Nógrád Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
SALGÓTARJÁN 2. oldal BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Vannak felvidéki magyar iskolák, ahol nem félik a (nyelv)törvényt - De vajon mi vár az ellenszegülőkre ? Színszlovák bizonyítvány, avagy a hatalom próbaköve Galántán olyan iskola is volt, ahol semmilyen bizonyítványt nem adtak ki az idei tanév végén. Losoncon mind a tizenöt tanintézetben államnyelven értesítették a szülőket a gyermekük előmeneteléről. Vannak azonban olyan települések is, ahol a szülők, pedagógusok, gyermekek, politikai pártok együttesen foglaltak állást évtizedes jogaik csorbítása ellen, ők megszegték a hatályos szlovák törvényt, s ott kétnyelvű maradt a bizonyítvány. Lapunk munkatársai megyénk határán lévő, szlovákiai településeken jártak iskolaügyben. Nagy József iskolaigazgató kivárt az utolsó pillanatig A szlovák parlament -alkotmánybírósági döntésre váró- nyelvhasználattal kapcsolatos törvénye nyomán lassan nyelv- történeti emlék lesz a kétnyelvű bizonyítvány. Mint ismeretes, a magyar alapiskolákban, közép-, illetve felsőfokú tanintézetekben is az idei tanév végén, június 27-én, már csak szlovák nyelven írott értesítőt vehettek kézhez a szülők. A felvidéki lapok a napokban sokat foglalkoztak Tóth Sándor, rozsnyói pedagógus ügyével, akit azonnali hatállyal elbocsátott a tanügyi hatóság, mert kétnyelvű bizonyítvánnyal látta el az osztályát. Nem Tóth Sándor az egyetlen, aki ekképp cselekedett. Némely bátrabb iskolaigazgató is megtette ezt a „törvényszegést”, a hatóságok, s valójában a hatalom próbaköve lesz, miként reagál majd ezekre. A kassai járás mind a 15 magyar alapiskolájában állam- nyelvűek a bizonyítványok - adja hírül az Új Szó. A rima- szombati járás 43 iskolájából is mindössze egyetlen tanintézet vállalta a törvényszegést. Du- naszerdahelyen viszont 51 iskola közül 44-ben döntöttek úgy, hogy törvény ide vagy oda, maradnak a több mint fél évszázados hagyományok mellett, magyarul is ott lesz a tantárgy és a minősítés. Ahol pedig az iskola mégiscsak államnyelven írt bizonyítványt, ott azt a szülők sok helyütt át sem vették. Somoskőújfalunál, a határt átlépve már a szlovák iskolák, és az iskolások nyári vakációjába csöppenünk: Sátoroson fociznak a srácok, a somoskői vár szlovák oldali feljáratára vezető úton görkorisok, Ragyolcon egy strandos kirándulásra készülnek, útközben egy horgászatból hazatérő gyermekcsapattal is találkozunk. Számukra nem más ez a nyár sem, mint a tavalyi volt. Szüleik kedélyét azonban ugyancsak felborzolta az idei tanévzárás. Egyáltalán átvegyék-e gyermekük bizonyítványát? Rendkívüli szülői értekezletek, pártok demonstrációi jelezték az elégedetlenséget. Losonc kéttannyelvű gimnáziumában a 809 magyar tany- nyelvű diák szülei közül 402 nem fogadta el a csupán szlovák nyelven írt dokumentumot, Papréten pedig a 216 bizonyítványból mindössze 38-at vittek haza a szülők. Pedig Magyarországon a kéttannyelvű iskolákban a magyar mellett a másik, például szlovák nyelven is olvasható az értesítő! Ragyolcon megállunk az iskola előtt. A kapu már zárva. Másodikán még bejöttek a tanárok, szünet azonban nekik is jár. Egy közeli házban érdeklődünk. Kamasz fiú az udvarban, édesanyja kérésünkre megmutatja azt a bizonyos szlovák nyelvű bizonyítványt, de attól már elzárkózik, hogy le is fotózzuk azt. Attól tart, ha ott helyben tlern is, Pozsonyban meggyűlhet a baja. Gyermeke most végzett a helyi magyar és szlovák nyelvű alapiskolában, Füleken fog tovább tanulni.- Nézze, nálunk a nyelvi dolgok nem jelentenek problémát. polgármesterünk szlovák származású, de magyar iskolában járt. Itt, Ragyolcon megértjük egymást, akár a hivatalban, akár a boltban. Erről bizonyságot is kapunk, ugyanis épp' akkor jön egy idős szlovák asszony. Újdonsült ismerősünk magyarul köszönti, egészsége felől érdeklődik, a Szlovák néni szlovákul válaszol, majd elköszönnek egymástól. Csákányházára megyünk tovább, Nagy József (ragyolci) iskolaigazgatót keressük. Szívesen fogad a lakásán. Pedagógus dinasztia: szlovák származású felesége, fia, egyik menye is ezt a pályát választotta. Mikor a bizonyítványról kérdezzük, tehetetlenül tárja szét a kezét.- Nálunk majd harminc éve, hogy közös igazgatás alá vonták a szlovák és a magyar tannyelvű iskolát, de tradíció maradt, hogy magyar az igazgató. Ezzel azt gondolom, hogy a kevesek egyikének mondhatjuk magunkat. A bizonyítvány kérdésében úgy gondolom, hogy elkéstek a pártok. Mi már félévkor is csak szlovák nyelvű értesítőt adtunk ki. Annak még a szlovák kollégáim is örültek, hogy egy évvel ezelőtt az úgynevezett. „alternatív-oktatás” tervezetét nem fogadta el az alkotmánybíróság. Ez azt a törekvést volt hivatott megcélozni, hogy a színmagyar iskolákban is eggyel több tárgyat tanítsanak szlovákul, vagyis az államnyelven.- Én az utolsó pillanatig vártam arra, hogy hátha megváltoztatják ezt a döntést is. Volt elég kétnyelvű bizonyítványom, Szlovákiában a bizonyítvány ugyanis nem a miénkhez hasonlító értesítőkönyv, hanem egy-egy lap, amit évente kiosztanak. Ha június 26-án este azt mondták volna, hogy azokat kiadhatjuk, akkor megcsináltuk volna. Törvénytisztelő emberek vagyunk, így nem tehettünk mást. Amikor erről tájékoztattuk a szülőket, alig jöttek el páran. Mi lett volna, ha őket is magam mögött tudom? Nem egyszerű most erre válaszolni ... Igazgatói kísérettel megyünk a Pósa családhoz. Gabi örömmel mutatja bizonyítványát, majdnem színjeles. Ezzel gond nélkül bekerült a füleki kéttannyelvű gimnáziumba. Számítógéppel kapcsolatos pályára készül, szabadidejének jelentős részét programozással tölti. Édesanyja büszke a fiára, azonban csöppet sem örül annak, hogy ez a bizonyítvány csak szlovák nyelvű.- Nézze, én elmentem arra a bizonyos összejövetelre, ahol a szülők ezt tárgyalták. Először azt gondoltuk, hogy át sem vesszük ezt a bizonyítványt, de közölték, hogy akkor a gyereknek ugrott a továbbtanulás. Mit tehettünk? Kevesen voltunk, akik így gondolkodtunk, senki nem mert a sarkára állni. A látszólag jelentéktelen formaságnak tűnő kérdés mögött a magyarság szlovákiai jövője húzódik meg. Hogyan tovább? Miként alakul azok sorsa, akik nem vették át a bizonyítványt, vagy mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik törvényt szegve magyarul is ráírták a papírra, hogy mit ért a gyermek egész évi munkája? A válaszok könnyen lehet, hogy Szlovákia alapkérdéseit döntik majd el. Tarnóczi László Pósa Gábor az államnyelvű dokumentummal fotó: gy. t Jelentős változások az iskolaszerkezetben és az oktató-nevelő munkában - Helyzetkép Salgótarjánból Már a csapból is a Nemzeti Alaptanterv folyik, mégsem ismerik Az 1993. évi közoktatási törvény új helyzetet teremtett az iskolaügyben: változott a feltételrendszer, módosultak az önkormányzatok oktatással kapcsolatos feladatai, nőtt felelősségük is. 1998 szeptemberétől bevezetésre kerül a Nemzeti alaptanterv (NAT), készülnek a pedagógiai programok, helyi tantervek. Hogyan tükröződik vissza ez a készülődés Salgótarján város iskoláiban? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szűcsné Zagyi Annával, az önkormányzat Oktatási-, Kulturális- és Sport osztályának vezetőjével.-Milyen fontosabb változásokat hozott a törvény az iskola- szerkezetben, melyek a fö irányok és hangsúlyok az oktatásban?- Megszűnt a merev határ az alapfokú és a középiskolai oktatás között. A középiskolákban- elsősorban a műszaki szakközépiskolákban - már a törvényt megelőzően is működtek 13. évfolyamok. Új vonása, hogy a törvény lehetővé teszi a hatosztályos gimnáziumi és szakközépiskolai, valamint a nyolcévfolyamos gimnáziumi oktatást. Az általános iskolából ennek megfelelően lehet átlépni a 4., a 6. és a 8. osztály után. Egyedi arculat- Az általános iskola egyébként tízévfolyamos, a tizedik év végén alapvizsgával zárni, amely feltétele a szakképző évfolyamba történő belépésnek. A hatályos közoktatási törvény jelentős többletfeladatokat és felelősséget határozott meg az iskolák és az iskolafenntartók - többségében az önkormányzatok - számára. Ezek közül most legaktuálisabb feladat az iskolai pedagógiai programok készítése. Ezek határozzák meg az intézményekben folyó szakmai munka egyedi arculatát, jelenítik meg a helyi értékeket, melyek által karakterisztikusabb arcot öltenek az iskolák. A programokat - szakértők bevonásával - az önkormányzat hagyja jóvá, beadási határidejük 1997. szeptember 1. Tehetségek előnyben-Hogyan néz ki most a város iskolaszerkezete, melyek az alapvető célkitűzések és az eddigi tapasztalatok?- Salgótarjánban az előző években bekövetkezett iskola- szerkezeti változások -a megyei fejlesztési tervvel összhangban - várhatóan négy iskolában állandósulnak: hatévfolyamos a Bolyai gimnázium, tizenkét évfolyamos a Petőfi Sándor Iskola, tizévfolyamos a Beszterce-lakótelepi, valamint az Illyés Gyuláné Általános Iskola. Nyolcévfolyamos gimnáziumunk nincs, középtávon nem is lesz. A hatévfolyamos gimnáziumi oktatás alapvető célja a tanulói képességek hatékonyabb kibontakoztatása, a tehetség- gondozás. Végső eredményről még korai lenne képet alkotni, de a tantárgyi tanulmányi versenyek eredményei, a nagyszámú középfokú nyelvvizsga eredményességet jelez. Egyházi iskola a városban nem működik, mindössze egy ilyen intézmény létezik -három egyház fenntartásában - az ökumenikus óvoda. Az ILS Alapítványi Középiskola törvényességi felügyelete 1997. január 1-től a megyei főjegyzőhöz került, de kapcsolatunk az iskolával nem szakadt meg, hiszen a város képzési struktúrájában az iskola fontos szerepet tölt be.- A szakmunkásképző iskolák egyre nagyobb számban indítanak szakközépiskolai osztályokat. Nem csak arról van szó: hadd tanuljon még a gyerek, addig sem lesz pályakezdő munkanélküli?- Megszűnik a régi Szakmai Jegyzék, életbe lépett az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), jelenleg mindkettő szerint lehet még képezni, de 1998. szeptemberétől már csak az OKJ szakmákra lehet beiskolázni. Erre iskoláink felkészültek, már jelenleg is több helyen az OKJ szerint kaphatnak képesítést a tanulók. A szakközépiskolai osztályok számának növelése nem egyfajta „mennyiségi szemlélet” eredménye, annak ellenére, hogy ma valóban a pályakezdő munkanélküliek számának mérséklését jelentheti a meghosszabbodott képzési idő. Egyértelműen minőségi változást kell, hogy jelentsen a szak- középiskola, hiszen az OKJ - egyebek között - annyiban is új, hogy a megszerezhető szakmák több, mint 60 %-a érettségire épül. Modellek, pályázatok-Talán a megváltozott feltétel- rendszernek, az új kihívásoknak köszönhetően is több iskola profilt módosított, kísérleti modellekbe vágott bele. Konkrétan mit jelent ez?- A város pedagógus-közösségének többségére régóta jellemző az innovatív, a megújulásra mindig kész magatartás és mentalitás. Az elmúlt év végén meghirdetett innovációs pályázatunkra a vártnál is több, igen jó színvonalú pályamunka érkezett. Mára már minden általános iskola bekapcsolódott valamilyen pedagógiai, módszertani kísérletbe. Ezek során szerzett tapasztalataikat jól tudják hasznosítani pedagógiai programjaikban. A közoktatási törvény megjelenését megelőző időszakban kialakult és a város polgárai által is elfogadott programok közül a Gagarin Általános Iskola nyelvoktatási, a Kodály Zoltán Általános Iskola zenei nevelési és a Petőfi Sándor Iskola testnevelési programjait emelném ki. Túl a csúcson- Az iskola-összevonásokról, -megszüntetésekről, karcsúsításokról” halló szülő aggódik gyermeke, a pedagógus meg saját sorsa miatt is. Milyen intézkedések történtek eddig, hogyan alakult a pedagógusok létszáma a tanulólétszám függvényében?- Az elmúlt időszakban az iskolarendszeren végigvonult egy erős demográfiai csúcs. A 80-as években, a csúcs idején bővíteni kellett az általános és középiskolai kapacitásokat. Az elmúlt években azonban népszerűtlen intézkedésekre is kényszerült az önkormányzat: a tanulólétszám ugyanis az általános iskolákban 1990 és 1995 között 5600-ról 4500-ra, közel 20 %-kal csökkent, ugyanakkor a pedagógusok száma 594-ről 428-ra, 28 %-kal esett vissza. A középiskolákban a tanulólétszám - a meghosszabbított képzési idő miatt is - kisebb mértékben csökkent. A végrehajtott - már jól ismert - változások alapvető okai a csökkenő tanulólétszám, illetve a beiskolázási problémák voltak. A pedagógusok létszáma is csökkent ugyan, de az összevonások miatt elbocsátásokra nem került sor, szó sincs a városban pedagógus-munkanélküliségről. „Csak” alap-Lassan már a csapból is a NAT folyik, ám a tapasztalatok szerint még a legérintettebbek, a szülök és a tanulók sem ismerik igazán. Összegezné röviden a lényegét?- À NAT célja az iskolai oktatás első tíz évfolyamán a nevelés és oktatás kötelező tartalmi követelményeinek a meghatározása. Nem hagyományos értelemben vett tanterv „csak” alap az iskolai tantervek, tantárgyi programok kidolgozásához. Áz említett tartalmi követelmények az óratervek 50-70 %-ában teljesíthetők, erre épülhet az iskolák sajátos és differenciált tevékenysége. A tartalmukat a NAT tíz átfogó műveltségi területbe rendezi és a követelményeket nem évfolyamokra, hanem pedagógiai szakaszokra bontva, a negyedik hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyam végére határozza meg. Áz iskolák maguk választhatják meg a tantárgyakat és rendelhetik hozzá az óraszámokat, így a helyi körülményekhez -a tanulókat is ideértve - igazodó tanterveket készíthetnek.- Olyan korszerű elemeket is meghatároz a NAT, amelyeknek az iskolai oktatási programban való jelenlétük ma már elengedhetetlen, mint például az egyetemes emberi kultúra, a környezeti nevelés, az informatika, kommunikációs kultúra és a nagyon fontos -a tanulók számára lényeges — pályaorientáció.-Mi a lényege a most készülő pedagógiai programoknak és a helyi tanterveknek? Szükség van mind a kettőre?-A NAT-ra épített programoknak része a helyi tanterv, az előbbi az átfogóbb, a bővebb: tartalmazza - egyebek között - az iskola funkcióit, értékrendszerét, céljait, helyi követelményrendszerét, ellenőrzési és értékelési rendszerét, a különböző szervezeti formákat és ezek fejlesztését, a személyi és tárgyi feltételeket. A helyi tantervek 1998-tól fokozatosan lépnek be az első és hetedik évfolyamokon, majd felmenő rendszerben. Helyi értékek A többi évfolyamon a régi tantervek maradnak, azzal a különbséggel, hogy a tananyagot a meghosszabbított tanévre kell elosztani. Az oktatás teljes rendszerében hat év alatt kerül bevezetésre a NAT szerint elkészített helyi tanterv. A felmenő rendszer miatt alapműveltségi vizsgát először 2002- ben, új típusú érettségi vizsgát 2004-ben tesznek a diákok.- Biztos vagyok benne, hogy jó pedagógiai programok készülnek, hiszen az iskoláknak nem kell újra „kitalálni magukat”: a meglévő, helyi értékeiket, sajátosságaikat kell az új elvárásokkal kiegészíteni, tevékenységüket a megváltozott körülményekhez igazítani. Baráthi Ottó
