Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

Megyei Körkép 1997. szeptember 17., szerda Biztos piaccal tudnának új munkahelyeket teremteni a gyarmati bútorgyártók Fejlesztés előtt a Möbeltér A balassagyarmati Möbeltér Kft történetében ritka pillanat következett el: lehetőségük volt egy nagy összegű tőkeemelésre, némi saját forrásuk van a további fejlesztésre, termékeik kere­settek, rendelésállományuk hónapokra lekötött, biztos banki megrendeléseik vannak. Emellett a telephelyükön bővíthetők a gyártócsarnokok, s csak egy kis lökésre van szükségük ahhoz, hogy további 20-30 embert álláshoz juttassanak. Meglepődünk azon a táblán, amit a Möbeltér Fáy András úti telep­helyén találtunk. Ennek értelmé­ben az idén már nem tudnak egyedi igények alapján gyártott bútorra megrendelést elfogadni.-Tavaly áprilisban alakult a cégünk mindössze másfél millió forint tőkével. Kapcsolatkörünk révén a gyártmányfejlesztésben a több lábon állást választottuk. Olcsó bútoraink kelendőek vol­F A szöveg önmagáért beszél A gyárkapun belépve Fodor Imre, a cég ügyvezető igazgatója közölte, hogy már a szériabúto­rok gyártására sincs szabad kapa­citásuk az év végéig. Meglepőd­tünk, ugyanis a bútorpiacon többnyire csak akciókkal találko­zunk, a gyártók lényegesen na­gyobb igényt is ki tudnának elégí­teni. A fizetőképes kereslet hiá­nya viszont gátat szab a terme­lésben, jó kezű bútorasztalosok váiják, hogy a munkaügyi köz­pont, vagy a hirdetések állás-ro­vata révén munkához jussanak. Sikertörténet? Minden bizonnyal. FUTÓ: RIGÓ T: tak, íróasztal, konyhabútor, polc- rendszerek ... Idén februárban jelentünk meg az új, 320 elemből variálható konyhabútor-csalá­dunkkal, ami néhány hónapon be­lül üzleti sikert hozott. Ma már Budapestre is szállítunk, hetente 1 millió forint ebből az árbevétel. Irodabútoraink pedig elnyerték a bankok tetszését, így még az idén 10-12 bankfiók berendezé­sére kaptunk megrendelést. Köz­tük olyanra is, ahol egy három­szintes irodaházat kell berendez­zünk. Ezt az igényt már csak „fo­kozódó két műszakban” tudjuk kielégíteni. Harminc-harmincöt dolgozót „bériünk ” egy cégtől, de további 20-30 főnek tudnánk adni munkát - mondja Fodor Imre. Nem kell különösebben ma­gyaráznia, mit is jelent ez egy munkanélküliséggel terhes ré­gióban. Amikor egy cégnek pi­aca van, ráadásul munkára érett, jó referenciával rendel­kező pályakezdő fiatalok kere­sik őket, telephelyük bővítésé­nek adottak a feltételei, s még némi pénzük is van a fejlesz­téshez, az tényleg vissza nem térő alkalom. Most számos helyre, így az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztériumhoz, a Nógrád Megyei Területfejlesz­tési Tanácshoz, a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központhoz pályáznak, támogatást remélve. Nem kútba dobott pénzt akar­nak. A lapszabász- és a körfű­részgép előtt állva Fodor Imre azt ecseteli, miként lehetne ezeket a berendezéseket számí­tógép-vezérlésre átállítani. A felszabaduló nyolc fő, aki most szakmunkásként betanított, il­letve segédmunkát végez, az egyedi gyártásban kamatoztat­hatná tudását. A korszerűsítés révén kör­nyezetbarát és hatékony beren­dezések kerülhetnének a lak­kozó részlegbe, a csiszolásnál is kiválthatnák a kézi munkát, viszont négyórás munkaidőben, háziasszonyi teendőik ellátása mellett csomagolhatnának a környékbeli asszonyok a búto- I- kát. Erre a munkára már szin­tén akadtak jelentkezők, s re­mélik arra is lesz jelentkező, aki a cég anyagi érdekei mellett azt is látja, hogy a a munka­helyteremtés közös ügy. T. L. Megközelítheti az egymilliárdot a tőkepótló hitel Megfoghatják az Isten lábát A mezőgazdasági termelők és integrátorok éven túli lejáratú tőkepótló kormányhitel igénybevételével egyesek szerint me­gyénk mezőgazdasági termelői megfoghatják az Isten lábát. A korábbinál kedvezőbben alapozhatják meg jelenüket, se­gíthetik jövőjük előnyösebb alakulását Jó biznisz ez a pénzintézeteknek, mert a hitelkamatok hatvan százalékát át­lagban az állam átvállalja. Sőt a kezességvállalási díjra is van állami garancia. A tőkepótló hitel startja szep­tember 1-jével kezdődött. Va­jon időben ébredtek-e me­gyénk mezőgazdasági terme­lői, mennyire készültek fel az előnyös tőkepótló hitel meg­szerzésére? Egymásra találtak- A 129 millió forintot képvi­selő agrárberuházási és a 18 milliót magába foglaló kedve­zőtlen adottságú térségeknek nyújtott elnyerhető támogatá­sok odaítélésén már túl va­gyunk -kezdte tájékoztatóját Fenes Attila, a Földművelésü­gyi Minisztérium Nógrád Me­gyei Hivatalának helyettes ve­zetője.- A tőkepótló hitelre eddig harminchét pályázat érkezett be, amelyet a megyei agrárfej­lesztési bizottság szakmailag minősített, elfogadását java­solta a hivatal vezetőjének, akinek jogában van ezzel egyetérteni vagy másként dön­teni. Jelen esetben mindegyi­ket záradékolta.- Mit jelent az érdekelt me­zőgazdasági termelőknek?- A kereskedelmi banki nyomtatványokban fellelhető záradék-követelményeknek eddig harminchét pályázat megfelelt. A kért hitel 701 milliót képvisel.-Ennek nyolcvan százalé­kát (560 milliót) a mezőgaz­dasági szövetkezetek igényel­ték. A többin gazdasági társa­ságok és egyéni vállalkozók osztoznak. Végre elmondhat­juk, hogy kezdünk élni a jog­szabályi lehetőségekkel és egymásra találtunk y. célok mielőbbi elérése érdekében.- Információim szerint az ország nyugati részén koráb­ban ébredtek. Az 50 milliárdos lehetőségből 20 milliárdot szeretnének megszerezni. — Nem ismerek országos adatokat, csupán azt mondha­tom: gazdasági súlyunknak megfelelően esélyünk van arra, hogy jól részesedjünk az első 50 milliárdos csomagból. Amennyiben a bizottság is úgy látja, hogy az elé kerülő pályázatok megfelelnek a zá­radékolási követelményeknek, akkor a tőkepótló hitel nagy­sága elérheti az egymilliáid forintot. Szerződések - időken — A kapott összeg sokat lendít­het megyénk mezőgazdasá­gán?-Kétségkívül. De csak ak­kor, ha időben megkötik a me­zőgazdasági termelők a ban­kokkal a szerződést. Ez utób­biak részéről megvan a kész- ség.-Akkor már az őszi mun­káknál fel lehet használni ve­tőmag, műtrágya stb. vásárlá­sára. De ez akkor igaz, ha szeptember, október hóna­pokban erre sor kerül. — A gyorsaságnak és a ru­galmasságnak nagy szerepe van a sikerben. Mennyi időt fordít a bizottság az elbírá­lásra? — A törvény szerint tíz nap alatt kell szakmailag elkészí­teni a véleményeket. A bizott­ság ezt három nap alatt megte­szi. A törvény négy-hat éves hitelfolyósítási futamidőt jelöl meg a kapott pénz visszafize­tésére. Kezelési költségek- Az érdekeltek melyik időpon­tot választották? — Általában a hat esztendőt. A felvenni tervezett hitel mö­gött garantőr intézmények áll­hatnak, amennyiben a pályázó igényli. — Ezek az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Hitelgarancia Rt. Egyébként a garancia mértéke hatvan szá­zalék.-A többit jelzáloggal kell fedezni a mezőgazdasági ter­melőknek. Kezességvállalási díjat is kell fizetni, amihez ugyancsak kedvez­mény járul. — A kezelési költségek elér­hetik az öt százalékot. Ez pénzintézetenként alacso­nyabb is lehet. Egyesek szerint az jár jól, aki folyószámla-ve­zető és hitelnyújtó bankját vá­lasztja. Mi erről az ön vélemé­nye? — A célszerűség ezt diktálja, de nem zárja ki a banki cserét. Vannak vállalkozók, akik me­gyén kívül találták meg leg­jobban számításukat. Pilinyben megszűnt egy jó hírű vadásztársaság Osztható-e és miként a vagyon ? A vadászati lehetőségeket ismerők körében gyakran hangzik el, hogy a nógrádszakáli és a litkei erdők Nógrád megye egyik legjobb vadélőhelyei. Itt, ebben a valóban csodálatos természeti környezetben működött egy va­dásztársaság több mint ötven éven át. A napokban azonban meg­szűnt e társaság. A végső szót a pilinyi művelődési házban összehívott közgyű­lésen mondták ki. A felszá­molásig jutott ez a korábbi évtizedekben nagyon is tar­talmas vadászéletet élő tár­saság. S a megszűnés során jogutód nélkülivé lett. Pedig egykoron Oravecz József, Bobál Gyula, Berták Bertalan, id. Berta János, Dér Pál és a többi mai „öreg” volt az irányítója a vadászéletnek. — Most meg a társaságunk belső , Jelki zavarai” által ki­rekesztettek lettünk, képte­lenek voltunk a kellő mér­tékű érdekegyeztetésre a va­dászterületünk földtulajdo­nosaival és az erdők kezelői­vel — panaszkodott az egyik idősebb vadász bánatában. Szaksuriűu válaszok Eléggé érzéketlen közgyűlés volt ez is, mint általában az utóbbi években bármelyik. Ez pedig ahiíák' tudható be — amely az utolsón is érző­dött —, hogy a felvetődött kérdésekre szakszerű, sza­bályszerű választ nem kap­tak tagok, de annál több saját érdekeket is kifejezőt mon­datot. Például ilyen volt az id. Berta János, a Nimród-érmes vadász kérdésére adott „vá­lasz” is, hiszen amikor azt kérdezte, hogy „szabályos-e a tagok közötti értékesített vagyon felosztása?” — nem kapott pontos feleletet. Még szerencse, hogy a társaság olyan szakértő könyvelőt al­kalmazott, aki ismerte a pénzügyi és az adózási sza­bályokat és a végrehajtás módozatát is. Kérdés csupán az, hogy eddig miként zajlottak az események és az ellenőrző bizottság elnöke, aki felel a szabályszerű és törvényes működésért, miként végezte eddig a tagoktól kapott biza­lom alapján kötelezettségeit? Törvényi kötelezettségek Tudvalévő, hogy Nógrád megyében nem csak egy va­dásztársaság szűnt meg, és várhatóan néhány társaság ezek után jut el a jogutód nélküli megszűnésig. Ezért az APEH illetékeseitől származó információinkat közreadjuk (vadász)olvasó- ink számára. Az 1989. évi II. törvény tartalma szerint a társadalmi szervezetek vagyonának a megszűnés esetén is közös társadalmi célokat kell szol­gálni. Az egyesülési jogra való tekintettel a törvény mást is megenged, a szervezet ettől eltérhet. Az egyesület jóvá­hagyott alapszabálya erre kü­lön rendelkezhet, és rendel­kezik is. Amennyiben a vadásztár­saság vállalkozási tevékeny­séget is folytatott, természe­tesen van társasági adóköte­lezettsége, de csak abban az esetben, ha nem élhet az 1996. évi LXXXI. törvény 20. paragrafusának (1.) be­kezdés a./ pontjában biztosí­tott adómentesség lehetősé­gével. De kell ismerni az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCL törvény előírásait is, amely szerint kell adózni és elkészíteni az adóbevallást. Pilinyben, mivel jogutód nélkül szűnt meg a társaság, a megszűnés napján kellett adózni, így is történt. Nch társas vállalkozás A megszűnést tizenöt napon belül a megyei adóhatóság­nál is be kell jelenteni, de a bírósági végzés jogerőre emelkedéséig még eleget kell tenni a fennálló adóköte­lezettségeknek és a szokásos adatszolgáltatási stb. kötele­zettségeknek. Fontos tudnivaló az is, hogy a személyi jövedelemadó vonatkozásá­ban a vadászegyesület nem minősül társas vállalkozás­nak, így az osztalékra vonat­kozó rendelkezések nem al­kalmazhatók, de a kapott jö­vedelem egyéb jövedelem­nek minősül, a kifizetőnek az szja-törvény 46. paragra­fusa (1) és (5)-(6) bekezdé­sében foglaltak szerint kell megállapítani és levonni. Pilinyben természetben nem kapott senki más va­gyoni értéket, erre az szja-tv. 69. paragrafusa az irányadó. R. A. Aki fogyaszt, az fizessen ! — Az önkormányzat nem jótékonysági intézmény Miért nem ihatnak a lovak ? Koplányi János szandai la­kos fia nevében telefonon panaszolta, hogy a terényi polgármester a Kiskérpusz- táig húzódó kétkilométernyi vízvezetéket elzárta. Emiatt a panaszos fia - aki a pusz­tán lótenyésztéssel foglalko­zik- nem tudja itatni álla­tait. A polgármester kijelen­tette, csak akkor nyitja meg a csapot, ha a tábor újra megnyílik. Mucsina Gyula terényi pol­gármester a következőket mondta: - A község vezetése bízva abban, hogy a kiskérpusz­tai táboroztatás és gazdálkodás hasznot hoz a településnek, ki­építette a vízvezetékrendszert, amely nyolcmillió forintba ke­rült. Miután a községnek a pusztáig kiépített vezetékrend­szerből nincs haszna, tovább halmozódik a vízdíj-adósság. Ennek további meggátlása ér­dekében a képviselő-testület úgy döntött, hogy nem hajlandó egyetlen vállalkozónak sem fe­dezni a vízszükségletét. Amennyiben a vízrendszert megveszik, annyi vizet hasz­nálhatnak fel, amennyire szük­ségük van. Eddig a vállalkozó teljesen szabálytalanul, a tűz­csapról vette a vizet. Rugal­masságunkat bizonyítottuk, hogy ideiglenes jelleggel vizet adtunk az ásott kút rendbehoza­taláig.- A panaszt tevő állampolgár fia márciusig fizetett, azóta egy fillért sem. Az önkormányzat nem jótékonysági intézmény, a lakosság pénzét nem hitelezheti meg. A vállalkozó fia a szom­szédos településen, Szandán la­kik. Önként adódik a kérdés: miért fizessünk más településen élő vállalkozónak? V.K. Még két-háromszáz bérlakást idegenítetlek el Salgótaijánban / Átalakul a vagyonhasznosítás Jobbára a vagyoneladás jellemezte Salgótarján utóbbi 5-6 évének vagyon­hasznosítását, a forgalom- képes objektumok, földte­rületek köre azonban le­csökkent. Mára sokkal jel­lemzőbb a bérbeadás, a tu­lajdon hasznosítása - mondta lapunknak Tóth Edit, a Salgó-Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója. A kilencvenes évektől fo­lyamatosan nőtt a város va­gyona, bár az értékét nem tudta szinten tartani, inkább csökkent. Ezért bizonyos va­gyonelemektől célszerű volt mielőbb megszabadulni, má­sokat a piaci helyzet szabá­lyozott. Evente 150-200 mil­lió folyt be eladásokból a vá­ros kasszájába. Mára kiala­kult egy viszonylag stabil, ál­landó vagyon, melyekkel gazdálkodni, s nem kufár­kodni kell elsősorban - vallja az igazgató asszony. Az önkormányzat néhány társaságban 100 százalékban, s néhányban résztulajdonos. A nem közszolgáltatókból lassan kivonul a város, eladja részvényhányadát. Ugyan­akkor résztulajdonossá vált néhány privatizált társaság­ban, így a TIGÁZ Rt.-ben, az ÉMÁSZ Rt.-ben, vagy az St. Glass Rt.-ben. Jelenleg 1800 bérlakás kezelője is a Salgó- Vagyon Kft. A jövőben a bérlakások egy részét, hozzávetőleg 2- 300 lakást értékesít az ön- kormányzat. Mintegy 300 üzlethelyiségét viszont nem kívánja eladni, bár egyedi el­térések lehetnek. A város kül- és belterületi földva- gyona 1015 hektárra rúg, melynek több mint a fele be­építetlen. Kevesen tudják, hogy a vagyon értékének, állagának megőrzése tetemes pénzbe kerül. A bérlakások üzemel­tetése hosszú évek óta vesz­teséges, ezért a bérleti díjak jelentős hányada ennek kompenzálását szolgálja. A frekventált földterületek egy részét továbbra is értéke­síteni szeretné a város va­gyonkezelő társasága. így a felüljáró melletti szabad terü­letet, a Palóc Nagyker Kft. melletti pedig már el is kelt; egy befektető cég vásárolta meg benzinkút céljára. Hasznosításra vár a meg­szüntetendő helyi járati bu­szállomás a Karancs utca vé­gén, ahol egy üzletház felé­pítése lenne kívánatos. S vé­gül vevőt keresnek a Bem úti iskola területére, ahol hama­rosan lebontják az épüle­tet. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom