Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09-10 / 185. szám

1997. augusztus 9., szombat Tudomány - Technika 5. oldal Oktatott és régészkedett a tanító úr Hetven éven túl is rendületlenül kutat a régi korok emlékei után Lendvai Ferenc nyugalmazott biológia-földrajz szakos tanár. A kutatások mellett égjük alkotója a nemrégiben megjelent, Jobbágyi község történetét bemutató könyvnek. — A Gyór-Moson-Sopron me­gyei Moson településen szület­tem 1926-ban. Piarista gimná­ziumban érettségiztem az öt elemi iskola elvégzése után. Erdészeti főiskolára szerettem volna menni, de anyagi okok miatt ez nem teljesült - mondja Lendvai Ferenc. — Az érettségit követő évben egy ismerősöm révén Győrben elvégeztem esti tagozaton a tanítóképzőt. A környéken nem volt álláslehe­tőség, 1949 májusában Nagyló- con tudtam elhelyezkedni, majd feleségemmel, aki Salgótaiján- ból került oda, elvállaltuk Zsúnypusztán a kétpedagógu- sos iskolát. Beiratkoztam az egri tanár­képző főiskolára biológia-föld­rajz levelező szakára és 1961- ben diplomát szereztem. A dip­lomával Jobbágyiba kerültem, egyben szakfelügyelői megbí­zatást is kaptam. 1987-ben mentem nyugdíjba. — Milyen módszerekkel ok­tatta a gyerekeket? — Pedagógusi, pá­lyafutásom alatt a gyakorlatiságot he­lyeztem előtérbe. Rengeteg kirándu­lást szerveztem a tanulóimnak, akik szemközeiből is­merkedhettek meg az állat- és növény­világgal, valamint a földrajzi érdekessé­gekkel. Földrajzi gyakorlókertet hoz­tunk létre, fémből készült napórákkal tájékozódtunk az idő múlásáról. Eze­ket az eszközöket a 'megye más iskolái­ban is rendszeresí­tették. Sajnos, ma már kevés maradt meg belőlük. Nekem itt, az udvarban régi fényében pom­pázik.- Hogyan került kapcsolatba a könyvírással? — A könyvet valójában Nóg­rádi Andor, volt kollégám írta. de megkért, hogy a község földrajztörténetéről írjak egy fejezetet. Ennek az volt az ap­ropója, hogy hosszú éveken át gyűjtögettem a múlt emlékeit. Érdekelt a régészet, cserepeket, állati csontokat sikerült meg­lelnem, ezekkel egy új világ tá­rult fel előttem. Mindenhol megfordultam, ahol komolyabb földmunkákat végeztek, mert mindig akadt valami. Jobbá­gyiban például öt helyen is ta­láltam különböző dolgokat. A leleteket a szécsényi mú: zeumba vittem, de a helyi isko­lában és a saját gyűjtemé­nyemben is vannak nagyon ér­tékes cserépdarabok, kőpen­gék. állati csontok, például a mamuté. Annak érdekében, hogy be tudjam azonosítani, milyen korból származnak a leletek, nagyon sok, régészet­tel kapcsolatos könyvet vásá­roltam. illetve kölcsönöztem ki a könyvtárakból. Ezek ismere­tében tudtam megírni Jobbágyi földrajztörténetét. A kutatást nem hagytam abba, mert ez szívügyem, másik hobbim, a méhészkedés mellett. Kerekes Lendvai Ferenc és a mamutcsontok Komputervilág: chipen innen, bájton túl - Távrecsegés szinte ingyen: ha tűrik Anyanyelvet óvnak, dátumváltástól rettegnek Telefon Interneten - A ha­gyományos telefonra csatla­koztatható készüléket fejlesz­tett ki az Innomedia szinga­púri cég az Interneten való te­lefonálás céljából. Használó­jának semmi egyéb dolga, mint a tárcsázott telefonszám után a kettőskereszt-gombot megnyomni. Az InfoTalk névre hallgató termék októ­bertől jelenik meg nagy soro­zatban, elsőként Szingapúr­ban, majd nem sokkal később az USA-ban is. Ára kezdetben 300 dollár lesz, ám igen rövid idő alatt megtérül azáltal. hogy a hálózatok hálózatán lé­tesített összeköttetés gyakor­latilag ingyenes. Félő, hogy a távközlési óri­ások hatalmuknál fogva betil­tatják, megakadályozzák az Interneten telefonálást. * Nyelvvédő franciák - A fran­cia nyelv legfőbb őre, a Délé­gation générale á la langue française javasolta az elektro­nikus úton továbbított postai küldemény általánosan elter­jedt angol nevének (E-Mail) eltörlését Franciaországban. A kezdeményezéssel a Fran­cia Akadémia egyetértett, ek­ként mostantól az E-Mailt Mél-nek (messagerie électro- nique= elektronikus üzenet) betűszóval illetik Franciaor­szágban. A világon talán leg­határozottabban és legkövet­kezetesebben a franciák száll­nak szembe az élet minden te­rületét elárasztó és fojtogató angol nyelvi terjeszkedéssel. * 2000-re készülve - Közismert, hogy sokak szerint az össze­omlás veszélye fenyegeti a vi­lág komputerparkjának na­gyobb részét 1999-ről 2000-re virradóan, mivel elsősorban a személyiszámítógép-gyártók elfeledkeztek a dátumváltás­ról. A csak 99-ig programo­zott gépek 2000 első másod­percét úgy értékelik, hogy most kezdődik az 1900. év! A nagy károk megelőzésére ajánlja a National Software Testing Laboratories (NSTL) a saját szakemberei által kifej­lesztett Ymark 2000 progra­mot, amely sajnos, csak IBM- szabványú gépek (tehát a ná­lunk . is legelterjedtebb) sze­mélyi számítógépek önvizsgá-, latára alkalmas. Divatos a hulladék - Divatbemutatót rendeztek Szingapúrban, amin a „ruhák” újra felhasznált anyagokból készültek. E remek kreációt új-zélandi divattervezők ál­modták meg kiselejtezett telefonkészülékek alkatrészeiből. Hát, ember legyen a talpán, aki ebben a páncélszerű vala­miben kimegy az utcára vagy máshová... Árt-e a depresszió a csontoknak? Depressziós nők gyakrabban kapnak csontritkulást, tehát gyengébbek a csontjaik, így ve­szélyes törések fenyegetik Őket. Megvizsgállak 24 depressziós és 24 lelkileg egészséges nőt, az eredményeket pedig összehason­lították. A hölgyek gerince hat százalékkal, csípőcsontja 14 szá­zalékkal kevesebb ásványi anya­got tartalmazott. A depresszió­sok egyharmadának törékeny csontjai voltak, ami más esetek­ben italában csak a klimax után lép 4el. Minthogy azonban a megvizsgált páciens nők átlagé­letkora 41 év volt, a kóros jelen­ség az életmóddal, étkezési szo­kásokkal, a testi aktivitással és a hormonokkal is összefügghet. Díszít vagy csúfít? Ez itt a kérdés - Tetováló-fesztivált rendeztek a bulgáriai Várná­ban; a balkáni országban igen népszerű ez a komoly kézügyességet és technikát igénylő, sok esetben művészinek tekinthető tevékenység. Az utóbbi években számtalan stúdió nyílt Bulgári­ában, ahol mindenki kedvére díszíttetheti és csúfíttathatja a bőrét. Újdonságok, érdekességek A technika 'Világából Robot boltosok Különleges kiszolgálás várja a vásárlókat egy újonnan nyílt japán áruházlánc üzleteiben. A Robo Shop Super 24 nevű bol­tokban ugyanis kizárólag ro­botok dolgoznak. A vevő a polcokon látható 2000 mintá­ból választhatja ki a számára megfelelőt, majd beírja a kód­ját a billentyűzetek valamelyi­kén. Ekkor a raktárban szor­goskodó robot megkeresi a ki­szemelt portékát és a pénztár­hoz vezető csúszdára teszi. Ott egy másik masina megálla­pítja az árát és elintézi a pisz­kos anyagiakat. A bolthálózat komoly sikert aratott a vevők körében. Az egyetlen kifogás, hogy a kereskedők kissé hű­vösen, gépiesen teszik a dol­gukat, ezért az ígéretek szerint a robot-eladók továbbfejlesz­tett változatai már egy-egy ba­rátságos mondattal és szívé­lyes mosollyal is kedvesked­nek majd a vásárlóknak. Hétalvók klubja Németországban ünnepélye­sen bejelentették, hogy végre, annyi hiábavaló várakozás után, megalakult a hétalvók klubja. Elnöke egy hetvenéves úr, bizonyos Christoph Riedl lett, aki emelt fővel vállalja szenvedélyét és harcot hirdet az előítéletek ellen. Milyen előítéletekre gon­dol? Talán arra, hogy világvi­szonylatban sok helyen tartják másodrendű embernek azt, aki későn kel. Elég bármelyik nép közmondás-gyűjteményébe bepillantani és máris kitűnik, hogy a közhiedelem szerint kizárólag a korán kelők lel­hetnek aranyat. "Az emberek zöme afféle bohémeknek, urambocsá, ingyenélőknek tartja a későn kelőket — mondja Herr Riedl. — „Pedig az igazság más. Mi sem al­szunk többet, mint más, csak máskor. Egyszerűen külön­böző okokból később fek­szünk le, és ennek megfele­lően későbben kelünk fel.” Régi igazság, hogy kétféle ember van, az úgynevezett pa­csirta, vagyis a korán kelő, és a bagoly, az éjszakai típus. A két alaptípusnak másképpen működik a belső biológiai órája, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik órának vala­milyen hibája lenne. A klub tagjai emlékeztetnek rá: Gottf­ried Wilhelm Leibnitz, a nagy filozófus azt írta, csak éjszaka támadt jó ötlete. Kutyák IQ-listája Az ebek intelligenciájáról ír a Dogs Today című brit kutya­szaklap legutóbbi számában. Beverly Cuddy állatpszicho­lógus megállapítja, hogy bár minden kutyát egyformán le­het szeretni, kedvességük, vonzó egyéniségük fajtától független, ugyanakkor eszük egyáltalán nem. A kutatások szerint a legokosabb fajták lis­tájának élcsoportját a Border Collie-k, a németjuhászok, a dobermanok, az uszkárok, a rottweilerek és a spánielek ve­zetik. A legbutább, finomabban fogalmazva, legkevésbé oko­sak pedig az ír szetterek, az af­gán agarak, a dalmát terrierek, a beaglek, a boxerek és a bull­dogok. Utóbbiakra még az a mondás sem áll, mely szerint: szép lehetsz, de okos nem. BMW kontra Hurley Kaliforniától Skandináviáig zajlanak motoros bandahábo­rúk. A Pokol Angyalai és a többi kétkerekű geng járgánya majdnem mindig a legendás Harley Davidson. Nos, Bajorországban elhatározták, hogy a nagy legendának éppen legszűkebb szülőhazájában, az arizonai és környékbeli préri­ken csinálnak kemény konku­renciát. Természetesen egy másik élő, de már a nevéből is tudhatóan bajor motorkerék­párral, a BMW-vel. Mün­chenben nem titkolják, hogy kifejezetten ezzel a céllal ter­vezték meg az R 1200 C kód­nevű modellt, amelynek hiva­talos premierje szeptember elején lesz az Egyesült Álla­mokban. A C jelzés ebben az esetben az angol cruiser (cir­káló) szó rövidítése. Walter Hasselkuss, aki a motorkerék­pár-részleg vezetőjéből lett az egész BMW elnöke, azt re­méli, hogy évente vagy két­százezer darabot adnak el a C- modellból, nem utolsósorban a szelíd motorosok őshazájában. Azt már tudjuk, hogy a Harley riválisa egy rendesebb kisautó árába, 23 400 márkába kerül, és azt is közölték, hogy min­den lesz benne és rajta, amit csak a legmodernebb technika lehetővé tesz, áz elektronikus üzemanyag-adagolástól az ABS-fékig. Korszerűbb masináról lévén szó, a BMW-nek mind a fo­gyasztása, mind a gyorsulása, mind a végsebessége jobb a Harleynél. Hamarosan a préri­ken dől el, legyőzi-e a tech­nika a legendát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom