Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-19-20 / 193. szám
1997. augusztus 19., kedd ÜNNEP 7. oldal A nagy király imáiból soha nem hiányzott a Szűz Mária iránti tisztelet Szent István országfelajánlása Amikor Szent István halála előtt felajánlotta a magyar hazát a Szüzanyának, akkor az élete során kiteljesedő Mária-kultuszt kívánta így kihangsúlyozni. Biztosra vehető, hogy a király lelkében kibontakozó Má- ria-tiszteletben nagy szerepük volt a bencés szerzeteseknek. Közülük Hartvik püspök írta le, hogy Szent István imáiból soha nem hiányzott a Százanya iránti tisztelet, oltalmának kérése. Szűz Máriát Nagyboldogasszonynak is hívjuk, az iráni eredetű asszony szavunk úrnőt, királynőt is jelent. István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. A nagy legenda szerint, előtte püspökei és országnagyjai előtt örökre Szűz Mária oltalma alá helyezte hazánkat: „Mennyországnak Királynéja, Világnak felséges Nagyasszonya, végső könyörgésemben a Te pártfogásodba ajánlom az egyházat a püspökökkel és papsággal, az országot a főemberekkel és a néppel, nékik utolsó istenhozzádot mondva telkemet kezedbe ajánlom. Dr. Dümmerth Dezső történész szerint Mária patrónus- sága azt jelenti, hogy Jézus Krisztus anyja patrónánk, hathatós közbenjárónk .. . Szent István tudta, hogy országa nagy elhagyatottságában e fölajánlással örök oltalmat talál. Évszázadok folyamán így alakult ki a Regnum Marianum, Mária országának keresztény eszméje. A magyarság, különösen a keresztény hívek számára Szűz Mária Égi Édesanyánk, Úrnőnk, Királynőnk, Nagyasszonyunk, Égi Nagy Patrónánk volt és maradt. Himnuszunk megszületéséig hozzá szállt fel a magyar nép sóhaja, nemzeti imaként énekelték az országban: „Boldog- asszony Anyánk! Régi nagy Patrónánk! / Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk/ Magyarországról Édes hazánkról. Ne felejtkezzél el szegény magyarokról". Bakallár József cserhátszentiváni származású festőművész grafikája: Magyar rekviem Mindennapi kenyerünk morzsái Korábban mázsaszám került elszáradt vekni a szemétbe, manapság alig akadnak kukába kidobott kenyérdarabok, szinte minden morzsájukat hasznosítjuk. Ez összefügg a sütőipari termékek drágulásával, de azzal is, hogy bővült a kínálat, s ezen belül a méret-, illetve súlybeli választék is. Népi szokások a királyi ünnep táján „Foganatos” szakasz Kenyérevő nemzet voltunk és vagyunk ma is - mondják a szakemberek. Ezt bizonyítja, hogy a sütőipari termékek piacán végbement sokféle változás ellenére a fogyasztás szintje évek óta változatlan. Naponta átlagosan 21,6 deka kenyeret, évente 195-197 darab péksüteményt fogyasztunk el. Az étkezési szokások azonban változóban vannak, tavaly például 15,2 százalékkal több fehér, illetve rozsos és tartós kenyeret fogyasztottunk és ugyanennyivel kevesebb félbarna, házi- és egyéb kenyérfélét. S szívesebben vásároljuk a kisebb, a fél, háromnegyed kilós vekniket, mint az egy-két kilósakat. A sütőipar 239 fajtájú és súlyú kenyeret kínál. Félfehérből, fehérből és félbarnából 18, házi jellegűből 12, egyéb kenyérfajtából 129, rozsosból 41, tartósból 39-féle közül válogathatunk. Hazánkban 1969-ig kizárólagos állami monopólium volt a kenyérgyártás, a magánipamak nem volt jogosítványa. Fehér kenyeret csupán 1961 óta gyártunk, ilyet először csak a nagyvárosokban sütöttek. 1967-ig csak egy- és kétkilós vekniket készítettek. A választék a ’70- es évek óta bővül, az utóbbi években szinte robbanásszerűen törtek be a hazai piacra a rozslisztek, a gabonamag-keve- rékek és - töretek, az olajos magvak, amelyek megannyi új ízű és tápértékű kenyér meghonosítását tették lehetővé. A Nagy boldogasszony és Kisboldogasszony közti napokat (augusztus 15. és szeptember 8.) a néphit szerencsés, „foganatos” szakasznak tartja, hisz' a gazdaság, a háztáji állat- és növényszaporulatnak kedvez ez a szűk egyhavi idő. Sokfelé a Nagyboldogasz- szonykor megszentelt füveket, virágokat mágikus, gyógyító erejűnek tartják és egész esztendőben ezt használják. Egyes helyeken ilyenkor csépelik a búzát, amelyet az új gabona vetésére tesznek félre. Szintén ilyen időszakban ültetnek sok vidéken tyúkot, mert annak szapora lesz a tojástermése, a kiscsibék pedig ezen tojásokból kikelve, igen rohamosan fognak fejlődni. Általános megfigyelés az is, hogy a nyári István-nap úgynevezett „negyvenes nap”, vagyis amilyen az idő augusztus 20-án, negyven napig még hasonlóra számíthatunk. Termésjósló nap is néhol, ha szép, napos az idő e napon, bőséges lesz a gyümölcstermés, ellenkező esetben pedig gyenge. A cséplés befejeztével ekkor már az új búza lisztjéből sütik az új kenyeret. Topolya környékén mondta Balázs Mátyás pásztor: „Nyári Szent István nevezetessége a pásztorok világában, hogy leginkább hatalmas zivatarokat szokott hozni. Sokszor oly erővel jött, hogy felforgatta a pásztorkunyhókat ...” írja le Penavin Olga néprajzkutató a pásztor szavait. Szent István, de még inkább a Szent Jobb kultusza is ősrégi hiedelemben gyökerezik. Egyes leírások szerint a szent király kézrátétellel is gyógyított, tehát népének nemcsak uralkodója, papja, hanem orvosa is volt. Bálint Sándor néprajzkutató szerint nem csupán az orvoslásban, de a pereskedésnél az igazság kiderítésében is szerepet játszik a „kéz” kultusza, még napjainkban is. A szent emlékezetét például Felsőszakonyban, Sopron mellett a gyászruhába öltözött nők a nagymisén énekkel fejezik ki: ” ... gyászos öltözetben Te előtted sírván.” Alig van család, amelyben ne fordulna elő az István név, Szent István mondái pedig határainkon túl is élnek, feltehetőleg a középkori magyar énekmondók és hithirdetők terjesztették ezeket. Az ünnep egyébként Nagyboldogasszony nyolcadában a magyar egyházi élet, elsősorban a kereszténység kiemelkedő napja, eseménye. Az Érdy-kódex így ír erről: „Gellért (püspök) tanácsának intéséből akkoron keleföl, hogy a Szűz Máriát ez Magyarországban Boldogasszonynak avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István király és ez szegény Bódogasz- szonyországának nevezné...” A búcsújáróhelyek ilyenkor tömve vannak, a hívek sok-sok autóbuszt megtöltve zarándokolnak el a kegyhelyekre, Nóg- rádból a mátraverebélyi Szentkút és Fallóskút felé indulnak ilyenkor a rózsafüzéresek, de jócskán utaznak a fővárosi szertartásra is, hisz’ a Szent Jobb - amely valamikor a harmincas években Salgótarjánban is látható volt egy alkalommal! - körmenetet is életre szóló emlék látni, közelről megélni. (deák) Harangszó a hívőkért, mindenkiért, akinek a Szent Jobb lélekben sokat jelent Salgóbányai templombúcsú Augusztus 20-a szűkebb pátriánkban a festői Salgóbánya kis templomának is búcsúünnepe, hisz' nevét István királyról kapta, Ő a védőszentje. Valamikor, úgy három-négy évtizede, mikor még a salgói kisvasút járta fogaskerekű útját a város és a kirándulóhelyül is szolgáló bányászközségben, a kis templom előtt is volt egy megállóhely, a kávédarálónál alig valamivel nagyobb mozdony ilyenkor eleresztett egy jelző vonatfüttyöt. Ma már — ha a Medves Hotel felé tartó úton megyünk - csak a fák közül kimagasló torony szürke bádoglemezei jelzik, hogy itt van valami építmény a műút korlátja alatt, mert, bár ma is betölti funkcióját, de havonta csak egy szentmise erejéig és ilyenkor, Szent István ünnepén, a templombúcsún. Fulladozó harmóniumán még ki lehet ütni az ősi magyar egyházi énekek dallamát. A kis templomot - vagy ahogy hivatalosan nevezik, fi- liát - ma már egyre kevesebben látogatják, hisz' a Petőfi által is megénekelt vár alatt már egyre kevesebb a „bennszülött” vagy a hívő ember. Bejárnak Tarjánba, Somosra, ott több lehetőség nyílik a hit gyakorlására. Búcsúkor azonban szépen összejönnek, megtöltik a padokat. Igaz, ilyenkor jönnek a tarjáni, so- mosi, zagyvái hívek is. A sok viszontagságot megélt várrom egykori urai, lakói még nem ismerhették a temp- lomocskát, mert szinte a század terméke. Előbb Somoskőújfalu, majd Salgótarján adott ide papot, de kezdettől fogva filia, azaz leányegyházi működése volt. Ma a salgótarjáni főplébá- nia-templom filiája, a hatvanas-hetvenes években az Acélgyári úti Szent József plébániáról utazott ki a miséző pap, akkor már autóbusszal . .. A mai, kis lélekszámú katolikus községben korábban sem volt túl sok hívő. Egy 1926-os adat szerint Ereszt- vény és Medves összesen 180 katolikust számlált, 1942-ben 240 körül volt a számuk. Szóljon a kis harang most is a hívőkért, és mindenkiért, akinek István király Szent Jobbja lélekben sokat jelent!- renc Havonta egy szentmisének ad otthont Egyházzene, énekeskönyv római katolikus kiadásban »új ezerév hajnalára” A fenti címet viseli az a kiadvány, amelyet dr. Bánk József összeállításában még 1971-ben jelentetett meg a Váci Püspökség. Az egykori váci megyés püspök, a római katolikus énekek közül a Szent István királyról szóló, viszonylag ismeretlen dallamokat, szövegeket szedte egy csokorba. Ezek főként újabbkori szerzők művei, tehát a hagyományos egyházi énekes kiadványok addig nem, vagy csak részben tartalmazták ezeket. A Szent István Himnusza című ének zeneszerzője Halmos László, aki a katolikus egyházzene kiemelkedő művelője is volt, Bárdossal, Kodállyal együtt. Magyar miséje ma is a gyakran előadott művek között szerepel, mint Werner Alajosé vagy Szigeti Kiliáné. A Szent István-ének szövegét Vörös Jolán Michaela írta, míg a többiét Bajai László, Tamás Győző, Falka József. A kötet más éneket is tartalmaz, több zeneszerző írt dallamot például Bánk József: Négy gyertya című szövegére, amely „Hűség Jézusunkhoz! Hűség Máriához! Hűség Szentatyánkhoz! Hűség a Hazához!” című szövegével hazafias ének, és augusztus 20án bizonyára felcsendül egyi- kük-másikuk a katolikus templomokban, akár kórusműként, akár csak a nép ajkán. Álljon itt egy, ismertebb dallamra írt Szent Istvánról szóló ének, bizonyára köny- nyen megtanulható és előadható bárki számára. D. F. Egyháztörténeti kiállítás a budavári Prímási Palotában Adalbert Esztergom védőszentje A nagyközönség által először látogatható budavári Prímási Palotában Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a „Sub Patrocinio Adalberti Sancti” című, Szent Adalbert alakját és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye életét bemutató kiállítást. A megnyitón részt vett Richard Prazák, a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ternyák Csaba segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, és ott voltak a kiállítás létrehozásában segédkező levéltárak, múzeumok képviselői. II. János Pál pápa ez évi csehországi, majd lengyelországi látogatása a Szent Adalbert jubileumhoz kapcsolódott. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az augusztus 22- ig látogatható kiállítással emlékezik védőszentjére. Adalbert, Prága püspöke ezer évvel ezelőtt, a mai Lengyelország területén a pogány poroszok evangelizálása közben szenvedett vértanúhalált. Hányatott élete során rövid ideig Magyarországon is tartózkodott, ő keresztelte és bérmálta István herceget. Adalbert 999- ben történt szentté avatását követően az Esztergomi Érsekség megalapítása után Szent István őt tette meg az érsekség védőszentjévé, és az első székesegyházat is Adalbert tiszteletére építtette.
