Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-11 / 186. szám

1997. augusztus 11., hétfő Mozaik 7. oldal F%Éza£íMIÉáii A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a megye területfejlesztési prog­ramjához kapcsolódóan regisztrált munkanélküliek közhasznú munkavégzéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez nyújtandó bértámogatások elnyerésére. I. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ felhívással fordul azon munkaadókhoz, akik munkanélküliek közhasznú munkán történő foglalkoztatását vállalják és megfelelnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Fit.) 16/A pa­ragrafusában foglalt feltételeknek. Pályázati kérelmet nyújthatnak be azon munkaadók, akik az átmeneti vagy tartós elhe­lyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek munkába állításának elősegítését, foglal­koztatásuk ideiglenes jellegű megoldását, a foglalkoztatási feszültségek csökkentését közhasznú foglalkoztatás keretében vállalják. A támogatott tevékenységnek elő kell segí­teni a munkanélküliek foglalkoztatását a lakosságot és a települést érintő - jogszabályban meghatározott - közfeladatok ellátását és kapcsolódnak Nógrád megye középtávú terület- fejlesztési programjához. Támogatást kaphatnak: • Helyi önkormányzatok. • Közfeladatot ellátó intézmények, melyek a települések szűk vonzáskörzetét látják el (pl. iskolák, óvodák). • Állami közfeladatokat ellátó, széles, megyei települési kört kiszolgáló intézmények (pl. kórházak, földhivatal). • Alapítványok, egyesületek, egyházi intézmények. Támogatás időtartama: 1997. szeptember 15-től 1997. december 31-ig. A támogatás mértéke: segéd- és betanított, valamint nem a betöltendő munkakör­nek megfelelő iskolai végzettségű munkásokat igénylő munkakörben max. 18.000 Ft-os havi munkabér, a szakmunkásokat, középfokú és felsőfokú iskolai végzettségű munká­soknál, amennyiben iskolai végzettségük a betöltendő munkakörnek megfelelő, max. 22 000 Ft-os havi munkabér figyelembevételével számított összes költség 90 %-a. Figye­lembe vehető költségek: munkabér, társadalombiztosítási és munkaadói járulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás. Abban az esetben, ha jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülit alkalmaz az önkormányzat, a közhasznú foglalkoztatás támogatására megítélt összeg és a jövede­lempótló támogatás 75 %-ának összege nem haladhatja meg a munkanélküli foglalkozta­tásából eredő közvetlen költségek 100 %-át. Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. II. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ felhívással fordul azon bel- és kül­földi természetes és jogi személyekhez, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokhoz, illetve magánszemélyekhez és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társaságához, akik a Munkaügyi Köz­pont nyilvántartása szerint legalább 6 hónapja munkanélküli személyiek) tartós foglalkoztatását vállalja. Pályázati kérelmet nyújthatnak be azon munkaadók, akik legalább 6 hónapja a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában szereplő munkanélküliek foglalkoztatását és a támogatással megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást vállalják, és a foglalkoz­tatás kapcsolódik Nógrád megye középtávú területfejlesztési programjához. A támogatás mértéke, időtartama: • ha a tartós munkanélküli státusz 6-12 hó közé esik, akkor a munkabér 80 %-a vállal­ható át max. hat hónapos időtartamra, • ha a tartós munkanélküli státusz időtartama meghaladja a 12 hónapot, akkor a mun­kabér 80 %-a max. 12 hónapos időtartamra vállalható át, • azon munkanélküli személy esetében, akinek az Orvosszakértői Intézet Orvosi Bi­zottsága által megállapított munkaképesség-változása eléri vagy meghaladja a 40 %-ot, az őt foglalkoztató munkaadó a munkavállaló részére megállapított bér 100 %-át kaphatja támogatásként max. egy éves időtartamra. Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. III. A pályázati kérelmet mind a közhasznú foglalkoztatás, mind a foglalkoztatásbő­vítő támogatás esetében 2 példányban az alábbi címre kérjük beküldeni: Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, 3100 Salgótarján, Alkotmány út 11. A pályázati kérelmek beérkezési határideje: 1997. augusztus 22. A határidőn túl beérkező, vagy hiányosan kitöltött, valamint nem a formanyomtatványon beadott kérelmeket nem áll módunkban figyelembe venni. Az elbírálás a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács véleményének, valamint a több­ször módosított 1991. évi IV. törvény és a módosított 6/1996. (VII. 16.) MŰM rendelet figyelembevételével történik. A Munkaügyi Központ kirendeltségei 1997. szeptember 10-ig a pályázati kérelmek elbí­rálásáról a pályázókat határozatban értesítik, és a támogatásban részesülőkkel megálla­podást kötnek a foglalkoztatás megvalósítására. Kérelem formanyomtatvány, valamint a támogatásokkal kapcsolatos bővebb információ a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein kérhető. NÓGRÁD MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT Bárányfelhők a juhászat egén Nagy a kereslet, mégis fogy az állomány, csökken a tenyésztési kedv A magyar agrárium nagy - és kiaknázatlan - lehetősége a ju­hászat. Nemcsak adottságaink, a juhtartással hasznosítható le­gelők nagy területe és a hagyományok miatt, hanem a nyugati piac szinte korlátlan fölvevőképessége okán is. Míg a legtöbb mezőgazdasági terméknél a beviteli kvóták és a magas vámok szabnak határt, addig élőbárányból, s juhhúsból jóval többet vihetnénk ki az EU-tagországokba, mint amennyit exportálni tudunk. A tejből készült termékekre, például sajtra, juhtúróra, nem állapítanak meg kvótát, még­sem szállítunk, sőt az utóbbi időben mi is behozatalra szoru­lunk. Úgy látszik, hiába a ke­csegtető lehetőség. Kihasználatlan keretek Az élő állat és a hús 98 szá­zaléka az Unió tagországaiba kerül. Legnagyobb vásárlónk Olaszország. À húsvéti magyar tejesbáránynak gyakorlatilag nincs versenytársa ezen a pia­con. Igencsak jól jön ez a gaz­dáknak is, mert a tejesbárány nevelése még nem igényel drága tápot. Igaz, ez kedvezőt­len tendenciákat is szül, tudniil­lik az állattartók egy része a to­vábbtenyésztésre alkalmas jer­kebárányokat is eladja. A Juh Terméktanács adatai szerint egyébként 1995-ben az élőjuh-kontingens 81 százalé­kát tudtuk kihasználni, tavaly már csak 75 százalékát. Cson­tos húsból is sokkal többet el tudtunk volna adni, a kontin­gensnek csupán 18-20 százalé­kát használtuk fel. Dollármillió - tejből Ugyancsak a terméktanács adatai szerint a múlt évben egymillió liter juhtejet fejtek s dolgoztak fel, ami körülbelül egymillió dollár bevételt hozott az országnak. A sajt exporttá­mogatása csökkent, ezért a tej ára sem növekedett. Tavaly már nem vittünk ki gomolyát, csu­pán sajtot, de annak is csak egy igénytelenebb változatát, az úgynevezett kaskavál sajtot és kisebb mennyiségben juhtúrót. Pedig jó lehetőség lenne a igé­nyesebb. piacok meghódítására értékesebb sajtok, esetleg spe­cialitások előállítása. Néptelen legelők A gyapjú értékesítése az utóbbi időben már nem okoz gondot, bár a lehetőségeket be­határolja, hogy a magyar gyap­júipar csak árnyéka korábbi önmagának. Az elmúlt évben mintegy 12 százalékkal csökkent a juhál­lomány, ráadásul jórészt az or­szág keleti részén, ahol legke­vesebb a munkalehetőség és legtöbb a legelő. Pedig a ta­pasztalatok szerint még a leg­gyöngébb legelőkön is megél egy hektáron két anyajuh a sza­porulatával, nálunk azonban je­lenleg egy hektár legelőterü­letre átlag 0,8 anya jut. Lengyel Zoltán Jó joghurt. A joghur­tot eredetileg juhtej- ből készítették, s csak később terjedt el a te­héntej ilyen célú fel- használása. Ma is sok országban népszerű a biológiailag igen ér­tékes juhjoghurt. Meg lehet próbálni a házi gyártást is: a juhtej ol­tásához szükséges joghurtkultúrát a Tej­gazdasági Intézetnél [9400 Mosonmagyar­óvár, Gazdász u. 10. Tel: (96)-217-732] lehet beszerezni. Sajt savóból. A juh­túró és -sajt készíté­sekor keletkező nagy mennyiségű savó ha­gyományosan az álla­tok takarmányozására használható föl vagy zsendice (mhán át­szűrt édes túró) ké­szíthető belőle. Az utóbbi években kül­földön megnőtt a ke­reslet az úgynevezett savósajtok iránt; az élelmezési szakembe­rek nagy jövőt jósol­nak ennek a termék- csoportnak. Mozogjon a víz. Ha nagy a forróság, a ju­hok nem hajlandók legelni; kánikula ide­jén napi fűadagjukat kora reggel és este fogyasztják el. To­vábbi táplálkozási „különcségük’", hogy álló vízből nem szíve­sen isznak - a csörge­dező vizet szeretik. Ezért lehetőleg úgy kell kiképezni a vá­lyúkat az itatóhelye­ken, hogy kissé lejt­senek, azaz mozogjon bennük a víz. Az utolsó csöppig. Fejőskor az utolsó tej­sugarakat gyakran a tőgyben hagyják a fe­jők. Ez káros, mert apasztja a tejet, s ép­pen a legértékesebb, legnagyobb zsírtar­talmú rész megy ve­szendőbe. A felületes fejésnek rendszerint az az oka, hogy egy- egy fejő túl sok anyá­tól veszi le a tejet, s elfárad. Ezért hatvan- hetven anyánál többet soha ne fejjen egy személy. Nemere István- Akárhogyan végződne a történet, te a férjem lennél és élveznéd a milliókat! Mondd csak, kitől tudtad meg, hogy én vagyok a Windom-vagyon örö­köse ...? Én sem tudom, az igaz. De te már előttem is tud­tad. Odacsapódtál mellém a vonaton, mint egy fiatalember, aki megismert egy lányt... Akinek megtetszettem, véletle­nül találkoztunk, persze ... Nem vagyok szép, semmim sincs - vagy így hittem - miért lettél hát olyan levakarhatatlan? Miért udvaroltál? Most már vi­lágos. A pénzem kellett, te nyomorult szoknyavadász. A hozományom .. . amelyről ak­kor még magam sem tudtam. Tina felkapta a kocsi kulcsát az asztalról, megmarkolta reti- küljét, és a küszöbről még visz- szafordult:- Most már ne állj az utamba! Többé nem akarlak látni! Megyek oda, ahol várnak. Au revoir, Monsieur! Az utolsó szavak gúnya szinte szétfröccsent, letaglózta a férfit még inkább. Csak állt, nem volt ereje mozdulni. Meg­feledkezett most a kötelességé­ről is. Hiszen a lány mellett kel­lene lennie. Ezt vállalta. De még akkor sem mozdult, ami­kor hallotta, hogy a ház elől el­indul a kocsi. Tina hát elment. Amit a múlt vasárnap óta el sem tudott kép­zelni, most bekövetkezett. A lány nem volt itt, hanem nél­küle, máshol. Szinte fizikai fáj­dalom csapott le rá, tekergeti a szenvedéstől, arca is eltorzult. Leült az ágy szélére, aztán fel­pattant, elment az ajtóig, meg­torpant. Nem, azért még nincs vége, nem is lehet! A telefon­hoz futott és határozottan tár­csázott. A közjegyző irodájának utcája csçndes volt. Bordeaux-nak ezen a részén amúgy sem volt ilyenkor nagy forgalom. A keskeny utcán, a régimódi, magas házak tövében a boltokat ellátó furgonok áll­tak. Néhány taxi állt a távolabbi sarkon. A „Général”, ahogyan a kör­nyékbeliek rövidítették, általá­ban kishivatalnokok bérlakása­iból állott. Ezek ilyenkor reggel kilenc felé már elmentek dol­gozni. A közeli presszó tenyér­nyi teraszán azért ültek néhá- nyan. Egy hirtelenszőke nő el- mélyülten nézte kicsiny tükrét és javítgatta ajkán a rúzsos fes­téket. Egy fehér furgon platóján két munkás üldögélt, egyikük olykor maga mellé nyúlt és szá­jába tett egy falatot a rögtönzött kis „asztalról”. A másik már túl volt az étkezésen, újságot olva­sott. Tina átvágott az úttesten és már messziről látta a közjegyző tábláját a kapu mellett. Élső emelet, mondta halkan, csak úgy magának. Egyedül volt. Körülnézett, mielőtt belépett. Az árnyék most kellemetlenül hűvösnek tetszett. A házmester­lakás lépcsőházba nyíló abla­kában egy férfi állt a párká­nyon, kék overall volt rajta. Nagy vödréből meregetett ki egy kis vizet, gondosan bele­csöppente« valami vegyszert a műanyag pohárba és kendővel kente fel az üvegre. Elmélyül- ten ügyködött, észre sem vette a befelé tartó lányt. Ezen Tina ki­csit fel is háborodott - jó alakja volt, a szoknyája is kishíján mini, hát megszokta, hogy a férfiak utánafordulnak. De az ablaktisztító - talán görcsösen? - nem is fordult feléje. „Egyál­talán kutyába sem vett”, Tina ajkába harapott, finoman. Paul ajka, fogai jutottak eszébe. A férfi éjszaka már kissé borostás arca a combjai között, érdes surrogás, kéj. Be­hunyta a szemét, de ki is nyi­totta rögtön. A lift foglaltat jel­zett, fiatal létére hamar felsza­ladt a régimódi, széles lépcső­kön. Valahol a házban, talán messze, a falak mögött, zene szólt. Alighanem Beethoven nyolcadik szimfóniája volt, ha jól hallotta. A közjegyző irodája előtt senkit sem látott. Órájára né­zett. Kilenc lesz három perc múlva. Remekül időzítettem,' dicsérte önmagát, és lenyomta a nagy, díszes rézkilincset. Eb­ben a házban minden ilyen nagy és ünnepélyes, jutott még eszébe, aztán egy másik látvány tárult eléje. Nagy előszoba, amit inkább fogadótémek ne­vezhetett volna. Kissé keskeny, valaha talán folyosószerű elő­szoba lehetett. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom