Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13-14 / 214. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. szeptember 13., szombat Zöld út két szociális lakásnak - Lakossági fórum a balassagyarmati Kőváron Ha holnap kezdenék is, késő volna-Ne döntsenek a fejünk fe­lett- szólt a Balassagyarmat Kővár városrészben élők írá­sos tiltakozása, amelyben el­lenérzésüket fejezték ki a la­kókörzetükben tervezett szo­ciális lakásépítések ellen. A központtól távol lévő terüle­ten 34 szociálisan rászorult családnak adnának otthont a cigány kisebbségi önkor­mányzat építési programja szerint. A városatyákat meg­döbbentette a helyben lakók tiltakozása és hosszabb vita után két referencia-lakás épí­tését fogadták el, okulva más települések szociális lakásépí­tési botrányaiból. A határo­zatban a kővári lakossági fó­rum megtartásának a szük­ségszerűsége is szerepelt.- Jobb később, mint soha! - mondták a kőváriak, akik gyü­lekeztek a volt iskola előtt, amit még társadalmi munkával is segített felépíteni a helyi kö­zösség, de aztán eladásra ke­rült, a gyerekek pedig a buszra. Tapintható feszültség Juhász Péter polgármestert két tábor fogadta, az egyik oldalán az itt élők, a másik oldalán az új házat remélők és a helyi ci­gányság sorakozott fel. A 78 éves Cseri János bácsi botjára támaszkodva kesergett.- A feleségem már rég a vá­rosba akart menni. Mondtam neki, maradjunk itt az erdő szé­lén, itt nyugalom van. De most mi lesz velünk? - aggodalmas­kodott. A polgármester, aki a jegyző és a főépítész társaságában ér­kezett, megérezve a feszültsé­get, kölcsönös megértésre kérte a megjelenteket, aztán röviden ismertette az előzmé­nyeket.-Nincs pénze a városnak, jövőre 270 milliós hiánnyal számolunk - magyarázta és hozzátette: - Már évek óta nincs a városban lakásépítés, igaz, az önkormányzat a Dózsa út végén saját erőből pár lakást épít, de csak ennyire telik. Az igény pedig nagy. A 2,2 mil­liós támogatás, amely a há­romgyermekes családnak jár, kevésnek tűnik, a város támo­gatási lehetősége is csekély. A testület mérsékelt áron, rész­letre, halasztott fizetéssel adja a telkeket, amelyek egy tömb­ben csak Kőváron állnak ren­delkezésre.- Az egy helyen való építés a költségeket csökkenti és az ellenőrzést is hatékonyabbá te­szi. A többgyermekes csalá­doknak járó építési támogatás alapját képezheti a Balassa­gyarmati Cigány Kisebbségi Önkormányzat új otthonokat adó programjának. Igaz, a vá­rosvezetés okulva más telepü­lések szociális lakásépítési bot­rányaiból, kezdésnek két refe­rencia-lakás megépítését tartja elképzelhetőnek. Nagy szó a szükség- Tudni kell, mibe is kerülnek ezek a lakások. Ha elfogadha­tóan alakulnak a házak építési költségei, a város vezetése le­hetőségei szerint támogatja a cigány kisebbségi önkormány­zat építési programját. Sajnála­tos, hogy csak ennyi lehetőség van a rászorulóknak, de a szükség nagy szó és a város vezetése az építkezést támo­gató más forrásokat *is igyek­szik felkutatni! - magyarázta a polgármester a szavait csend­ben hallgatóknak.-Nem volt nekünk semmi tapasztalatunk, amikor meg­alakult a kisebbségi önkor­mányzat, nem ismertük a lehe­tőségeket sem, csak tapogatóz­tunk, mi is a teendőnk - vette át a szót Jónás Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat ve­zetője. - Amikor a városi tele­vízióban szerveztek egy cigány fómmot és filmekben bemutat­ták a városban és a város kör­nyékén élő cigányság nyomo­rúságos helyzetét, akkor döb­bentem rá, hogy legfontosabb feladatunk az, hogy lakást kell biztosítanunk az ólakban, kuc­kókban, mostoha körülmények között élőknek. Azóta keresem az építés lehetőségeit, járom az országot, érdeklődöm, mások milyen úton járnak. Ez a 2,2 millió nem nagy pénz a mai vi­lágban, de több mint a semmi. „Magyarok vagyunk”- Minden lehetőséget, pályáza­tot igyekszünk még meg­nyerni, amivel az építkezés költségeit pótolhatjuk. Kiássuk a vízvezeték árkát, az alapokat, és mindenki a saját házánál a két kezével segít, amit a rokon­ság is támogat. Hová menjünk? Hol építkezzünk? Ha itt adott helyt a város, itt fogunk ott­honra lelni. Sok lehetőségünk nincs, ezt az egyet ki akarjuk használni. Nemcsak cigányok, hanem többgyermekes magyar családok is vannak a rászoru­lók listáján - mondta Jónás Gábor és hozzátette: - Magyar állampolgárok vagyunk, a jo­gaink egyformák mindenkié­vel.- Hát, ez az! Mi itt, Kőváron csak a kötelezettségeket is­merhettük meg, mert a város nem törődött velünk - szólt közbe Bernáth Zoltánné. -Nincs vizünk, pedig Kővár két oldalán megy el a várost el­látó vízvezeték. A csatornázás, a gáz, csak álom számunkra. Orrunk előtt hordják át a város minden szemetét, útjaink el­használódtak. A két kis házban és fáskamrákban harminchatan tengődnek. Kapjanak ők, az itt születettek lehetőséget embe­ribb körülményekre. Más he­lyeken a cigányság tiltakozik a gettósítás ellen, itt az érdekel­tek nem látják, hogy ez a lehe­tőség nem ajándék számukra. Ki fizeti meg a száz gyerek is­kolabuszát? - kérdezte felhe- vülve a fiatalasszony.- Majd mi! - szóltak ki a ci­gányok sorából. Vízjárta hely- És ki fizeti ki a házam érték- csökkenését - kérdezett vissza Zólyomi Pálné -,. mert tudo­másul kell venni, hogy ha a felső sorra ennyi szociális la­kás épül, a lakásom elértékte­lenedik.- Nem gondolja, hogy ez sértés a cigányság számára!? - kérdezte Jónás Gábor.- Nem annak szántam, mert mindannyian tudják, akik most itt vannak, hogy ez az építési program csökkenti az ingatlan­jaink értékét. Akinek van pénze, itt már nem vesz, aki­nek szükséges lenne rá, nem tudja megvenni- magyarázta Zólyominé.-Tessék! Itt a házam, ela­dom maguknak a kétmillió fel­éért - tett váratlan ajánlatot Bencsik Józsefné.- Csak tartsa meg! Legyen az a maga gondja! Majd mi építünk magunknak újat! - szólt vissza Jónás Gáborné.-Tudják maguk, hol építe­nek? Ez egy vízjárta hely- mondta indulatosan Czibulya Sándor. - Itt nőttem fel, tu­dom, hogy az iskola melletti részen, ahol építkezni akarnak, egy ásónyom után víz fakad fel. Végeztek talajvizsgálatot? — Erről nem tudtunk, de el­végeztetjük a szükséges vizs­gálatokat - jött a választ Moór Mátyástól, Balassagyarmat fő­építészétől, aki folytatta is:-Kőváron ’88-ig építési ti­lalom volt. Akkor lakossági kezdeményezésre elkészítettük a rendezési tervet. Ennek meg­felelően adtunk ki. építési en­gedélyeket, azóta hat ház épült. Sajnos, szűkösek az anyagi le­hetőségek, de a vízellátási ter­vet elkészítettük, igaz, a meg­valósításához tízmillió forint kellene, ami egyelőre nincs. Remény az ipari park- Sajnos, a kedvezőtlen hely­zetben lévő Kóvár városrész nem juthat pályázati pénzek­hez, ha önálló lenne, talán igen- szólt közbe a polgár- mester, aki biztatta is a megje­lenteket. - Reményeink szerint segíteni fog az itt élők helyze­tén, ha a Kóvár közelében kije­lölt ipari park megvalósul: munkát, életlehetőséget fog biztosítani. Ez a célja az ön- kormányzatnak.- Valamikor Újkóvár a most Szlovákiához tartozó Nagykó- vár része volt. Híd kötötte ösz- sze az Ipoly két oldalán fekvő települést. A háború után is élt a kettősbirtokosság, de 1954­ben a hidat felrobbantották és azóta Kóvár Balassagyarmat részeként magára maradt - em­lékeztetnek Kóvár történetére a hallgatóságból.-Nem marad magára Kó­vár! - mondta Juhász Péter. - A város vezetése lehetőségei szerint mindent megtesz azért, hogy az itt élők helyzetén ja­vítson. Ha az építkezés megin­dul, a felső soriaknak is lesz lehetőségük arra, hogy vezeté­kes vizük legyen. A lakások szaporodásával párhuzamosan gondoskodunk a közlekedés megoldásáról, a mintegy száz kiskorú gyermek bölcsődébe, óvodába, iskolába járatásáról, az orvosi ellátásról.- Itt a házam, a régi iskola, vegyék meg, jó lesz óvodának, orvosi rendelőnek - szólt közbe Zólyomi Pálné. Rend és békesség lesz- Lehet, hogy szó lesz ró­la - válaszolta a polgármester.- Úgy gondolom, hogy a két referencia-lakás megépítésé­vel, a szociális lakásépítésben érdekeltek látni fogják: van-e mód folytatásra, mert ez lenne a rászorultak érdeke.- Ha holnap kezdenénk is, késő lenne - kesergett Jónás Gábor. - Úgy húzódik az ügyünk, hogy már eddig is sok millió forint pályázati támoga­tástól estünk el. Még a remé­nyeinket is elveszik tőlünk, annyi az akadályoztatás. De mi építünk, ha ezt a helyet adta az önkormányzat, akkor ide, Kő­várra. Az új házak portáján rend lesz, az itt élők között pe­dig békesség. Ebben maradtak. Ahogyan esteledett, a szemétszállító au­tók dübörgése is megritkult. A szétszéledők még kis csopor­tokban beszélgettek tovább . .. Szabó Endre Egyelőre csak gyújtós a korlát, de már épül az út, közmunkások dolgoznak „Vár állott...” és állni fog Egy 1995-ben kiadott kormányrendelet és az idén született LIV. számú törvény értelmében a kiemelkedő kulturális és tör­ténelmi műemlékek és műemlék együttesek az állam tulajdonát képezik és a kincstári vagyon részét alkotják. Ezek közé tarto­zik Salgó vára is, melynek sokszor elodázott állagmegóvása idén végre megkezdődhetett. A törvény arról is rendelkezik, ha egy műemlék pusztulása már balesetveszélyt idéz elő, akkor a lehetőségek figye­lembevételével a leggyorsab­ban meg kell kezdeni a hely­reállítást. Ez adott lendületet a Ka- rancs-Medves Alapítvány, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Salgótarján város önkormányzata által korábban elindított próbálkozásnak a vár megmentése érdekében. A Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság idén elkülönített egy keretösszeget a balesetveszély elhárítására, a legszüksége­sebb munkák elvégzésére. Minderről Vágvölgyi Fe­re ne né, a szervezet Nógrád megyei kirendeltségének ve­zetője tájékoztatta lapunkat. Az események ugyan mos­tanában gyorsultak fel, az elő­készítés azonban a múlt év végére nyúlik vissza, amikor az érintettek pályázatot nyúj­tottak be vár helyreállítása ér­dekében. Napjainkban tucat­nyi közmunkás dolgozik a környéken. Fő feladatuk a te­rület előkészítése, anyagok mozgatása. A kivitelezést a salgótarjáni S-K-Gy Kft. nyerte el. A pénzügyi fedezet pontos összege azért nem ismeretes, mert szinte nap mint nap újabb csatornák nyílnak meg. Annyi azonban ismert, hogy a Karancs-Medves Alapítvány kétszázezer forinttal járult hozzá a kiadásokhoz, a Bükki Nemzeti Park pedig jelentős szerepet vállalt a megvalósítás előkészítésében. Az is látszik, hogy egyik évről a másikra nem lesz látványos haladás, mivel meglehetősen korláto­pókban is sokat romlott. Egyre több esetben tapasztal­ják az állagmegóvást felka­roló szervezetek képviselői a szándékos rongálás nyomait. Megbontották a lakótorony fa­lazatát, a biztonságos kilátást szolgáló korlátokat ellopták, vagy tűzgyújtásra használták fel. .Kicsit lassíthatja a munká­latokat az 1980-ban megkez­dett, ám pénz híján felfüg­gesztett régészeti feltárás elen­gedhetetlen folytatása. Ez azt is jelenti, hogy Salgó vára jó né­hány évig csak korláto­zottan láto­gatható majd. Az építkezést koordináló szervezetek, így a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság és a Bükki Nemzeti Park is arra kéri a kiláto­gatókat, ne engedjék to­vább pusztí­tani a várro­mot, a már helyreállított objektumré­szeket, ellen­kező esetben kárba vész minden, adakozásból, támoga­tásból szerzett forint. A munkálatok idején három hónapig egyébként is tiltott a látogatás. T. Németh László Űj színfolt a megyében: gabona- és gyümölcstermesztési bemutató Megidézett középkor Szarvasgedén Anglia, Németország, Franciaország és Szlovákia után hazánkban Szarvasgede fogadja be a Biohistoria Bt. tör­téneti, ökológiai kísérleti telepét, ahol megvalósítják a nö­vénytermesztés hiteles történeti rekonstrukcióját. Ennek érdekében olyan bázist kívánnak létrehozni, ahol az is­meretterjesztés mellett az eredményeket a szakember- képzésben is kamatoztatnák. A Kárpát-medencében nyolcezer évre tekint vissza a mezőgazdaság, ezen belül a gyümölcstermesztés kétezer évet vallhat magáénak. Ősi fajták-Miért éppen Szarvasgedére esett választásuk? - kérdeztük dr. Gyulai Ferenctöl, a bioló­giai tudományok kandidátusá­tól, tudományos főmunkatárs­tól, agrárkémikus mérnöktől.- Nincs megbolygatva a természet, mentes az ipari be­hatástól, beleillik Nógrád me­gye idegenforgalmi elképzelé­seibe. Olyan hely, ahol az ősi kultúmövényfajták egy haj­danvolt környezet részei. Újra- termesztésük nemcsak a hoz­zájuk kapcsolódó földműve­lési, növénytermesztési és et- nobotanikai ismereteket éleszti fel, hanem reményt nyújt az ember és környezete eredeti viszonyának megvaló­sítására. Távlatokban munka­helyet teremthet, idegenfor­galmi bevételeket hozhat.- Milyen formában képzelik el?- A kert, a tájba illő magyar középkori gabona- és gyü­mölcstermesztési bemutató vonzó látnivalókat, progra­mokat biztosít az idelátoga­tóknak. A jelentkezők számára a helyszínen tanfolyamot szervezünk, későbbiekben a szakemberek bevonásával bennlakásos tanfolyamokat, kiállításokat szervezünk. — Ez utóbbiakra hol kerülne sor? — A községben lévő Li- gárd-Pethő kúriában, amely azonban jelenleg erősen elha­nyagolt, az elmúlt harminc évben nem foglalkoztak ál­lagmegóvásával. Egyéves program-Anyagilag mennyire mega­lapozott az országban egye­dülálló kezdeményezésük? — A munkálatokat ez év ok­tóberben kívánjuk elkezdeni és rá egy évre befejezni. Mivel célkitűzéseink nem nyeresé­gérdekeitek, támogatás nélkül nem tudjuk beindítani a mun­kát, nincs elegendő pénzünk a kúria elengedhetetlenül szük­séges felújításához. Nem vá­runk minden segítséget má­soktól. Az oktatóbázis működ­tetésének pénzügyi fedezetét a látogatók belépődíjából, szer­vezési díjból, s egyéb szpon­zorok támogatásából kívánjuk fedezni. A társaság más tevé­kenységéből befolyt pénzt is a fenntartásra fordítjuk.-2000-ben olyan mennyi­ségben állnak rendelkezé­sünkre felszaporított gabona- és gyümölcstájfajták, hogy azok értékesítéséből befolyt összeg fedezi a működési költségeket és a vissza nem té­rítendő támogatást. Ugyanis a természetvédelmi hivatal az it­teni fajtákkal kívánja beültetni a természetvédelmi területek mezőgazdasági földekkel érintkező részeit. A fölös bio­termékek pedig korlátozás nélkül igen kedvező áron érté­kesíthetők.- Hallhatnánk a támogatás konkrét összegéről?- A Nógrád Megyei Telepü­lésfejlesztési Tanácstól prog­ramunk megvalósításához az összes költség csaknem 40 %- át kérjük vissza nem térítendő formában. Támogatók — Az önök programját, a bio­história bázisának létrehozá­sát kik támogatják?- Valamennyi érintett or­szágos intézmény vezetője ismeri és támogatja. Szándé­kunk találkozik a Földműve­lésügyi Minisztérium, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elképzeléseivel.-A feladatok megvalósítá­sára együttműködési szerző­dést kötöttünk a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem talaj­tani és agrokémiai tanszékével és a területileg illetékes szé- csényi Kubinyi Ferenc Múze­ummal. Bázisunk iránt érdek­lődik és munkájában rendsze­resen részt kíván venni dr. Ir­win Rovner, a kanadai egyetem, dr. Lauren Sichels- Taves, a louisianai egyetem professzora, dr. Michael S. Sheehan az előbbi egyetem ré­gésze. Szándékunkat az Or­szágos Műemléki Hivatal igazgatója levélben üdvözölte. Venesz Károly zott mértékű anyagi források állnak rendelkezésre, akár a vagyonkezelő, akár az ön- kormányzat részéről. Vágvölgyi Ferencné szerint a vár állaga az utóbbi hóna­Átmeneti kellemetlenség, de megéri

Next

/
Oldalképek
Tartalom