Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-28 / 200. szám

1997. augusztus 28., csütörtök Egészségügy 5. oldal Magyar Rehabilitációs Társaság XV. Vándorgyűlése Szakmai társaságunk 1976-ban alakult Magas szintű képviselet Hazánkban az orvosi rehabilitáció kezdeményei jóval a II. világháború előtti időszakban alakultak ki, többek között utalva a tbc elleni küzdelem átfogó programjára, Dollinger Gyula munkásságára, a vakok szövetségének aktivitására, a mozgásfogyatékos gyermekek iskolai képzésére stb. A második világháború után a hetvenes évekre alakult ki az a szakmai kényszer, aminek ha­tására megalakult az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, mint az orvosi rehabilitáció egészségügyi ellátó rendszeré­nek csúcsa. Azonnal felmerült az igény egy szakmai társaság megalakí­tására is. A Magyar Rehabilitá­ciós Társaság 1976-ban alakult, mint a Magyar Orvos Társasá­gok és Egyesületek Szövetsé­gének tagja. Tekintettel arra, hogy a rehabilitáció igen össze­tett, interdisciplináris szakma, társaságunk tevékenységét szekciókban végzi. Ma az alábbi szekciói van­nak társaságunknak: mozgás- szervi, belgyógyászati, gyer­mek, gerontológiai, neuro-uro- lógia, onkológiai, reumatoló­giai, orr-fül gége, szemészeti, epilepszia szekció. Társaságunk fő feladata a re­habilitációval (orvosi, foglal­kozási, pedagógiai, szociális) foglalkozó magyar szakembe­rek szakmai munkájának, tár­sadalmi tevékenységének tá­mogatása, koordinálása, az or­vosi rehabilitáció mint orvosi szakma magas szintű képvise­lete a hazai és nemzetközi szakmai életben. Kapcsolatfej­lesztés azokkal a hazai kor­mányszervekkel, állami, társa­dalmi és magánintézmények­kel, amelyek hatáskörébe, munkaprogramjába rehabilitá­ciós tevékenység is tartozik. Szoros együttműködés szüksé­ges a rehabilitációra szorulók érdekvédelmi szervezeteivel. Ennek érdekében rendszere­sen szervez tudományos össze­jöveteleket, konferenciákat. Eddigi legjelentősebb rendez­vényünk az 1994-ben Budapes­ten rendezett Rehabilitation In- temational-el közösen rende­zett Euróipai Regionális Konfe­rencia. Evek óta rendezünk rendszeresen interdisciplináris fórumokat a rehabilitáció és az egyéb orvosi szakmák aktív részvételével. 1997. november 27-29. kö­zött rendezzük meg a MO- TESZ-szel közösen a Reha- Hungary 1997. Konferenciát és Kiállítást. 6 éve van társaságunknak önálló folyóirata, a Rehabilitá­ció. Jelenlegi egyik legnagyobb vállalkozása, hogy kiad egy or­vosi rehabilitációval foglalkozó magyar nyelvű kézikönyvet. Évente díjat adunk ki a hazai rehabilitáció terén legtöbbet te­vékenykedő szakemberek szá­mára. Az 1997. évi Vas Imre - emlékérmet dr. Kákái Károly kapja, aki hosszú évek óta a Szentgotthárdi Rehabilitációs Kórház igazgatója, a Rehabili­tációs Szakmai Kollégium tagja. Szeretnénk, ha tagjaink kö­zött tudhatnánk minél több, a rehabilitáció bármely területé­vel foglalkozó szakembert, ér­deklődőt. A Magyar Rehabilitációs Társaság címe: 1528 Budapest, Szanatórium u. 2. Dr. Klauber András főtitkár Egymásra épülő betegellátás Nógrád megyében a hagyomá­nyos iparszerkezet következté­ben az átlagosnál is több a mozgásszervi megbetegedés. A rehabilitáció iránti igény, tehát igen jelentős már évtizedek óta. Szervezeti feltételei 1978 óta valósultak meg, amikor 20 ággyal kialakították a rehabili­tációs részleget. Reumatológiai osztályhoz tartozva kezdetben főleg agyvérzés utáni és reuma­tológia munkaképes betegek rehabilitációjával foglalkoz­tunk. A növekvő igények foko­zatosan szélesítették az ellátot­tak körét, kialakult a szakmákat képviselő multidisciplinaris team. Jelenleg az osztály mint a nem sebészeti mozgásszervi be­tegellátás alaposztálya három egymástól elkülönülő, de szakmai szempontból össze­kapcsolt egységként működik 52 ágyon - rehabilitációs rész­leg; - reumatológiai részleg; - központi fizikoterápiás részleg. A rehabilitációs részlegen: - stroke betegek; - amputált be­tegek; - ortopéd műtétek utáni állapotok; -idegsebészeti mű­tétek utáni állapotok; - baleset utáni állapotok; - reumatoló­giai betegek; - összetettebb mozgásszervi problémájú reu­matológiai kórképekben szen­vedők rehabilitációjával foglal­kozunk. A reumatológia részlegen:- gyulladásos ízületi és köto- szöveti betegségekkel; — dege- neratív ízületi és gerinc beteg­ségekkel; •- metaboliticus arth- ropathiákkal; - generalizált csontbetegségekkel; - belgyó­gyászati és egyéb kórképekhez csatlakozó csontizületi elválto­zásokkal foglalkozunk. A központi fizikoterápiás részlegen - biztosítjuk a fiziko­terápiás kezeléseket a fekvő és járóbetegek számára; -konzí­liumot, tanácsadást adunk házi­orvosok és más szakterületek számára. Cél egy olyan egy­másra épülő mozgásszervi be­tegellátási rendszer kialakítása, melyből a beteg számára az op­timális forma választható ki. Az ember ősi törekvése... A fogyatékosság, rokkantság következményeinek csökken­tésére való törekvés, vagyis ahogyan ma nevezzük a re­habilitáció ősi törekvése az embernek. A WHO adatai szerint ma a világ lakosságának 8-10 %-a olyan mértékben károsodott, hogy akadályoztatva van a munkavégzésben, az önellátás­ban, a háztartásban, az iskoláz­tatásban. A betegségek követ­kezményeit különböző fokoza­tok által jelzett fogyatékossági folyamattal jelölhetjük. Károsodás Időszakos vagy állandó pszi­chológiai élettani, vagy anató­miai vészteséget vagy rendelle­nességet jelent. Fogyatékosság Az ember normális szenzo­ros, motoros vagy mentális funkcióihoz szükséges képes­ségek részleges vagy teljes, át­meneti vagy végleges hiányát jelenti. Rokkantság Az egyén kora, neme és szo­ciális szerepe szerint elvárható mindennapi élettevékenységek tartós akadályoztatottsága. A károsodás biológiai tesztek­kel, a fogyatékosság funkcioná­lis felmérésekkel, a rokkantság az életminőség vizsgálatával mérhető. Rehabilitáció Azt a szervezet segítséget ért­jük alatta, amit a társadalom nyújt a huzamosan vagy végle­gesen fogyatékos, vagy rokkant embernek, hogy megmaradt képességeivel ismét elfoglal­hassa helyét a közösségben. A rehabilitáció orvosi, pedagógiai foglalkozási és szociális intéz­kedések tervszerű, együttes és összehangolt, az egyénre sza­bott alkalmazása. Orvosi rehabilitáció Azt a tevékenységet értjük alatta, amelyet az orvostudo­mány saját eszközeivel (diag­nosztika, terápia, prevenció, gondozás) nyújt a fogyatéko­soknak, rokkantaknak, hogy meglévő képességeik kifejlesz­tésével önállóságukat részben vagy egészben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, a munkahelyre, a társadalomba való beilleszkedésre. Az orvosi rehabilitáció eszkö­zei: fizikoterápia, pszichoterá­pia, beszédterápia, segédeszköz ellátás. Az orvosi rehabilitáció lényege a meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos meg­ítélése, fejlesztése és tréningje, amelyhez a rehabilitálandó ak­tív, tevőleges részvétele is szükséges. A rehabilitáció többféle szakember együttmű­ködése, szoros team-munka ke­retében képzelhető el. Az orvosi rehabilitációs team tagjai: orvos, nővér, gyógytornász, logopédus, pszi­chológus, konduktor, szociális munkatárs, orvosi műszerész, munkaterapeuta, konziliárusok az orvos koordinálásával. Pedagógia rehabilitáció Oktatási tevékenységek a fia­tal fogyatékosok, rokkantak speciális gyógypedagógiai ne­velését részben a munkaképes korban új szakmára átképzését, kiképzését foglalja magába. Foglalkozási rehabilitáció Célja olyan munkahely-, il­letve munkakörülmények biz­tosítása, amelyet a rokkant ál­lapotának további romlása nél­kül el tud látni. Szociális rehabilitáció A szociális intézkedések, az anyagi támogatás és szociális gondozás mellett a rehabilitá­ciós segédeszközökkel való el­látás, a megfelelő lakás- és köz­lekedési lehetőségek biztosí­tása, a szabadidő kulturált és egyenrangú eltöltésének előse­gítése, az érdekképviseleti szervek támogatása, a társada­lom szemléletének formálása tartozik e fogalomkörbe. „Ne azon keseregjünk ami elveszett, annak örüljünk, ami megmaradt” Féloldali bénultakhoz szólva A féloldali bénulás az agyban keletkezett körülírt, vagy kiter­jedt károsodás következménye, amely az agy elváltozásával el­lentétes oldalon jelentkezik. Nemcsak mozgásfunkciók kiesése, hanem különböző érzékelési zavarok, izomtónus, tartási refle­xek változása, szellemi élet, beszéd, írás, olvasás és számolás zavara is jellemzi. Nyomnélküli gyógyulás az esetek legna­gyobb részében nem lehetséges. Bizonyos működések végleges elvesztésével, tartós rokkant­sággal is számolni lehet, de ez­zel meg kell tanulni együtt élni és megfelelni a mindennapos élet igényeinek. A rehabilitáció során a félol­dali bénult megtanulja kikü­szöbölni működési zavarait, il­letve kialakítja - az állapotához képest — a legoptimálisabb szintű életmódbeli lehetőségeit. Számára ez életprogram, mely elképzelhetetlen a saját és csa­ládjának aktív részvétele nél­kül. Mit tegyen a féloldali bénult otthon, hogy a lehető legjobb állapotát elérje és megőrizze? Mivel segíthet a család, a kör­nyezet? Elsődleges feladatok közé az alapbetegség vagy betegségek kezelése, rendszerese ellenőr­zése, ill. a rizikófaktorok (alko­hol, dohányzás, testsúly feles­leg stb.) kiküszöbölése tartozik. A testmozgás, a torna, a re­habilitáció alappillére, amely­nek követelménye a fokozatos­ság és a rendszeresség. A moz­gások javulása nem „csodasze­rek”, hanem nagy erőfeszítést igénylő fizikai tréningek függ­vénye. A beszédképtelenségben szenvedő bénultak tartós és speciális kezelésre szorulnak. A logopédus (beszédjavító) segít­ségén kívül a család is sokat se­gíthet. Otthon csak egyszerű dolgokról lassan, rövid monda-' tokban beszéljenek. Hangos ol­vasási, számolási, írásos gya­korlatok fejlesztik a kiesett funkciókat. Fontos a napi önellátási és élettevékenységi feladatok megtanulása, a napi életritmus kialakítása. A beteg ember csa­ládjával keljen fel, mosakod­jon, öltözködjön lehetőség sze­rint önállóan. Öltözködésnél mindig a beteg végtagra kell a ruhát felvenni, vetkőzésnél for­dítva. A lábbeli rögzítése ne le­gyen bonyolult (tépőzár). Sze­reljünk fel a kádba, WC-be ka­paszkodót. A fürdőkádnál ká­dülőkével könnyíthető meg a tisztálkodás. Segítsünk abban is, hogy a beteg a szépítkezési igényét is kielégíthesse (fodrász, borot­válkozás, kozmetika stb.) A lakásból a szabad, bizton­ságos mozgást akadályozó bú­torokat, szőnyegeket távolítsuk el. A helyváltoztatáshoz legye­nek meg az éppen aktuálisan szükséges segédeszközök (bot, 3-4 lábú bot, járókeret). Hasz­nos lehet az ápolásnál a gördít­hető szoba-WC, az ágy tál, a „kacsa”. A háztartási munkát tapadó­korongos segédeszközök segít­ségével végezheti el a beteg. A lakásból való kimozdulás, a társasági élet nem szabad, hogy elmaradjon, ugyancsak fontos a szabadidő hasznos el­töltése is. A lelki, a magatartási, vala­mint a szellemi zavarokkal ne­héz megküzdeni. A betegség önmagában is depressziót vált ki, amelyet a környezeti nehéz­ségek tovább fokozhatnak. A bénult ember számára a család­jában újból kialakított és meg­erősített helye döntő fontosságú lehet. Nem szánakozni, de segíteni kell! Csak annyit, és csak ab­ban, ahol és amennyit feltétle­nül szükséges! Az otthoni ápolásnak, gon­dozásnak legfőbb indítéka - a szeretet, az együttérzés, a segí­teni akarás mellett - az legyen, hogy a legkisebb siker is köny- nyít a beteg állapotán és a kör­nyezet gondjain. Gyújt és adományoz, beteget ápol, véradókat toboroz Messzire ér a Vöröskereszt keze Az emberi életet és egészséget védelmező Vöröskereszt me­gyei szervezetének táborában mintegy hatezren végzik sok­irányú, humanitárius tevékenységüket. A munkanélküliség, a családok elszegényedése, széthullása megsokszorozta a szo­ciális szolgáltatásai - a népkonyha, nappali melegedő és a hajléktalan szálló - iránti igényeket. Szegények, magányos elesettek, és más okok miatt rászorulók részére folyamatosan gyűjti az adományokat, ruhasegéllyel, esetenként tanácsadással is se­gítséget nyújt mindennapi gond­jaik mérsékléséhez. Klasszikus feladatai közé tartozik az eltűnt, közeli hozzátartozók keresése, melyhez adatokat, címeket gyűjt. Barátok, ismerősök, csa­ládfához szükséges iratok, ok­mányok felkutatását azonban nem vállalja fel. Ruhagyűjtés, segélyezés A Vöröskereszt, megyei szerve­zetének székhelyén (Salgótar­ján, Rákóczi út 36. megyeháza) hétfőn és csütörtökön 9-től 14 óráig lehetőséget nyújt gyógyá­szati segédeszközök kölcsönzé­sére. Országos keresőszolgálata ukrajnai sírlátogatás szervezé­séhez igazolást ad, ezzel kapcso­latosan további információkkal szolgál a megyei szervezet. Ruhagyűjtő- és segélyező he­lyei, az ilyen célú megkeresés időpontjai megyénkben a kö­vetkezők: Salgótarján: Múzeum tér 1, péntek. 9-től 14 óráig, Pásztó: Fő út 20, szerda, 8-tól 16 óráig. Bátonyterehye: Csen- tei út. 4. csütörtök, 9-től 15 óráig, Balassagyarmat: Bal­tik Frigyes út. 10. kedd, 8-tól 16 óráig, Rétság: Rákóczi út. 20-22, hétfő, 8-tól 16 óráig. Szécsény: Rákóczi út. 79. szerda, 9-től 16 óráig. A megyei vezetőség külön figyelmet fordít a hátrányos helyzetű családok gyermekei­nek üdültetésére: idén nyáron 270 diákot vittek kirándulni, strandolni. Széles körű társa­dalmi összefogással lengyel ár­vízkárosultak táboroztatásáról is gondoskodott. A tanévkezdés­hez kapcsolódó kiadások csök­kentésére évente segélyezési akcióhoz kéri a lakosság hozzá­járulását: használt, de jó álla­potú tanszereket, iskolatáskákat a fenti gyűjtőhelyeken jelenleg is várja, hogy a szegényebb gye­rekek részére eloszthassa. Rendszeresen felkér cégeket is arra, lehetőségeikhez mérten te­gyenek felajánlásokat, kapcsola­tépítése is főként erre koncent­rál. A területi szervezetek fiatal­jai, önkéntesei részt vesznek a rászorulók gondozásában, ott­honi ápolásában. Végzik a ház körüli teendőket, kiváltják a gyógyszert, bevásárolnak, el­hozzák az ebédet. Az effajta utánpótlás érdekében gyakran indítanak házigondozó, beteg­ápoló tanfolyamokat. Sőt, az utóbbi években elsősegélynyúj­tókat, béby-sittereket is képez­nek. Akik ez iránt érdeklődnek, a városokban működő területi szervezeteket keressék fel. Fontos a megelőzés Humanitárius munkája kiterjed a börtönre is: Balassagyarma­ton az elítéltek egészséges élet­viteléhez, a szabadulás utáni társadalmi beilleszkedéshez, a családi kapcsolat erősítéséhez, helyreállításához nyújt segéd­kezet. Sokat tesz az egészséges életmód népszerűsítéséért, a fiatalok körében a drogok ár­talmainak felismeréséért, a szenvedélybetegségek megelő­zéséért, a már „leszakadt” réte­gek felvilágosításáért. Csecse­mőgondozó, egészségnevelő, versenyekkel szintén a fiatalok, illetve az ifjú házasok családi életre nevelését mozdítja elő. Az ifjú vöröskeresztesek szinte évente találkoznak landsbergi „kollégáikkal,” ily módon nyelvet gyakorolhatnak, tapasz­talatot cserélhetnek. A Vöröskereszt által meg­hirdetett Egészségesebb Falva­kért mozgalom akcióban a me­gyéből 25 község vesz részt. Az ősz folyamán a települések képviselőit találkozóra hívja a Vöröskereszt. Áldozatkész segítők Véradás szervezési programját a megye két vérellátó állomá­sával egyeztetve eredményesen teljesíti. E két vérellátó állomás Madzsar József Nógrád Megyei Kórház Vérellátó Állomás (Salgótarján, Füleki u. 66.) és a dr. Kenessey Albert Városi Kórház és Rendelőintézet Vér­ellátó Állomás (Balassagyar­mat, Rákóczi u. 125-127.) Kü­lönösen örvendetes, hogy nő a fiatal, első véradók száma. Kö­szönet ezért az áldozatkész vér­adóknak, szervezőknek. A Vöröskereszt feladatai szerteágazóak, teljesíteni vál­lalt kötelezettségeiket, segíteni a rászorulókat csak akkor tud­ják, ha szervezeteiket támogat­ják. Számítanak a jó szándé- kúak adományaira. Számlaszámúk: 10200490-37011468-00000000 A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete köszönetét fejezi ki mind­azoknak az egyéneknek, válla­latoknak, intézményeknek, kft.-knek, önkormányzatok­nak, képviselőknek, akik ter­mészetbeni, vagy pénzadomá­nyaikkal lehetővé teszik célki­tűzéseik megvalósítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom