Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

2. oldal ,«r.ví; SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Medvesalja települései a művészet köldökzsinórján - Kiállítás a határon „Senki földje galéria” A ceredi művésztelep alkotói a község és Tajti között, az or­szághatárnál rendeztek kiállítást a vasárnapi határnyitáskor. Ez a tény még jobban hangsúlyozza azt az üzenetet, amelyet a művészek a Medvesalján fogalmaztak. Háborítatlan falusi környezet, természetközelség Bakos Ferenc szemléli az elkészült alkotásokat Medvesalja települései há­rom éve alakítottak közös ér­dekképviseletükért szövetsé­get. Ennek idegenforgalmi cél­jait fogalmazza mostanság újra akkor döbbent rá, micsoda ér­téket is rejt faluja. A nagyszülei házában ma a Soros Alapítvány és az Új Me­cénás Alapítvány által támoga­Vecseklő, Tajti, Bást, Óbást, Cered, Zabar, Szilaspogony, Istenmezeje, Szederkény­puszta. Az első négy település az országhatár szlovák olda­lán, a többiek az innenső olda­lon. Települések, melyekről alig hallani. A buszjárat ritka, s ha csak Ceredet említjük, Trianon előtt még út sem vezetett on­rríunegy húsz ki­lométerre lévő település ettől függetlenül nem volt a világtól elzárva. Csakhogy kereske­delmi és minden egyéb kap­csolata olyan városok felé vitte az itt élőket, amelyek elérésé­hez bizony ma útlevélre van szükség. S valójában még az útlevél is kevés, ugyanis ha valaki ro­CHEDi miwm MöNÉSCt&Hí Másodszor rendezték meg a tábort fotó: gyurlán konlátogatásra készül a határ túloldalára, nyolcvan kilomé­teres kitérőt kell megtennie. Tajti László, aki a fővárosban töltött pedagógus éveket köve­tően, amikor hazatért Ceredre, tott művésztelepet működtet. A Cereden készült alkotásokat az ősz folyamán Budapesten több galériában is bemutatják, s az alkotók egyéni tárlatokon, Szécsényben, Szolnokon, Miskolcon és Salgótarjánban szerepelnek. A háborítatlan falusi kör­nyezetet valaha sokan keres­ték: urasági piknikeknek adtak otthont a medvesaljai települé­sek, városi emberek kerestek itt pihenést. Cered nemzetközi alkotótá­borának alkotói világos üzene­tet fogalmaztak meg akkor, mikor képeikkel akartak utat nyitni. A művészet határtalan­sága, a határok ellényegtelení- tése a Medvesalján az életet je­lentheti. Tarnóczi László PÁSZTÓ 1997. augusztus 18., hétfő I. PALÓC NEMZETKÖZI REPÜLŐNAP 1997. augusztus 23-án 10-20 óráig Helye: Bátonyterenye, 21-es főút mellett (a 46-os és a 47-es km-kö között), a Mátra Repülő Klub reptere. PROGRAM:- Dornir típusú repülő (10 fős utasreptetés)-Suhoj-26 tip. repülő (műrepülő program)- MI-2 helikopter (műrepúlő program)- helikopter-bemutató az amerikai SFOR-erőktől- szlovák műrepülő-bemutató- szárazföldi haditechnikai bemutató az SFOR-erőktől -sárkányrepülők •vitorlázórepülő-10 fő ejtőernyős (ugrás kötelékben) 14.00 2. Repülő és Légvédelmi HDT Big Band zenekara 15.00 Hip Hop Boyz együttes 16.00 Bestiák együttes 17.00 Sipos F. Tamás 18.00 LGTnosztalgiazenekar -karatebemutató- rendőrségi bemutató -tűzoltó-bemutató RENDEZŐ: NÁ-TÓ Bt VESZPRÉM Szponzorok: Group 4, Uniprint Nyomda Kft., Nógrád Megyei Hírlap, Salgótransz, Ipari és Kereskedelmi Kft. Mátraterenye, Focus Rádió FM100,4 Mhz, Fűtöber Bátonyterenye, Irányár Országos Hirdetési és Információs Hetilap, Nógrád Megyei Szuperinfó Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság Találkozzunk a Farmer-Expon A Mezőgazdasági és Elelmiszerpari Szakkiállításon Debrecen, 1997. augusztus 19-22. Böszörményi út 138. (az Agráregyetem területén) Bemutatásra kerülnek:- John Deere 6000-es, 7000-es, 8000-es traktorok, Z-szériás kombájnok, vetőgépek, vontatott szecskázók- John Deere fűnyíró kistraktorok, Hardi permetezők- Rabewerk, Kongskilde munkagépek- Valmont, Turbocipa öntözők, mikroöntözők- Kew magasnyomású tisztítók, alkatrész bemutató- Kemira műtrágyák, Asgrow vetőmagvak- Tálcás palántanevelés, kertészeti segédanyagok A kiállítás ideje alatt gyakorlati gépbemutató, traktor és kombájn vezetési lehetőség. Számukra minden csak a zene után következhet Hangulatos Frivol-koncertek Mi kell ahhoz, hogy -egy zenekar megalakuljon? Minde­nekelőtt elszánt emberek, akik szeretik a zenét, olyany- nyira, hogy szabadidejüket a próbáknak szenteljék. Bá- tonyterenyén mindez összejött, így aztán 1995 szeptembe­rében négy fiatalember összeállt és megalakított egy ze­nekart, amely hosszas töprengés után a „Frivol” nevet kapta. A név nem a tagokra, hanem a zenére utal: kicsit ki­hívó, más, mint a megszokott. Tóth Gergely basszusgitáron játszik, egyike volt az alapító­tagoknak. A gitáros Sulyok Zsolt a másik, aki kezdettől fogva tagja az együttesnek. Az énekes Bettes Gyula, a dobok mellett pedig Dömötör Tamás egészíti ki a kis csapatot. A dobos kivételével - aki jelen­leg a Miskolci Zeneművészeti Főiskola ütős szakán másod­éves. Mindannyian hobbi­szinten foglalkoznak a zené­vel. Életkoruk is eltérő, de egy valamiben teljesen egyfor­mák: mindannyiuk életében a zene az első, és csak utána jö­het minden más. Nincs saját „cuceuk” Első fellépésük 1995 novem­berében volt az SVT-ben, ahol maguk is meglepődtek a kö­zönség pozitív reagálásán.- Egy kicsit fel is dobta a zenekart, hogy nem csak ne­künk tetszik, amit csinálunk - mondja Tóth Gergely. - Kará­csonykor mi is részt vettünk a salgótarjáni Dexionban rende­zett 24 órás rockfesztiválon, ahol felfigyelt ránk a Saigon zenekar. Baráti viszony ala­kult ki közöttünk, sokat segí­tenek azóta is. Szerveznek kü­lönböző fellépéseket, beaján­lanak bennünket különböző helyekre, de kölcsön adjak a felszerelést js, ha éppen úgy hózza a szükség.- Úgy értsem, hogy nincs saját felszerelésük?-Teljesen saját zsebből fi­nanszírozunk mindent, na­gyon drágák a hangszerek, ap­ránként tudunk csak fejlesz­teni. A hangosításhoz még nincs saját cuccunk, szeren­csére vannak jó barátok, akik kölcsönadják nekünk. A fellé­pések általában ráfizetésesek, tisztában vagyunk vele, hogy ebből nem lehet megélni. Sok jó zenekar van, nagyon nehéz betömi, de úgy érezzük, van esélyünk. Tavaly egyébként indultunk a „Ki mit tud?”-on is, sajnos, nem sikerült to­vábbjutnunk, de ez nem tört le bennünket. Tíz saját szám — Milyen zenét játszanak?- Nem divatzenét játszunk, hanem olyat, amilyet szere­tünk: rock and rollt, amely tu­lajdonképpen elég tág kategó­ria. A blues-tól kezdve a he­avy métáiig több irányzatot is magába foglal. 10 saját szá­munk van, amelyek jelenleg is műsoron vannak, de játszunk más zenekaroktól is. A saját számok szövegét Mayer Őszi és Oláh Zoltán írja, aki egyéb­ként a Saigon zenekar tagja. A zenét közösen szerezzük, va­lakinek van egy ötlete, és a többiek hozzáteszik a sajátju­kat. — Nem próbáltak még szponzort keresni? — Nem igazán, ugyanis elő­ször szeretnénk valamit felmu­tatni. Úgy érezzük, a legjobb úton haladunk, a környéken már sok helyen játszottuk, kezdenek megismerni ben­nünket. Most legutóbb Szo­rospatakon a motorostalálko­zón, illetve az augusztus 20-i ünnepségen léptünk fel. Kia­lakult egy hűséges kísérőtábor is, mintegy 50-60 fő, akik mindenhová elkísérnek ben­nünket. Mivel koncertjeinken a nyolcvanas évek hangulata a jellemző, 16-40 évesig min­denki megtalálható közöttük „Szerelemgyermek” Egy „támogatónk” van, egy budapesti cég, amelyik képle­tes összegért engedte meg, hogy a volt anyagraktár egyik helyiségében próbáljunk. Ilyenkor, nyáron, hetente két­szer szoktunk, de amikor Tomi iskolában van, hétvége­ken péntektől vasárnapig. Két demokazettát készítettünk, az elsőt azért, mert szerettük volna meghallgatni magunkat. Más a hangzás ugyanis, amikor játszunk, és más, ami­kor hallgatjuk. A másodikat - amely a „Szerelemgyermek” címet viseli, szűkebb körben már bemutattunk, és most ter­vezzük a következő felvételt Losoncon: azért ott, mert jó minőségben és megfizethető áron dolgoznak. — Szeptemberben lesz Pász- tón egy rockfesztivál, ahová szeretnénk jelentkezni, a többi pedig már a közönségtől függ • • • H. E. Sátrak a bal oldalon, zivatar után - Hatodszor is: kempingtalálkozó a Tóstrandon Visszatérés a külvárosba A kempingezők egy része Mátészalkáról jött, hét órán át uta­zott, fejenként három csomagot hozott és eredetileg a Diákszi­getre indult, csak oda nem engedték el őket. Másik részük haj­dúdorogi, autóval vonult át az országon, s nem is akart a Diák­szigetre menni, úgyis elmaradt néhány program. Rajtuk kívül péntek estig még vagy kétszáznyolcvanan vertek sátrat a tar­jám Vidám Vásáron -s egész biztosan ők is jöttek valahonnan. Este nyolc óra elmúlt tizen­nyolc és fél perccel, ez az év háromszázhatvankét napján azt jelenti, hogy zárva a strand, bent kutyás őrök cirkálnak és egyébként is nagyon kihalt a külváros. Most viszont az év háromszázhatvanharmadik napja van, persze’nem a Ger­gely-, hanem az eseménynaptár szerint, abban pedig az áll, hogy itt ma kempingezni gyűlik mindenki, aki baloldali, ifjú és szereti a sátrat cipelni. Itt vannak mindjárt a máté­szalkai lányok, akik délben már belekezdtek egy enyhébb gya­logtúrába, igaz, nem is tehettek mást, az út baleset miatt le volt zárva, a a forgalom le volt ál­lítva, maradt a lábbusz. Ők ere­detileg Óbudára mentek volna, „Pepsi-szigetezni”, de mivel oda nem engedték el őket, ma­radt Salgótarján, ami azért anyagilag is elviselhetőbb. Bent, a sátorvárosban szól a zene, pár ezer wattos hangszó­rókból harsog a Kool and The Gang: She’s fresh, fresh, exci­ting ... - jelezve, hogy odabent minden(ki) friss és izgató vagy legalábbis izgalmas. A heve­nyészett bejáratnál biztonsági emberek kérik a kártyákat - jobb híján megteszi a sajtóiga­zolvány is, amivel aztán egye­nesen a megyei elnökhöz kísér­nek. Kisbali Zsolt, ha már így összefutottunk, gyorsan meg­számolja a résztvevőket, persze csak fejben: azt mondja, lehet­nek vagy háromszázan, és még nem jött el mindenki. (Az már látszik, hogy a se­reghajtóknak hely nemigen jut, mindet elfoglalták a két-, há­rom- és huszonnégy fős sátrak, némelyikbe akár egy kisebb elefánt is beleférne.) Lufi mindenesetre szeren­csés, ő már leparkolt itt, életé­ben másodszor és feltehetően nem utoljára. Lufi egyébként harminc körüli, hajdúdorogi és szakállas, az eredeti neve pedig Läufer Imre. Megszokásból felteszem a kérdést, hogy miért jött el, mire ő (szintén megszokásból?) el­mondja, hogy azért, mert leg­utóbb is tetszett neki, azonkívül itt vannak a barátai, meg egyébként is, visszatérni jó. A sátrak körül a hangulat kezd átfordulni a táboros, esti vígságba, nyolc és huszonnyolc év közöttiek szaladoznak, fo- gócskáznak és lovagolnak, lát­hatóan teljesen spontán. A zivatarnak egyébként egy órája vége, a drogellenes mű­sornak is, ellenben a Széli Bu- buról elnevezett modem tánc­zenekar „alá” még csak most szerelnek tetőt, mikrofont és hangszórót - addig lehet fo- gócskázni. Kilenc óra közeleg, nézem a programokat: úgy tűnik'.itt ma még sokan lesznek, nem be­szélve a szombatról, amikor az emberek sportolnak, számhá- borúznak(!) és garden party-t rendeznek, ír kocsma- és co­untryzenével, fütyülős cukor­kával (!), valamint sok tánccal. Utána jön a vasárnap, amikor még mindig tart a buli - sátras, zenés, tábortüzes és szám sze­rint éppen a hatodik.- Te honnan jöttél? - Egy kis terefere a táborban fotó: r. t-ye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom