Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-20-21 / 220. szám

2. oldal i M.%. SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. szeptember 20., szombat Könyvvásár - Tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban rendkívül nagy érdeklődés kísérte a kedvezményes akciót. Különösen a reggeli órákban lehetett hozzá­jutni - olcsón - értékes kiadványokhoz. fotó: gyurián tibor Alkotójuk, Szügyi Mihályné elsősorban gyönyörködni szeret bennük Múltidéző babáik Nemtiből Megkezdődött a száznapos cukorgyártási kampány Répaszüret Palotáson is A Hatvanba érkezőt hatalmas süvegcukorként égbe meredő cukorsiló látványa fogadja. Oldalán kéklő felirat hirdeti: „Béghin-Sat”, ami jelzi, hogy ez a cukorgyár is francia érde­keltségű, a selypi, szolnoki és szerencsi cukorgyárakhoz hason­lóan. A százéves cukorgyár megfiatalodva, felújítva kezdte meg az idei kampányt szeptember 18-án. Tíz évvel ezelőtt készítette első, helyi népviseletbe öltöztetett bábáját Nemtiben a vasút mel­lett lakó Szügyi Mihályné. Mint mondta, nem azért, hogy pénzt keressen vele, sokkal inkább azért, hogy gyönyörködhessen benne. Az ismerősök aztán el­vitték a hírt mindenfelé, ma már számát sem tudja, hány baba került ki keze alól. ' - Egy teherautó platóján nem­igen férne el - nevet Rozika néni. - Van már ezekből minden­felé, vittek Pestre, a pártkong­resszusra is, de van belőlük Né­metországban, Franciaországban, a bécsi Admiral szálló tulajdo­nosa is vett belőlük. Most is kel­lene több is, hamarjában össze se’ tudom számolni, mennyi, de az a baj, hogy még Pesten sem kaptam hozzá meztelen babát. Pedig készen van hozzá minden ruhadarab. Sorban mutatja a fejre való ezüstcsipkét, a csipke alá való bodort, amelyet délután viseltek a menyecskék. Estére, a misére már aranycsipke dukált! A nyakra való gyöngykalárist, a hímzett szalagokat, az öt fehér al­sószoknyát, a színes felsőszok­nyát, amely úgy tűnik, mintha ezer ráncba lenne rakva. Picike a fehér ingváll, amelyre rojtos, szí­nes kasmírkendőt kötnek, s a régi, hagyományos vászonganga, amelyre véletlenül sem szabad ám azt mondani, hogy kötény! Öt nap is beletelik, mire elkészít minden ruhadarabot, s ha hozzá­tesszük, hogy egy babáért 580 fo­rintot keli fizetnie, a cipőért 35 forintot, meg kell vennie a ruhá­nak valót, nem tűnik soknak a há­romezer forintos ár, amit egy-egy babáért kér. Ottjártunkkor még­sem a babák tartották lázban Ro­zika nénit, hanem az augusztus 20-ai ünnepségre való készülő­dés. Örömmel veszi elő, mutatja a szebbnél szebb darabokat, mindegyikhez fűzi valami kedves emlék.-Látja ezt az aranycsipkét? - mutatja büszkén. - Gondolná, hogy már kétszázéves is elmúlt? Ez lesz majd rajtam az ünnepsé­gen. Guzsalyos lesz a címe, lesz benne keresztelő, bevonulás, ké­zimunka-bemutató, arató. Éneke­lünk, táncolunk. Különleges ké­zimunkáim vannak ám nekem, mint például a pókos subrika. Ez onnan kapta a nevét, hogy úgy húzgáltam ki a szálakat, hogy a megmaradónak pók alakot for­máznak. Vagy itt van a négynyis- tes szövött tarisznya, ezt akkor hordtuk, amikor a szentkúti bú­csúba mentünk. Elfért benne az ennivaló, meg a búcsúfia. Sok­szor szerepeltem már, de soha nem tudom megunni: nagyon szeretek beöltözni népviseletbe. Most meg sokan leszünk, férfiak, nők, gyerekek, képzelje el, mi­lyen szép lesz, amikor százan mennek az utcán népviseletben! Betanítottuk a fonót is, hét lány fon, mint régen, a legények meg melléjük ülnek udvarolni. Látta már, milyen szép a nemti népvi­selet, amikor táncolnak benne? Olyan a ruhák alja, mint a patto­gatott kukorica. Az a titka, hogy alulra kerül a legrövidebb, aztán mindig a hosszabb. így aztán énekelhetjük, hogy „ ... kerek az én szoknyám alja ... ”. Mondta a lányom az idén, minek öltözöm be, 77 évesen nem kell már ez nekem. Dehogynem kell. Ők nem tudják, amit én: olyankor nem ér­zem, hogy öreg vagyok, amikor felveszem a ruhát, mintha a fia­talságom jött volna vissza egy kis időre. Hegedűs Erzsébet A cukorgyári szezon Hatvanban minden évben a közúti közleke­dés jelentős megnövekedését je­lenti, nem is szólva a sok-sok ezer vasúti kocsi mozgatásáról, amelyet tele és üresen a MÁV- nak kell szervezetten megszer­veznie. Hatvant a kampány során a cukorrépa illata tölti el, de ez az itt élők számára kedves illat, mert a kenyeret, a munkalehetőséget jelenti már évek óta. A hatvani gyár indulását pár nap múlva kö­veti a selypi cukorgyár indítása. Kedvezőbb hozam A két gyárban a becslések sze­rint ötszázezer tonna répát ter­veznek feldolgozni. Az elmúlt évben a 30 tonna hektáronkénti átlagtermés 15,26 százalékos cukortartalom (digestió) mellett hektáronként 3,517 tonnás cu­korhozamot biztosított.- Ez az év kedvezőbbnek tű­nik, mert 35 tonna körül várják a hektáronkénti hozamot a gyár átlagában. A cukorhozamot jelző érési kísérletek most 15,3 százalék cukortartalmat jelez­nek átlagban. Ez Palotáson most 17,4 százalék a mérések szerint.- A palotási szövetkezet el­nökhelyettese, dr. Tollner Fe­renc tapasztalt cukorrépa-ter­melőként az országos cukorta­nács tagja és a Mátra-Cukor Rt. répatermelői szövetségének az elnöke.-Most még tárgyalásokban vagyunk a cukorgyárakkal a répaárat illetően - magyarázza.- Palotáson 340 hektáron termelünk répát és 35 tonnás át­lagtermésre számítunk. A jelen­legi répaárat alacsonynak tart­juk. Most egy tonna répáért 5100-5200 forintot ad a gyár, ami a kedvezményekkel együtt 5600 forintot jelenthet. A jövő heti tárgyalásaink eredménye­ként 6000 forint tonnánkénti árat tartanánk elfogadhatónak.- Természetesen a cukorgyá­rak problémáit is meg kell érte­nünk. Nagy a túlkínálat a cu­korpiacon, alacsony a cukorár, a költségek pedig egyre nőnek. Igaz, a lakosság ezt a cukorárat is sokallja, de a termelőknek és a feldolgozóknak csak haszon mellett érdemes foglalkozni a cukorrépával. Ez most alig lát­szik. Hóit és jelen- Minden évben gond az át­adás-átvétel körüli feszültségek levezetése. A mostani szezon­ban a termelők érdekképvise­lete figyelemmel kíséri az átvé­telt és a gyárral közösen egyez­tetve rendezzük a vitás helyze­teket. A mérlegelés, a cukortar­talom megállapítása már auto­matikusan történik. Vita főleg a szennyezettség megállapítása körül van. Nógrádban valaha csaknem kétezer hektáron termeltek ré­pát. Az első répatermesztési együttműködés, ami a termelési rendszerek elődíját is jelentette, a romhányi téeszben működött még Törnek Jenő elnöksége ide­jén. Az első gépbemutatókat is itt tartották. Akkor még kétszáz hektár fölött termeltek répát Őrhalomban, Romhányban, Szécsényben, Kállón és a Ma- gyamándori Állami Gazdaság­ban. Palotás ötszáz hektáron fog­lalkozott a répa termesztésével. A romhányi Maricsek Gusztáv traktoros, a káliói Dulai József és társai sok-sok hektár répa növényápolási és betakarítási munkájában vettek részt. Ez már a múlt. A mezőgaz­daság privatizációja során a megye szövetkezetei szétestek, meggyengültek, és bár megsza­porodtak az egyéni termelők, a cukorrépa területe lecsökkent. A gyárak közelsége ezt nem in­dokolta. Jelenleg Nógrádban 775 hek­táron termelnek cukorrépát. A Mátra Vidéki Cukorgyárak körzeti felügyelője, Kiss An- zelm szerint a nógrádi termelő­ket kedvezőtlen tavaszi időjárás sújtotta, sok helyen újravetést kellett végezni és a nyárvégi szárazság is szikkasztotta az ál­lományt. A várható 25 tonnás hektáronkénti átlag alacsony­nak mondható,'de a nógrádi répa szinte mindig magas cu­kortartalmú, ez kedvezőbbre fordíthatja az eredményt. Az érési kísérletek Palotás mellett, Patvarcon Hlacsok Já­nos répájában is 17 százalék fö­lötti cukortartalmat jeleznek. Ha az érdekképviselet ki tudja eszközölni a répaár emelést, ez már a jövő évi termelési kedvet is befolyásolhatja. Igaz, az Eri- dania Béghin-Sat érdekcsoport cukorgyárai széles körű támo­gatást nyújtottak ez évben is a termelőknek. Termelési hitelek A gyárak termelési hitelei fe­dezték a termesztés költségeit, még a kapáltatást is. Célgépe­két biztosítanak a talaj-előké­szítés, vetés, permetezés, kulti- vátorozás és a betakarítás mun­káihoz. A szolgáltatás árát a répa árából vonják le. Hosszú távú szerződés esetén a termelő vissza nem térítendő támoga­tást és kedvezményes hitelt kaphat gépvásárlásra. Mindezeket a támogatásokat még bővíteni tervezi a termel­tető, mert látja, hogy a nyersa­nyaga bátorításához ezt meg kell tennie a mezőgazdaság je­lenlegi helyzetében. A nógrádi répát már közúton szállítják a balassagyarmati vo- lánosok Selypre, ahol hatalmas járműbuktatók nyelik el a ra­kományokat, amelyekből a szennyezettség nagy része így külön válik. Innen a répa útja az úsztatőba, mosóba vezet, aztán a szeletelés után a főzőüstökbe. Palotáson már munkába állt egy gépsor, amelyet hamarosan követ egy másik, mert nagy a terület, igyekezni kell. A cu­korgyár modem francia egy- menetes betakarítógépekkel és az azokat kiszolgáló szállító járművekkel segíti az eszközzel nem rendelkező termelőket. Ha az időjárás is kedvez, a százna­pos kampány végén zsákban lesz a cukor. Szabó Endre Művelődésszervezők, személyügyi és humán-menedzserek Másodévesek és gólyák Immár második tanévét kezdi a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem ki­helyezett képzése Salgótar­jánban. Szeptember 25-én, csütör­tökön 9.30 órakor a városháza nagytermében tartják az ün­nepélyes tanévnyitót, ame­lyen -a tervek szerint — Puszta Béla polgármester mond köszöntőt és szól a hallgatókhoz Koltai Dénes, a JPTE Felnőttképzési és Köz- művelődési Intézetének igaz­gatója is. Nógrádszakálnak külön pénz kellene Meleg (vizes) helyzet Korábbi elképzeléseivel ellentét­ben nem vett részt a megyei terü­letfejlesztési tanács legutóbbi pá­lyázatán a nógrádszakáli önkor­mányzat, mely a rárósi meleg víz hasznosításához akarta meg­nyerni a testület támogatását. A pályázáshoz elengedhetetlen a „saját erő” gyarapítása azért is, mert a termálvizes befektetéshez a tisztiorvosi vizsgálat alapján vastalanítóra és gázmentesítőre is szükség lesz. Kovács József pol­gármester meglátása szerint a ta­nács elkülönített pénzalappal se­gíthetné leginkább az egész me­gye javát szolgáló fejlesztési el­képzeléseket. Gálakoncertet szervezett a Szilágyi Erzsébet-nőegylet Gundelből segített nógrádi fiatalok Öt évvel ezelőtt alapítottak politikai pártoktól és ideológiáktól füg­getlen jótékonysági egyesületet különböző korú asszonyok. A Szi­lágyi Erzsébet Független Segítő Nőegylet már több támogatást is nyújtott nógrádi fiataloknak. A minap Budapesten, a Gundel bál­termében rendeztek jótékonysági koncertet, amelynek kedvezmé­nyezettjei lesznek Felsőpetényben és Szécsényben is.- Célunk, hogy reményt ad­junk, önbizalmat ébresszünk a hátrányos helyzetű, elesett fia­talokban. Az 1992-es alapítás óta a Szilágyi Erzsébet-nőegy­let fő célja az árva és sérült gyermekek gondozása. Támo­gatjuk nevelésüket, lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy olyan tudást szerezzenek, amely a jövőben boldogulásu­kat segíti - mondta a gálakon­cert után lapunknak dr. Lipthay Erzsébet, a nőegylet elnöke. Nemzetközi partnereik közül megemlítette az angol GAP- szervezetet, amely önkéntese­ket toboroz a szigetországban abból a célból, hogy a világ 34 országában az angol nyelv ta­nulását segítsék. Magyarorszá­gon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a felsőpetényi Ál­lami Nevelőintézetben és a szé- csényi Lipthay Béla Mezőgaz­dasági Szakképző Iskolában hosszú időt töltöttek már el an­gol fiatalok. A nőegylet e mel­lett a Hit és Fény szervezettel együttműködve olyan progra­mokat szervez, mint például a gödi szellemi fogyatékos gyermekek intézetében élő gyermekek felsőpetényi tábo­rozása. Erről a - Soros Alapítvány által is támogatott programról - a nőegylet elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a kialakult barátsá­gok igazolják: szívesen fogad­ták a sérült gyermekeket a pe­tényi állami gondozottak, akik egyúttal arra is ráébredtek, hogy vannak tőlük is elesetteb- bek, s ők maguk is képesek se­gítséget nyújtani másoknak. Felsőtényben egyébként a diákok angol nyelvi oktatását a GÉP szervezetével együttmű­ködve a Szilágyi Erzsébet-nő­egylet finanszírozza. Ugyanígy hozzájárulnak Szécsényben a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola angoloktatá­sához is. Ehhez persze pénzre van szükség, amit a tagok, s az egylet kapcsolatai révén terem­tenek elő. Banki, szállodai szponzorok segítségével, valamint annak köszönhetően, hogy a diplomá­ciai szolgálatok legmagasabb rangú képviselői örömmel ada­koztak e nemes célokra, a ren­dezés költsége mellett is két­százezer forint pozitívummal zártak. Dr. Lipthay1 Erzsébet úgy véli, hogy a nemrég elhunyt Diana hercegnő iránti, világ­szerte tapasztalt szimpátia föl­keltette az emberekben az ön­zetlen segítségnyújtás iránti ér­deklődést. KONZUMBANK Családi Bankszámla A családtagok közös bankszámlája, amire érkezhet a fizetésük, nyugdíjuk, és amiről sorban állás nélkül kifizethetik az esedékes közüzemi díjakat, egyéb számláikat. • Négymillió forint felett a leköt és a látra szóló betétekre 1 % kamatprémiumot fizet a bank. • A Családi Bankszámla megnyitása, fenntartása, a számlához kapcsolódó kész­pénzes ki- és befizetés a számiát­vezető bankfiókban díjtalan. lekötési lehetőség éves kamat EBKM 1 hó 17,5% 17,5% 3 hó 18,0% 18,0% 6 hó 18,0% 18,0% 1 12 hó 18,5% 18,5% lekötés nélkül 16,0% 17,23% Részletes felvilágosítással - az ügyféltérben kihelyezett üzletszabályzaton túl - szívesen szolgálnak munkatársaink. A takarékos családi kassza AZ 4§*MFB BANKCSOPORT TAGJA Konzumbank — Salgótarján, Fő tér 6. Tel.: (32) 316-677

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom