Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-05 / 181. szám
2. oldal Megyei Körkép rf _ PÁSZTÓ 1997. augusztus 5., kedd Vége a hét szűk esztendőnek - Mezőgazdaságunk esélye az ezredfordulón Jég hátán is megél a palóc ? Az elmúlt hét esztendőben negyedére csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, s az 1992-97 közötti időszakban 500 milliárd forint értékű vagyon tűnt el az agráriumból - mondta dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a minap Balassagy armaton tartott mezőgazdasági napon. Grafikák és kerámiák - A bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ kisgalériá- jában Hadusovszky Rudolfné óvoda-pedagógus munkáiból összeállított tárlat látható. A népviseletet bemutató kerámiababák, díszkerámiák és grafikák augusztus hónapban a művelődési központ nyitva tartási idejében várják a látogatókat. fotó: rigó tibor Felmondás és hivatalmegszűnés előtti feladat: ötvenkilenc árverés megyeszerte Alinak a földárverések-Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH), valamint a megyei hivatalok jövő évi megszüntetése nem érinti a most folyó kárpótlási ügyeket - nyilatkozta többi között Nagy Ferenc, az OKKH elnöke. - Augusztus 20-a előtt befejezik a még hátralévő földárveréseket. Az előbbiek mennyiben érintik megyénket, illetve miként térnek el az országostól? Lapunk kérdéseire dr. Medgyesy Péter, a Nógrád Megyei Kárrendezési Hivatal hivatalvezetője válaszolt.- Hol tartanak ma megyénkben a földárverések?- Először inkább a munkafeltételekről szólnék. A 13 fős csapatból nyolcnak július 31-én adtam át a felmondásról szóló papírt. A felmondási idő hat hónap, ebből hármat kötelesek ledolgozni, a fennmaradó három hónapban felmentést kapnak a munka alól. A megmaradó öt főből négynek 1998. január 1 -jétől szűnik meg a munkaviszonya. A jelenleg gyesen lévő kolléganőnk pedig 1998. július 1-jétől az FM állományába kerül. A hivatal pedig 1998. március 1 -jétől megszűnik.- Addig a megcsonkított csapatnak milyen feladatokat kell még elvégeznie?- Ötvenkilenc árverés van még hátra. Ebből tíz olyan, ami az egyes földalapra, huszonkettő pedig a kettes állami földalapra vonatkozik. Az előbbiek közé tartozik a rom- hányi Rákóczi Mezeje MgTsz, Kétbodony, Kisecset, Romhány, Szátok, Szente, Tereske, Pusztaberki, a drégelypalánki Szondi MgTsz, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece. A második kategóriába az alábbiak tartoznak: Balassagyarmaton az Œ- FAG, az őrhalmi HNF MgTsz, Ecsegen a Béke MgTsz, valamint a Mátraaljai Állami Gazdaság, Karancskesziben az IE- FAG Balassagyarmat, a lu- dányhalászi Termelő kft., Nóg- rádsipeken az IEFAG Balassagyarmat, a varsányi Újkalász MgTsz, Rimócon IEFAG Balassagyarmat, varsányi Újkalász MgTsz, Salgótarjánban az IEFAG Balassagyarmat, Szurdokpüspökiben az MEFAG Eger, Béke MgTsz, Varsány- ban az IEFAG Balassagyarmat, Magyamándori ÁG (Szügy), varsányi Újkalász MgTsz, Rét- ságon a Magyamándori ÁG (Szügy), Bujákon a földhivatal által megadott pótlólagos kijelölés, Erdőtarcsán a hatvani Lenin MgTsz. Az egyes számú szövetkezeti földalapból tíz árverés van hátra tíz községben, a II. állami földalapból negyvenkilenc árverés megtartása várat magára tizenkét községben, a II. állami huszonkilenc földalapból pedig - ahol még nem volt I. állami földalap árverés —: Kisecset, Tereske, Pusztaberki, Szente, Kétbodony, Romhány. Reményeink szerint öt, esetleg tíz árverést tudunk lebonyolítani a hivatal megszűnéséig. Nem látok esélyt arra, hogy a kárpótlás megyénkben jövőre sikeresen befejeződjön. Valószínűleg negyvenkilenc árverés megmarad másoknak.- Ha jól értettem, jelenleg állnak az árverések.-A földcserék és a peres ügyek miatt igen. Csak olyanokat tudunk meghirdetni, ahol az ÁPV Rt. jogerős határozattal jóváhagyta, vagy elutasította a földcserekérelmeket, az érintettek megkötötték a csereszerződést, a földhivatalnál bejegyezték a föld tulajdonjogát.- A személyes kárpótlásokkal kapcsolatban milyen feladat hárul önökre?- Ügyfélszolgálatunknál megvásárolhatják az adatlapot, igénylőcsomagot, tanácsokat adunk. Aki nálunk adja be kérelmét, azt továbbítjuk az OKKH-nak. Július 30-áig hat- százkilencvenketten vették meg az egységcsomagot, százöt- vennyolcan küldték vissza.-À hivatalból távozottak- nak van-e új munkahelyük?-Tudomásom szerint nincs, mert sem az FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalánál, sem a földhivatalnál betöltetlen munkahely jelenleg nincs. Venesz Károly Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara alelnöke és Ur- bán Imre, a Földművelési Minisztérium Nógrád Megyei Hivatalának vezetője is lesújtó számadatokkal ecsetelte az ag- rárium országos és megyei helyzetét a termelőknek tartott minapi tájékoztatón. Hét-nyolc éve menetelünk lefelé a lejtőn, s Nógrád még azokon a területeken is visszaesett, ahol valójában versenyképesek vagyunk.-Elég csak a bogyósgyü- mölcsűekre gondolni - emlékeztette a jelenlévőket Mayer Antal, a terméktanács országos elnöke. - Ugyanis ebből Nóg- rádban évi 8 ezer tonnáról 4 ezerre esett vissza a termelés. Urbán Imre a növénytermesztés visszaesését 40 százalékban számszerűsítette, s ami még jelentősebb volumenű, az a búza és a tavaszi árpa. Igaz, az idén a búza hozama gyenge, s a minőség sem elfogadható. Az okok között elsősorban a pénztelenséget lehet sorolni, ami technológiai hiányosságokat eredményez. Elszomorító képet mutat az állattenyésztési ágazat is, a megye 16 szakosított szarvasmarhatelepe gyakorlatilag megszűnt, alig néhányban találni töredékére fogyott állatállományt, s Nógrádban a meglévő pályázati keretet sem használják föl a termelők. Dr. Csikai Miklós az agrárgazdaság ezredfordulós esélyeiről elmondta: jelenleg hiányzik a szakmai és érdekvédelmi szervezetek összefogása, az egymással versengő kamara, terméktanács és sok egyéb szervezet kioltja egymás hatását. A vidéki gazdálkodók jelentős része nem képes exportképes termék előállítására. Más nemzetekhez képest kiváló lehetőségeink vannak az élelmiszer-gazdaságban, mely egyre nagyobb szerepet kap a Föld népességnövekedése révén. Magyarországon a földterület 65 százaléka alkalmas élelmiszer termelésére, míg a világon ez az átlag csak 9 százalék. Ennek az erőforrásnak a kiaknázása a magyar mezőgazdaság sikerességét jelentheti. A termelés biztonságához azonban - Csikai véleménye szerint - hatékonyan kell működtetni az agrárpiaci rendtartást, a versenyképesség növelésére ebben a szektorban sem lehet a versenyképesség megőrzése érdekében elhanyagolni a kutatás-fejlesztést, s meg kell szüntetni azokat a szélsőséges termelői ármozgásokat, melyek egyes kultúrákat a magyar agráriumban kive- széssel fenyegetnek. A kamara elnöke úgy véli, hogy ameny- nyiben előre látható jogrenddel védjük a mezőgazdasági vállalkozókat, úgy mindössze hét szűk esztendőről beszélhetünk, s az ezredfordulóra komoly eredményekre lehet számítani. Dr. Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója olyan céget vezet, melynek évi árbevétele megegyezik Nógrád ösz- szes ipari és mezőgazdasági teljesítményével. A mezőgazdaság sikerét ő az integrációban látja, minek híján van Nógrád megye. Véleménye szerint a szerves fejlődésű falvak lehetnek a modellek, melyek majdhogynem önellátásra rendezkedtek be. Jelen pillanatban az Ipoly mentén komoly problémát jelent a tőkeszegénység, a befektetők hiánya, a piactól való távolság és a föld alacsony termőképessége. Ám ahogy Papócsi fogalmazott, jég hátán is megél a palóc. Lehetőségünk van az állattenyésztés több területén, s - ha más nem is - az országos átlagnál 20-25 százalékkal olcsóbb munkaerő felkeltheti a befektetők figyelmét is. Géczy Gyula, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését párhuzamosan képzeli el. Az agráriumot idegenforgalommal, falusi turizmussal, rekreációs tevékenységekkel összekapcsolva nagyobb tőkebevonásra van lehetőség, s ezáltal színvonalban, környezetvédelemben és jövedelmezőségben is javulás érhető el. Tarnóczi Eddig ötvenezer forint kárt okoztak a pusztító salgótarjáni vandálok Ne hagyd letépni a virágot !- Gyönyörű virág-kompozíciókkal, különleges növények telepítésével készül Salgótarján a Virágos Magyarországért mozgalom augusztusi zsűrijére. Sajnos, nem mindenki tekinti szívügyének a város sikerét - panaszolta lapunknak Feketéné Sörös Erika, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. kommunális részlegvezetője. A Fő téri ágyásba tizenhárom igen különleges növényt, can- nat is telepítettek májusban. Ma már csak kettő maradt belőle. A litkei elágazóban számos próbálkozás után végre bevált a hajnalka nevű kúszónövény, amely a templom szürke, beton támfalának eltüntetését hivatott szolgálni, ám sok helyen letépik a növényt. A vásártéri ’56-os parkban néhány ginkofa szúrhatott szemet a vérebüket ott sétálta- tóknak, mert karmukat annak kérgén edzették a jószágok, nyilván a gazdi egyetértésével. E lombhullató fenyőféle gyakorlatilag belepusztul a kéreg elvesztésébe, pótlása pedig igen jelentős összegbe kerül. A részlegvezető szerint a virágágyásokban, dísznövényzetben eddig bekövetkezett kár több tízezer forintra tehető. Hozzátette, hogy a felhívás hatására nagyon sok családi- ház-tulajdonos tette rendbe az utcafronti ágyását, kertjét, ám százak munkáját egyetlen vandál személy egy „jól irányzott” mozdulattal semmisítheti meg. Feketéné ismételten arra kérte a város lakóit, ne engedjék tönkretenni e fáradságos munkát, hiszen pár nap múlva szakértő szemek értékelik majd annak gyönyörű gyümölcsét. (németh) Hatvanan az asztalok körül Szakszervezeti küldöttértekezlet Bátonyterenyén Talán hatvanan ültek az asztalok körül. Többnyire ősz fejű, a bányát megjárt férfiak és néhány asszony. Nyugdíjasok Bátonyterenyéről, meg a környező településekről, Tarról, Pásztoréi, Nagybárkány- ból. Olyanok, akiknek munkát, biztos megélhetést jelentett a bánya. S, hogy bezárták az aknákat, sokuk élete lett szegényebb és reménytelenebb is. Nem hallgatta el ezeket a gondokat Toldi Miklós, a szakszervezet titkára sem, amikor az elmúlt négy esztendő munkájáról adott számot. A javuló szervezeti életről, iparkodó, az emberekkel törődő bizalmiakról, a megszerzett, jogos juss védelméről beszélt a több mint hétszáz szakszervezeti tagot képviselő küldötteknek. Elmondta, hogyan takarékoskodtak a tagdíjakkal, hogy jusson is, maradjon is pénz a rászorulók támogatására, a betegek látogatására és üdülő híján közös kirándulásokra. S a szolidaritásról beszélt, amely úgy beleivódott a bányászok zsigereibe, mint annak idején bőrük pórusaiba a szénpor. A bátonyterenyei szakszervezeti tagok majd 400 ezer forintot adtak össze a Nyugdíjas Bányász Alapítványba, hogy segíteni tudjanak azokon, akik hosszú éveket töltöttek kemény munkával és most mégis nehezen élnek. Emberség h*)áa-Első lépésünk az volt, hogy rendeztük a bányászok szénjárandóságát. Egészen a Legfelsőbb Bíróságig kellett mennünk érte ... Jóllehet az lett volna az emberséges, ha ezt még a szénbányák vezetői rendbe teszik - magyarázta Toldi Miklós. Szerencsére nem hadakoztak hiába. A korábbi háromezer forint helyett az idén már tizenhatezer-száznegyven forintot vitt a postás nem kevesebb mint tizenegyezer bányásznak és özvegynek. Intéztek segélyt munkában megrokkant embereknek és balesetben elhunyt bányászok özvegyének. Évente mintegy száznegyvenezer forintot fizettek ki önerőből a nehéz körülmények között élő társaknak. Kivételes esetekben kivételes nyugellátást intéztek. Bátonyterenyén és környékén ki- lencvenen kaptak hatszázezer forint kiegészítést meglehetősen szerény járadékukhoz. Ktniaégka tartani Dósa István messzemenően egyetértett a segítségnyújtás mindenféle módjával.-Statisztikát lehet készíteni akármennyit. A számok azonban nem mutatják az emberek hangulatát, érzelmeit. Sokan vannak közöttünk olyanok, akiken a legkisebb gondoskodás is segít... Másképpen látják a világot. Más lesz a hangulatuk is - osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Gróf János mondandója is a szakszervezeti tagok körében elevenen élő bányász-szolidaritást járta körül.-Talán több kisnyugdíjason segíthetnénk, ha azok, akik többet kapnak, magasabb tagíjat fizetnének - tanácsolta. Csengődi Sándor azonban óvatosságra, türelemre intett:- A tagdíjak emelését alaposan meg kell fontolnunk. Azt hiszem, jó néhányan itt hagynának bennünket. Márpedig a mi dolgunk az, hogy visszahívjuk azokat a tagokat is, akik korábban elmentek tőlünk ... Czikora Györgyné is azt tartja a szakszervezet egyik legfontosabb dolgának, hogy segítse tagjait bajaik, gondjaik enyhítésével.- Sokszor talán nem is az a kis pénz számít, amit adni tudunk. Többet jelent ennél, hogy érzik, törődnek velük, figyelnek rájuk. Azt látják, nincsenek egyedül, közösséghez tartoznak - magyarázta meggyőződéssel. Munkahelyek kellenek Sok szó esett a tanácskozáson a bátonyterenyei önkormányzat munkájáról. Elmondták, hogy szívesen látnának bányásznyugdíjasokat a városi képviselő-testületben. De mindenekelőtt arról beszéltek, úgy gazdálkodjanak, hogy ne legyenek ellátatlan településrészek és sorsukra hagyott emberek. Balázs Ottó, a város polgár- mestere szinte naponta szembesül ezekkel a gondokkal.- Sok nálunk a munkanélküli, a szegény ember. Jóllehet az elmúlt években több mint ezerkétszázan jutottak munkához, a munkanélküliek száma mégis nő. Közmunkákat szervezünk, hogy dolgozhassanak, és évente kifizetünk kétszáz- millió forint szociális segélyt - sorolta. Jól tudja, hogy a végleges megoldás a fejlesztés, a munkahelyteremtés. Erre pedig az évi hetven és fél millió - ami rendelkezésükre áll - nem elegendő. Ha Bátonyterenye és környéke a kiemelt vállalkozási övezetek sorába kerül, akkor talán enyhülnek gondjaik. Az idén száz esztendeje annak, hogy megindult a bányászkodás Bátonyterenyén és környékén. Egészen természetes volt hát, hogy Kovács László, a bányaipari dolgozók és nyugdíjasok szakszervezeti bizottságának megyei elnöke a szakszervezeti munka mellett a szénbányászat helyzetének megnyugtató rendezését sürgette.- Ez jelenthet új munkahelyeket a nógrádiaknak, biztosabb anyagi alapokat az ön- kormányzatoknak és a szak- szervezeteknek ... S hathatósabb segítséget azoknak, akik erre leginkább rászorulnak - összegezte mondandóját. A küldöttek héttagú vezetőséget választottak és huszonnyolc képviselőjüket küldték a megyei küldöttértekezletre. Az új titkár a régi maradt, Toldi Miklós. V. G.