Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

Megyei Körkép Volt munkanélküliek népes csapatát foglalkoztatják Dejtáron Nem szeretik az állóvizet- A 90 százalékban osztrák és 10 százalékban lengyel tulajdon­ban lévő Dejtár Konzerv-, Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. külföldi gazdái megerősítették az általunk kidolgozott célokat. Az egyik a foglalkoztatottság növelése, a másik a környékünkön és az ország távolabbi területein termelt uborka, paprika feldol­gozása, a harmadik az export növelése a cég megszerzett hírne­vének öregbítése érdekében - mondta bevezetésképpen Gyimesi János, a kft. ügyvezető igazgatója, majd így folytatta: — 1996-ban 200 millió forint értékű árut állítottunk elő, azaz 1,8 millió üveget raktunk meg uborkával, illetve paprikával. Ennek 90 százaléka került ex­portra. Az idén 3,5 millió üve­get töltünk meg s ezzel a 300 millió forintos árbevételt kí­vánjuk túlszárnyalni. A tavalyi 46 fővel szemben az idei sze­zonban 140 főt foglalkozta­tunk. Exportpiacaink a régiek mellett újabbal: német és orosz cégekkel bővültek. Jó orosz piac- Az idén nyáron Moszkvában megtartott nemzetközi élelmi­szer-ipari kiállításon nagy si­kerrel szerepeltek termékeink. Két jelentős orosz cég 1,6 mil­lió dollárra kötött velünk szer­ződést. A korábbi rossz fize­tési híresztelésekkel szemben új megrendelőink előre átutal­ják a dollárt, mi pedig utólag küldjük az árut. Ismét nagy az érdeklődés a magyar élelmi­szer-ipari termékek iránt. Az orosz piac nemcsak a jelenben meghatározó számunkra, ha­nem a jövőben is. Az idén gyártott termékeink 70 száza­léka oda kerül. Tavaly csak 10 százalék volt. Maximálisan meg vannak velünk elégedve.- Mit kérnek a németek?-Pfefferroni paprikát. Be­vezető termékként 16 500 üveggel jelenünk meg náluk, ahol hosszabb távon akarunk piacot szerezni. Képviselőjük a helyszínen folyamatosan el­lenőrzi a minőséget. Ők szin­tén elégedettek. Szétszedett technika — Tudják-e hazai nyersanyag­ból teljesíteni a megnövekedett külföldi igényeket?- Sajnos, nincs meg a szük­séges nyersanyagbázis. A ked­vezőtlen időjárás, az irracioná­lisán alacsony árak miatt or­szágosan csökkent az uborka vetésterülete. Megyénkben egyedül a rimóci mezőgazda- sági szövetkezet tartott ki ter­mesztése mellett. A hazaiak közül a Győr megyei és a Sza­bolcs megyei uborkatermelők látnak el nyersanyaggal. Ók adják a 40 százalékot, a többit Romániából és Németország­ból vásároljuk fel.-Annak idején Ón honosí­totta meg megyénkben a cse- pegtetős támrendszeres nyers­anyagbázist jelentő uborka­termesztést. Hol van ez?- Sajnos, nincs meg. A dej- tári, pataki, litkei, palotási támrendszereket a kárpótlás során szétszedték, ily módon több 10 millió forint bevételtől estek el a gazdák.- Belenyugszik ebbe a hely­zetbe?- Érdekünk, hogy Dejtár környékén lévő falvakban életre keltsük a korszerű tech­nikán alapuló termelést, mely­hez nemcsak szaktanácsot, ha­nem pénzt is adunk a leendő vállalkozóknak. A beruházási költség 30 százalékát átvállal­juk, öt évre fixáras szerződést kötünk a nyugati szisztéma szerint. A csepegtetős tám- rendszert 15-20 hektáron 100- 200 család bevonásával sze­retnénk megvalósítani, ha az érdekeltek hajlandók erre.- Csupán emlékeztetőül em­lítem, hogy az idén 80 millió üthette volna az uborkatermelő gazdák markát, ha ... Erre az évre 100, jövőre pedig 200 va­gon lesz az igényünk. To­vábbra sem szeretjük az álló­vizet. Érdé mes idejárni-Hogyan érzi magát a volt munkanélküliekből verbuváló­dott, több mint 100 fős új mun­káscsapat?- A feladat nem új szá­momra, mert előtte két évig a salgótarjáni savanyítóban dol­goztam - mondja Oláh Gabri­ella, aki Endrefalváról jár Dej- tárra.-Kezdetben új volt, de már megszoktam - folytatja Gáspár Gáborné, aki ugyancsak end- refalvai.-Korábban a vendéglátói­parban presszósként dolgoz­tam. Szerződésünk 1998. ja­nuár 31-ig szól. -Jobban megy itt az idő, több a kereset, ide közvetítettek ki - veszi át a szót az uborkatöltő szalag mel­lett Magyar László, balassa­gyarmati lakos, volt munka- nélküli. - Maszektól kerültem kényszerpihenőre. Az üzemrész vezetője sze­rint az újonnan érkezettek ügyesek, szorgalmasak. Kere­setük a betanulási idő után az elért teljesítménytől függ. Venesz Károly Hamarosan újra sorakoznak az ízléses üvegek fotó: R: t. ^ PÁSZTÓ 1997. augusztus 26., kedd Köszönet az óvodás évekért ! Gyermekeink örömmel jár­tak a salgótarjáni Mesekert Óvodába, mert ott színvona­las munka folyik, családi hangulatú, barátságos, élmé­nyekben gazdag a légkör. A vezető óvónő közvetlen, barátságos, nagyon szereti a gyerekeket, ezt sokszorosan bebizonyította. Elhozatta pél­dául Levente Péteréket, az „Ég­ből pottyant mesék” szereplőit, akiktől gyermekeink sokat ta­nulhattak, s felejthetetlen él­mény volt számukra, hogy „élőben” láthatták e neves em­bereket. A változatos, rendsze­res kirándulások, a farsangi já­tékdélutánok, a gyermeknapi meglepetések, a Mikulás-ünne­pek mind-mind nagyon kedvelt programok voltak gyermekeink körében. Jártak a medvénél, megnézték a városi tűzoltók bemutatóját, sütöttek süte­ményt a pékségben. Köszönjük Kékesi Éva néni­nek az I. sz. csoport óvónőjének négyéves munkáját. Nagyon odaadó, közvetlen volt, minden szülő bármikor megkereshette, szívesen beszélgetett vele, segí­tett a problémák megoldásában. Köszönjük Gizi néninek két év során kifejtett tevékenységéi, barátságos természetével ő is szívünkhöz nőtt. Nem feledjük el az időközben gyes-re ment Ildikó nénit sem. A dadus nénik - Margó néni. Alízka néni és Marika néni ­munkáját is megköszönjük. Nagyon sokat jelentett a szü­lők számára az úgynevezett ve­gyes életkorú csoport, mert így a testvérek egy csoportba kerül­tek, s bizony sokkal könnyeb­ben megszokták az óvodát a fiatalabbak is. A gyerekeknek külön élményt jelentett, hogy szülői értekezletekre „meglepe­téseket” készíthettek anyuká­juknak, amit természetesen örömmel fogyasztottunk el mindig. Ugyancsak említésre méltó az a gyakorlat, hogy a Brumi macit a gyerekek hétvé­gén hazavihették, együtt játsz­hattak, sétálhattak vele, s hét­főn együtt mehettek oviba. Jobbágy Károly versének néhány sorával köszönjük meg még egyszer az óvoda minden dolgozójának munkáját: „ Búcsúzunk attól, aki minket Éveken át a jóra intett, Tanított, s védett, hogyha kellett, így cseperedtünk szíve mel­lett." A négy jó barát -Kovács Gergely, Soó Martin, Janovicz Adám és Molnár Péter - a nyári szünetben is sokat emlegette az óvodát, az óvónéniket. Bár az iskola szétválasztja őket, de a barátságuk továbbra is megma­rad. Az I. sz. csoport iskolába menő gyerekek szülei nevében: Janoviczné Bíró Tünde Salgótarján, Alkotmány u. 7. Közép-Európa legnagyobb színesfém-bányája a recski Más lesz az idei bányásznap (Folytatás az 1. oldalról) A több mint 10 oldalas, aláírt szerződés értelmében az ame­rikai befektetők megszerezték a Recski Ércbánya Rt. részvé­nyeinek 90 százalékát, a ma­radék tíz százalékot az ÁPV Rt. a 90 főt foglalkoztató Recski Ércbánya Rt. dolgozó­inak ajánlotta megvételre. Lois László, az rt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a döntően rézércet, cin­ket, molibdént, valamint ne­mesfémeket rejtő recski bá­nyákban minimum fél év múlva, a megfelelő engedé­lyek beszerzése után indulhat meg a termelés. Jelenleg havi 20 millió fo­rintos költséggel a bányajára­tok karbantartását végzik, si­keres munkájuknak is betud­ható a másfél évtizede alvó ércbányászat újjáélesztése. A részvénytársaság tervei szerint a beinduláshoz 150 millió USA-dolIámyi beruházás szükséges, mely a vevő ren­delkezésére áll. Lois László arra a kérdésünkre, hogy bizta­tóbb-e egy külföldi tulajdonos, mint egy magyar befektető, egy szállóigével válaszolt: „A recski bányát sem megnyitni, sem bezárni nem merte még magyar tulajdonos.” Recsk bányájában jelenleg 18 nógrádi dolgozik, ez töre­déke a korábbiaknak. A bá­nyatársaság vezetésének re­ményei szerint hamarosan Közép-Európa legnagyobb, s a „világranglista” 30. helyén jegyzett színesfém bánya lesz a mátrai, amely már hosszú távon 1000-1500 főnek adhat munkát, mérsékelve a hevesi, nógrádi munkaerőpiaci gon­dokat is. Az aranyásók izgalmát is­merőket máris reménnyel tölti eLa bánya fejlesztése. Kovács■ László, a bátonyterenyei bá­nyász szakszervezeti vezető már járt a cégnél, az idei bá­nyásznapi ünnepségről a ko­rábbiaktól sokkal reménytelje- sebb hangulatban folytattak tárgyalásokat. Égy dologgal azonban szembe kell nézni azoknak, akik a bányászat felé kacsin­tanak: nem hagyományos esz­közökkel való kitermelésről lesz szó. A föld felszíne alatt 700-900 méterrel dolgozóktól minimum nehézgépkezelői ismeretet és vizsgát várnak majd el, ugyanis a kitermelést korszerű, gépesített formában végzik majd. T. L. Tájékoztató a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról „Útra kel” az egy százalék Befejeződtek az 1996. évi személyi jövedelemadó bevallások és a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról szóló nyilatkozatok feldolgozási munkálatai. Mindazok, akik részére a magánszemélyek felajánlást tettek, a közeli napokban meg­kapják a kedvezményezettség elfogadásához, illetve a törvényi feltétel igazolásához szükséges adatlapokat. A névérték 350 %-án értékesíti Salgótarján a Coíoniapharma-részvényeket Milliárdos a nógrádi patikákban Az adóhatóság kéri a kedvez­ményezettek együttműködését az összeg kiutalásának - a tör­vény előírásait betartó —- pontos és hiteles előkészítése érdeké­ben - tudtuk meg Sándor Pál­tól, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának osztályvezető­jétől. Az összeg kiutalását az APEH csak akkor teljesítheti, ha az érintett szervezetek leg­később szeptember 30-áig iga­zolják, hogy rendelkeznek azokkal a feltételekkel, ame­lyeket az 1996. évi CXXVI. törvény 4. paragrafusa a ked­vezményezettek számára előír. Kérik továbbá, hogy az iga­zolásokat, nyilatkozatokat és az adatlapot minél előbb juttassák el az ügyfélszolgálati irodák­hoz, különösen ügyelve arra, hogy a beadási határidő túllé­pése jogvesztéssel jár. Az APEH ügyfélszolgálati irodái az alábbi nyitvatartási időben állnak az érintett adózók rendelkezésére: Salgótarján (APEH szék­ház), hétfő-szerda-csütörtök 8-15 óráig. Balassagyarmat (Város­háza), hétfő-szerda 8-15 óráig, péntek 8-12 óráig. Arra kérik a kedvezménye­zett szervezetek képviselőit, hogy a szükséges okmányokkal személyesen keressék meg az irodákat, így a szükséges adat- egyeztetéseket is el tudják vé­gezni és utalni tudják az adófi­zetők által felajánlott összeget. (Folytatás az I. oldalról) jutnak hozzá a részvényekhez. A névérték 140-150 százalé­kára érkezett beazonosítható ajánlatokkal szemben a Domes- tore Kft. 350 száza­lékra tett ajánlatot.- Természetesen információkat gyűj­töttünk be a kft.-ről - mondta Puszta Béla -, s megtud­tuk, hogy egy milli­árdos holding kép­viseletében immár négy gyógyszertári hálózatot tart fenn Magyarországon, a Dunántúlon. Arról is szó esett a polgármester ok­fejtésében, . hogy 1997. augusztus 8- án a Salgótarján és térsége települései (szám szerint 28) konzorciumának ta­lálkozóján egy­hangú elöntés szüle­tett a részvényeknek a Domes- tore Kft. részére történő értéke­sítéséről. Elhangzott az is, hogy a részvényeiket már értékesített településeknek három napon belül fizetett a Domestore Kft.- Most pedig Salgótarjánon a sor - folytatta Puszta Béla -, ha nem akarunk a csak „150 száza­lékosok” közé kerülni. Miután ismertté vált, hogy a Domestore Kft. a salgótarjáni részvénycsomaggal együtt a Coloniapharma-részvények mintegy 65-70 százalékával rendelkezik -tehát a megye- székhely 15 százalékot jelentő részvényeit leszámítva is több­ségi tulajdonosnak tekinthető - Ercsényi Ferenc képviselő megkérdezte, hogy akkor miért áll érdekében a Domestore Kft.-nek a salgótarjáni részvé­nyeket is a névérték 350 száza­lékán megvásárolni.- Bár az országban sokan el­szoktak tőle, ezt a kft.-t mégis a korrekt üzleti magatartás jel­lemzi - kezdte válaszát a pol­gármester-, s az sem elhanya­golható, hogy a vevő döntését a korábbi konzorciumi megálla­podás is meghatározza. A napirendi pont tárgyalása során az önkormányzat jegy­zője, dr. Petercsák Zsolt is hangsúlyozta, hogy Salgótarján térsége településeinek is érde­kében állt a megyeszékhely mögé felsorakozni a részvény- értékesítés folyamatában - s he­lyes döntésüket a tények igazol­ják. Gusztos István a napirendi pont tárgyalása végén is ra­gaszkodott a részvények érté­kesítése dokumentációsorának áttekintéséhez, melynek lehető­ségére ígéretet kapott a pol­gármestertől. A bevezetőnkben már emlí­tett döntést 13 igen, 7 nem és 2 tartózkodás-szavazattal fogadta el Salgótarján közgyűlése. * * * Az ülés elején hangzott el, hogy várhatóan a következő napok­ban eldől a 34 millió forintos tartozással küszködő SBTC sorsa, de megnyugtató megol­dás nem lehetséges, ha csupán az önkormányzat próbál a sportegyesület hóna alá nyúlni. Első napirendi pontban döntötJ tek Salgótarján új helyi tömeg- közlekedési rendje bevezetési határidejének 1997. október 1- re történő módosításáról. A közgyűlés más témákban hozott döntéseiről későbbi lapszáma­inkban számolunk be. B. M. Újabb hónapig húzódik a tömegközlekedés ügye

Next

/
Oldalképek
Tartalom