Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

Nógrád Megyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Addig is élni kell okszor került már szóba a privatizáció felsőbb fóru­mokon és a köznyelvben egyaránt. Ez utóbbiban álta­lában negatív értelemben: az emberek többsége szerint ez rossz nekünk. Ugyanúkkor az APV Rt. kedvező tapasztala­tokról számol be, mint mond­ják, mindössze hat százalékra tehető a szerződésszegők száma, akik nem tettek eleget vállalt tőkeemelésüknek, vagy nem teljesítették foglalkozta­tási kötelezettségeiket. Bizonyára sokan vagyunk, akiknek e hír hallatán a Szek­szárdi Húsipari Rt. jut eszébe, mert az, hogy több mint 800 dolgozó maradt hoppon a német tulajdonos inkorrekt­sége miatt. Az emberek az ut­cára kerültek, augusztus kö­zepe óta egyetlen fillért sem kaptak - ennek pedig már las­san egy hónapja. Végső elke­seredésükben arra gondol­nak, hogy beperelik az APV Rt.-t azon a címen, hogy az eladásnál nem járt el eléggé körültekintően. Csakhogy van ennek a dolognak egy szép­séghibája: senkinek nem kell bemutatni, milyen hossza­dalmas procedúra ma Ma­gyarországon egy bírósági el­járás. Még ha a bíróság úgy is dönt a végén, hogy nekik van igazuk, addig is élni kell valamiből. Mert azt mindenki beláthatja, hogy egyikük sem mehet úgy vásárolni az üz­letbe: - Kérek kenyeret, tejet, felvágottat, de fizetni nem tu­dok, mert most folyik a per. Nyolcszáz család, akinek a megélhetése szinte az egyik napról a másikra veszélybe került. Családok, ahol szám­lákat kell fizetni, ahol gyere­kek vannak, akiket etetni, is­koláztatni kell, ami köztudot­tan nem két fillérbe kerül. A cinikusabbak azt mondják, volt már ilyen - sőt vészjós­lóan jegyzik meg, leszjs -, mit kell úgy odalenni? Én azon­ban nem osztom véleményü­ket, mint ahogyan nem foga­dom el a kedvező tapasztala­tokról történő beszámolókat sem: az ominózus hat száza­léknyi szerződésszegő csak a jéghegy csúcsa. Ha valaki el­kezdené elhordani a hegyet, akadna ott még más is. A végrehajtott tőkeemelés, a teljesített foglalkoztatási kö­telezettség mellett a törvény­telen túlórák sokasága, a bé­rek afrikai színvonala, a dol­gozók beletörődése, félelme, mert nincs, aki melléjük áll­jon. L ehet cirkalmas szóvirágo­kat világgá kiáltani, a többség azonban csendben van. Lehet bíróságra vinni a sérelmeket, egy évig, kettőig, vagy még tovább pereskedni, de ezt csak akkor teszik az emberek, ha már teljesen sa­rokba szorították őket - mert addig is élni kell. Csak félmegoldás született a pásztói polgármester elleni fegyelmi ügyében „Cirkusz” az ülésteremben (Folytatás az 1. oldalról) Tóth László képviselő kifejtette, ha az a módja folyik az ülések levezetésének, hogy elnöklés mellett nyugodtan nevezhetik cirkusznak, lehülyézhetik a tes­tületet, vádolhatják őket, hogy saját zsebüket gyarapítják (és ez csak három kifejezés egyet­len ülésről a hozzászólók részé­ről), akkor annak etikussága erősen megkérdőjelezhető. Markó Mátyás szerint egyes képviselők évek óta spekulál­nak a polgármester lejáratásán. Kiemelte, hogy tudomása sze­rint dr. Bárányi Gyula ellen bí­rósági eljárás folyik. Dr. Bárányi Gyula előter­jesztésében ismertette, hogy há­rom képviselő - Szöllösi Mik­lós, Sisák Imre és Kürti József - levélben indítványozta több ügy tisztázását. A bizottság ál­lásfoglalása szerint a polgár- mester megsértette az önkor­mányzati törvényt több alka­lommal mind az ülések leveze­tése során, mind az ülések le nem vezetése miatt. Ugyancsak törvényt sértett akkor, amikor felügyelő-bizottsági tagságot vállalt az Avonmore Kft.-nél a testület előzetes hozzájárulása nélkül, végül álláspontjuk sze­rint személyes felelősség ter­heli a kórház-rekonstrukció meghiúsulásáért is. Egyes hozzászólók mondanivalója nem nélkülözte az egyes képviselők ellen irá­nyuló személyeskedést sem: Czeglédi Lajos például arra várt vá­laszt Sisák Imrétől, ön­ként távozott-e előző posztjáról, vagy men­nie kellett, hány tiszt­sége van, Filo József pedig dr. Bárányi Gyu­lának tette fel a kérdést: önként távozott-e a pásztói bírósági poszt­ról, és igaz-e, hogy el­járás folyik ellene. A polgár- mester kiemelte: nem követett el fegyelmi vétséget, sőt a vizs­gálóbizottság elnökét, tagjait és az ügyrendi bizottság elnökét elfogultsággal vádolta. Bottyán Zoltán szerint nem tisztázták kellően a tényállást, kérdést in­tézett az „álnok úrhoz” (az el­nök úrhoz), mennyit tart fenn vádpontjaiból. Czeglédi Lajos még ettől is tovább ment: fel­szólította a képviselőket, mond­janak le mandátumukról.- „Történelmi” lehetőséget szalasztott el a polgármester, amikor nem rendelte el a zárt ülést - hangsúlyozta Deák Kálmán. - Akkor lehetőség lett volna bizalmas beszélgetésre. Tudatos szervezésről van szó: Dr. Dobrovoczky Ist­ván: „Nem követtem el fegyelmi vétséget” csak azok a civil szervezetek, il­letve lakosok vannak jelen, akik a polgár- mester mellett vannak. A pol­gármester ma­gánéletéről nem esett szó, a kép­viselőkét viszont senki sem kí­mélte. A hata­lomhoz minden­áron való ragasz­kodás azt su­gallja, valami nincs rendjén. Mindenkiről le­szedték a keresztvizet, a jelen­lévők pedig asszisztáltak ehhez. Ha megbíznak vele, én válla­lom a vizsgálóbizottsági tagsá­got. Késő éjszakába nyúlóan vé­gül az a döntés született, hogy a testület dr. Dobrovoczky István polgármester ellen fegyelmi vétségek alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendel el. A testület az előterjesztésben nem érintett etikai kérdésekben a vizsgálatot a fegyelmi eljárás lefolytatásáig felfüggeszti. Nem került megválasztásra a vizsgálóbizottság elnöke és tag­jai sem: ehhez minősített tíz szavazat kellett volna a kapott kilenccel szemben. H. E. Van-e „vonzóbb” téma a NATO-csatlakozásnál és a külföldiek termőföldhöz jutásánál ? Szavazzunk életszínvonalat ! Tegnap Történt „Diaképeim”- Varga István (jobbról a má­sodik) Finnor­szágot is meg­járt fotótárlatát dr. Csongrády Béla, lapunk fe­lelős szerkesz­tője nyitotta meg a megye- székhelyi Pe­tőfi Sándor Is­kola galériájá­ban. Vizsga - A salgótarjáni Népjóléti Kép­zési Központ szervezte szo­ciális vezetői tanfolyam vizs­gáit a salgóbá- nyai Hotel Medvesben tar­tották együtt az új kurzus in­dításával. FOTÓK: GYURIÁN (Folytatás az 1. oldalról) telefont is. Hét évvel ezelőtt, amikor a községben a nagy építkezések miatt ki sem lát­szottunk az ügyintézésből, 1700 forintot fizettünk, ma meg 20 ezret, havonta. Összegezve: legyen NATO-tag Magyaror­szág és a magyar föld maradjon a magyaroké - különösen ez utóbbi megerősítése miatt tar­tom fontosnak a népszavazást. Varga György, a Gyöngy­szem Utazási Iroda ügyveze­tője: -Én megpróbálnám sok­kal hasznosabb célokra költeni a népszavazásra szánt milliár- dokat. A kérdéseket a politika motiválja. Egyetértek például a Nyugat felé haladással, így a NATO-csatlakozással is, de szerintem általában a kisembe­reknek nem eléggé megalapo­zott a döntésük, kellő informá­ciós háttér híján. Sárfai Péter tanuló: - Ha a munkában megfáradt szüléimre gondolok, mindjárt két téma is eszembe jut. Szavazzunk ma­gunknak életszínvonalat, s döntsön arról is a magyar nép, hogy 55 év legyen a nyugdíj- korhatár mindenkinek. Hiába kínlódnak az emberek még 62 évesen is, ha nagyon sokan már nyugdíjasként zsebelnek be százezreket alig munkával. Azt is megszavaztatnám, hogy a mindenkori tankönyvár szep­temberben soha ne legyen ma­gasabb, mint a jelenlegi egye­zer forint értéke. Egyébként a földről annyit, hogy Magyaror­szág nyugati határain már régó­ta osztrák gazdáké a föld. Imreh Károly, Karancsbe- rény polgármestere: - Nem sok jelentőségét látom a népszava­zásra szánt kérdéseknek. Bizo­nyos dolgokat tudomásul kell venni, nem pedig körbejárni. A NATO-csatlakozás például el­kerülhetetlen, én is mellette va­gyok. Inkább arról tartanék népszavazást, hogyan tudnánk a szétosztott földekkel jól, hasznosan gazdálkodni. Persze ez tartalmi, szakmai kérdés, nem elég igennel, vagy nemmel megválaszolni. Igen sokan csak tudomásul veszik és nézik a földjüket, de jóformán semmit sem kezdenek vele. Czine Béla vállalkozó: - Mindarról tartanék népszava­zást, ami az emberek életkö­rülményeit érinti. Sajnos, Ma­gyarországon egyszerűen eltűnt a középréteg. Fölháborító pél­dául, hogy a nemzet pótolhatat­lan értékei, a tanárok, az orvo­sok és még jó néhány szakma képviselői a létminimum szé­lére sodródtak. Érdemes volna feltenni a népnek azt a kérdést is, hogy van-e még olyan va­lami, amiben hisz a magyar, ami képes lelket önteni belé. A mostani népszavazás érzésem szerint a lényeges dolgokról való figyelemelterelés. Mi az, hogy a külföldiek földbirtoklá­sáról egyáltalán szavaztatnak?! Mondjuk ki, hogy nem kaphat­nak és kész! Répássy László, a Nógrád Megyei Sportigazgatóság veze­tője: - A népszavazás rendkívül sokba kerül és az az érzésem, hogy lassan divat válhat belőle. Amit fontosnak tartok viszont: néhány új és jó törvényre lenne szükség és ezek következetes betartására. Ezek között például a nonprofit-törvényre gondo­lok, a nonprofit-szervezetek adómentességére. Mondanom sem kell, a sport is sokat nyerne ezzel. B. M. 3. oldal Hírek Megerősített poszt Balassagyarmat - Újabb három évre meghosszabbí­totta dr. Kecskeméthy Gyu- láné ügyvezető igazgatói státuszát az önkormányzat képviselő-testülete. A vá­rosi kábeltelevíziós társa­ság frontemberének szep­tember 30-án járt volna le a vezetői megbízása. Eredeti­leg csak az új pályázat eredményének kihirdeté­séig hosszabbították volna meg szerződését, ám hosz- szas vita után a testület a pályáztatás nélküli három évre szóló megbízással erő­sítette meg státuszában az igazgató asszonyt. Osztrák fotótárlat Salgótarján - A Nógrád Megyei Fotóklub és a József Attila Művelődési Központ megrendezi Gerda Jaeggi - Christ (St. Pölten) fotómű­vész kiállítását. Megnyitó- beszédet Homoga József, a klub vezetője tart ma 18 órai kezdettel. A tárlat október 20-áig tekinthető meg a fo­tógalériában. Különdíjas koruk Mátraterenye - Az elmúlt hétvégén Egerben, a Szép- asszony-völgyében meg­rendezett népzenei verse­nyen szerepelt a mátratere- nyei asszonykórus. Fellépé­sük sikerét bizonyítja, hogy húsz résztvevő csoport kö­zül ők kapták a Heves me­gyei önkormányzat különdí­jas Tanulmányút 1 Pásztó - A Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola húsz diákja utazik szeptem­ber 18-án két tanár kíséreté­ben Németországba, az os- terburkeni testvériskolába. A tíznapos tanulmányút célja elsősorban a nyelvta­nulás. Véradás Buják - Szeptember 21-én, vasárnap 9-től 13 óráig az általános iskolába várják az önkéntes véradókat. Fogadószoba Salgótarján - Boldvai László országgyűlési képvi­selő szeptember 19-én (pén­teken) 13 órától tart fogadó­napot a városháza 109. számú helyiségében. Ifjúságvédő, bűnmegelőző és lemezbemutató koncertet ad Salgótarjánban a Republic Repülő bálna és a nógrádi rendőrök Cipőék most már évente jönnek A Nógrád megyei rendőrök kérésére szeptember 19-én (pénteken) este 8 órai kez­dettel lemezbemutató kon­certet ad a Republic együttes a Salgótarjáni Városi Sport- csarnokban. A napokban került az üzle­tekbe tizedik nagylemezük, Zászlók a szélben címmel. Az együttes új számaival még nem nagyon találkozhatott a közönség, de minden bizony­nyal lesznek köztük olyan slá­gerek is, mint a Szállj el, kis­madár vagy a Repül a bálna. Az együttes koncertjével jó ügyet szolgál. Elérhető áron nyújt tartalmas szórakozást szinte valamennyi korosztály­nak, és támogatást a Nógrád Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Alapítványnak. Hiszen az együttes lemondott tiszteletdíjáról, ezzel támo­gatva a bűnmegelőzési propa­gandát. A rendőrség húsz je­gyet ajánlott fel a salgótarjáni gyermekotthon lakói részére, hogy ők is résztvevői lehesse­nek a koncertnek. Az együttes már a déli órákban megérkezik a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitány­ságra, ahol a testület minden­napi életével ismerkedik. Nem maradhatnak ki a kommandó­sok és a bűnügyi technika sem. A rendőrségen elköltött ebéd után lapunkhoz látogat az együttes, ahol sajtótájékoztató keretében mutatják be új le­mezüket. Azonban semmit nem ér egy vala­mirevaló koncert dedi­kálás nélkül. Erre McDonald’s salgótarjáni éttermében kerül sor 17 óra után, melyre min­den rajongót szeretettel várnak. A koncert ha­gyományteremtő, hiszen az együttes - mely zászlójára tűzte az ifjúságvédelem és bűnmegelőzés szavakat - évente hasonló időpontban Salgótarjánban fog fellépni. Várja a levéltár a tanácsi rendszer köziratait Hol vannak az X-akták ? (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek ezek a dokumentu­mok, illetve köziratok, Á. Varga László elmondta: a taná­csi rendszer idején született elő­terjesztések, határozatok, tele­pülésfejlesztési anyagok, me­gyei, járási, városi, üzemi párt- bizottságok egyes aktái, külö­nös tekintettel arra, amennyi­ben közpénzt használtak fel.- Ilyen lehet a munkásőrség szá­mos irata, vb-jegyzőkönyvek, sőt egyházi dokumentumok is.- Akinek ilyen a birtokában van, az bármikor behozhatja le­véltárunkba - mondja az igaz­gató -, s ha kiderül, hogy nem köziratról van szó, hiánytalanul visszakapja. A közirat azonban csak nálunk válik értékké, hi­szen a kortörténet-kutatás egyik Á. Varga László: „A közirat csak nálunk válik értékké” alapja. Nem véletlen, hogy tör­vény rendelkezik a beszolgálta­tásáról. T. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom