folyócs­kának, amelynek partjain szü­lettünk és élünk. Az elhatáro­zást tett követte és 1974 au­gusztusában nekiindultunk 14- en, sátrakkal, bográcsokkal és természetesen kerékpárokkal, hogy felfedezzük szűkebb szü­lőhazánk szépségeit.- Nógrádkövesden, közel a Galgához, az erdő szélén ver­tünk tanyát legelőször. Az ak­kori tanácselnök, Bartos Pál nagy szeretettel fogadott ben­nünket és az esti nyitó tábortü­- Az akkori „galgások” ma is őrzik azokat a kis köcsögöket, poharakat, edényeket, amelye­ket a mester irányításával ma­guk készítettek el a korongon. Számtalan egyéb felfedezni való és életre szóló ismeretség vár itt még ránk, de három nap után tovább kellett kerekez­nünk, hiszen elhatározásunk az volt, hogy a folyót végigjárjuk a tervezett 10 nap alatt.- Hogyan lehet ennyi időt el­tölteni egy ilyen kis, mondhat­nám, jelentéktelen patakocska mellett?- A 24. expedíción jöttünk rá arra, hogy még mennyi csoda vár ránk itt, ezen a számunkra legdrágább vidéken. A Galga folyó négy megyét köt össze (Heves, Jász-Nagykun-Szol- nok, Nógrád és Pest). A folyóra fűzött 22 településen (két város és 20 község) a magyarok mel­lett szlovákok, németek és ci­gányok élnek egyetértésben. Nem volt olyan történelmi kor­Útban Szanda vára felé Kövesdi ruhában egy csíki leány részt, nemcsak turaiak, hanem az ország más vidékeiről, sőt külföldi gyermekcsoportok is csatlakoztak hozzánk. Néhány éve Erdélyből és Szlovákiából fogadunk magyar gyermekeket és vezetőket.- Mi volt a 24. expedíció leg­főbb célkitűzése, és hogyan va­lósult meg?- Ez alkalommal Becske községben kaptunk táborhelyet, Manda Kálmán polgármester úr nagy szeretettel fogadott ben­nünket és mindent megtett an­nak érdekében, hogy táborozá­sunk zavartalan legyen. Ebben a kedves gesztusban segítsé­günkre voltak túrái, fertőszép­laki vállalkozók, szülők, vala­mint régi és új becskei ismerő­seink, barátaink, segítőink.- Egyébként az idei tábo­runkban 33-an érkeztünk Túrá­ról, Ceglédről, Jászberényből és az erdélyi Csíkszentimréről, Túra testvérfalujából. Össze­geztük még egyszer a Galga­- Nógrádkövesd polgármes­tere, Gyurek László is biztosí­tott bennünket segítségéről az ünnepség lebonyolításában. Ide ugyanis meg szeretnénk hívni az expedíció korábbi résztve­vőit és természetesen támogató­inkat is.- Mi az expedíció legkedve­sebb emléke?- A második napon találkoz­tunk Czombos József berceli plébános úrral, aki korábban Túrán volt káplán. Az a kedves fogadtatás, szeretet, amelyet tőle kaptunk, valamennyiünk számára felejthetetlen. De a zá­róestünk is megható volt, hi­szen az expedíció valamennyi résztvevője egyenként értékelte a tábort, s meghatottan emléke­zett a nógrádi napokra. Egy szál égő gyertyával indult el szülő­faluja felé, magával vivé azt a sok szépséget és szeretetet, amit e néhány nap alatt Nógrád- tól kaptunk. Takács Pál, Túra Az iskolákban már minde­nütt megszólaltak az első órákra hívogató csengők. A sok szép nyári élmény lassan emlékké válik csupán. Van azonban néhány gyermek, nevelő és szülő, akik a szüne­tekben, vagy éppen munka közben gyakran így kezdik a beszélgetést: A Galga Expedíció csodálatos napjai - Egy szál égő gyertya hazafelé Otthonra talaltak Nógrádban zünk felejthetetlen vendége volt. Másnap találkoztunk az akkor még élő és alkotó, mesz- sze földön híres fazekasmester­rel, Mészáros Pali bácsival. szaka nemzetünknek, amely ne hagyott volna valamilyen em­léket. Itt majdnem minden köz­ségben más és más, ezerszínű népviselet tette elviselhetővé a szegény földművelők életét, sőt egyes községekben minden je­lentősebb vallási ünnepnapnak megvolt a maga színe, amely­hez igazodtak a templomokba siető emberek. Mintegy ne­gyedszázadnyi kastély épült fel ezen a tájon, hirdetve az akkori gazdagok fényűző életmódját.- Itt élt Vankóné Dudás Juló népi festő, kinek képei a világ minden táján gyönyörködtetik a szépet kedvelő embereket, de Martonné Homok Erzsi pa­rasztíró ma is dolgozik leg­újabb könyvén, amely elkalau­zol bennünket a paraszti élet­mód és kultúra szépségeibe és küzdelmeibe. Persze folytat­hatnám tovább az itteni felku­tatni valókat.- Hamar rájöttünk arra, hogy egy nyár nem elég ahhoz, hogy a kincsek nagy részét meg tud­juk ismemi. így indultunk aztán neki a következő évben ■ is és immár 24 éve minden nyáron ezt tesszük. Egy ideje már nem megyünk végig minden alkalommal az egész folyón, hanem egy-egy területet kutatunk fel részlete­sebben, egy-egy táborhellyel, ahol a felfedező munka után vidám, izgalmas táborélet várja az expedíciósokat.- Volt olyan táborunk, ahol 120 gyermek és vezető vett Megemlékezés, színes szórakoztató műsor sztárokkal Bátonyterenyén Bányásznap - negyvenhetedszer A szénbányászat helyzetének rendezése reményében tart­ják a 47. bányásznapi megem­lékezéseket a nógrádi szén­medence több településén is. A legjelentősebbre Bátonyte­renyén kerül sor szeptember 6- án, a városi önkormányzat, a BDSZ Nógrád Megyei Bá­nyászbizottsága, az MSZOSZ Nógrád megyei képviselete, a Bányász-Kohász Egyesület, a Nógrádszén Kft., a Recski Érc Rt., az MSZP és a Munkáspárt városi bizottságai rendezésé­ben. Ez akár „főpróbája” is le­het annak a rendezvénynek, amelyet a nógrádi bányászko­dás másfél évszázados évfordu­lójára tartanak majd Salgótar­jánban 1998-ban. Reggel a Bányász Fúvósze­nekar térzenével fogadja a Bá- tonyterenyére érkező ünneplő­ket. A megemlékezés a Bá­nyász-szobor koszorúzásával veszi kezdetét 10 órakor. Ezt követően az Ady Endre Műve­lődési Központban dr. Balázs Ottó, a városi önkormányzat el­nökének vendégköszöntője után Kovács László, a BDSZ Nógrád Megyei Bányászbizott­ságának elnöke emlékezik meg a bányászokról, a bányászkodás múltjáról és szól jövőbeni lehe­tőségeiről. A szabadtéri színpadon szí­nes, szórakoztató műsort lát­hatnak az érdeklődők a délutáni órákban. Közönség elé lép a kazári népdalkor, a Bokréta ha­gyományőrző együttes és a Pa­lóc együttes Kisterenyéről. De­rűs perceket szerez a a tarjáni Petőfi színjátszók vidám mű­sora. Bátonyterenyére várják Kovács Apollóniát, Koós Já­nost és Dékány Saroltát, vala­mint Heller Tamást. Bohács István magyamóta-énekes Ga­bona Károly és népi zenekara kíséretében lép színpadra. A mozikedvelőknek bemutatják a nagy közönségsikert aratott Csinibaba című filmet is. Lesz tekeverseny és a sportpályán 15.30 órai kezdettel mérik ösz- sze erejüket az SBTC és a Nagybátonyi BSC öregfiúk. A megemlékezést hangulatos ut­cabál zárja. A Bátonyterenye és Salgótar­ján környéki bányásztelepülé­sekről -a helyi önkormányza­tok támogatásával - autóbusz különjáratok indulnak a ren­dezvényre. Nemzetközi kiállítás és vásár Pásztón Újjászülető hagyomány Első alkalommal rendeznek regionális, nemzetközi kiál­lítást és vásárt a Mátra aljai városban. A rendezvénnyel több száz éves tradíciót - a Zsigmond királytól kapott ősi jogot - kí­vánnak visszaállítani, illetve ezzel is megemlékezni Pásztó várossá nyilvánításának 590. évfordulójáról. Az október 3-5. között, a Dózsa György Általános Is­kola sportcsarnokában, aulá­jában, tantermeiben, sportud­varain és parkjában megren­dezendő kiállítás célja a helyi, az országos és nemzetközi ér­dekeltségű cégek, vállalkozá­sok bemutatkozási, üzletkö­tési lehetőségeinek biztosítása vegyes profilú vásárral, kósto­lókkal, szakmai fórumokkal, konferenciákkal, kulturális és művészeti programokkal. Üz­letember-találkozókat, külön cégajánló bemutatkozásokat is szerveznek „Felkínálom” címmel. A pásztói kiállítás és vásár október 3-án 9 órakor nyitja kapuit. Intézmény Karancsalján „Iskolateremtés” 1992-ben lakossági és ön- kormányzati kezdeménye­zésre önálló általános is­kola alakult Karancsalján. Az eltelt öt év az „iskolate­remtést” szolgálta, mindazon hagyományok kialakítását, amelyek segítik a tanulók is­kolájukhoz való kötődését. Szülői, önkormányzati segít­séggel és pályázatokból sike­rült megteremteni az oktatás­hoz szükséges tárgyi feltéte­leket, sportudvart alakítottak ki, technikai eszközöket vásá­roltak, gazdagították a könyv­tári állományt. Tanulóik eredményesen szerepeltek tantárgyi és sportversenye­ken. A községháza melletti tanácsadóban szeptember 1- jétől megtekinthető a-diákok munkáiból készült kiállítás. Elöregedett vízvezetékek Balassagyarmaton Szökőkút lesz a városból ? Nemrég egy lakossági gyűlé­sen hangzott el a címbeli mondat állításként. Az egyébként elterjedt gondolat az Ipoly-parti város igencsak elöregedett vízvezetékrend­szerére utal. Sokak szerint, akik magukat jól értésükként definiálják, a víz minősége is emiatt olyan, amilyen Balassagyarmaton.-Alhírek-e a hírek? - kér­deztük Vogel Csabát, a Nyu- gat-Nógrád Vízmű Kft. ügyve­zető igazgatóját.- A víz minősége laboratóri­umi vizsgálatokkal igazolha­tóan mind esztétikai, mind ké­miai értelemben tökéletesen megfelel a magyar előírások­nak. De azt tudni kell, hogy a dejtári vízállomány, amely a város és környékének fő ivóvíz­lelőhelye, erősen vas- és man­gántartalmú.- És mi a helyzet a vezeték- rendszer szökőkúttá válásával kapcsolatban?- A szökőkút jelzőt, sőt még a patakocska jelzőt is túlzásnak tartom. A mendemondának annyiban mégis igaza van, hogy a város több utcájában elöregedett, 20-30 éves vízve­zetékek vannak. Ilyen volt a Hársfa és Pozsonyi utca, amiket már kicseréltünk, továbbá eb­ben az évben lesz a Madách li­getben még egy nagyobb csere­akció. Rövid távú tervekbe van a Szontagh Pál utca is. A város tolózárai és szerelvényei telje­sen modernizálva lettek, és biz­tos vagyok abban, hogy a fo­lyamatos karbantartással és cserékkel biztosítani tudjuk majd, hogy csak esőzéskor le­hessen víz az utcákon. c Kertbarátok kiállítása - Ráhúztak a huszonegyre Mi termett a szécsényi kertekben? Szécsényben huszonkettedik éve működik kertbarátkor, mely a gazdák termését nemegyszer országos seregszem­lén is nagy sikerrel mutatta be. Hétfőn a város művelődési központjában Halmos György áfész-elnök nyitotta meg kiállításukat.- A kertbarátkor megalakulá­sától jó volt a kapcsolat a gaz­dálkodók és az áfész között, a korábbi években pedig még felvásárló is volt a cégünk, így a kertbarátköri tagokkal mun­kakapcsolatunk is volt - mondta Halmos György, a he­lyi áfész elnöke, aki nagy­számú érdeklődő előtt nyitotta meg a péntekig nyitva tartó szécsényi kiállítást. Gajzinger Pál, a kertbará­tok szécsényi elnöke a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szak­képző Iskola vezetői, diákjai, s a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulóinak körében mu­tatta be a gazdák szépen terí­tett asztalait. A Gajzinger Pál által összefogott, majd száz kertbarátköri tag évről évre szép sikereket könyvelhet el. Háromszor szerepeltek már az OMÉK-on, Budapesten, de Gyöngyöstől Pécsig számos városban szerzetek barátokat, ismerősöket, s munkájuknak elismerést, amelyhez a szé­csényi szüret rendezvényein való dekoráció, a szőlőkoszo­rúk készítése is hozzájárul. A kiállítás első látogatói közül sokan elképedtek az óriás paradicsomok, paprikák, a hatalmas sütőtökök, szebb­nél szebb konyhakerti növé­nyek láttán. Csókási Béla, Csókási Tibor, Domszlcy György, Istók Ferenc kertészi munkájáról,, Vizy Zoltán vi­rágkertészetéről, s természete­sen a Gajzinger testvérpár keze munkájáról is elismerően szóltak a megnyitóra érkezett salgótarjáni kertbarátok. A tar­jáni, Bereczky Máté kertba­rátkor ugyanis egy hét múlva nyitja termékbemutatóval egybekötött kiállítását a József Attila Művelődési központ­ban, melyre a szécsényi gaz­dák is hivatalosak lesznek. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom