Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-27 / 199. szám
Megyei Körkép 1997. augusztus 27., szerda Lebuknak a határsértők a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság szobi kirendeltségén Rejtekhely és hamis útiokmány a két fő módszer Szob nem tartozik a nagy létszámú települések közé, ámde a forgalmi jelentősége kiemelt, hiszen az ország egyik legnagyobb vasúti átkelője. A magyar-szlovák határon fekvő városkának a vasútállomásán naponta kilenc pár nemzetközi gyors- és négy pár személyvonat halad át. Ezek között vannak olyanok is, amelyek nem itt, hanem a szomszéd Sturovoban állnak meg. Évente 140-150 ország állampolgárai haladnak át legálisan ezen a vonalon a világ minden égtája felé. Az utóbbi időben azonban nemcsak törvényesen utaznak erre külföldi állampolgárok, hanem törvénytelenül is. Heil László- Az az igazság, hogy Szobon mindig történtek határsértések a vonaton - mondja Heil László százados, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság szobi kirendeltségének vezetője.- Régebben évente öt- ven-hatvan határsértőt fogtunk el, de 1989-ben bekövetkezett a német, majd 1990-ben a román invázió. Azóta minden évben mintegy kétszáz határsértő próbálkozott nálunk. A dinamikus, határozott százados tősgyökeres szobi. Valamivel több mint negyed- százada teljesít határőrizeti szolgálatot a kirendeltségen. Megtapasztalt néhány beosztást, s tizenöt éve a kirendeltség vezetője. Feltehetően nincs könnyű dolga, hiszen a vasúti határátkelő mellett hozzátartozik a letkési közúti, az ipoly- damásdi időszakos határátkelő és egy vízi határátkelőhely is, amelyet a magyar kotróhajók használnak. Közös érdekek A szobi magyar és a sturovoi szlovák határőrök a legnagyobb egyetértésben dolgoznak, összhangban a két ország •vámügyi szerveivel. A parancsnok azt mondja, hogy ez a természetes, hiszen az érdekeik közösek. Mindkét országot meg kell védeni a határsértő elemektől.-A vonaton kétféle módszerrel történik a határsértés -világosít fel a százados. - Hamis útlevéllel próbálkoznak vagy a vagonok különböző „rejtekhelyére” bújva próbálnak átjutni a határon. Megtudom, hogy a korábbi években inkább a magányos próbálkozók érkeztek. Elbújtak a vasúti kocsik ülései alá, a forgózsámolyon vagy a padlástérben. Újabban azonban felfedezték, hogy a vagonok alján lévő klímaberendezés és akkumulátor szekrényben jól lehet rejtőzködni. Ide azonban már csak segítséggel lehet be- és onnan kijutni. Öt perc...-Ezzel a megoldással tulajdonképpen módszert váltottak a határsértők, s beléptek az üzletelő embercsempészek- mondja a parancsnok.- Az embercsempész az induló állomáson besegíti a határsértőt a rejtekhelyre, rázárja az ajtót és telefonon értesíti a végállomást, ahol kiengedik az illetőt. Magával az ember- csempésszel itt nem lehet találkozni. Eddig egyet fogtunk el, aki személyesen akart kivinni egy hölgyet az országból. Ők inkább a fővárosban vagy másutt, a biztonságos távolban rejtőzködnek, s csak a pénzt veszik fel. A tapasztalatok szerint az illegális utasokat hiába várja külföldön az úgynevezett embercsempész-kapcsolat, az éber határőrök elfogják őket. A vonatokat leginkább Sturovon ellenőrzik, azon a hatalmas pályaudvaron, ahol hatvan pár sínen haladnak át vonatok tucatjai.- Nagy figyelmet követel ez a munka, hiszen feladatainkat a hármas követelmény szellemében szükséges végrehajtanunk: törvényesen, kulturáltan és gyorsan. S ez az utóbbi okozza a legtöbb gondot -jegyzi meg Heil László. - A vonatoknak szigorúan kötött a menetidejük, tartózkodásuk öt perc az állomáson. Ennyi idő alatt kell felfedezni a határsértőket a rejtekhelyen. Röntgen berendezésünk nincs, de még olyan szondánk sem, amely a kipárolgása alapján fedezi fel a bujkálót. Szerencsére jó erősek az elemlámpáink. A határőrök szerint a vagonok padlásterét könnyebb volt ellenőrizni, s ez is közrejátszott abban, hogy a határsértők szívesebben utaznak a vagonok alatt. Többször is előfordult már, hogy egy-egy vagont ki kellett sorolni a szerelvényből, mert nem tudták gyorsan kiszabadítani rejtekhelyükről a határsértőket. Gyakorta segítenek a vasutasok is. Maga a MÁV is támogatja a határőrök munkáját. S persze a potyautasok eltávolítása után az eredeti állapotot kell visszaállítani, nehogy ennek elmulasztása miatt baleset történjen. jutni a határon hamis útiokmányokkal is - mondja a százados. -Eddig kétharmad részben a rejtekhellyel próbálkoztak, egyharmad részben hamis papírokkal, de a tendencia szerint ez fele-fele arányúra változhat. A tarifáról a következőket mondja Heil László:-Egy bezárásos határsértő általában 100-500 német márkát fizet. Akinek útlevél kell annak 300-2000 márkát kell kipengetnie. A minap este elfogott határsértő például 1500 márkáért vette a hamis útlevelét Budapesten. A kétféle módszer közül a primitívebb rejtekhelyes megoldást döntően a románok, algériaiak, afgánok, libériaiak választják. A civilizáltabb formát, a hamis útiokmányokat a volt Jugoszlávia államainak polgárai, törökök, kurdok, s sági kényszer vagy pedig a helyi háborúk elől menekülnek. Számosán mondták el, hogy elpusztított hozzátartozókat, tönkre tett gazdaságot, a kilá- tástalanságot hagyták maguk mögött.-Nagy baj, hogy még mindig él az a hamis propaganda, miszerint a nyugati országokban kolbászból fonják még a kerítést is. A próbálkozók útja azonban nálunk véget ér. Elsőként itt végezzük a vizsgálatot, majd a balassagyarmati közösségi szállásra visszük őket. A hamis okmánnyal érkezőket pedig feljelentjük, s a büntetőeljárás következményeként kiutasítják őket az országból. Befelé is jönnének Esetenként egész családok igyekeznek valahová, biztosabb vizekre. Nemrégiben öt nigériai fiatalember Olaszországig hajóval jött, gyalog bejárta Európát, majd Sturovon fennakadt a hálón. Persze nemcsak a kifelé, hanem a befelé igyekvőkkel szemben is eljárnak a határőrök. Végeredményben mindenkivel szemben, akik nem rendelkeznek útlevéllel, anyagi fedezettel és érvényes menetjeggyel. Ezt írja elő a törvény. Heil László százados, kirendeltségvezető mintegy száz különböző beosztású embernek parancsol. Szigorú, de - ahogyan mondják - megértő parancsnok. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy a rájuk bízott területen megvédjék az országot a nem kívánatos elemektől. Pádár András A vagon aljába csak az embercsempész segítségével lehet bejutni. A kijutás sem megy egyedül- A rejtekhelyes elkövetők még számos országbeliek, mellett sokan szeretnének át- - Ezek az emberek a gazdaFedett úszómedence lenne az igazi megoldás Balassagyarmaton Strandriasztó az úszósapka Akár a közelmúltban elhíresült balassagyarmati „valutabotrány” milliói is jobb helyre kerülhettek volna, ha a strand továbbfejlesztésébe fektették volna a pénzük megszaporodását remélők. Mert a strand, amikor jó az idő, telt házzal szolgálja a pihenést, a strandolási „életformát”. A három éve működő, korszerű vízforgató berendezésekkel felszerelt gyarmati strand már igazolta, hogy a mindenkori „strand lobby” elképzelései életre keltésében nem bizonyult hiú ábrándnak. Persze lehet álmodozni akár egy bármikor felállítható medencefedésről is. Erre jól szolgálhatna egy Graboplast burkolat, vagy akár a balassagyarmati országos erdésztalálkozón megcsodált nagy sátor, amelyet egy nap alatt felállítottak és amelyet a város más célra is használhatna, bérbe adhatna. Ezt Balassagyarmat és környéke összefogásából is meg lehetne valósítani. Fejlesztésre várva Ilyen, vagy hasonló megoldások akár hét-nyolc hónapra is kinyújthatnák a strandszezont, az úszási lehetőséget. Ez utóbbi a hűvösebb napokban esetleg a nagykürtösi uszodában, vagy Vácott, illetve Salgótarjánba elérhető a gyarmatiak számára is, de az mégiscsak messzebb van, meg aztán egy városi fedett úszómedence léte meghatározója az úszásnak. Salgótarjánban Kovács Dénesék számtalan fiatalt versenyeztetnek eredményesen. Á balassagyarmati strand három szezonja alatt jó pár fiatal tanult meg úszni Rozmán Vilmos tanár úr és társaik keze alatt. Egyre sikeresebben működnek a nyári úszótáborok, a „strandnapközik”. A gyarmati teniszegyletnél szívesen vendégeskednek más teniszegyesületek versenyzői a teniszpálya, a még fejlesztésre váró kemping és a strand közelsége miatt is. Ez a terület egy komoly fejlesztési kötelezettséget jelent a város számára. Az egészséges életre való nevelés egyik lehetősége az úszás biztosítása. A testnevelő tanárok, az orvosok a megmondhatói, hogy mennyi a tartáshibás, gerincproblémás fiatal, akiknek az úszás kiváló hatású gyógymódot jelent. A bajusz is szőrzet Igaz a fiatalok egy része kerüli a gyarmati strandot az úszósapka kötelező használata miatt. Ami igaz az igaz, nehezen érthető, hogy egy rövidre nyírt hajú emberre miért kényszerítik rá az úszósapkát. Vagy a fodrásztól frissen érkezett hölgyre, aki a drága áron készített frizuráját a világért se tenné a a vízbe. A kopaszokról nem is beszélve. Mert mi van, ha valaki tökkopasz, de a bajusza és a szakálla a földig ér. Már most meghirdethetnék az úszósapkát drákói szigorral kötelezők a bajusz és szakáll sapka tervezők versenyét, hogy a következő szezonra ezeket a kellékeket is használni lehessen. Mert ha a szőr miatt a fejre kell sapka, hát az igazság szerint, minden szőrös helyet el kellene fedni. Talán a gyarmati strandon gumi búvárruhában, szakáll és bajuszvédőben kellene engedélyezni a fürdőzést, mert hát sokunkon mindenhol szőr található fránya elődeink jóvoltából. Igaz mással is baj van a gyarmati strandon, Szerencsétlen sorsú papák, mamák és nagyszülők csak a kismedence széléről nézhetik, hogy pancsol, vagy ne adj' isten fulladozik a kicsi. A vízbe véletlenül sem léphetnek be, hogy óvó kézzel, vigyázva, a vízbiztonságra taníthassák a csemetéket. Erről csak álmodozhatnak, mint a kismedence „őre”, akinek szemei előtt a nagy melegben már rémképek lebeghetnek, hány gyerek is lubickol a vízben, nehogy hiányozzon egy is. Jó ügyet szolgálnak Mint, ahogyan egy kis jobbító akarat is hiányzik egyelőre az illetékesek részéről, hogy emberibb legyen s igazából sajátunknak tudjuk érezni a strandot Balassagyarmaton. Pedig a korszerű vízforgatóval, vízmelegítővel ellátott strand szép, kezelői jól karbantartják, vannak jó szándékú emberek, akik önzetlenül segítenek. Szomor „Öcsi” és társai például lábtenisz- és kosárlabdapályát építettek, nem kis munkával. A gyarmati strandegylet úszóversenyeit számos helyi polgár támogatja annak tudatában, hogy jó ügyet szolgál. Szabó Endre Dóra Gyulát választották a fogyasztási szövetkezetek megyei elnökévé Program a bírósági bejegyzés után Idén lejárt dr. Horváth Józsefnek, a Balassagyarmat és Vidéke Áfész elnökének ötéves megbízatása a MÉSZÖV élén, s az elnökség a napokban Dóra Gyulát, a Salgótarján és Vidéke Áfész elnökét bízta meg a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének irányításával. A rendszerváltást megelőző évek gyakorlatával szemben ma a MÉSZÖV társadalmi szervezet, melynek Nógrád megyében tagja a hat áfész, valamint a Börzsöny Szövetkezeti Rt. és az Ipoly-Coop Kft. Az említett gazdálkodók vezetői képezik az elnökséget. A MÉSZÖV elnöke az elnökség megbízását hajtja végre, s adott esetben a közös érdekek ügyében is eljár. A MÉSZÖV bizonyos értelemben az áfészek integrációjában is szerepet játszik. Jó példa erre számos bolt közös üzemeltetése, a coop-rendszer bővítésének egyeztetése, az áfész-napok összehangolása, vagy a közös nagykereskedelmi társaság létrehozása. Dóra Gyula lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az első elnökségi ülésre a megyei bíróság bejegyzése után kerülhet sor, s ekkor határozzák meg az éves munkaprogramot is. T. N. L. Vajon az Amerikai Egyesült Államok elnöke mit szól(na) ehhez? Hasonmás az Interneten A salgótarjáni Pintér Sándorról sokan állítják, hogy bizonyos vonásai alapján külseje az Egyesült Államok elnökére emlékeztet. Ez a vélekedés olyannyira felkeltette a „hasonmás” érdeklődését Bili Clinton személyisége iránt, hogy néhány évvel ezelőtt Miskolcon már egy ilyen vetélkedőn is szerepelt. A közelmúltban Pintér Sándor elhatározta: az Internet segítségével megpróbál kapcsolatot teremteni legalább az elnöki irodával. Nos, annyit már el is ért, hogy az elnöknek szóló jókívánsága, önéletrajzi írása, valamint rövid bemutatkozása olvasható az Interneten. Az utóbbit azzal zárja: szeretne jelentkezni az államokban rendezendő elnök-hasonmás versenyre. Csendes hétköznapok Hasábfákkal megrakott teherautó halad lassan az úton, dudál, a gépkocsivezető mellett ülő férfi kiordít: - Tűzifát vegyenek!- Vesz a fene - fakad ki mellettem egy asszony. -A múltkoriban a szomszédom vett, másnap meg rendőrök zörögtek a kapuján, mert azt hitték, hogy lopta. * Az útszélén kukáskocsi áll. Mellette a járdán az öregember pálinkásüvegét és egy poharat szorongat. Arcán megdicsöült mosoly vibrál: - Na, milyen vagyok? A két kukás közül csak egyik iszik, belenyal, megrázza magát, a maradékot visszaadja. - Munkaidő alatt egyébként is tilos az ivás, meleg is van, ez meg nem pálinka: s . . . r. Feláll a helyére. Fütyül, s a kocsi tovább indul. *- Dinnyét vegyenek! - kiabálják a Wartburgból.- Hogy kilója?- Negyven. A zöldségesnél ötven. - S mi még - teszi hozzá az asszony - házhoz is szállítjuk.- Honnét hozzák?- Csányiak vagyunk . . . Veszek egyet. Az elöl ülőnek fizetek, közben érdeklődöm: őstermelők, kereskedők, netán . . . Mert olyan sok mindent olvasni. Válasz helyett rongyot vesz elő. Megtörli a dinnyét. Egészségemre kívánja, beül és tovább hajt. - Csányi dinnyét tessék! Nógrádi Kovács György Szécsény
