Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

4. oldal Gazdaság 1997. augusztus 6., szerda Szécsény mint a gyártás fellegvára Mosópor hozott anyagból A hazai mosószerpiac 2-5 százalékát szeretné meg­szerezni, s ezzel az öt leg­nagyobb hazai gyártó közé kerülhet a szécsényi telep­helyű Família Kft., melyet a tavaszon alakított hat belföldi magánszemély 32 millió forintos jegyezett tőkével. Bosák Attila, a cég ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a Szécsény város kalkulálnak. Terveik szerint samponnal, tusfürdővel, autó­ápolási cikkekkel is hamaro­san megjelennek a piacon. A gyártók termékeit a bol­tokban már láthatták a házi­asszonyok, igazi premierjük azonban Nógrádban az Ipoly- parti Vásáron volt a napok­ban. A gyárban nincs vevőki­szolgálás, elsősorban a nagy­kereskedelmet célozták meg. A Família szállítása a nyár fo­Emlékkép a közelmúltból. Balról jobbra: Varga Tibor, Szécsény polgármestere, Bosák Attila ügyvezető igazgató és Juhász Péter, Balassagyarmat polgármestere az Ipoly-parti Vásáron, a cég standján. szélén lévő, 70Ö négyzetméte­res gyártócsarnokukban meg­felelő háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy a termelést egy műszakban 30-40 millió fo­rintos árbevételig felfuttat­hassák. Az üzem létrehozása 30 millió forintot igényelt, a bevezetési időszak után hitel­fölvétellel további bővítésre lyamán megindult már Ro­mániába és Szlovákiába is. Osztrák, német és angol alapanyaggal dolgoznak, a készáruk (mosó- és öblítő­szer, mosogatószer kiszerelé­sét a tulajdonosok F-Pack Kft.-je által gyártott csomago­lógépeken végzik. T. L. Halvány, de reménysugár harmincöt nógrádi településen a dolgozni akarók számára Híre ment, hogy jobb(?) lesz nekünk Nógrád megye a gazdaságilag hátrányos területek közé tartozik - szinte minden nap találkozunk e kijelentéssel. De mit tesznek az illetékesek azért, hogy egyre ritkábban hangozzék el ez a - szőkébb pátriánkra nézve nem éppen hízelgő - mondat? Erről kérdeztük Holles Miklóst, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatóját.-Valójában mit jelent Nóg- rádnak a vállalkozói övezetté való nyilvánítás? Mik lehet­nek az előnyei?- A világ több helyén hoztak létre ilyen működési formát, azon területek gazdasági felja­vítására, amelyek válsághely­zetbe kerültek. Hazánkban az első a záhonyi övezet, ami ez év január 1-jétől működik. Az Országos Területfejlesztési Ta­nács elfogadta az országos terü­letfejlesztési koncepció terve­zetét, melyet a közeljövőben a kormány és az országgyűlés is megtárgyal. Ez tizenegy vállal­kozási övezetet jelöl meg, me­lyek egyike Salgótarján, illetve Bátonyterenye térsége. Erre alapozva fogalmaztuk meg Nógrád megye hosszú távú fej­lesztési stratégiáját. Ennek cél­kitűzései, illetve a hároméves programban szerepel a térség elmaradottságának mérséklése érdekében a vállalkozói öve­zetté való nyilvánítás.- Mi a kezdeményezés lé­nyege?- Kérjük a kormánytól, hogy 1998. január 1-jétől tízéves idő­tartamra kapjuk meg azokat a kedvezményeket, amelyek megilletik az övezethez tarto­zókat.- Mely helységekről van szó?- Salgótarján kistérségében Salgótarján, Bánta, Cered, Egyházasgerge, Etes, Ipolytar- nóc, Karancsalja, Karancsbe- rény, Karancskeszi, Karancsla- pujtő, Karancsság, Kazár, Kis­hartyán, Litke, Mátraszele, Mi- hálygerge, Ságújfalu, Sóshar- tyán, Szalmatercs, Szilaspo- gony, Vizslás és Zabar. A bátonyterenyei kistérség­ben Bátonyterenye, Dorogháza, Kisbárkány, Luciáivá, Márk- háza, Mátramindszent, Mátra- novák, Mátraterenye, Mátrave- rebély, Nagybárkány, Nemti, Sámsonháza és Szuha.- A területfejlesztési tanács ugrásra készen áll a kedvez­mények fogadására?- Abból a szempontból igen, hogy a megye hároméves fej­lesztési programját a kormány a múlt heti ülésen elfogadta. Eb­ben konkrét témákra meghatá­rozott feladatok kaptak helyet. Szerves részét képezi a Salgó- tarján-Bátonyterenye vállalko­zói övezet. Az ezzel kapcsola­tos elképzelések végrehajtását segíti a kormány által elfoga­dott, ez évre szóló több száz­milliós külön támogatási keret. Kedveimények tíz évre- Pontosan mennyi ez az ösz- szeg?- Több mint hatszázmillió. Az első háromszázmillió felosztásáról augusztus 15-én döntünk. Utána, ahogy a pályá­zat nyertesei végrehajtják a fel­adatokat, úgy kapják meg a megítélt összeg esedékes ré­szét. A vállalkozási övezetek­ben a kedvezmények futami­deje tíz év, s az éves adótör­vényben rögzítetteknek megfe­lelően adókedvezményben ré­szesülnek mindazok, akik az előbbi térségben fejlesztést haj­tanak végre. Függetlenül attól, hogy már működő vagy betele­pülő tőkéről van szó.- Az 1996. évi ezzel kapcso­latos törvényben a kedvez­ményezetteknél csak egyéni vállalkozókat említenek. Ez azt jelenti, hogy kizárták a már működő társas vállalko­zások bekapcsolását?- A kedvezmények vonat­koznak mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokra.- Milyen kedvezményekről van szó?-A jelenlegi adójogszabá­lyok szerint a társasági adónál a kedvezmény vagy a mentesség jöhet számításba, attól függően, milyen nagyságú fejlesztést hajt végre a társas vállalkozó. Az egyéni vállalkozó személyi- jövedelemadó-kedvezményre, a társas vállalkozó társasági, il­letve osztalékadó-kedvez­ményre jogosult. Mindkét eset­ben külön rendelkezik azokról a kedvezményekről, amik az ér­tékcsökkenési leírásra vonat­koznak.-Mi lehet az előbbiek ho- zadéka?-A helyi és a betelepülő tőke számára vonzóvá teszi a térséget, minek eredményeként jelentősen mérsékelheti a mun­kanélküliséget, helyenként meg is szüntetheti azt. Mértéke függ a meglévő szabad munkaerő képzettségétől, alkalmazkodó­képességétől (átképzés, to­vábbképzés, új technológiák el­sajátítása). Önkormányzati erőpróba-Az övezet működtetésében meghatározó szerepük lesz a legilletékesebbeknek, a helyi önkormányzatoknak. Tudo­mása szerint felkészültek erre a lényegében új feladatra?- A Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanács véleménye szerint akkor érhetünk el kéz­zelfogható eredményt, ha az ér­dekelt önkormányzatok foga­dókészek a terület-előkészítés­ben, a közművesítésben, átte­kintik helyi adózási rendszerü­ket, s a megváltozott körülmé­nyekhez igazítják. A munkában nagy szerep hárul a gazdasági kamrákra.- És önökre mi hárul?- A területfejlesztés többsze­replős. Mi, az ügynökség, a ta­nács végrehajtó szerve va­gyunk. Ugyancsak szereplő a Közép-magyarországi Regioná­lis Fejlesztési Kft. és a Nógrád Megyei Regionális Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány. Mindegyiknek megvan a sajá­tos szerepe, együtt kell működ­nünk. A vállalkozási koncepció azt ajánlja, hogy a működte­tésre, a marketing-munkára, a tervezésre legyen egy új önálló, vagy az előbbiek közül valame­lyikre alapozott szervezet.- Az előbbi gondolatához kapcsolódva, no, meg a ked­vezőtlen tapasztalatokra em­lékezve kérdem: a sok bába közt nem vész el a gyerek?-Bízom abban, hogy nem. Szükséges, hogy a tanács fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérje és elemezze a végbemenő folyamatokat. Amennyiben szükséges, akkor operatívan avatkozzon be.- Mikor jelentkezhetnek az első konkrét eredmények?- Már ebben az évben is, te­kintettel arra, hogy a megyében és megyén kívül híre ment, hogy térségünkben ilyen kez­deményezések vannak. Hama­rosan várható a folyamat fel- gyorsulása. V. K. Ébredező bankszámlák. Eddig 587-en érdeklődtek a svájci alvó bankszámlákról az igényeket összesítő Emst and Young Ltd. budapesti irodájánál. Legtöbben, 346- an Magyarországról hívták az irodát, a többiek Kelet-, Közép-Európából, illetve a Balkánról keresték meg a céget. Svájcban, ismert nemzetközi szaktekinté­lyekből és választott bírák- ból, már létrehozták az igé­nyeket elbíráló testületet. Vadászkamara. Megala­kult az Országos Magyar Vadászkamara előkészítő bizottsága. Az érdekképvi­seletek megállapodása alap­ján a testület tagja lett töb­bek közt - az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylet részéről - Suchman Tamás, a Rábaközi Vadász Szövet­ség nevében pedig Nagy Imre. Tőzsdei bevezetés. Csü­törtökön bevezetik a tőzs­dén a Pannon-Flax alap­tőke-emelésből származó csaknem 180 ezer, 1000 fo­rint névértékű részvényét. A cég új papírjai a már tőzs­dén lévő Pannon-Flax törzs- részvényekkel azonos jogo­kat testesítenek meg. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 324,67 Francia frank 31,57 Japán jen (100) 168,02 Német márka 106,51 Olasz líra (1000) 108,76 Osztrák schilling 15,13 Svájci frank 130,22 USA-dollár 199,22 ECU 210,32 Sértené az esélyegyenlőséget a különtámogatás Gazdaságok üzleti kapcsolatban Magyarországon csak üzleti alapon szerveződő integrációnak van helye és jövője. Ebben a folyamatban szükségtelen és az esélyegyenlőséget sértő lépés lenne a kormány beavatkozása — jelentette ki lapunknak a földművelésügyi miniszter. I Nagy Frigyes elmondta: a me­zőgazdaságban jelentős azok­nak a földtulajdonosok­nak, magángazdálkodóknak a száma, akik sem eszközökkel, sem forgótőkével nem rendel­keznek, termelésük finanszíro­zása nincs megoldva, s nehezen jutnak hiteihez. A tapasztalatok szerint ugyanakkor jelentős számban vannak már olyan szervezetek is, amelyek készek részt kérni ezeknek a gazdaságoknak a működtetésében. A meglehető­sen széles kínálat nyomán a gazdálkodóknak már szinte a válogatásra is lehetőségük van a partnerek között, kiválasztva azokat, akik a legkedvezőbb, legelőnyösebb feltételekkel bo­csátják rendelkezésre a mező- gazdasági gépeket, a termény- tárolókat, és közreműködnek a felvásárlásban. A pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdaságokat, vállal­kozásokat nyilvánvalóan csak tőkeerős gazdaságok tudják in­tegrálni. Ehhez azonban - a miniszter véleménye szerint - teljesen szükségtelen az állam segítsége. Nagy Frigyes az esélyegyenlőséget sértő hibás lépésnek tartaná, ha az úgyne­vezett integrátorok a kisgazda­ságok segítéséhez a költségve­tésből még külön állami támo­gatást is kapnának. Ezek a gazdaságok - hangsú­lyozta - csak olyan támogatásra formálhatnak jogot, amelyek bármely mezőgazdasági tevé­kenységet folytató gazdálkodó­nak, vállalkozásnak a rendelke­zésére állnak. Megkülönbözte­tésük, esetleges monopolhely­zetük ellentétes lenne az Euró­pai Unióban szokásos gyakor­lattal.- Magyarországon csak az üzleti alapon, szektorsemlege­sen, az állami beavatkozástól mentesen működő integráció­nak van létjogosultsága - hang­súlyozta a miniszter. U. G. Pénztári rajt szeptembertől Alaposan meg kell fontolni a választást Szeptember 1-jétől megala­kulhatnak a magánnyug­díjpénztárak, de a jogsza­bály szerint tagdíjat csak 1998. január 1. után szed­hetnek. A nyár elején elfogadott új nyugdíjtörvény értelmében a munkavállalók meghatározott köre a jövő évtől tb-járuléká- nak negyedét magánnyugdíj­pénztárakba köteles befizetni. Erről szólva Radnai György, az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Fel­ügyeletének elnöke javasolta: az állampolgárok választásu­kat alaposan fontolják meg, hiszen ez hosszú távon kama­tozó és bizalomra épülő piac. A felügyelet a döntést segí­tendő országos ügyfélszolgá­lati hálózatot kíván kialakí­tani. Ezekben az irodákban arra is megbízható választ ad­nak, hogy a választásra jogo­sultak közül kinek érdemes és kinek nem az új nyugdíjrend­szerbe belépni. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügye­lete szeptember 1-jétől átala­kul állami pénztárfelügye­letté, amely a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi. Egyénre lebontott nyilvántartást is ve­zetnek majd a nyugdíjpénztár­tagokról, hogy követni lehes­sen a befizetéseket, és figyel­hessék a pénzek sorsát. Baktériuminvázió Több fronton támadnak a növényi kártevők Az almafák tűzelhalásos be­tegsége miatti veszteségekért az agrártárca nem tudja kár­talanítani a gazdákat; erre az érvényes jogszabályok sem adnak lehetőséget. A súlyos növényi fertőzés okozta kártételeket az idén is, jövőre is a vállalkozói kockázat részének kell tekinteni - kö­zölte tegnapi tájékoztatóján az FM növényvédelmi főosztály- vezetője, Eke István. A sok termelőt érzékenyen érintő bejelentést azonban ki­egészítette azzal: a kormányzat nem hagyja magára a gazdákat. A segítség az idei tapasztala­tokra alapozódik, hogy tudniil­lik megfelelő növényvédelmi előrejelzéssel kombinált pre­ventív védekezési technológiá­val megvédhetők a tűzelhalás betegségre fogékony gyümöl­csösök, A növényvédelmi hatóság ezért jövőre a fertőzés szem­pontjából legkritikusabb idő­szakban, tehát virágzás idején, az egész ország területén mű­ködtetni fogja az idén helyen­ként már eredményesen alkal­mazott, Amerikából vásárolt előrejelzési rendszert. A véde­kezés megszervezése és végre­hajtása azonban a termelők kö­telezettsége marad. Sajnos, pusztít egy másik ve­szedelmes kártevő, az amerikai kukoricabogár is. Első hírnökei már 1995-96-ban Baranyában, Bács-Kiskunban felbukkantak, s az idei megfigyelések további térhódításukról ta­núskodnak. A szakemberek szerint elszaporodá­suk megakadályo­zásának leghatáso­sabb módja a vetés­forgó alkalmazása. Kórokozók tá­madták meg a diny- nyéseket, a zöldség­féléket, s Győr-Mo- son-Sopron, Hajdú- Bihar, Csongrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a paradicsomot. A be­tegségek gyors ter­jedésében nemcsak a csapadékos időjá­rás ludas, hanem a termelők szakmai felkészületlensége, az ellenőrizetlen eredetű vetőmag használata is. Újvári Gizella A tűzelhalás-betegséggel fertőzött területek 1996-97-ben Megye Felderített terület (ha) Fertőzött terület (ha) 1996 1997 1996 1997 Baranya 5361 7510 690 270 Bács-Kiskun 53180 53600 11817 6 Békés 8436 328 1650 82 Borsod-Abaúj-Zemplén 5438 3308­23 Csongrád 7712 900 367 9,6 Hajdú-Bihar 1210 2097­4 Heves 1375 360­1 Somogy 480 320­0,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21801 12800­309 Jász-Nagykun-Szolnok 1957 1957­3 Tolna 344 500­0,1 Veszprém 953 582­0,5 Zala 1364 12000­391 Összesen 109611 96262 14524 1099

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom