Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-03 / 205. szám
Megyei Körkép 1997. szeptember 3., szerda forrás környékén összegyűjtött anyagunkat, hiszen 1998 nyarán, a 25. évfordulónkon egy ünnepség keretében szeretnénk emléktáblával ellátni a Galga forrását, amely a korábbi, nóg- rádkövesdi 10 éves emlékkövünk és a 20 éves kopjafánk mellett harmadik emlékünk lesz. Czombos József, a berceli plébános a faluról beszél-Emlékszel, amikor az expedíción ... És megelevenednek azok a csodálatos napok, felejthetetlen órák, amelyeket Nógrád megye nyújtott az expedíció résztvevőinek.-Mi is a Galga Expedíció? - kérdezem Szarvas László tanár úrtól, az egyik alapító vezetőtől.- Huszonnégy évvel ezelőtt jutott eszünkbe, hogy fel kellene keresni a forrásvidékét annak az 56 km hosszú folyócskának, amelynek partjain születtünk és élünk. Az elhatározást tett követte és 1974 augusztusában nekiindultunk 14- en, sátrakkal, bográcsokkal és természetesen kerékpárokkal, hogy felfedezzük szűkebb szülőhazánk szépségeit.- Nógrádkövesden, közel a Galgához, az erdő szélén vertünk tanyát legelőször. Az akkori tanácselnök, Bartos Pál nagy szeretettel fogadott bennünket és az esti nyitó tábortü- Az akkori „galgások” ma is őrzik azokat a kis köcsögöket, poharakat, edényeket, amelyeket a mester irányításával maguk készítettek el a korongon. Számtalan egyéb felfedezni való és életre szóló ismeretség vár itt még ránk, de három nap után tovább kellett kerekeznünk, hiszen elhatározásunk az volt, hogy a folyót végigjárjuk a tervezett 10 nap alatt.- Hogyan lehet ennyi időt eltölteni egy ilyen kis, mondhatnám, jelentéktelen patakocska mellett?- A 24. expedíción jöttünk rá arra, hogy még mennyi csoda vár ránk itt, ezen a számunkra legdrágább vidéken. A Galga folyó négy megyét köt össze (Heves, Jász-Nagykun-Szol- nok, Nógrád és Pest). A folyóra fűzött 22 településen (két város és 20 község) a magyarok mellett szlovákok, németek és cigányok élnek egyetértésben. Nem volt olyan történelmi korÚtban Szanda vára felé Kövesdi ruhában egy csíki leány részt, nemcsak turaiak, hanem az ország más vidékeiről, sőt külföldi gyermekcsoportok is csatlakoztak hozzánk. Néhány éve Erdélyből és Szlovákiából fogadunk magyar gyermekeket és vezetőket.- Mi volt a 24. expedíció legfőbb célkitűzése, és hogyan valósult meg?- Ez alkalommal Becske községben kaptunk táborhelyet, Manda Kálmán polgármester úr nagy szeretettel fogadott bennünket és mindent megtett annak érdekében, hogy táborozásunk zavartalan legyen. Ebben a kedves gesztusban segítségünkre voltak túrái, fertőszéplaki vállalkozók, szülők, valamint régi és új becskei ismerőseink, barátaink, segítőink.- Egyébként az idei táborunkban 33-an érkeztünk Túráról, Ceglédről, Jászberényből és az erdélyi Csíkszentimréről, Túra testvérfalujából. Összegeztük még egyszer a Galga- Nógrádkövesd polgármestere, Gyurek László is biztosított bennünket segítségéről az ünnepség lebonyolításában. Ide ugyanis meg szeretnénk hívni az expedíció korábbi résztvevőit és természetesen támogatóinkat is.- Mi az expedíció legkedvesebb emléke?- A második napon találkoztunk Czombos József berceli plébános úrral, aki korábban Túrán volt káplán. Az a kedves fogadtatás, szeretet, amelyet tőle kaptunk, valamennyiünk számára felejthetetlen. De a záróestünk is megható volt, hiszen az expedíció valamennyi résztvevője egyenként értékelte a tábort, s meghatottan emlékezett a nógrádi napokra. Egy szál égő gyertyával indult el szülőfaluja felé, magával vivé azt a sok szépséget és szeretetet, amit e néhány nap alatt Nógrád- tól kaptunk. Takács Pál, Túra Az iskolákban már mindenütt megszólaltak az első órákra hívogató csengők. A sok szép nyári élmény lassan emlékké válik csupán. Van azonban néhány gyermek, nevelő és szülő, akik a szünetekben, vagy éppen munka közben gyakran így kezdik a beszélgetést: A Galga Expedíció csodálatos napjai - Egy szál égő gyertya hazafelé Otthonra talaltak Nógrádban zünk felejthetetlen vendége volt. Másnap találkoztunk az akkor még élő és alkotó, mesz- sze földön híres fazekasmesterrel, Mészáros Pali bácsival. szaka nemzetünknek, amely ne hagyott volna valamilyen emléket. Itt majdnem minden községben más és más, ezerszínű népviselet tette elviselhetővé a szegény földművelők életét, sőt egyes községekben minden jelentősebb vallási ünnepnapnak megvolt a maga színe, amelyhez igazodtak a templomokba siető emberek. Mintegy negyedszázadnyi kastély épült fel ezen a tájon, hirdetve az akkori gazdagok fényűző életmódját.- Itt élt Vankóné Dudás Juló népi festő, kinek képei a világ minden táján gyönyörködtetik a szépet kedvelő embereket, de Martonné Homok Erzsi parasztíró ma is dolgozik legújabb könyvén, amely elkalauzol bennünket a paraszti életmód és kultúra szépségeibe és küzdelmeibe. Persze folytathatnám tovább az itteni felkutatni valókat.- Hamar rájöttünk arra, hogy egy nyár nem elég ahhoz, hogy a kincsek nagy részét meg tudjuk ismemi. így indultunk aztán neki a következő évben ■ is és immár 24 éve minden nyáron ezt tesszük. Egy ideje már nem megyünk végig minden alkalommal az egész folyón, hanem egy-egy területet kutatunk fel részletesebben, egy-egy táborhellyel, ahol a felfedező munka után vidám, izgalmas táborélet várja az expedíciósokat.- Volt olyan táborunk, ahol 120 gyermek és vezető vett Megemlékezés, színes szórakoztató műsor sztárokkal Bátonyterenyén Bányásznap - negyvenhetedszer A szénbányászat helyzetének rendezése reményében tartják a 47. bányásznapi megemlékezéseket a nógrádi szénmedence több településén is. A legjelentősebbre Bátonyterenyén kerül sor szeptember 6- án, a városi önkormányzat, a BDSZ Nógrád Megyei Bányászbizottsága, az MSZOSZ Nógrád megyei képviselete, a Bányász-Kohász Egyesület, a Nógrádszén Kft., a Recski Érc Rt., az MSZP és a Munkáspárt városi bizottságai rendezésében. Ez akár „főpróbája” is lehet annak a rendezvénynek, amelyet a nógrádi bányászkodás másfél évszázados évfordulójára tartanak majd Salgótarjánban 1998-ban. Reggel a Bányász Fúvószenekar térzenével fogadja a Bá- tonyterenyére érkező ünneplőket. A megemlékezés a Bányász-szobor koszorúzásával veszi kezdetét 10 órakor. Ezt követően az Ady Endre Művelődési Központban dr. Balázs Ottó, a városi önkormányzat elnökének vendégköszöntője után Kovács László, a BDSZ Nógrád Megyei Bányászbizottságának elnöke emlékezik meg a bányászokról, a bányászkodás múltjáról és szól jövőbeni lehetőségeiről. A szabadtéri színpadon színes, szórakoztató műsort láthatnak az érdeklődők a délutáni órákban. Közönség elé lép a kazári népdalkor, a Bokréta hagyományőrző együttes és a Palóc együttes Kisterenyéről. Derűs perceket szerez a a tarjáni Petőfi színjátszók vidám műsora. Bátonyterenyére várják Kovács Apollóniát, Koós Jánost és Dékány Saroltát, valamint Heller Tamást. Bohács István magyamóta-énekes Gabona Károly és népi zenekara kíséretében lép színpadra. A mozikedvelőknek bemutatják a nagy közönségsikert aratott Csinibaba című filmet is. Lesz tekeverseny és a sportpályán 15.30 órai kezdettel mérik ösz- sze erejüket az SBTC és a Nagybátonyi BSC öregfiúk. A megemlékezést hangulatos utcabál zárja. A Bátonyterenye és Salgótarján környéki bányásztelepülésekről -a helyi önkormányzatok támogatásával - autóbusz különjáratok indulnak a rendezvényre. Nemzetközi kiállítás és vásár Pásztón Újjászülető hagyomány Első alkalommal rendeznek regionális, nemzetközi kiállítást és vásárt a Mátra aljai városban. A rendezvénnyel több száz éves tradíciót - a Zsigmond királytól kapott ősi jogot - kívánnak visszaállítani, illetve ezzel is megemlékezni Pásztó várossá nyilvánításának 590. évfordulójáról. Az október 3-5. között, a Dózsa György Általános Iskola sportcsarnokában, aulájában, tantermeiben, sportudvarain és parkjában megrendezendő kiállítás célja a helyi, az országos és nemzetközi érdekeltségű cégek, vállalkozások bemutatkozási, üzletkötési lehetőségeinek biztosítása vegyes profilú vásárral, kóstolókkal, szakmai fórumokkal, konferenciákkal, kulturális és művészeti programokkal. Üzletember-találkozókat, külön cégajánló bemutatkozásokat is szerveznek „Felkínálom” címmel. A pásztói kiállítás és vásár október 3-án 9 órakor nyitja kapuit. Intézmény Karancsalján „Iskolateremtés” 1992-ben lakossági és ön- kormányzati kezdeményezésre önálló általános iskola alakult Karancsalján. Az eltelt öt év az „iskolateremtést” szolgálta, mindazon hagyományok kialakítását, amelyek segítik a tanulók iskolájukhoz való kötődését. Szülői, önkormányzati segítséggel és pályázatokból sikerült megteremteni az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, sportudvart alakítottak ki, technikai eszközöket vásároltak, gazdagították a könyvtári állományt. Tanulóik eredményesen szerepeltek tantárgyi és sportversenyeken. A községháza melletti tanácsadóban szeptember 1- jétől megtekinthető a-diákok munkáiból készült kiállítás. Elöregedett vízvezetékek Balassagyarmaton Szökőkút lesz a városból ? Nemrég egy lakossági gyűlésen hangzott el a címbeli mondat állításként. Az egyébként elterjedt gondolat az Ipoly-parti város igencsak elöregedett vízvezetékrendszerére utal. Sokak szerint, akik magukat jól értésükként definiálják, a víz minősége is emiatt olyan, amilyen Balassagyarmaton.-Alhírek-e a hírek? - kérdeztük Vogel Csabát, a Nyu- gat-Nógrád Vízmű Kft. ügyvezető igazgatóját.- A víz minősége laboratóriumi vizsgálatokkal igazolhatóan mind esztétikai, mind kémiai értelemben tökéletesen megfelel a magyar előírásoknak. De azt tudni kell, hogy a dejtári vízállomány, amely a város és környékének fő ivóvízlelőhelye, erősen vas- és mangántartalmú.- És mi a helyzet a vezeték- rendszer szökőkúttá válásával kapcsolatban?- A szökőkút jelzőt, sőt még a patakocska jelzőt is túlzásnak tartom. A mendemondának annyiban mégis igaza van, hogy a város több utcájában elöregedett, 20-30 éves vízvezetékek vannak. Ilyen volt a Hársfa és Pozsonyi utca, amiket már kicseréltünk, továbbá ebben az évben lesz a Madách ligetben még egy nagyobb csereakció. Rövid távú tervekbe van a Szontagh Pál utca is. A város tolózárai és szerelvényei teljesen modernizálva lettek, és biztos vagyok abban, hogy a folyamatos karbantartással és cserékkel biztosítani tudjuk majd, hogy csak esőzéskor lehessen víz az utcákon. c Kertbarátok kiállítása - Ráhúztak a huszonegyre Mi termett a szécsényi kertekben? Szécsényben huszonkettedik éve működik kertbarátkor, mely a gazdák termését nemegyszer országos seregszemlén is nagy sikerrel mutatta be. Hétfőn a város művelődési központjában Halmos György áfész-elnök nyitotta meg kiállításukat.- A kertbarátkor megalakulásától jó volt a kapcsolat a gazdálkodók és az áfész között, a korábbi években pedig még felvásárló is volt a cégünk, így a kertbarátköri tagokkal munkakapcsolatunk is volt - mondta Halmos György, a helyi áfész elnöke, aki nagyszámú érdeklődő előtt nyitotta meg a péntekig nyitva tartó szécsényi kiállítást. Gajzinger Pál, a kertbarátok szécsényi elnöke a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola vezetői, diákjai, s a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulóinak körében mutatta be a gazdák szépen terített asztalait. A Gajzinger Pál által összefogott, majd száz kertbarátköri tag évről évre szép sikereket könyvelhet el. Háromszor szerepeltek már az OMÉK-on, Budapesten, de Gyöngyöstől Pécsig számos városban szerzetek barátokat, ismerősöket, s munkájuknak elismerést, amelyhez a szécsényi szüret rendezvényein való dekoráció, a szőlőkoszorúk készítése is hozzájárul. A kiállítás első látogatói közül sokan elképedtek az óriás paradicsomok, paprikák, a hatalmas sütőtökök, szebbnél szebb konyhakerti növények láttán. Csókási Béla, Csókási Tibor, Domszlcy György, Istók Ferenc kertészi munkájáról,, Vizy Zoltán virágkertészetéről, s természetesen a Gajzinger testvérpár keze munkájáról is elismerően szóltak a megnyitóra érkezett salgótarjáni kertbarátok. A tarjáni, Bereczky Máté kertbarátkor ugyanis egy hét múlva nyitja termékbemutatóval egybekötött kiállítását a József Attila Művelődési központban, melyre a szécsényi gazdák is hivatalosak lesznek. T. L.
