Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-25 / 197. szám

Megyei Körkép 1997. augusztus 25., hétfő Hangos kempingtalálkozó Az augusztus 18-ai számuk­ban olvastam a 2. oldalon a „Visszatérés a külvárosba” című cikket, amely arról számol be, hogy immár ezen a nyáron hatodik alkalommal rendezték meg Salgótarján­ban a Tóstrandon a kemping­találkozót. Ez szép és dicséretes dolog, én is örülök az olyan rendez­vénynek, ahol a fiatalok kultu­rált körülmények között ismer­kednek hazánkkal, szőkébb pát­riánkkal, Nógrád megyével, ba­rátságok szövődnek és jó han­gulatban, szép élményekkel térnek haza a vendégek. De —és ez az amiért tollat ragadtam - nem biztos, hogy a Beszterce-lakótelepen élőknek is ugyanazt az élményt jelenti ez a szó: kempingtalálkozó, mint a vendégeknek. Ugyanis három éjjel, három • nap, mint ahogy a cikk is írja, „Bent, a sá­torvárosban szól a zene, pár ezer wattos hangszórókból har­sog a Kool and The Gang: She's fresh, fresh, exciting .. .- jelezve, hogy odabent min­dé n(ki) friss és izgató vagy leg­alábbis izgalmas. ” E harsány hangulat nappal azt hiszem senkit sem zavart, de akik éjjel pihenni szerettek volna, úgy gondolom, pokolba kívánták a rendszerint hajnali 3-4-5 óráig, vagy még tovább is harsogó szerkezet működtetőit. A rendezvény szervezőinek javasolnám, hogy az elkövet­kező időkre (mert úgy gondo­lom ez a hagyomány tovább folytatódik és. lesz még kem­pingtalálkozó), kössenek egy megállapodást a vendégekkel, vagy készítsenek egy „háziren­det”, mely tartalmazza, hogy X órától Y óráig tarthat a hangos­kodás. Ugyanis egy éjjel még elvi­seli az ember, hogy nem tud aludni, de több éjjel bizony már fárasztó. S gondolom, a pihe­néshez mindenkinek joga van. Tóth M. Ágnes Salgótarján Beszterce-lakótelep Nem kaptunk átvételi elismervényt a bűnjelként lefoglalt üvegről Ivóvizet loptunk Szarvasgedén Egy tanyán lakunk Palotás községtől négy kilométerre. Mivel nagy szárazság van, a kutunkból elfogy a víz. Ebből az következik, hogy közterü­leten lévő közkutakról visz- szük haza az ivóvizet. Augusztus 15-én 11 óra kö­rül Szarvasgede községben volt dolgunk. Hazaindulás előtt megálltunk a község temetőjé­nél lévő közkútnál. Feleségem meg akarta tölteni a négy darab, másfél literes, visszaválthatós, üdítős üveget vízzel. Ekkor megjelent a falu jegy­zője, két tanúval és tetten ért bennünket a közkútnál vízlopá­son. Közölte velünk, hogy nem vagyunk szarvasgedei lakosok, ezért nem vihetünk haza vizet. Következő dolga az volt, hogy lefoglalt másfél liter vizet üveggel együtt bűnjelként. Erre én közöltem vele, hogy ha szükséges, adok még neki üve­get bűnjelnek. Arra gondolni sem merek, hogy mi történik akkor, ha a fe­leségem, vagy a gyerekem iszik a közkút vizéből, netán őket is lefoglalják? Az újságon keresz­tül üzenem, hogy szabálysértési feljelentést teszek, mert a tőlem elvitt üvegről nem kaptam semmiféle átvételi elismer­vényt. Megjegyezni kívánom, hogy ennél a kútnál előfordult, hogy 15—20 kerékpáros túrázó pó­tolta az ivóvízszükségletét. Kérdezem, hogy ha meglátják és tetten érik őket (is), akkor mindenkitől elvesznek bűnjel­ként egy-egy liter ivóvizet? Utóirat: egyébként a fent ne­vezett községből négy alka­lommal vittem vizet 1997 év­ben. Sipos Zoltán Palotás * Természetesen szívesen helyt adunk - amennyiben reagálni kíván a fentiekre - az említett község jegyzője véleményé­nek is. (A szerk.) Pályaelhagyás fordítva - Indulásra kész a Petőfi Sándor Iskola új igazgatója Gépészmérnökből lett fizikatanár- Fiatalembernek is lehetnek nevelési elvei! - mondja magabiztosan Szabó Béla, a salgótarjáni Petőfi Sándor Iskola frissen kinevezett, alig huszonnyolc esztendős igaz­gatója.-Miért akar ma iskolaigaz­gató lenni egy kitüntetéssel végzett gépészmérnök? - kér­dezzük a modem frizurás fia­talembertől. — Nemcsak mérnöki, hanem fizika tanári és edzői diplomá­val is rendelkezem . . . — Egyébként a műszaki egyetemi évek alatt szerettem meg a tanítást, amikor is munkás származású fiata­loknak tartottam felkészí­tőket. A pálya csúcsa- Az igazgatói feladatkör azonban egészen más . . .-Az igazgatói megbízatás szerintem a tanári pálya csú­csa. Az ember itt tehet a leg­többet azért, hogy az iskola jól működjön, s a gyerekek jól érezzék magukat... Úgy gondolom, hogy igazgatóként van a leginkább esélyem arra, hogy megvalósítsam nevelési elveimet. — Egy ilyen fiatalembernek mint Ön, lehetnek már úgyne­vezett nevelésfilozófiai néze­tei? — Természetesen lehetnek. Egyrészt azonosulhat valame­lyest a megpályázott iskola nevelési elveivel, másrészt ko­rán kialakulhatnak pedagó­giai, iskolafilozófiai elképze­lései. — Például? — Alapvetően a humánus elveket vallom .. . Olyan is­kola az eszményképem, ahol nem kényszer a tanulás, ha­nem egy humánus, felszaba­dult folyamat, melyben örö­mét leli gyermek és pedagó­gus egyaránt.- Hogyan lehet a szép elve­ket a gyakorlatban megvalósí­tani?- Sokféle, a gyermeki sze­mélyiséghez a szokásostól sokkal jobban igazodó színes délelőtti, délutáni és szabad­idős tevékenységgel. Tanulás és sport — Alkalmasak ezek megvalósí­tására az Acélgyári úton a kö­Szabó Béla rülmények és a pedagógusok? S vállalják is az elvek „apró­pénzre" váltását?-A Petőfiben eddig eltöl­tött évek tapasztalatai és az el­ért eredmények arról győztek meg, hogy sok a mi intézmé­nyünkben a kiváló pedagógus. Tizenkét évfolyamos isko­lánkban vannak tankönyv író tanítók és tanárok ... Többen végeztek egyetemet, s vesznek részt rendszeresen az innová­cióhoz, a szakmai megúju­láshoz nélkülözhetetlen to­vábbképzéseken. Elfogadott középfok- Iskolánk pedagógiai prog­ramjában fontos szerep jut az idegennyelveknek, a számítás- technikának, az erdei iskolai projekteknek, a korszerű kör­nyezeti és művészeti nevelés­nek, s továbbra is bizonyí­tani szeretnénk, hogy a tanulás és a sport jól összeegyeztet­hető, mi több, feltételezi egy­mást.- Intézményünkben sokat szándékozunk tenni azért, hogy a fiatalok meggyőződje­nek: a teljes élethez hozzátar­tozik a sport, a rendszeres testedzés is.- Mint új iskolaigazgató mit tart a legsürgősebb feladatá­nak?-Tizenkét évfolyamos is­kolánk középfokának az eddi­gieknél jobb propagandáját, a hagyományok kialakítását, támaszkodva a szülőkre, a környezetre 'és az önkormány­zatra is.-Úgy gondolom, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy a városban és környékén ismert és elfogadott legyen is­kolánk középfoka is. Ehhez a legfontosabb biztosíték a zö­mében lelkes, jól képzett fiata­lokból álló, megújulásra és változtatásra kész tanári testü­let. (M. K.) Nyilvántartásba vett salgótarjáni alapítvány Startnál az állatmenhely Mint lapunk korábban hírül adta, a Salgótarjáni Állatvédő és Segítő Egyesület alapít­ványt tett egy állatmenhely létrehozására. Ezt Salgótar­jáni Állatotthon Alapítvány néven azóta nyilvántartásba is vette a Nógrád Megyei Bí­róság, így szabad út nyílt az előkészítő munkák előtt. A állatmenhely felépítésére szolgáló telket a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üze­meltetési Kft. bocsátotta az alapítvány rendelkezésére tar­tós és ingyenes bérlet formá­jában. A Gyurtyánosban lévő tágas telken épül majd fel a 15-20 állat befogadására al­kalmas kennel, valamint egy kisebb épület az állatgondo­zók számára. A tervek elkészültek, az építési engedély megvan, a kivitelezés költségei azonban szerényen számolva is meg­haladják a 2 millió forintot, amely az alapítvány igen szo­lid induló vagyona ' mellett csakis adakozásból illetve pá­lyázati pénzekből jöhet össze. Természetesen nem tűz­hető ki célul az összes szám­kivetett állat sorsának rende­zése, hiszen becslések szerint Salgótarjánban és közvetlen környékén az ezret is eléri az utcára vetett kutyák száma. Az emberhez is méltatlan ál­lapotok enyhítése azonban mindenképpen felvállalható: a lehetőségek szerint menteni, menhelyen biztonságba he­lyezni az állatokat addig is, míg sikerül gondos gazdához juttatni. Ez utóbbi célra az állatvédő egyesület úgynevezett disz­pécser szolgálatot működtet, amely segít a kereslet és a kí­nálat egymásra találásában. A tapasztalatok alapján el­mondható: szinte hihetetlen, milyen sokan fogadnának be szívesen - és szeretettel elha­gyatott, szerencsétlen sorsú állatot. Az állatmenhely a diszpé­cserszolgálattal karöltve min­den bizonnyal észrevehető módon orvosolná e problé­mát. Egyben példát adna arra is, hogy az ember az állathoz fűződő viszonyát bizony a mostaninál magasabb szinten is megfogalmazhatja. To­vábbá példa lesz arra is, hogy - bár Nógrád nem tartozik az ország leggazdagabb vidékei közé -, cselekvésre itt is nyí­lik tér, még azon ügyekben is, melyek közvetlen nyereség­gel nem kecsegtetnek. Az állatvédők számítanak mindazok segítségére, akik fenti céljaikkal egyetértenek, azokat támogatni képesek és hajlandók. Köszönik eddigi adományozóiknak - Frisch Oszkárnak, Kovács Gábor­nak, a Nógrád Megyei Köz­gyűlés részéről, Kemp Fe- rencnének, Tátrai Andrásáé­nak, dr. Bablena Ferencnek, továbbá az Améta Kft.-nek, a Famor Kft.-nek, az ERO-Farm-nak, dr. Keszthe­lyi Ferencnek, a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központból és az egyházasgergei Kam­bium Kft.-nek- hogy segít­ségükkel gyarapították gazda­sági lehetőségeket. Számlaszámúk: Mezőbank Salgótarjáni Területi Igazgatósága 11612007-01241000- 12000001 Jó kezekben van a magyar államfő Nyírjesi beszélgetés Csajbók László rendőr alezredessel A háromtusa híveinek balassagyarmati találkozóján, a palóc kupán telt ház volt a Nvírjesben. A sok száz sportoló és kísérő mellett jó páran sátoroztak a tó mentén és szurkolták végig a kétnapos verseny izgalmas küzdelmeit. Igaz közben vígan To­tyogott a kondér és jutott idő barátkozásra, beszélgetésre is. Az egyik sátorozó kompániánál víg poharazgatás közben derült ki, hogy a házigazda Csajbók László rendőr alezredes az ál­lamfő, Göncz Árpád biztonsá­gáért is felelős csoport vezetője a Köztársasági Őrezredben. A zömök, őszes, szökés hajú, ba­rátságos tekintetű biztonsági szakember készséggel adott in­terjút a Nógrád Megyei Hírlap­nak. „Belecsöppentek”-Alezredes úr, honnan jött az ötlet, hogy a nyírjesi tavak men­tén sátorozzanak?- A balassagyarmati határ- őmapon Göncz Árpád köztár­sasági elnök urat biztosítottuk és akkor mutatták meg a kollé­gák ezt a csodálatos környéket, a szép nyírjesi tavakat. Akkor határoztam el azt, hogy ha mó­dom lesz rá, elhozom ide a csa­ládomat, a barátaimat néhány kellemes napra.- Pedig igazából nem is pi­henhettek, mert a sátraik előtt zajlott a triatlonisták küzdel­mének egy része.- Neglepetés volt szá­munkra, hogy belecsöppentünk a triatlon közepébe és nagyon élveztük a versenyt. Szurkol­tunk, vizet, citromot osztogat­tunk a versenyzőknek és főleg a gyerekek nagyon élvezték ilyen közelről ezt a látványos forga­tagot.- Azt hiszem, az itt tapasztal­tak bebizonyították számunkra, hogy ez a környék él. Őszintén szólva szívesen töltenénk még itt el egy-két szép napot.- Egyébként hová való?- Szabolcs-Szatmár megye székhelyén, Nyíregyházán szü­lettem. A családom, szüleim máig is ott élnek. Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1967- ben kerültem Budapestre.-Hogy lesz egy nyíregyházi fiatalemberből a Köztársasági Őrezredben biztonsági cso­portvezető?- Leszerelésemet követően jelentkeztem a kormányőr­ségbe. Tizedesként, objektum­őrként szolgáltam. Közben ta­nultam, leérettségiztem és utána a rendőrtiszti főiskolának voltam a hallgatója, amit 1980- ban végeztem el. Azt követően kerültem a biztonsági tiszti pá­lyára. Mivel igaz az a mondás, hogy minden katona a tarso­lyába hordja a marsai lbotot, nekem is - a ranglétrán fölfelé haladva - folyamatos munka közben alakult úgy a helyze­tem, hogy biztonsági csoport- vezető lettem. Külföldi fogások- 1980 óta jó néhány állami ve­zetővel megismerkedhetett munkája során. Gondolom Ká­dár Jánossal kezdte?-Őt csak mint biztonsági tiszt biztosítottam* de hát annak idején is nagyon sok védett személy volt. Kádár János mel­lett biztosítani kellett Losonczi Pált, Fock Jenőt, Lázár Györ­gyöt és hát az összes politikai bizottsági tagot, a központi bi­zottság titkárait. És akkor még a rengeteg jeles külföldi ven­dégről és delegációról nem is szóltam.- A társadalmi változásokkal módosult-e a biztonsági munka jellege, minősége? A szaknui mennyire nyitott külföldjeié?- Folyamatosan fejlődünk és a társadalmi változás során szí­vesen vettük át a külföldi biz­tonsági szolgálatoknak azokat a fogásait, amelyeket eddig mi nem használtunk. Az USA-ban például szuper technikával dol­goznak, mindent látnak és hal­lanak. Vannak országok, ahol a mi általunk megszokott ötven kilométeres városi sebességet száz, százhúsz kilométerben vágtatják végig. Ilyenkor na­gyon figyelni kell, nagy a koc- ' kázat, bármi is közbe jöhet.-Igaz külföldön igyekeznek kiszolgálni igényeinket, az ál­lamfők kocsijában például ott ül az alkalomra megbízott helyi biztonsági vezető, akinek min­denről tudnia kell és hát termé­szetesen nekünk is. Négy földrészen- Milyen a kapcsolata a köztár­sasági elnökkel?-Az elnök úr hivatalba lé­pése után lettem biztonsági csoportvezető és mind hivata­losan, mind magánemberként is nagyon jó vele a kapcsolatom. Az elnök úr egyszerűen csodá­latos ember, a munkánkat elfo­gadja, elismeri, nagyon jó vele együtt dolgozni.- Merre járt vele a világban?- A négy földrészen megfor­dultam, Ausztráliát kivéve. Legutóbb Latin-Amerika négy országában kísértem a magyar állam elnökét. Szerencsém volt, hogy a munkám révén bejárhat­tam a világot.- Itt Palócföldön, a magyar- nándori vásáron és a balassa­gyarmati határőmapon jártam az elnök urat kísérve. Igaz én mindenütt ott vagyok, ahol a köztársasági elnök megfordul, mert ez a feladatom.- Felesége és két gyermeke hogyan éli meg nem minden­napi elfoglaltságát?- A család biztos támaszom. A feleségem is a szakmában dolgozik, tudja, hogy milyen elvárásoknak kell megfelel­nem. Rokonlátogatóban-Itt Balassagyarmaton milyen személyes kapcsolata van?-Ez a nyírjesi táborozás al­kalmat adott arra, hogy talál­kozzak az unokatestvéremmel Csajbók Jánossal és kedves családjával. Ő a határőrségnél szolgál szintén alezredesi rend­fokozatban. Húsz éve nem lát­tuk egymást és most megbe­széltük, hogy folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.-Jó érzés volt, hogy együtt lehetett a rokonság.- Legközelebb merre kíséri az államfőt?- Nagyon sok magyarországi és külföldi programja lesz. Mi­vel egy hónapja szabadságon vagyok, nem tudnék arra pon­tosan válaszolni, hogy mi lesz a legközelebbi útja, de nem va­gyok kétségbe esve, lesz mun­kánk.-És milyen a magyar ál­lamfő biztonsága?-Annyit mondhatok: jó ke­zekben van! Szabó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom