Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-17 / 217. szám
4. oldal Mozaik 1997. szeptember 17., szerda Az értelmiség egy része álmokat kerget, vagy emigrál etnikumából Külön kérdés-e a cigányság ügye? (Folytatás az 1. oldalról) olyan nehéz helyzetben, mint aki nem tanulja meg a társadalomban való élést, az iskola használatát, a higiénia igénybevételét, nincs munkakultúrája. — A cigányság nagyobb részéből - főleg maguk hibáján kívül — ez hiányzik. Minden társadalomban kitermelődik egy hat-tíz százalékos, a társadalomból kirekesztett réteg, amely részint etnikai, de erősödik a tartósan munkanélküliekkel, a törvényeket, normákat nem betartókkal, a hajléktalanokkal is. Nagy többségük szociológiai, etnikai okokból csúszott le. Két rossz út — A felmérések szerint a kisegítő osztályokba zömmel cigány gyerekek járnak, más példát említve, legutóbb Sátoraljaújhelyen robbantak ki a beilleszkedési zavarok. Ezek nem a megoldás felé mutató jelek.-Nagyon fontos lenne, hogy a cigányságnak kitermelődjön az értelmisége. A ma is létező csoport két rossz utat választ. A humán-művész értelmiség a cigány identitás megteremtését tekinti feladatának, ahelyett, hogy valóban a szociális problémák kezelésében segítene. A másik része egyszerűen elmenekül az etnikumából. Ehelyett olyan cigány szakértelmiséget kellene kinevelni, amely a mindennapokban próbál példát adni. — Ha minden gimnáziumi évfolyamra legalább két cigány tanuló járna, egyfajta példát jelentene abban a környezetben, ahonnan jött, másrészt a jövendő értelmiségnek benyomása lenne arról, hogy vannak cigányok, akik ugyanolyan életet élnek, mint mi. Előítéletek- Ön szerint mennyire érezhető a cigánysággal szembeni ellenszenv? Jellemző bírálatok, hogy segélyből élnek, hogy hét gyerekük van, amikor egynek sem tudnak rendes életet biztosítani, vezetőik széthúznak. Noha ezek a felvetések nem csak erre a rétegre igazak.-Vannak cigányellenes előítéletek, de egy elszegényedő társadalomban a gazdagok ellen is van előítélet. A széles középrétegben nagy hajlandóság van arra, hogy egyszerre előítéletesek a náluk sokkal gazdagabbakkal és a náluk szerencsétlenebbekkel szemben is. Él bennük, hogy a segélyeket előlük veszik el.- Magyarországon a létminimum alatt élők arányában az a döbbenetes kép alakul ki, hogy a hatvan-hetven év közöttieknél nyolc-kilenc százalék, a hetven év fölöttieknél tizenhárom-tizennégy százalékos az arány, míg a 0- 5 éves gyerekek között huszonöt százalékos. A kiskorú gyerekek sokkal nagyobb része van kitéve a nyomorba hajló szegénységnek.- Bár nem született erről felmérés, de biztos vagyok benne, hogy a 25 százaléknak nagy része cigány. Az előítéletek nagy része nem rasszista, hanem szociális eredetű. Nem a cigányt gyűlölik, hanem azt a helyzetet, amibe félnek, hogy ők is lecsúsznak. — Ez ellen legtöbbet talán maguk a cigányok tehetnének.- Ezt nem akarom cáfolni. Azért a cigányság a rendszerváltás abszolút vesztesének tekinthető. Kultúrkörünkben a munkahely minden jónak a forrása, a beilleszkedésnek, az iskolázottságnak, a lakásnak. Az 1970- 80-as években a cigány férfiak 90 százaléka dolgozott, a rendszerváltás után egyik napról a másikra elveszítették a munkájukat. Ma a cigányok körében ötven-hat- van százalékos a munkanélküliség. Korábban volt egy sajátos életvitelük. Ma már nem tudnak visszamenni, például teknőt vájni, mert erre nincs igény. Egyedeiben inkább tehetnek saját helyzetükről, mint sokaságban. Aki szegény, az a... Még mindig kevesen látják, hogy a következő húsz-huszonöt évben Magyarországnak ebből ered majd a legsúlyosabb problémája. Azoknak a bérből és fizetésből élőknek, akik megőrizték munkahelyüket, lassan konszolidálódni fog a helyzetük.- De nagyon elképzelhető, hogy egy szűkebb réteg- nevezetesen éppen a cigányság - nem emelkedik fel, mert a hagyományos szegénységnél is szegényebb és kirekesztettebb. Dudellai Ildikó NÓGRÁD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótaiján, Rákóczi út 36. (Megyeháza fszt. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Amit az inkubátorházról tudni kell (3.) Segítség a „kicsiknek” A kisvállalkozások fejlesztése a világon mindenhol napirenden van. A kis- és közép- vállalkozások sokkal rugalmasabbak, alkalmasabbak a szerkezetváltásra, mint a nagyvállalatok. E században az összes jelentős innováció a kisvállalkozásoktól indult el. A ’80-as években a fejlett piacgazdaságokban elsöprően több munkahelyet hoztak létre kisvállalkozások, mint nagyok. A kisvállalkozások viszonylag kis tőkével elindíthatok és működtethetők, nem kellenek hozzájuk rendkívül széles körű ismeretek és korlátlanul növelhetők. E tulajdonságaikkal jelentős aktivitást, életcélt és kreativitást testesíthetnek meg a társadalom széles tömegei számára. E pozitívumokkal szemben a kisvállalkozások hátránya az, hogy általában ötven százalékuk a működés első évében tönkremegy, míg további harminc százalékuk nem jut túl a fennállása 2-5. évén. A kisvállalkozások érzékenyebben reagálnak a gazdasági változásokra, mint a nagyok, és a változások nagyobb tömegben érintik őket. A fejlett piacgazdaságokbeli társaikhoz képest a magyar kisvállalkozásokat, a többi keleteurópai országokkal együtt további tényezők is sújtják:-a vállalkozási kultúra hiányában ellesett minták alapján döcögve beinduló privát szektornak vajm'i kevés esélye van a világpiacon, ezzel a kisvállalkozások jelentősen elmaradnak a nemzetek közötti versenyben;-a világ fejlett országaiban „bekalkulált” üzleti bukás (és az azt követő „újrakezdés” Magyarországon többnyire elfogadhatatlan tény és sokszor sorstragédiaként élik meg az elszenvedői, tudván, hogy az infrastruktúra fejletlensége és a vállalkozói környezet ismert jellegzetességei miatt vajmi kevés esélyük van újrakezdeni;- sokkal kevesebb idő áll rendelkezésre a magánszektornak az egészséges fejlettségi szint elérésére, mint Nyugaton. Fentiekből következik, hogy a fejlődő országokban, így Magyarországon is, a kisvállalkozásoknak még több segítséget kell kapniuk ahhoz, hogy a magán- szektor belátható időn belül megerősödjék. A kisvállalkozók az esetek túlnyomó többségében nem érzik úgy, hogy valaki segít nekik, hanem éppen ellenkezőleg, arról beszélnek, hogy minden és mindenki ellenük van. Az, hogy a vállalkozók egyedül érzik magukat és nem látnak segítséget maguk körül, még akkor is így van, ha az országban megkezdődött a vállalkozás-támogató szervezetek és hálózatok létrejötte. A bizonytalankodó kormányzati vállalkozás-politika, a megszokott helyi és regionális széthúzások sokszor még a meglévő, ténylegesen segítő kezdeményezések szándékát és napi gyakorlatát is lerontják. Az infrastruktúra alacsony színvonala a kisvállalkozásokat számos esetben súlyosabban érinti, mint a nagyokat (ilyen kérdések az információszolgáltatás és -áramlás bürokratizmusa, nemléte, titkossága vagy szervezetlensége; a kommunikációs csatornák - számítógéprendszerek, modem telefon- és egyéb telekommunikáció hozzáférhetetlensége; a pénzügyi intézmény- rendszer kaotikus működése; az üzleti partnerek és a piac megtalálása stb.). Emellett igaz az is, hogy a kisvállalkozók felkészültsége, hozzáállása, szemlélete sokszor nem felel meg az üzleti életben szükséges szintnek. A Nógrád megyei nagyon sok szempontból hasonlatos az országos helyzethez. Az újonnan alakult kis- és középvállalkozások sokszor kerülnek nehéz helyzetbe a kedvezőtlen körülmények, az elégtelen infrastruktúra következtében, s olykor azok a vállalkozások kerülnek mélypontra, amelyek megfelelő háttér biztosításával esetleg gyors ütemű fejlődésnek indulhatnának. A megyében működő vállalkozások nehézségeit tovább növelik a kommunikációs és információs csatornák hiányosságai is. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ezeket a problémákat olyan inkubátorház kialakításával kívánja megoldani, mely az újonnan alakult kis- és közepes vállalkozások befogadásával, speciális szolgáltatások nyújtásával elősegítheti azok talpon maradását, fejlődését és megerősödését. (Folytatjuk) Nimródok ünnepe után - Beszélgetés a vadásznapok szervezőbizottságának elnökével Külföldre „kacsingató” vadászok Lezajlottak az országos vadásznapok immáron hatodik alkalommal megrendezett eseményei. Az országszerte harminc helyszínen zajlott program után kértük meg dr. B. Szabó Ernőt, az országos vadásznapok szervezőbizottságának elnökét: értékelje az rendezvénysorozatot és váltsunk szót a közeli jövőről.- Előbb azonban tekintsünk vissza egy kicsit. Milyen múltra tekintenek vissza a hazai vadásznapok?- Idén hatodik alkalommal rendeztük meg az eseményt, iskolások lettünk. ’92-ben még csak néhány megyében rendeztünk vadásznapokat, de már meghatározott tematika alapján. ’93-ban már felavattuk a vadászszövetség zászlaját. A Bács-Kiskun megyei Hetényegyházán volt az első, „komolyabb”, országos méretű rendezvényünk egy évvel később. 1995-ben következett a fordulópont, közkívánatra kétnaposra bővítettük a rendezvényt, Dobozon rendeztük meg az akkori vadásznapokat. Rá egy évre pedig már kétszer két napig, két hétvégén zajlott a rendezvény, melynek megnyitója Budapesten volt a Na- turexpón. Diplomaták- Miben hozott újat ez az idei rendezvény?- Az idei év két szempontból jelentős. Egyrészt, a két hétvégés vadásznapok nagy megnyitó- és záróünnepség „között” zajlottak, másrészt pedig ekkor fordultunk először a külföldiek felé. Bár már tavaly és tavalyelőtt is meghívtuk a diplomatákat a Külügy: minisztérium protokollfőosztá- lyán keresztül (akkor huszonötén fogadták el meghívásunkat), az 1997-es rendezvényünkön már több mint ötven diplomata vett részt, köztük számos nagykövet mellett a lengyel is, aki nem mellesleg magyarul is kiválóan beszél.- Az érdeklődés ilyen mérvű felkeltéséhez nagymértékben hozzájárult a Magyar Rádió is, angol és német beharangozó ismertette a hatodik vadásznapok programját. Mindezek mellett más kezdeményezéseinket népszerűsítő riportok is „lementek” a rádió adásában. Gyermektáborainkról, a vadászturizmusról tudhattak meg érdekességeket a hallgatók, a Dunaújvárosban „Vadászat a festészetben” címmel rendezett kiállításunk is bemutatkozhatott az ország nyilvánossága előtt. A rádió „Szülőföldünk levelezése” rovata segítségével szórólapunk négyezer példányban jutott el határainkon túlra. És hát rajta voltunk az Interneten és a Teletexten is. Vadászjegyek- Vannak-e esetleg további céljaik is a külföldet illetően?- Halkan jegyzem meg, hogy ez a külföld felé történt nyitás azt is hivatott előkészíteni, hogy jövőre ne „csak” országos, sokkal inkább nemzetközi vadásznapokat rendezhessünk. Ennek két útja lehetséges. Első feltétel, hogy egyszerre több országban is megrendezzék a vadásznapokat, ebben elsősorban a velünk szomszédos és a hozzánk közelebb eső országokra számítunk. Ezen rendezvény központi megnyitójának Magyarország szolgálna helyszínéül. Hogy tudnánk-e ide hozni nemzetközi vadászrendezvényt, ez a közeli hetek- hónapok „zenéje”. Nyilvánvaló, hogy ha ebbe bele szeretnénk vágni, akkor minél hamarabb meg kell tervezni - olykor részletekbe menően is - a konkrét programot. Ebben az egészben a leendő vadászkamaráknak lenne nagy szerepük. Csúnya szóval élve - imázs-szépítő szerepe lenne a rendezvénynek, amely legalábbis megpróbálná kiköszörülni a vadászjegyek megemelt árai miatt a kamarákon eset csorbát. Pedig hát a vadászjegyek árát nem a kamara emeli, ez a törvényben van ilyen szépen leírva. Kapcsolatok-Rendkívül fontos kapcsolatépítő szerep hárulna szervezési ügyekben a Külügyminisztériumra is. Hiszen a diplomatáknak szép számban vadászismerőseik. Ezt pedig vétek lenne kihagyni.-Beszéljünk a részletekről. Hogyan zajlottak az 1998-as vadásznapok?- Ebben az évben óriási szerencsénk volt az időjárással. Egyetlen rendezvényünket nem verte szét az eső, sőt néhány helyen egyenesen „szakadt a meleg”.- Két nagy rendezvényt terveztünk: a nyitót a lábod- nagysalléri erdőben,. mivelhogy idén 40 éves a lábodi vadásztársaság, a másikat pedig Alattyánban, mégpedig abból az apropóból, hogy a helyi Úttörő Vadásztársaság 50 éves. A lábodi rendezvény valamivel nagyobbra sikeredett, viszont talán többet dolgoztak az alattyániak, példának okáért a rendezvény helyszínén pár nappal az ünnep előtt még egy óriási lucernás terült el. A helyiek komplett infrastruktúrát telepítettek. A védnökök nagy örömünkre mind elfogadták a felkérést és nem mellékes, hogy szponzorok is akadtak szép számban. Kitüntetettek- Melyek voltak a főbb pontjai a programoknak?- A harminc helyszínen közel hatszáz rendezvény zajlott.- Külön említést érdemel a- mátrafürediek győzelmével végződött - hét vadgazdálkodási, illetve erdészeti szakközépiskola vetélkedője Balaton- füreden, az országos korong- vadász-bajnokságról, melyben Pest megye győzött, második lett Fejér megye, harmadik pedig Somogy, illetve Szolnok megye holtversenyben.- Átadták a Csergezán Pál- emlékdíjat. A tavaly elhunyt vadász özvegye, dr. Monori Ilona hozta létre az alapítványt, amelynek kuratóriuma minden évben egy fiatal festőművészt jutalmaz százezer forinttal. Az idei díjazott Kiss Richárd lett.- Lábodon átadtuk a Magyar Nemzeti Vadászrend kitüntetéseket, országosan mintegy 300-an részesültek az elismerésben. Hídváry Péter Ünnepség, szakmai program, terepi kirándulás Húszéves a Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi-középhegységben elhelyezkedő Bükk hegység tömbjét foglalja magába. 1976. december 28-án alapították azzal a céllal, hogy a hegység hazai viszonylatban egyedülállóan gazdag élővilágát, földtani, földfelszíni és kultúrtörténeti értékeit megőrizze az utókor számára. A húszéves évforduló kapcsán szeptember 19-én és 20-án kétnapos ünnepséget és szakmai programot tartanak, amelyen részt vesz dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is. KONZUMBANK Családi Bankszámla A családtagok közös bankszámlája, amire érkezhet a fizetésük, nyugdijuk, és amiről sorban állás nélkül kifizethetik az esedékes közüzemi díjakat, egyéb számláikat. • Négymillió forint felett a leköti és a látra szóló betétekre 1 % kamatprémiumot fizet a bank. •A Családi Bankszámla megnyitása, fenntartása, a számlához kapcsolódó készpénzes ki- és befizetés a számlát vezető bankfiókban díjtalan. lekötési lehetőség éves kamat EBKM 1 hó 17,5% 17,5% 3 hó 18,0% 18,0% 6 hó 18,0% 18,0% 12 hó 18,5% 18,5% lekötés nélkül 16,0% 17,23% Részletes felvilágosítással - az ügyféltérben kihelyezett üzletszabályzaton túl - szívesen szolgálnak munkatársaink. A takarékos családi kassza AZ iííMFB BANKCSOPORT TAGJA Konzumbank — Salgótarján, Fő tér 6. Tel.: (32) 316-677
